Ung, 1906. január-június (44. évfolyam, 1-27. szám)

1906-02-04 / 6. szám

6. szám. TT 3ST <3­3. oldal. sától felmenti s a rendőrkapitányi állásra Markovszky rendőrtanácsost helyettesíti. A miniszteri tanácsos felhívta az alispánt ezen leirat elfogadására és végrehajtására. Az alispán azon­ban kijelentette, hogy a rendeletet sem át nem veszi, sem végre nem hajtja. Ekkor az alispán, a miniszteri tanácsos kérelmére, lehivatta a vármegyei főjegyzőt, kivel a miniszteri tanácsos közölvén a főispán rendeletét, felszólította annak végrehajtására. A főjegyző hivat­kozva a Berzeviczyt állásától felfüggesztő rendelet át­vétele alkalmával tett nyilatkozatára, hogy ugyanis azt is csak azért vette át, mert nem akarta, hogy a rendőr- kapitányt állásától elmozdítsák s mert bízott abban, hogy a rendőrkapitány felebbezése folytán a belügy­minisztérium a főispán indokolatlan rendelkezését fel­oldja, — kijelentette, hogy miután a rendőrkapitány felebbezése már felterjesztetett és a minisztériumban van, — ezen újabb főispáni rendeletet sem elfogadni, sem végrehajtani nem hajlandó. A miniszteri biztos figyelmeztette ezekután az alispánt és a főjegyzőt azon súlyos következményekre, melyeket a főispáni rendelet el nem fogadása és végre nem hajtása fog maga után vonni. Miután azonban az alispán és a főjegyző kije­lentették, hogy a következményekkel tisztában vannak, a miniszteri biztos az esetről úgy az alispán, mint a főjegyző nyilatkozatának szószerinti bemondásával jegy­zőkönyvet vett fel s azt aláíratva és aláírva, a főispáni titkárral együtt eltávozott, magával vivén a főispánnak két más rendeletét is, melyek az alispánhoz intézve folyó ügyekre vonatkoztak és szintén nem fogadtattak el. A miniszteri biztos még az nap felkereste a fő­ispáni titkár kíséretében Ungvár város polgármesterét s megkérdezte tőle, nincs-e kifogása az ellen, hogy a rendőrkapitányi hivatalt Markovszky rendőrtanácsosnak adja át. Minthogy a polgármester az ellen kifogást nem tett, a miniszteri biztos jegyzőkönyvet vett fel — s a kapitányi hivatalt átadta Markovszky rendőrtanácsos­nak. A polgármester az esetről a képviselőtestülethez fog jelentést tenni. A közigazgatási bizottság folyó havi rendes ülése 13-án lesz. Anyakönyvvezetöi kinevezés. A belügyminiszter a dobóruszkai kerületbe Szent-Imrey Mihály körjegyzőt anyakönyvvezetővé, a szerednyeibe Vajdaííy Zoltán segédjegyzőt, a sóhátiba Ninger János jegyzői Írno­kot, a nagygejőcibe pedig Telegdy Károly jegyzői gyakornokot anyakönyvvezetői helyettesekké kinevezte. Pályázat rozsé és kavicsszállitasra. Az Ungfolyó- nak Perecseny község határában levő szakaszán végre­hajtandó partvédelmi munkálatokhoz szükséges 548 köbméter rőzseanyag és 261 köbméter kavics vagy kőanyag szállítására az alispán pályázatot hirdetett. Az ajánlatok beadásának határideje f. hó 8-ik napja. A részletes szállítási feltételek megtudhatók az alispaní hivatalban, a polgármesternél és a körjegyzőknél. Közgyűlés. A törvényhatósági bizottság f. évi első rendes közgyűlését e hó második felében fogja meg­tartani. Tanulók felvétele a nagybocskói m. kir. kert­munkás iskolába. A m. kir. föidmivelésügyi miniszter pályázatot hirdet 6 kertmunkás felvételére a nagybocskói m. kir. állami