Ung, 1906. január-június (44. évfolyam, 1-27. szám)

1906-03-04 / 10. szám

10. szám. TT1T G­5. oldal. — Az újhelyi Kossnth-szobor tervmintái már el­készültek s igy rövid idő múlva megtörténik a szobor- lelepzés. — Angolok Ujhelyben. Ez év augusztus havában angol társaság érkezik Ujhelybe, hogy a Tokaj-Hegyalja bortermelését megismerjék. A társaság tagjai Ujhely város vendégei lesznek. — A Felső- magyarországi Hirlap-nak nem kevesebb mint tizen­két cikkét inkriminálta a kassai ügyészség felségsértés miatt. — A homonnai tanfelügyelői kirendeltség vezetésével Rutsek Imre segédtanfelügyelő bízatott meg. — A sátoraljaújhelyi ifjúság e hó 3-ára kitűzött táncmulatságát a nemzetre következett gyász miatt jobb időkre halasztotta. — Tenyészbikavásár. A zemplén- megyei gazdasági egyesület e hó 22-én Tőketerebesen a gróli belső majorban tenyészbika-vásárt rendez. (Beregmegye). Uj ügyvéd. Dr. Kabáczy Viktor ügyvéd Bereg­szászban nyitotta meg irodáját. — A munkácsi gyü­mölcs-értékesítő szövetkezet, melynek a vármegye egész területén számos tagja van, 3 évi működés után közgyűlésén kimondotta, hogy külön működését be­szünteti s mint szakosztály, visszatér az ottani közg. egyesület kebelébe, melyet a hegyvidéki kirendeltség aktiv bevonásával uj működési alapra szándékoznak helyezni. — Beregmegye adóhátraléka ez év január havának végén 1,810 791 K 94 f. Január hóban 17,954 K 20 f. állami adófizetés történt. — A Háthegység megvétele. A földmivelésügyi miniszter a Háthegy­ség megvételének lebonyolítása ügyében Lekky István min. oszt. tanácsost küldötte Munkácsra, hogy az ura­dalommal és a kirendeltséggel együttesen az újabb tárgyalást megindítsa. — Halatkovics János felső- vereczkei gör. kath. lelkész, érd. esperes múlt hó 17-én, életének 78-ik, áldozárpapságának 55-ik évé­ben elhunyt. — Munkács népesedése. Az összes 10,000 lakossal s ezen felül biró magyarországi váro­suk közül Munkács városa mutatja a legkedvezőbb népesedési arányt, a hol a 14,416 főre rugó népesség melleit az 1905. évben 656 egyén született s 414 halálozás történt. — Szövő- és harisnya kötő-iskola Munkácson. A hegyvidéki miniszteri kirendeltség közbenjárására a kereskedelemügyi miniszter kilátásba helyezte 6 drb. szövőszék és 6 drb. harisnyakötő gép ingyenes adományozását az esetre, ha a munkácsi nő­egyesület egy művezető állandó alkalmazására és a kész áruk értékesítésére nézve kötelezettséget vállal. (Ugocsamegye.) A főispán lemondása. Báró Perényi Péter, Ugocsavármegye installált főispánja állásáról lemondott. A lemondást őszintén fájlalja Ugocsamegye közön­sége. — A nagyszőllősi ipartestület jegyzőjévé Tihanyi Béla rk. tanító választatott meg. — Élhalasztott estély. A nagyszőllősi kaszinónak e hó 3-ára kitűzött irodalmi estélye a kaszinó választmányának határozata értelmében elhalasztatott azon időre, „amikor kissó_ jobb napok fognak beköszönteni a magyarra,“ (Szabolcsmegye.) Szabolcsvármegye tisztikarának lemondása. Szabolcsvármegye tisztikara m. hó 23-án az alispán elnöklete alatt tartott értekezletén állásáról való lemon­dását határozta el. — Vadaszat póttartalékosokra. Nyíregyháza város utcáin néhány nap óta csendőrök cirkálnak, a kiknek céljuk a be nem rukkolt póttar­talékosok elfogatása volna. Működésük azonban a lakosság hazafisága miatt, meddő. — Kisvárdán e hó 12-én országos vásárt tartanak. — Uj postaügynök­ség. A ra. kir. államvasutak nyíregyháza-ungvári vonalán levő Komoró megállóhelyen e hó 1-én posta­ügynökség lépett életbe. — Meghalt a vonaton. Koppányi Andrásné m. hó 23-án Nyíregyházán átszállt a Csap felől jövő vonatról a Debreczen felé menőre. Alig hagyta el a vonat a várost, néhány perc múlva meghalt. — Tenyészbikavásár Kisvárdán. Kisvár­dán e hó 11 és 12-én