Ung, 1906. július-december (44. évfolyam, 28-54. szám)

1906-07-29 / 32. szám

6. oldal u ist G­32. szám. község különben már oly nevezetességre jutott, hogy a 4—8 éves gyermekek kaszával, a 16—18 évesek revolverrel öldösik egymást. A felnőttek pedig alapo­san késeinek. Nincs hót, hogy valamelyes gyilkolás vagy késelés ne történne. — Aranybánya. A Nagy- tarna község határában fekvő szocsai aranybánya üzembe vétele végett a részvénytulajdonosok augusz­tus hó 5-én Nagyszőllősön közgyűlést tartanak. A szocsai aranybánya érczének hivatalos próbája: 500 mm. érez tartalmaz 3 kilogramm 500 gramm szabad aranyat s 2 mm. 30 kg. szinport, melyben mm.-kint 0.494 gr. tüzi-arany és 0.247 gr. ezüst foglaltatik, mintegy 7000 K értékben. 500 mm. érez kitermelése átlag 3500 koronába kerül. A kibocsátott 500 drb. 20 ko­ronás részvényből eddig 300 drb. részvény jegyezve van. (Szabolcsmegye.) Uj íölvételi épület Nyíregyházán. A keresk. miniszter elrendelte, hogy Nyíregyháza állomáson uj. modern felvételi épület építtessék. A régi tiszavidéki épület már évek óta nem felelt meg sem a forgalom igényeinek, sem pedig a modern egészségügyi köve­telményeknek. Az uj épület a régi épülettől balra épül, úgy hogy az építés alatt még a régi épület lesz üzem­ben. Az uj fölvételi épületben egy mintegy 130 m2 te­rületű magas előcsarnok, ettől jobbra egy 220 m2 te­rületű III. oszt. váró- és étterem van; balra a folyo­són jutunk a tágas I. oszt. és külön II. oszt. váróter­mekbe és a 140 m2 területű I.—II. oszt. étterembe. Ezenkívül a forgalmi helyiségek és kisebb mellék- helyiségek vannak itt. Az épület az összes melléklé­tesítményekkel együtt mintegy 300,000 koronába fog kerülni. Az építkezést még e nyáron megkezdik, úgy, hogy az uj épület a jövő év folyamán a forgalomnak át lesz adható. — Az arató sztrájk miatt elzártak száma Szabolcsmegyóben 170. Krónika. Az izraelita imaház belső díszítése állítólag kereszt- alakú figurákat is mutat. Egy buzgó hitü egyén le­rombolta a díszítéseket. Megérdemelné, hogy ingatlan vagyon rongálásért és istentiszteletre szánt dolgok meg­csonkításáért fenyitő bíróság elé kerüljön. Mi csak a tett erkölcsi oldaláról óhajtanánk még megemlékezni. Az elfogultság, elzárkózottság vallási téren el­ítélendő- Százszorosán hazánkban, hol sok a vallás és sok vallás hívője él egymás mellett szabad polgár­jogukkal. Tisztelet egymás iránt biztosíthat csak alapot az együtt és közös élésre. És a modern, felvilágosodott ember sohse tévessze össze a formaságot a lényeggel, és ne zárkózzék el a haladástól. Ez egy. A másik a kereszt dolga. Én nem kérdezem, kereszt alak vau-e azizr. imaházban, vagy nincs. De gyűlölettel eltelve lenni a kereszt iránt és annak hadat izenni még eddig Magyarországon sem szabad. Az ország uralkodó lakos­sága keresztény. Az ország szent koronáján, a magyar címerben ott ragyog a kereszt. Ne legyünk szer­telenek és türelmetlenek, mert az reaktiót szül. A kereszt, a mikor közjogi jelvényeinken helyet nyert, egyúttal magyar nemzeti jelvény is lett, már pedig tisztelje minden magyar polgár intézményeinket, szoká­sainkat, erkölcseinket és jelvényeinket ! * A színészet lefoglalja a közönség érdeklődését minden estén. A színtársulat kiváló, a közönség el­árasztja tetszésével és kedveskedéseivel kedvenceit. Mindig a nő az uralkodó. A hódolat is elsősorban a színésznők iránt nyilvánul. Kapnak csokrokat. Egyik helybeli lap megrótta, hogy Torday Erzsit tisztelői minden kis fellépte alkalmával csokrokkal lepik meg. A laptárs úgy látszik irigyli a csokrokat. A helyett, hogy