kertmunkás iskola két éves tanfolyamára, mely 1906. március l-ével veszi kezdetét. Ezen tan­folyam célja a fiatalabb földmiveseket munkaközben, tehát gyakorlati utón a kertészet, szőlészet és gyü- mölcsészetben kiképezni. A felvett kertmunnások lakás, fűtés, élelmezés és mosatáson kívül havonkint 12 kor. bért kapnak, amiből egyszerű munkás ruházatukat és a felmerülő egyéb szükségleteiket tartoznak fedezni. A kellően felszerelt s 1 koronás bélyeggel ellátott folya­modványok a m. kir. föidmivelésügyi miniszterhez címezve f. évi február hó 15-ig a kertmunkás iskola vezetőjéhez nyújtandók be Nagybocskóra. A részletes felvételi kellékeket a vármegyei hivatalos lap leg­közelebbi száma közli. Az érdeklődők forduljanak tehát felvilágosításért az alispáni hivatalhoz, polgár- mesterhez, vagy körjegyzőhöz. A vadorzók ellen. A föidmivelésügyi minisztéri­umhoz az idei télen szokatlanul sok panasz érkezett a vadorzás miatt. Minthogy a föidmivelésügyi minisz­a tudatlanság használja az olcsó gúnyt elpalástoló mezül. Visszatérve az állatoknak a vadászok és pásztorfélék által oly gyakran tapasztalt u. n. „látására“ és „rém­látására— én sokszor megkisérlettem ez irányban valami pozitív megállapodásra jutni: megmagyarázni magamnak a dolgot. De hiába! Az áthatlan sűrű fátyolt föl nem lebbenthetém a rejtelmek világáról, mint ahogy ez másnak se sikerült idáig, amennyiben a dolog lénye­gébe csupán okoskodásokkal behatolni nem is lehet. Annyi azonban világos lett előttem azzal összefüggésben, hogy az állatok pszihologiai és fizikai életében mély­séges titkok rejlenek, s hogy az jórészt terra inkognita terület még — sok más egyébbel együtt, az emberi tudás számára. A tudatlanság (vagy mondjuk : elfogultság) mind­járt ott kezdődik, midőn az állatoktól megtagadjuk a lelki kifejezés legfényesebb simbólumát: az észt, szellemet... Ez nagy hazugság a nagy, a bölcs alkotó szellemmel szem­ben, s nagy igazságtalanság az ily módon lefokozott maga­sabb értelmű lények rovására - és még akkor is megbocsát- hatlan, ha indokait az isteni megváltás szép eszméjébe véljük is begyökeresedettnek, mely szerint szent jelentőségére nézve csak „Isten hasonlóságára teremtett ember“-t illethet?... Végre is az összes lények felett — melyek közül terium a panaszokat alaposaknak találta, a legerólye' sebb rendszabályok életbeléptetését javasolta a belügy­miniszternek, a ki már utasította a csendőrséget, hogy a községekben minél sűrűbben és minél szigorúbban tartsanak fegyvérvizsgálatot. A kinek fegyverengedélye vagy vadászati engedélye nincs, azoktól a fegyvert kobozzák el és ellenük a megtorló eljárást indítsák meg. A csendőrségnek külön utasítást adtak, hogy az ismert vadorzókat különösen szemmel tartsák. A föld­művelésügyi minisztériumhoz beérkezett jelentések sze­rint az idei télen a dúvadak elszaporodtak és több mint húsz vármegyében a hatóságok intézkedésére el­rendelték a dúvadak irtását. Ezekért tudvalevőleg jutalomdijakat adnak. A föidmivelésügyi kormány ez évi március hónap elején fogja kiutalványozni a dú- vad irtásáért a jutalmakat. VÁROSI ÜGYEK. Visszatért rendőrtisztviselök. Bónis István székes­fővárosi rendőrkapitány és kísérete e hó 1-én hagyták el városunkat és tértek vissza Budapestre. Minthogy pedig Berzeviczy István rendőrkapitány fegyelmi ügye még nem nyert befejezést, a rendőrkapitányi hivatal vezetését a városi szabályrendelet értelmében Mar­kovszky Sándor rendőrtanácsos vette át. Közgyűlés. A képviselőtestület f. hó 7-én d. u. 3 órakor közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki előterjesztések. 