tenyészbikavásár lesz. Tarka krónika. (Tudja, mit tud. — A nő és az óra, — A ki nem iszik többet.) Lapunknak egyik barátja egy csikorgó téli dél­után vadászni ment. Egy fatörzs mögött lesbe állt. Egy nyúl gyanútlanul közeledett feléje. Lapunk barátja célzott és lőtt. A tapsifüles az égnek nyújtotta a nyakát s aztán véres fővel végig nyúlt a fehér havon. Barátunk már épp diadalkiáltást akart hallatni, a mikor észrevette, hogy háta mögött a vadásztársa, a kinek szintén füstölgőit még a fegyvere. — Te is lőttél ? — kérdezte, rosszat gyanítva — Igen. Épp egyszerre dördültek el a fegy­vereink. — Úgy ? — mondotta lapunk barátja megcsukló hangon. Azt hittem, hogy én ejtettem el a nyulat. Már épp csodálkozni akartam felette !! * Egy szellemeskedő filozófus összehasonlította a nőt az órával és erre az eredményre jutott: A bakfis leány a régi órához hasonlít, mert mindig siet. A kacér, cifrálkodó leány olyan, mint a toronyóra; mindenki megnézi, de senki sem veszi meg. A szép, de csacska leány a zenélő-órához hasonlít, mert eleintén tetszik, később azonban untat. A gazdag leány olyan, mint az aranyóra, alig látják meg, rögtön azt kérdezik: mi az ára? A házias nő az ingaórához hasonlít, lassan, de méltóságosan jár, csak nem szabad elhanyagolni. A szájas asszony olyan, mint az ébresztő óra, már hajnalban zörög. « Dr. Dóczi Imre budapesti orvos igazán lelkesen I és meggyőzően magyarázta a közművelődési egyesület1 múlt vasárnapi felolvasó estéjén az alkohol káros hatását. Különösen meghatott a beszéd egy halai em­bert, a ki arról hires, hogy szeret napfelkeltében gyö­nyörködni — átlumpolt éjszaka után. Hát ez a fiatal ember az orvos beszéde után igy kiáltott fel: — Többet nem iszom. S mi történt? Az előadás után sietett a Herz- féle vendéglőbe. Később odakerült a barátja is. A kö­vetkező párbeszéd keletkezett köztük. — Pliszen azt montad, hogy nem iszol többet. — Igen, igen, azt mondtam. De előbb megiszom valamennyi bort, aztán — nem iszom. Közgazdaság. A megreformált akadémia. (Paedagógiai tanulmány a felső erdészeti oktatás köréből.) — Irta : Zivuska Jenő. — VI. (Folytatás.) Az elméleti és a gyakorlati oktatás viszonya. Ha az erdészeti oktatásban túlteng az elmélet, legalább olyan elméleteket tanul e a növendék, melyek az alkalmazás szempontjából a leggyü­mölcsözőbbek ? Az elmélet minden iskolával ösz- sze van nőve, s igy általánosan vissza sem utasít­ható, de a közvetlen alkalmazás érdekében osz­tályozható és mérlegelhető. A gyakorlatra nézve némelyik elmélet közönbös, némelyik nem haszna­vehetetlen, némelyik feltétlenül szükséges. Vannak mélyreható és nagyterjedelmü elméletek, a melyek könnyedén biztossá, tudatosan szilárdá teszik az alkalmazást. Hogy az ilyen természetű elméletet megismerjük, néhány gyakorlati esetet kell szem­ügyre vennünk és pedig a dolgok negativ olda­láról. Mit nem tudnak a mi fiatal szakembereink, s mit kellene tudatos alkalmazás kedvéért az elméletből tudniok. A példákat a hivatali életből, a saját magam tapasztalatából veszem. Mikor az erdészeti hivatalnál szolgáltam, egy Ízben egy magában mulatságos, de végső elemzésben »le­hangoló történet szemtanúja voltam. Valami tér­képszelvényről az Amstler planiméter segélyével területeket kellett leolvasni. A műszer karján tűvel bekarcolt rovás volt, mely a térkép-kisebbítésnek megfelelő karhosszat jelölte. Kérdeztem a szak­társakat, hogy micsoda számítás alapján került oda a karcolás ? Kérdésemre azt nyertem feleletül, hogy a karhosszúság ilyen megállapítása egyik elődtől maradt örökség. Hihetetlenül hangzik, hogy a tiz, tizenkét évi gyakorlattal biró müveit szakembereknek nem volt biztos fogalmuk ama fügvónyszerü korrespondálásról, mely a térkép kisebbitési mértéke és a