Ung, 1906. július-december (44. évfolyam, 28-54. szám)

1906-07-22 / 31. szám

4. oldal.

kövezotvámszedósi jogot gyakorolhasson s annak érvényesítésénél a jelen engedélyokiratban foglalt engedély érvénybe léptetésének napjától számítandó 3 azaz három éven át a következő vámdijakat szedhosse :

A) A sorompóknál:

1. Minden egyes igavonó és hajtott nagy állat és

hízott sertés után __ ... __ __ ... __ __ 4 f.

2. Minden jármii után ... .............. .... ti f.

3. Minden hajtott kis állat, u m : borjú, csikó,

juh, kecske, szamár, öszvér, sovány sertés után da- rabonkint .... ............................................ ... ... 1 f.

4. Gőzmozdony után ... ... ... ... 1 K.

5. Gőzcséplő vagy gőzmorzsoló gép után 1 K.

6. Egyéb kisebb vontatott gépek után ... 1 K.

31egjegyzés: Emberek által vont járműért (taligáért) kövezetvám nem szedhető.

B)

A vaspályán érkező és innen a vámtárgy igénybe vétőiével továbbított tárgyak (árucikkek és portékák) után 50 kg.-ként ... ... ... ... 2 f.

toljes vaggonrakomány után azonban, mint tömegáruk után mm.-ként .......................

. .............. 2 f.

Megjegyzés: Oly szállítmányok, a melyek után már a vasútnál kövezetvám szedetett, a városba szállításnál sorompóvámmal meg nem terhelhetők.

A vaspályán érkező oly áruk, a melyek a pályaudvarból el nem vitetnek vagy a vámtárgy érintése nélkül vitetnek el, kövezetvám alá nem vonhatók.

II.

Engedélyesnek a vámszedési jog gyakorolhatásá- val járó felelősség'ét és feladatát a következőkben határozom meg :

1. Az engedélyes az 1890. évi I. t.-c.-ben foglalt határozatok szerint és büntetések terhe alatt semmi oly dologért, a melyre a vámdijak fentebbi jegyzékében fizetési kötelezettséget nem állapítottam meg, úgyszintén azon tárgyak után sem, a melyek az alábbi pont szerint vámmentesek, sem pénzt, sem pénzértéket nem követelhet és nem fogadhat el.

2. Az engedélyes köteles az egész vámtárgyat kiépiíetli, kifogástalan karba hozni és azután állandóan jó karban tartani, szükség osetén újból épitoni; ellenkező esetben ellene az 1890. évi I. t.-c. határozatai fognak alkalmaztatni

3. Minthogy a vámszedési jogot a közforgalom érdekéből engedélyezem, feladatává teszem az engedélyesnek, hogy a vámtárgy fentarlása által ezt az érdeket szolgálja; o végből kötelessége lesz a közforgalom akadálytalan gyakorolhassa céljából és a köz- biztonság szempontjából szükséges intézkedéseket mindenkor megtenni.

4. A befolyó jövedelem másra, mint a vámtárgy építésére, fentartására és helyreállítására, vagy esetleges újból való építésének költségeire, nem fordítható; azért minden évben a vámbevételekről és kiadásokról vezetett előző évi zárszámadás törvényszerű tárgyalás végett Ung vármegye törvényhatósági bizottságának közgyűlése elé terjesztendő, biztosíttatván egyúttal úgy ennek, valamint az 1890. évi I. t.-c. 102. §-ában megjelölt hatóságoknak az a joga, hogy e részben ellenőrzést gyakorolhassanak és szükség esetén a vámdij- télolek leszállítása iránt a kellő lépéseket meglehessék.

A sorompóvámra vonatkozó forgalmi adatoknak gyüjthetéso, valamint a vonatkozó vámbevételeknek pontos megállapithalása, nemkülönben az 1890. év I. t.-c. 102. §-a értelmében arra hivatott hatóságok által gyakorlandó ellenőrzés biztosithatása érdekében köteles engedélyes, illetve bérlő a sorompóvámot illetőleg a vámbevételek terhére kiadásként elszámolható költségen az egyes vámdij tételeknek megfelelő és két egyenlő rószszelvényekből álló bárcá at tartalmazó összefűzött jegyfüzeteket boszerezni és a vámtárgyat használóknak a vámdij lefizetése alkalmával és annak igazolása céljából a lefizetett vámdijnak megfelelő, a jegyfüzetből leszakított bárcajegyet kiszolgáltatni.

A bárcajegy másik fele a jegyfüzetben maradván, az ellenőrzés és adatgyűjtés céljaira fog szolgálni.