2. A kövezetvám 20 éves engedélyezési ügyében szükségessé vált a radvánczi- utcai sorompónak a vasúti vonalon kívül való elhelye­zése idegen területre, minek folytán az állami úttestből egy nagyobb terület gondozását vállalná el a város. Ily terhes szerződés elvállalása csak a községi törvény 110. §-ának betartása mellett lévén elérhető, a, kép­viselőtestület 19/1906. számú határozatban a 15 nap közbevetésével kitűzött harmadik tárgyalás és névsze­rinti szavazás- megejtése. 3. A felfüggesztett rendőr- kapitány helyettesítésére kinevezett budapesti rendőr­kapitány távozásával a főispán által helyettesített városi rendőrtanácsos helyettesítésének bejelentése s a hivatal átadásáról szóló jegyzőkönyv bemutatása. 4. A siket­néma intézet részere átadott laktanyai terület átadásáról szerkesztett okmány bemutatása és elfogadására vonat­kozó tárgyalás. 5. Az 1903. évi városi zarószámadások megvizsgálásáról szóló vármegyei törvényhatósági ha­tározat kihirdetése. 6. A városi közkórháznak 1904. évi zárószámadasait a számvevőszék jelentéssel beterjeszti, ennek tárgyalása. 7. Kiskorú Pandák Julia Mária és Rag'ány Julia elhagyottá nyilvánított gyermekek illető­ségének megállapitasa. 8. Leblovics Juda, Párkányi József és üzv. Schwartz Jakabné szül. Rótü Betti ille­tőségének megáilapitasa. 9. Az árubódék építése tár­gyában tett előterjesztés alapján készült terv es költség­vetés bemutatása, az építés fölötti határozathozatal. 10. Tóth János dijnok ügyében polgármesteri jelentés. 11. A in. kir. lőerdőhivatal á.irata az aszfalt járda tóritmóny kamatainak megtagadásáról s ennek folytan uj intéz­kedésre való felhatalmazás megadása. 12. Eeuerman Hermanne szül. Kaufman Chaje baba oklevelének ki­hirdetése. A közönség köréből. Felkérettünk a következő nyilatkozat közlésére : Nyilatkozat. Az „Ungvári Közlöny“ f. évi január 25-iki szá­mában foglalkozik a tisztviselők helyzetével s ezzel összefüggésben, hinni akarom, téves információk alap­ján, a valótlanságok egész sorát tárja az olvasó közön­ség elé. — A vármegye közönsége a belügyminiszter absurd rendelete folytán reá nehezedő kötelezettségé­nek igenis teljes mértékben eleget tett, elannyira, hogy „illetékességénél fogva“ az emberi lény „kiválik“ (mondjuk ezt), — ha létezik, amint hogy léteznie kell a bölcs alkotószellem szent eszményének: akkor miért nem foglalhatnának helyet abba az eszményi régióban az összes lények legalább is ideális értelemben'? Végre is Flammarion szellemében szólva — éppen nem bizo­nyos az, hogy a földi csillag hatalmas „ura“ az ember volna a minden kétségen kívüli egyetlen megkülönböz­tetett: „kizárólagosan kiválasztott“ lénye a nagy minden- ség miliárdnyi, minden képzeletet meghaladó számos világának, annak a roppant, még a legábrándosabb régiónak, melyből annyi csodás, emberi észnek behatol- hatlan őrjítő titokzatosság s rejtelem árad felénk . . . Az­tán