karhosszúság közt van. Én tehát az elmélethez fordultam s ennek segé­lyével kiszámítottam, a magam használatára táb­lázatosán összeállítottam a különféle mértéknek megfelelő arányszámokat. — Máskor az a kérdés merült fel, hogy a bussola mérésnél a természet­ben felvett szögeket miért rajzoljuk ellenkező irányban a transporter segélyével ? Ily egyszerű feladat megoldására nem kaptam feleletet, holott kevés gondolkodás a kézenfekvő okhoz vezet, a mely nem egyéb, mint az, hogy a természetben a tárgytól számítva keressük a déllőt, mig a papí­ron a déllőtt rögzítjük, s arról vetítjük vissza a pontot. De vájjon hány fiatal szakemberünk tudná az utmérésnél a körívet, vagy annak az érintőit kitűzni, ha Kröhnke és Saracen összes táblái elvesznének ? A gyakorlati élet néhány példája közelebb visz bennünket annak a megértéséhez, hogy milyen viszonyban kell állani a szakszerű oktatásban az alkalmazásnak az elmélethez. Milyen elméleteket kell hát tanítani ? A felelet más nem lehet, mint ez: a gyakorlat elméletét. A gyakorlati életnek megvannak a maga számos esetei, melyeket mind úgy foghatunk fel mint egy-egy elmélet alkalma­zását. Minden esetnek megvan a maga racionális okokon nyugvó háttere, minden még oly durvá­nak látszó gyakorlati fogás mögött is ott rejtőzik az isteni ész, a melyet megnyilatkozásában indo­kolásnak nevezünk. Egyes esetekben az alkalmazás gépies folyamatai vak koldusok csupán, a kik azonnal megbotlanak, ha a megszokott csapásról csak egy mákszemnyit is eltérnek. A fény érzetét kell beléjük oltani, hogy utjokon biztossággal haladjanak. Az alkalmazás szeme, világitó tornya, fényessége a szigorúan tárgyhoz szóló elmélet. Az az elmélet, mely a szabatosan meghatározható, kézzel megvalósítható egyes esetektől se jobbra, se balra el nem kalandozik, hanem mintegy mö­göttük rejtőzve, azoknak ószleges hátterét képezi. A szakember élete szabatosan körvonalazott, vilá­gos, konkrét feladatok megoldásában telik el, ennélfogva csak olyan elméleteket szükségei, melyek e különálló feladatok mögött vannak, s őt a mélyebb megértéshez, az eredő okhoz veze­tik. Mélyreható elméleteket nem önmagukért ta­nul, hanem hogy általuk a gyakorlati feladatokat átértse, s a dolgok gyökeréig hatolva megszerezze azt a képességet, mely szerint az eseteket a leg­változóbb körülmények között is alkalmazhassa. Az ilyen alkalmazható elmélet a gyümölcsöző, a hasznos, az indokolt, — mert ez az élő gyakor­lat theóriája. Az erdőgazda működését egyes tudományos elvek tettekre váltott alkalmazása képezi. Mennél mélyebbre hatol szakismeretének hasznosítható elméletébe, annál indokoltabb és igy reálisabb is lesz minden szakszerű ténykedése. Élete nem elvont gondolkodásnak szentelt, hanem testies, anyagi megvalósulást igénylő, egyes feladatok megoldásá­nak sorozata. Szakiskolájában tehát erre a feladatra kell előkészülnie. Már tanuló korában gyakorlati­lag képzendő első, másod és tized sorban, — elméleti képzetsége csak arra való és csak olyan természetű lehet, hogy öt semmi másra, mint a szabatosan megkülönböztethető gyakorlati esetek megoldására tegye képessé. Theoretikus oktatása nem terjedhet egyébre, sőt nem is szabad annak egyébre terjednie, mint a gyakorlat eseteinek szigorúan körvonalazott elméletére. Meg kell tud­nia például határozni, hogy micsoda fanemet tenyésszen adott helyen és miért ? Feleletet várunk tőle egyrészt a fa élettani természetének, másrészt a hely geológiai, vegyi, időjárástani körülményei­nek részletekbe ható elemzéséből. Szolgáljon fel­világosítással, hogy miért magasabb a bükkfa hőhatálya a többi lombfákénál-? Micsoda ipari célra való ez, vagy az a fanem és miért? Elvár­hatnék, hogy már végzett tanuló korában föld­mérési felvételeket önállóan