virágot szórna, leinti azokat, akik e szép figyel­met és elég szerény kedveskedést gyakorolják. Az irigység ragadós. Lehet, hogy mások is iri­gyelték. Nem is ezt akarom megírni. Mást. A színházi karmester nagyon szeszélyes éppen ezzel a művész­nővel szemben. Még az énekébe is belekiabál. Joga ez a karmestereknek és indokolt azt akép tenni, hogy a közönség is észre vegye ? * paraszt üzemeket, gyárakat, modern gazdasági életet. Visszajön, elfelejt újra mindent, földet vásárol és újra úgy elmaradottan, mint azelőtt, gazdálkodik földecs- kójóben. A föld. A szülőföld. A föld szeretető, — a szülő­föld iránti rajongás és imádat. Ez az érzés az, a mi vezeti őket. Ez a — hazaszeretet. Ezt magyarázzák meg nekem a nemzetköziek, a nagy nemzetközi szoci­alisták. Irodai om. A Gyakorlati Közigazgatási Könyvtár és Dönt­vénytár julius 15-én megjelent 14. számával megkez­dődött Dr. Dolencz József nagyszabású monográfiájá­nak közlése, melynek czime: A vadászati jog külö­nös tekintettel a községi vadászterületi bérletekre", Ez a több mint, tiz ivre terjedő kézikönyv a vadászati jog összes kérdéseit felöleli és kimerítően tárgyalja. Az egész mű négy könyvre van osztva. Az első könyv a vadászterületekről szól és a községi vadászterületek árverési és szabadkézből való bérbeadása, a bévjöve- lem hovaforditása, a megkötött bérszerződés hatályá­nak kérdéseit apró részletességgel ismerteti. A monog­ráfia a következő számokban nyer befejezést. Ebben a füzetben (a főlapon) számos konkrét kérdésre talá­lunk talpraesett feleletet a jegyzői javadalomra, az is­kolai pótadókra, a postai jövedéki kihágásokra, a gyer­mekek törvénytelenitése stb. nézve. A „Döntvénytári rész“-ben a kereskedelmi miniszternek a kéményseprő­iparra, az ipartestületi jegyzők magánmunkálkodására, a földművelésügyi miniszternek a kiskorúak által elkö­vetett halászati kihágásra, a közigazgatási bíróságnak az útadó minimumra, az állami tisztviselők rangsoro­zatára. a királyi Curiának kártérítésre, telekkönyvi, gyám- és községi, közbirtokossági képviseletre stb. vonatkozó elvi határozatai közöltéinek. A „Gyakorlati Közigazgatási Könyvtár és Döntvénytár“ előfize­tési ára egész évre 12 korona, félévre 6 korona, ne­gyedévre 3 korona, 1 hóra 1 korona. Az előfizetési pénzeket legczélszerübb postai utalványon a szerkesztő és kiadó! Dr. Dolencz József ügyvéd, Rudapest, VIII. József-körut 74. sz. II. em. 11. ajtó küldeni. Mutat­ványszámokat szívesen küldenek az érdeklődőknek. Közgazdaság. Értesítés. Tisztelettel értesítem a gazdaközönsó- get, hogy a gazdasági egyesület folyó évi julius hó­ban nagyobb mennyiségű pinzgaui tehenet és üszőt fog beszerezni. Ezen tohenek és üszők 3 évi részlet­fizetésre 4°/'o-os kamat mellett a kisgazdák és falusi tisztviselők (lelkészek, gazdatisztek, jegyzők s tanítók) között lesznek kiosztva. A tehenek ára 400 — 600—800 korona, a 2 éves beűzetett üszők ára pedig mintegy 300 korona. Felhívom a gazdaközönséget, hogy ipar­kodjanak a gazdasági egyesület által nyújtott kedvez­ményt minél többen igénybe venni s kötelező nyilat­kozatot a gazdasági egyesület irodájában (Ungvárott vármegyeháza) aláírni: mivel a kiosztás a bejelentés sorrendjében történik; nehogy túljegyzés esetén nél­külözni legyenek kénytelenek ezen kedvező alkalmat. Ungvár, 1906. évi julius hó 10-én. Csuha István ügyvezető alelnök. Anyakönyvi hivatalból. Hivatalos óra: d. e. 9 —i2, d. u. 3—5. Házasságkötés minden nap, kivéve vasárnap és ünnepnap délutánját. Népmozgalmi kimutatás : julius 22—28. Születtek: Gulovics Tivadar és Pásztélyi Kovács Jolán leány, Balogh István és Bakó Etel fiú, Magdinecz Nesztor és Kobály Ilona leány, Leier Zalmen és Schvarcz Fáni fiú, Lefkovits Sámuel és Schneider Jozefa leány, Tóth József és Hajcsák Ilona leány, Fábri Sándor és Samudószki Rozália leány, Melnik Tivadar és Jaczkovics Anna fiú. Ny i Itt ór.