ki tudhatja: a virágnak, a fának nincs-e lelke azért, hogy néma, szótalan ? Hogy nincs szive, s érzéktelen (?) — de van ébrenye, himpora, s vágya az ég felé! Végre is az élet megnyilatkozása alig veheti a szívből erede­tét, hisz’ akkor a sólyom kegyelmezne a galambnak, az apagyilkos létadójának ... A szív az érzések hajléka, mely lehet gunyhó, avagy fényes palota. A lélek csillag, mely független tőle, s a létet adja meg csupán, s aztán vissza vágy saját honába, ha int a nagykaszás . . . de a febr. elsején esedékes lakbórilletményt is ki­utalta tisztviselőinek. — Az „Ungvári Közlöny“ azon híresztelésével szemben tehát, hogy „a gyér adomá­nyokból — agy a hogy bírta ellátni tisztviselőit“ legyen ez elég cáfolat, mert hiszen tekintve a hangot, a melyben nevezett lap a vármegye ellenállását tár­gyalja, a cáfolat során nem árulhatom el az „Ungvári Közlöny“-nek, hogy mennyi a rendelkezésünk alatt álló összeg; megnyugtatására azonban annyit már most jelezhetek, hogy tisztviselőink sorsán és „az adakozók magán pénztárán“ aggódó szive legalább másfél évig nyugton lehet. — Továbbá ne féltse az alkotmány­védő 35-ös bizottság belbékéjét, az ott uralkodó össz­hangot sem ; az a komoly férfiakból álló bizottság, mi­dőn a törvényhatóság által kimondott teljes ellenállás érvényesítésére és irányítására vállalkozott, számot vetett azon körülménynyel, hogy vállalkozása nem a nyugalom napjaira esik, hogy a reá ruházott bizalom fáradozást, talán küzdést is, főleg azonban kitartást igényel. — S ugyanezen tudat, ugyanezen meggyőző­dés vezette és vezeti a szolidaritást kimondó várme­gyei tisztikart, mely a nemzeti eszmékért való küzde­lem igazságába vetett rendületlen hittel várja, küzdve, talán szenvedve is a törv ny, az alkotmány, az igaz­ság napjának, bár késlekedő, de elodázhatlanul meg­érkező napját, oly elismerésre méltó kitartással, lelke­sedéssel, melylyel szemben minden rágalom elveszti súlyát s terhe visszaszáll arra, a ki azt vagy tudat­lanságból, vagy rosszakaratból fogalmazza — terjeszti. Szobránc, 1906. febr. 2. Csuha István, az Ung vármegyei alkotmányvédő 35-ös bizottság elnöke. Az Uj-tér és a színkör. Mint tengernek hatalmas vihar által érintett hul­láma, mindig tovább terjed: úgy a fokozódott a vágy, a színművészeinek Ungvárt csarnokot emelni. A kép­viselőtestület tehát a kultúra iránti kötelességei egyiké­nek tett eleget, midőn a színkör építésére a város föld­jét, az Uj-térnek kis részét átengedte. Mindnyájan, tehát azok is, a kik az Uj-tórnek átengedése ellen szavaztak, átérezziik, hogy Ungvárt színház helyiségére szükség van; a küzszellem fejlesztése, a lelkesedés gerjesztése, az ízlés nemesítése feladata a színháznak. Hogy egy­szer valahára Ungvárt ezt a csarnokot fül kell építeni. Ha a közgyűlés ezúttal az Ujtérnek átengedését célzó javaslatot elveti, határozott visszaesés lett volna s az ügy messsze időre a napirendről ismét lekerül. Tudva van ugyanis, hogy a színkör építésére látszólag célszerűnek kínálkozó helyek egyike sem alkalmas az igények kielégítésére. A tér átengedésének ellenzői a színkörrel az izrae­liták templomának szépségét veszélyezettnek mond­ták, továbbá, hogy a színházi előadások tartása az isten- tiszteletre zavarólag