III.

Az engedélyezett vámtárgyra nézve a vámmentességet az 1890. év I. t.-c. 99. §-a alapján a következőleg állapítom meg.

A vámdijak fizetése alól mentesek :

A) A vámsorompóknál:

1. A kir. uralkodóház minden tagjának és udvartartásaiknak állatai, jármüvei, gépei;

2. a kir. udvarhoz, annak közvetlen kíséretéhez tartozó állatok, járművök és fogatok ;

3. az idegen hatalmasságok követeinek, képviselőinek állatai, jármüvei és fogatai;

4. a fegyveres erőhöz tartozó vagy annak szolgálatában álló egyének állatai, jármüvei és fogatai,

nemkülönben mindazon jármüvek, fogatok (ideértve a kirendelt községi előfogatokat is) és állatok, a melyek a fegyveres erő szükségleteinek szállítására használtatnak. Ha az egyének, vagy szállítási eszközök katonai minősége külsőleg felismerhető nem lenne, megfelelő hatósági bizonyítvánnyal kell birniok ;

5. az állami és törvényhatósági tisztviselőket, továbbá a közbiztonság fentartásával megbízott hivatalos közegeket, a pénzügyőröket, a fegyenceket, foglyokat, toloncokat és az azokat kisérő személyzetet szállító állatok, jármüvek, fogatok;

6. az állami javak általában és az azokat szállító fuvarok, állatok;

7. a in. kir. postát szállító fogatok, állatok, távírdái küldöncöket szállító fogatok, állatok ;

8. mindazok fogatai, állatai, kik állami, törvény- hatósági, vasúti állomáshoz vezető községi közlekedési és községi (közdűlő) közutak építésével és jókarban

TT ÜST eltartásával, vagy ezen teendők ellenőrzésével vannak megbízva, amennyiben működésük, ezen vámra kiterjed;

9. mindazon fogatok, melyek az állami vasutak, állami, törvényhatósági vasúti állomáshoz vezető, községi közlekedési vagy községi (közdűlő) közutak építésére és fentartására, továbbá az árvédelem biztosítására szükséges anyagot szállítanak ;

10. a 4., 5., 6 , 8. és 9. pontokban említett vámmentes személyeket és tárgyakat szállító magánfuvarok mentességüket üresen visszatértükben is élvezik ;

11. a törvényhatósági útadó természetbeni lerovását vagy községi közmunkát teljesítő fuvarok ;

12. a hivatalos működésben eljáró s egyházi jelvénnyel ellátott lelkészeket szállító állatok, jármüvek, fogatok ;

13. temetkezési menetek és bucsujárásoknál használt állatok, jármüvek, ha a menet csoportosan és egyházi jelvénnyel vonul;

14. a templom, iskola és papiak építésére ingyen kiszolgáltatandó fuvarok ;

15. közveszély (hófúvás, árvíz, tűz stb.) esetében az elöljáróság által az 1886. évi XXII. t.-c. 136. §-a alapján kirendelt közerő ; tűzvész, árvíz vagy háború idején a mentők, menekülők állatai, jármüvei, fogatai, midőn a vész, illetve szerencsétlenség helyére sietnek vagy onnan visszatérnek ;

17. minden mezőgazdasági célból közlekedő fogatok vagy hajtott állatok, azon határon belül, a melyhez tartoznak ;

18. a városból kimenő jármüvek, fogatok és kihajtandó marhák ;

19. azon lovak és hordállatok, melyek katonai szolgálatra való besorozás vagy az 1873. évi XX. t.-c. értelmében osztályozás végett az állítási helyre és onnan vissza szállíttatnak ; továbbá a fegyveres erő élelmezése céljából beszerzett marhák, melyekre nézve a bájtoknak katonai hatóság által kiállított igazolványt kell felmutatniok.

20. a vámtulajdonos által önként vámmenteseknek ■ elfogadott állatok és fuvarok, ideértve mindazon vámmentességeket is, melyek magánjogi szerződéseken vagy egyezségeken alapulnak.

Mindazon jármüveknek, fogatoknak és állatoknak, melyek a fentebbi 5., 6, 8., 9., 10., 11., 12., 15. és

19. pont alattiak szerint vámmentesek, megfelelő hivatalos igazolvánnyal kell birniok.

21. Az állami adót szállító, sorshúzás, újoncán itás és ellenőrzési szemle céljából utazó községi elöljárókat továbbitó állatok, jármüvek;

22. a város halárán belül minden moző- és szőlőgazdasági célból közlekedő fogatok vagy hajtott állatok ; ha azonban a határban levő termények vagy borok kereskedelmi célból vásároltatnak meg és a sorompón behozatnak, az azokat beszállító fogatok, még ha városiak is, vámkötelesek;

23. a legelőre, usztatásra, itatásra és vasalásra híijtott és városi lakosok tulajdonát képező állatok;

24. nem a városban lakó oly egyének gazdasági fogatai, kik a város határában földeket bírnak vagy bérelnek, azon földeken vagy réteken való gazdálkodás alkalmával ;

25. a lelkészek köteles napjainak ledolgozására a filiálisokból bejövő igazolvánnyal ellátott igás fogatok;

26. a város mint erkölcsi testület részére mindenféle fát és egyéb anyagot szállító fogatok.

B) A vasúti vámnál:

1. A kir. uralkodóház minden tagjának és udvartartásaiknak szállítmányai;

2. a kir. udvarhoz, annak közvetlen kíséretéhez tartozó szállítmányok ;

3. az idegen hatalmasságok követeinek, képviselőinek szállítmányai ;

4. a fegyveres erő szükségletére, valamint hadi és honvédelmi célokra szolgáló összes szállítmányok. Ila a szállítmányok katonai minősége illetve vámmentes jellege külsőleg felismerhető nem lenne, megfelelő hatósági bizonyítvánnyal kell birniok ;

5. az állami javak általában ; só, dohány stb.

6. a m. kir. posta, távirda, távbeszélő összes szállítmányai;

7. az állami vasutak, állami, törvényhatósági, vasúti állomáshoz vezető községi közlekedési vagy községi (közdűlő) közutak és azokon lövő műtárgyak építésére és fentartására, továbbá az árvódelem biztosítására, nemkülönben az állami vagy középületek építésére, helyreállítására szükséges anyagok, szállítmányok ;

8. a templom, iskola és papiak építésére, helyreállítására szükséges anyagok, szállítmányok;

9. közveszély, hófúvás, árvíz, tűz stb. esetében az elöljáróság által az 1886. évi XXII. t.-c. 136. §-a alapján kirendelt közerő; tűzvész, árviz vagy háború idején a mentők, menekülők szállítmányai;

10. a vaspályának saját szükségleteire szolgáló szállítmányai;

11. emberi hullák;

12. átviteli szállítmányok;

15. azon lovak és hordállatok, melyek katonai szolgálatra való besorozás vagy az 1873. évi XX t.-c. értelmében osztályozás végett az állítási helyre és onnan vissza szállíttatnak; továbbá a fegyveres erő élelmezése céljából beszerzett marhák, melyekre nézve a hajtóknak katonai hatóság által kiállított igazolványt kell felmutatniok.

15. a város részére vasúton érkezett szállít- mányok.

15. a vámtulajdonos által önként vámmenteseknek elfogadott szállítmányok, ideértve mindazon vámmentességeket is, melyek magánjogi szerződéseken vagy egyezségeken alapulnak.

Mindazon szállítmányoknak, melyek a fentebbi poutok szerint várameutosek, & meunyiben azoknak

31. szám.

vámmentes jellege különben megállapítható nem voln« megfelelő hatósági igazolvánnyal kell birniok, méllyé a vámmentességi igény beigazoltatik.

IV.

A vámdijtételek mindeu kártérítés nélkül leszál lithatók, ba a jövedelem az 1890. évi I. t.-c. 83. §-; értelmében több, mint amennyi szükséges.

V.

Közérdekből, különösen hadászati szempontbó szükséges hasonló létesítmények államköltségen val< megépítését és forgalomba helyezését engedélyes kár térítési igény nélkül tűrni tartozik.

VI.

Az engedélyes mindazt, amit az 1890. évi I. t.-c. és annak alapján a kereskedelemügyi minisztei rendel, esetleg a mennyibon az idézett törvény más büntetést nem határozna, rendbüntetésnek (mely azonban esetenként 200 koronánál nagyobb nem lehet) terhe alatt foganatosítani tartozik.

VII.

Jelen engedélyokirattal megállapított vámdijsza- bályzat a vámszedós helyén egy-egy hatóságilag hitelesített példányban láthatóan és olvashatóan kifüggesztendő. (1890. I. t.-c. 144. §-a.)

VIII.

Az 1890. évi I. törvénycikknek a vámokra vonatkozó minden egyéb határozata a jolen vámra is kiterjed.

Budapest, 1906. junius lió 21-én. A miniszter helyett: Szterényi s. k. államtitkár.

*

Minthogy azonban az I. pontban körülirt munkálatok költségeire az engedélyezett díjszabás terhére felvehető kölcsön nem mutatkozik elegendőnek, a képviselőtestület az engedélyokiratnak a vasúti vámra vonatkozó részét egyelőre még nem léptethette életbe, sőt, ha a kereskedelemügyi m. kir. miniszter a költségtöbblet fedezését el nem vállalja, könnyen meglehet, hogy ez engedélyokirat alapján nem is fog a város kövezetvámot szedni, illetve szedhetni.

Ungvár városa 3467/1905. sz. alatt egy szabályrendeletet alkotott a város határában a tulajdonos személyében bekövetkezett változás alá esett ingatlanok telekkönyvi átírásáért fizetendő városi átiratási dij tárgyában.

E szabályrendelet a vármegyei törvényhatósági bizottság által jóváhagyatván, megerősítés végett a m. kir. belügyminiszterhez terjesztetett fel.

A belügyminister azonban f. évi 37454. sz. alatt a vármegye közönségéhez intézett rendeletében a pénzügyminiszterrel egyetértőleg kimondotta, hogy a város által kért városi ingatlan átiratási dijak szedhetésót nem engedélyezi, mert az ily közteher az amúgy is tetemes terhet viselő föld- és házbirtokosokat a többi városi lakosság anyagi előnyéro újból külön is sújtaná ; holott a teher viselése elől az ipar, kereskedelem, tőke, szellemi és egyéb haszonhajtó foglalkozásból eredő jövedelmek, a pénzintézetek és egyéb vállalatok jövedelmei felmentve maradnak. A szóban lévő szabályrendelet tehát a miniszter leirata folytán életbe nem léptethető, holott e címen várható jövedelembért, 3000 K-t az ez évi költségvetésbe a város már be is állított.

A temetői szabályrendelet ismertetése. A m. hó

13-án tartott képviselőtestületi közgyűlésen fogadtatott el a városi lemotők kezelése tárgyában alkotott szabály- rendelet. E szabályrendeletből mint általános érdeküt közöljük, hogy a Kálváriái uj temető sírhelyei 2, 3, 4, 5, 8, 10, 12 és 30 koronában állapíttattak meg. Teljesen vagyontalanok ingyen eltemetéséhez a polgármester adja meg az engedélyt. — Sírok, mig állandóan gondoztatnak, vagy állandó jellegű emlékjellel bírnak, újabb temetkezési helyül még 30 év lefolyása után sem nyithatók meg. Oly sirok, melyek ily gondozásban nőm részesülnek, vagy állandó jellegű emlékjellel nem birnak, ha a szükség kivánja, 30 év lefolyása után uj temetkezési helyül használhatók. Síremlékek és kerítések felállítására a temetőbizottság ad engedélyt, melynek feltételeit esetről-esetre állapítja meg. Ezen engedély nélkül síremlékek és kerítések fel nem állíthatók. Sírboltok építéséhez a városi tanács engedélye előlegesen megszerzendő. Az engedély a temetőbizottság véleményének meghallgatása után adható ki. A fensik köröndjében állandó jellegű sírbolt építése esetén minden elfoglalt sirhely után a megállapított dij (8, 10, 12, 30 K) háromszorosan fizetendő. A sírhelyekről mérnöki rajz készíttetett, melynek egyik példánya a temetőőrnél helyeztetik el, hogy a törzskönyv alapján kiállított bárcza megfelelő sirszámát feltalálhassa. A törzskönyvbe az elhalt neve és életkora folyó szám alatt bevezettetik a temetkezési (sir) hely szelvény és sorszámával. A sirgödröknek nagy síroknál 1 m. 90 cm. mélynek és 94 cm. szélességűnek, gyer- meksiroknál pedig 1 m. 50 cm. mélynek kell lenniök. A temetőőrök szigorú kötelességét képezi általában arra ügyelni, hogy a temetőkertekben idegenek, gyermekek, katonák és foglalkozásnélküli egyének ne csavarogjanak, ott ne heverészszenek; épen ezért: a körülkerített temetők kapuit kötelesek mindig zárva tartani, kivéve a temetési időt, a halottak estéjét és napját, a kálváriái búcsú-napokat, és oly társaságom látogatása alkalmait, melyek a polgármestertől erre engedélyt nyernek; — a körül nem kerített temetőkben, ha a kegyeletes helyhez nem illő magaviseletét tanusitó látogatókat találnak, azokat kötelesek a rendőrkapitányi hivatalnak bejelenteni. Az elzárt temetőkhöz külön kulcsosai nem bíró látogatók a kulcsot a temető«