* I A IV. Ferdinand toscanai nagyherceg nevét viselő cs. és kir. 66. gyalogezred tisztikara mély fájdalommal tudatja nagyon tisztelt és feledhetetlen parancsnokának lovag Sturmthali jYiüller Károly cs. és kir. ezredesnek a katonai érdemkereszt tulajdonosa, a tosca­nai nagyherceg katonai érdemrend nagy- ■ keresztese, a hadi érem és a jubileumi emlék­érem és a III. oszt. katonatiszti szolgálati jelvény tulajdonosának, f. hó 25-én szivszél- hüdés következtében Marienbadban történt gyászos elhunytát. Ungvár, 1906. julius 25-én. 1 __________________________________1759 Nyilatkozatok. Az „Ungu 31. számában „Vallásőrjöngés“ citn alatt megjelent közlemény folytán kénytelenek vagyunk a tényállást az igazsághoz híven akként helyreigazítani, — hogy Herskovics B. ur az elöljáróság tudta és bele- egyezése nélkül cselekedett és a választmány őt ezen eljárásáért f. hó 19-én tartott ülésének határozata értői­mében megbüntette. Ungvárt, 1906. julius 27-én. Az ungvári őrt. izr. hitközség elöljárósága. Az „Ung“ hetilap f. hó 22. számában „vallás- őrjöngés“ felirat alatt nevem aláírásával megjelent köz­leményre vonatkozólag kijelentem, hogy én azt nem irtain és annak aláírásával senkit sem bíztam meg. Ungvár, 1906. julius hó 25. 1762 iíj. Brody Herman. Az „Ung“ mult heti számának „Véletlen lövés" cimü napihiróben valaki névtelenül támadást intézett ellenem. Miután az említett cikk merőben valótlan dol­gokat állít, kénytelen vagyok a valódi tényállást előadni. Én az egész dologról először az Ungból értesültem és később megtudtam, hogy a Radvánc-utcában az öntözéssel elfoglalt kocsisomat háromnegyed órával a megérkezés után felszólították a mentőkocsinak az ál­lomáshoz való elvitelére, mire ő — miután ezzel az utcasepróst is teljesen feltartóztatta volna — szólt a mellette levő szemetet összeszedő kocsisnak, aki ki­fogta a lovát és elment velük a régi kaszárnya ud­varába a mentőkocsiért. Mialatt azonban ő ezt a nagy utat megtette és ott a lovakat befogta, azalatt telefon­jelentést kapott, hogy már nem kell a mentőkocsi. Közben t. i. a beteget bérkocsin beszállították. Arról én nem tehetek, hogy kocsisomat csak 5 óra 30 perc­kor szólították fel. Arról sem tehetek, hogy inspekciós lovaimat még a mentőkocsiba sem szabad befogni, hanem csak tűz esetén. Ezért aztán ha a mentőkocsit kérik, előbb a városban levő lovakat kell felkeresni, azokat kifogni, a kaszárnyába elvinni, ott befogni és csak igy lehet aztán a kívánt helyre elmenni. Mindez vagy másfél órát szokott igénybe venni. Éti az állomá­son nem voltam és igy az ott levő tömeg engem gúny­szavakkal nem is illetett. Mindez tehát, éppúgy mint a névtelen többi állítása, teljesen légből kapott, valót­lan állítás. Ezek alapján kérem a cikkírót, informáltassa magát máskor jobban és ne üljön fel roszhiszemü információknak. 1?64 Sicherman Lajos. * Ezen rovatban közűitekért felelősséget nem vállal a Szerk. Borsay Miklós ungpinkóci uradalmában az arató­munkások egy része sztrájkolni kezdett. Több bért követeltek. Pedig bérök majdnem félszeresen nagyobb, mint az eddig fizetni szokott bérek. A munkások vissza álltak csakhamar a munkába, miután a közigazgatási hatóság a sztrájkvezetőket onnan eltávolította. Nem is a sztrájk itt az említésre méltó, de a nagy arányban emelkedő munkabérek dacára a folytonos elégedet­lenség. A munkások egyszerre a mi alig bontakozó gaz­dasági fejlődésünk és üzemünknél oly munkabéreket akarnak, a melyek mellett a termelés majdnem lehetet­lenné válik. Ez áll főleg a mezőgazdaságra. A mező- gazdaság nagy munkabéreket el nem bir. Az ipar és kereskedelem, mert nagyobb értelmiséget is föltételez és kíván, hamarabb elbír és tud is adni. A mezőgazdasági munkások elégedetlensége, túl­hajtott követelése mezőgazdaságunkban válságokat idézhet elő. A mezőgazdaság állandóan nem foglalkoz­tathatja a munkást, külterjes gazdálkodás mellett pedig annyit nem képes fizetni, mint amennyi az ipari mun­kás egész évi keresetének megfelel. A kérdés mielőbb rendezést kíván. * A felvidéken roppant felszökött a föld ára. He­ly enkint a még nem régen fizetett árak 6—10-szeresére. Az amerikai pénz elhelyezést keres. És csodálatos, hogy az egyedüli elhelyezés a szülői föld. Ahonnan az a paraszt kivándorolt, a hol született, a hol élt. És megad a földért minden árt. Amerikában látott az a Házasságok: Szabó Ferencz és Mitróczi Katalin, Simon Károly és Rácz Julianna, Rohály Pál és Valykó Ilona. Halálozások: Tropp Pinkász izr. 63 éves keres­kedő, Moldován Mihály gör. kath. 4 éves gyermek, Bodnár Konrád róm. kath. 6 hónapos gyermek, Leier Gyula izr. 1 hetes gyermek, Spisák András róm. kath. 66 éves városi dobos, Krausz Lajos izr. 1 éves gyer­mek, Schmarcz Ilona róm. kath. 3 hetes gyermek, Papp Dániel ev. rét. 50 éves czipész. Szerkesztői üzenetek. T. Ä. Ungvár. Néhány szó a szocializmusról címen irt cikkét nem közöljük, mivel annak gondolkodásával egyet nem értünk. Ön nem ismeri a szocializmust, illetve csak azt az egy fajtáját ismeri, ami Pesten és némely vidéken nemzetközi szocializmus néven él, rombol és duhajkodik. Ez az irányzat tényleg olyan, amelyet irtani kell minden becsületes embernek és hazafinak. Ezt azonban nem szabad összetévesztenie azon hatalmas és az állam belső formáját üdvösen átalakító, felfrissítő, üde szociális áramlatokkal, melyek a nyugati államokban felszínre kerültek. Szocializmus ez a szó leg­nemesebb értelmében. Dehogy egy az az anarchizmussal. Más az egészen. Az igazi szocializmus nem rombol, de munkálkodik. Egy célja és jelszava van: Erkölcsös alapon tömegjólét. Vagyis oly gaz­dasági, társadalmi és az állami berendezkedés a végcélja, mely mel­lett minden állampolgár boldogul. Ezt pedig munkálni kell. Kiadó és laptulajdonos: SZÉKELY SIMON. hársfáivá gyógyfürdő Klimatikus gyógyhely. — Vasúti állomás. — Posta és távirda. 230 méter magasságban a tenger színe fölött. Fiirdőidény : május 1—szeptember 30. Gyönyörű fekvés, ozondús levegő. — Hársfa- és fenyőerdők. Kényelmes és olcsó ellátás. — Modern berendezés. — Hideg- viz-gyógyintézet. — Sós és fenyő belégzőtermek (Inhallato- rium). — Savanyuvizes és vasas ásványfürdők. — Orvosi felügyelet alatt álló kitűnő vendéglők. Gyógyvize kitűnő hatású: tüdőbajok, malária (mocsárláz), gége-, hörg- és tüdőhurut, máj- és lépdaganatok, hólyag­hurut, specifikus s görvélyes csontbántalmaknál. Mindenféle idegbántalmak, fejfájás, migraine, histeria, szédülés, nehéz légzés, hypochondria. Vérbajok, köszvény. görvély, bujakór, delirium írem. potat. Női bajok, fehérfolyás, sápkór, havi zavaroknál. ten, io—to----- Részletes felvilágosítással szívesen szolgál — a .fürdőigazgatóság hársfáivá (jjeregm.) A szolyvai, luhi Erzsébet és polenai gyógyvizek megrendelhetők az uradalmi ásványvizek bérlőségónél Szolyván (Beregmegye). Budapesti főraktár: Huszár-u. 5.

Next

/
Thumbnails
Contents