hat. Az első érvet megdönti a templom fekvése, az Uj-tér terjedelme. A másik elő- hozakodás nem komoly, ha tudjuk, hogy az Uj-tér ha üresen maradna, csak zsibongó vásárhely volna ott, melyen ezenfelül cirkusz, állatsereglet, panorámamu­tatványok ütnének tanyát. Mig ha a tér elején színkör épül, a templom és a színkör között elterülő bőséges hely pedig ez esetben más célokra azután csakugyan föl nem használható, minthogy ez a tér parkírozással a közönség részére kellemes tartózkodási lielylyé váljék. A térnek színkör céljaira átengedését ellenző kép­viselők érveik közepette veszélyes dolgot is érintettek, előhozakodva, hogy az Uj-téren fekvő házak megvásár­lása annak idején a városnak sok pénzébe került. Mivel ez az érv alkalmas arra is, hogy valakik fölvessék a képviselőtestület elé azt az indítványukat, hogy ha az Uj-tér olyan sok pénzbe került, miután az Ungpart hatalmas kőfallal kellőleg biztosítva van, ezt a sok pénzt most már ideje lesz visszaszerezni. A visszaszer­zés alkalmas módjául pedig az Uj-térnek háznelyek céljára való eladása alkalmasnak kínálkozik; ha tudni­illik felsőbb helyen megsemmisítenék a városi képvi­selőtestületnek azon határozatát, hogy a térnek mond­hatni csekély részét színkör építésére átengedte. Feltéve tehát, hogy ha az izraelita templom szép­ségének az istentiszteletek zavartalan méltóságának rovására esik a közgyűlés határozata, hogy tehát ez a közgyűlés rosszat tett az izraelita tempiom iránt; ez mindenesetre kisebb rossz volt, mint az, ha a törvény­hatósági bizottság a közgyűlés határozatát megsemmi­sítve, előállanának azon inditványnyal, hogy az Uj-teret házhelyekre parcellázni és eladni kell. Higyjék meg, ezt a javaslatot sok alapos érvvel támadhatnak az indít­ványozók, a mi a város vagyoni érdekébe vág s bi­zony alig hiszszük, hogy nagy többséggel keresztül nem vinnék, a határozat előtt pedig a felsőbb hatóság is meghajolnék, lévén pénzkérdésről szó, a mi még a háború viselésnél is 99 kellék a 100 között. Jó lesz tehát holmi felebbezgetésekkel olajat a tűzre nem önteni, az ügybe keserűséget vegyíteni. A térnek színház építés céljára átengedését ellenzőknek úgy sincs igazuk, mert a ki kicsinyes ellenvetésekkel törekszik a közvélemény akaratának ellenszegülni, sok­szor — bizonyos tehát, hogy ennél a kérdésnél is a rövidebbet húzná. t eltérőleg más vármegyéktől, nemcsak a törzsfizetést Rád’tfaliyÁc álfíft fái nnháp J)i 'llflWHIill»Hái> l’JlWlili 1 | „ . az elrontott gyomrot 2— 3 óra alatt teljesen rendbe hozza. K()gg611Zt)b vlOll 101 poudr p flA lip 1 I T I II KGS6FUYÍZ Használata valódi áldás gyomorbajosoknak és székszorulásban szenvodők­Schmidthauer-féle radio-activ ________________ nek. Csodálatos gyógyerejét az igmándi viz radium-tartahnának köszöni, amely tudományos alapon egyedül ezen forrásban lett felfedezve, miért is bevásárlásnál össze nem tévesztendő a közönséges keserüvizekkel. — Foszétküldós a for­rástulajdonos : SCHMIDTHAUER LAJOS gyógyszerésznél Komáromban. Kapható Ungváron Halász B , Grosz R., Fincicky I., Gelb M., Groszmann H. és Glück J. urak füszerüzletében. Kis üveg 30 f, nagy üveg 50 f. — Az egyedüli természetes keserüviz, amely kis üvegben is kapható. 1139,18—26

Next

/
Thumbnails
Contents