eszközöljön és tér­képeket készítsen. Ismernie kellene a különféle műszerek használatát, gépezetét, kiigazítását gya­korlati fogásokban és a lényegbe vágó elmélet tudatos indokolásával. Biztos útbaigazítást kérünk arra nézve, hogy különböző jellegű erdőben mi­csoda becslési módszert kell alkalmaznia és miért Lehető pontossággal és gyorsan határozza meg döntött, majd álló fák tömegét. Nem szabad men- tegetődzve szégyent vallania, ha éppen arra szólittatnók is fel, hogy egy kisebb erdőről üzemtervet állitson össze, — vagy ha azt kérdez­nék, hogy a kincstár valamely erdészeti uradal­mának számvevő és hitelügylete miként bonyo- littatik le? Ilyenek és számtalan egyéb feladatok, melyeknek felsorolása szinte lehetetlen. Az ily derék és bizalmat keltő szakképzetség azonban csak reális oktatás előzményén fejlődik. Az alkalmazás eseteinek ismeretén, magán az alkalmazáson, melyet a tanulónak önmagának kell saját emberségéből foganatosítani. Növénykertek- ben, rajz- és munkateremben, de főleg a tanul­mányozás tárgyát képező erdőségben van az erdő­gazda valódi iskolája. Itt keli megpillantania, tanulni és átértenie hivatásának ama feladatait, melyek majd alapos tudást és eredményes meg­oldást követelnek. Gyakorlati pályája olyan elme­leteket igényel, a miket az életben natározott szakkérdések megoldására hasznosíthat. De az alkalmazandó fogások elméletét a világos fogal­mak szabatosságával kell tudnia, — tudnia az Uvólsó izig, hogy ismerete, mint egyenes nyü, a dolgok belső értelmébe, hogy úgy mondjuk szivéig hatoljon. A kifejtettektől eltérő elméletek, általánosság­ban elvesző okoskodások nemcsak haszontalanok jövő gyakorlati életére nézve, de szellemére való­sággal veszedelmesek. A gyakorlati ember esze elemző, tényékhez tapadó, — az általánosságban mozgó elmélet pedig synthetikus szemlélődésre ösztönöz. Az általánosítás veszedelmes közelség­ben van, különösen fiatal embernél, az ész ábránd­jaihoz, melyek a gyakorlati gondolkozás elemző tekintetét elhomályosítják. Az erdészeti iskola egyik feladata az analytikus gondolkodás kifej­lesztése is, ha csak nem akar olyan egyéneket nevelni, mint az egyszeri gépész, a ki remekül okoskodik a hőnek erőmüvi hatásáról, de arra nem képes, hogy egy csavart elkészítsen, vagy hogy a gőzgépet megindítsa. Fedeztetési állomás Ungváron. A lóte­nyésztés érdekeinek vélünk szolgálatot tenni, midőn a gazdaközönsóg tudomására hozzuk, hogy a turjaremetei mónteleposztály által tenyésztés céljára eladott fedező mén, Ungvárt f. hó elsején megnyitott és a Radvánci- utca 51. szám alatt levő fedeztetési állomáson lesz a tenyésztők által igénybe vehető. — Bővebb értesítés Berzeviczy István méntulajdonosnál kapható. Kiadó és laptulajdonos: SZÉKELY SIMON. Ha a gyermek­nek gyógyszert kell beadni és a gyermek szívesen veszi azt, úgy meglehetünk róla győződve, hogy a gyógyszer hatása sokkal előbb és jobban lesz észrevehető, mint ha a gyermek a gyógyszert csak kényszerűvé vészibe. Ez főleg a SCOTT-féle EMOLSIÓ-nál tapasz­talható, a mely jó izíí és könnyen emészthető készítmény. A leg­finomabb norvégiai gyógycsukamájolajból készül mész és nátron hypophosphitok hozzáadásával. A SCOTT-féle EMULSIÓ különösen gyermekbetegségeknél alkalmazható kiváló eredménynyel. A gyer­meket erőssé és izmossá teszi é rendes testi fejlődését előmozdítja. A SCOTT féle EMULSIÓ valódiságának jele a »hátán nagy csukahalat vivő halász« védjegy. 1482, 7 —12át Kapható minden gyógyszertárban. Ezen lapra való hivatkozásnál és 75 fillér levélbályeg beküldése ellenében mintaüveggel bérmentve szolgál: Dr. BUDAI EMIL »Városi gyógyszeriára« Budapest, IV., Váci-utca 34/50. Egy eredeti üveg ára : 2 korona 50 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents