Ung, 1906. január-június (44. évfolyam, 1-27. szám)
1906-02-04 / 6. szám
6. szám. TT 3ST <33. oldal. sától felmenti s a rendőrkapitányi állásra Markovszky rendőrtanácsost helyettesíti. A miniszteri tanácsos felhívta az alispánt ezen leirat elfogadására és végrehajtására. Az alispán azonban kijelentette, hogy a rendeletet sem át nem veszi, sem végre nem hajtja. Ekkor az alispán, a miniszteri tanácsos kérelmére, lehivatta a vármegyei főjegyzőt, kivel a miniszteri tanácsos közölvén a főispán rendeletét, felszólította annak végrehajtására. A főjegyző hivatkozva a Berzeviczyt állásától felfüggesztő rendelet átvétele alkalmával tett nyilatkozatára, hogy ugyanis azt is csak azért vette át, mert nem akarta, hogy a rendőr- kapitányt állásától elmozdítsák s mert bízott abban, hogy a rendőrkapitány felebbezése folytán a belügyminisztérium a főispán indokolatlan rendelkezését feloldja, — kijelentette, hogy miután a rendőrkapitány felebbezése már felterjesztetett és a minisztériumban van, — ezen újabb főispáni rendeletet sem elfogadni, sem végrehajtani nem hajlandó. A miniszteri biztos figyelmeztette ezekután az alispánt és a főjegyzőt azon súlyos következményekre, melyeket a főispáni rendelet el nem fogadása és végre nem hajtása fog maga után vonni. Miután azonban az alispán és a főjegyző kijelentették, hogy a következményekkel tisztában vannak, a miniszteri biztos az esetről úgy az alispán, mint a főjegyző nyilatkozatának szószerinti bemondásával jegyzőkönyvet vett fel s azt aláíratva és aláírva, a főispáni titkárral együtt eltávozott, magával vivén a főispánnak két más rendeletét is, melyek az alispánhoz intézve folyó ügyekre vonatkoztak és szintén nem fogadtattak el. A miniszteri biztos még az nap felkereste a főispáni titkár kíséretében Ungvár város polgármesterét s megkérdezte tőle, nincs-e kifogása az ellen, hogy a rendőrkapitányi hivatalt Markovszky rendőrtanácsosnak adja át. Minthogy a polgármester az ellen kifogást nem tett, a miniszteri biztos jegyzőkönyvet vett fel — s a kapitányi hivatalt átadta Markovszky rendőrtanácsosnak. A polgármester az esetről a képviselőtestülethez fog jelentést tenni. A közigazgatási bizottság folyó havi rendes ülése 13-án lesz. Anyakönyvvezetöi kinevezés. A belügyminiszter a dobóruszkai kerületbe Szent-Imrey Mihály körjegyzőt anyakönyvvezetővé, a szerednyeibe Vajdaííy Zoltán segédjegyzőt, a sóhátiba Ninger János jegyzői Írnokot, a nagygejőcibe pedig Telegdy Károly jegyzői gyakornokot anyakönyvvezetői helyettesekké kinevezte. Pályázat rozsé és kavicsszállitasra. Az Ungfolyó- nak Perecseny község határában levő szakaszán végrehajtandó partvédelmi munkálatokhoz szükséges 548 köbméter rőzseanyag és 261 köbméter kavics vagy kőanyag szállítására az alispán pályázatot hirdetett. Az ajánlatok beadásának határideje f. hó 8-ik napja. A részletes szállítási feltételek megtudhatók az alispaní hivatalban, a polgármesternél és a körjegyzőknél. Közgyűlés. A törvényhatósági bizottság f. évi első rendes közgyűlését e hó második felében fogja megtartani. Tanulók felvétele a nagybocskói m. kir. kertmunkás iskolába. A m. kir. föidmivelésügyi miniszter pályázatot hirdet 6 kertmunkás felvételére a nagybocskói m. kir. állami kertmunkás iskola két éves tanfolyamára, mely 1906. március l-ével veszi kezdetét. Ezen tanfolyam célja a fiatalabb földmiveseket munkaközben, tehát gyakorlati utón a kertészet, szőlészet és gyü- mölcsészetben kiképezni. A felvett kertmunnások lakás, fűtés, élelmezés és mosatáson kívül havonkint 12 kor. bért kapnak, amiből egyszerű munkás ruházatukat és a felmerülő egyéb szükségleteiket tartoznak fedezni. A kellően felszerelt s 1 koronás bélyeggel ellátott folyamodványok a m. kir. föidmivelésügyi miniszterhez címezve f. évi február hó 15-ig a kertmunkás iskola vezetőjéhez nyújtandók be Nagybocskóra. A részletes felvételi kellékeket a vármegyei hivatalos lap legközelebbi száma közli. Az érdeklődők forduljanak tehát felvilágosításért az alispáni hivatalhoz, polgár- mesterhez, vagy körjegyzőhöz. A vadorzók ellen. A föidmivelésügyi minisztériumhoz az idei télen szokatlanul sok panasz érkezett a vadorzás miatt. Minthogy a föidmivelésügyi minisza tudatlanság használja az olcsó gúnyt elpalástoló mezül. Visszatérve az állatoknak a vadászok és pásztorfélék által oly gyakran tapasztalt u. n. „látására“ és „rémlátására— én sokszor megkisérlettem ez irányban valami pozitív megállapodásra jutni: megmagyarázni magamnak a dolgot. De hiába! Az áthatlan sűrű fátyolt föl nem lebbenthetém a rejtelmek világáról, mint ahogy ez másnak se sikerült idáig, amennyiben a dolog lényegébe csupán okoskodásokkal behatolni nem is lehet. Annyi azonban világos lett előttem azzal összefüggésben, hogy az állatok pszihologiai és fizikai életében mélységes titkok rejlenek, s hogy az jórészt terra inkognita terület még — sok más egyébbel együtt, az emberi tudás számára. A tudatlanság (vagy mondjuk : elfogultság) mindjárt ott kezdődik, midőn az állatoktól megtagadjuk a lelki kifejezés legfényesebb simbólumát: az észt, szellemet... Ez nagy hazugság a nagy, a bölcs alkotó szellemmel szemben, s nagy igazságtalanság az ily módon lefokozott magasabb értelmű lények rovására - és még akkor is megbocsát- hatlan, ha indokait az isteni megváltás szép eszméjébe véljük is begyökeresedettnek, mely szerint szent jelentőségére nézve csak „Isten hasonlóságára teremtett ember“-t illethet?... Végre is az összes lények felett — melyek közül terium a panaszokat alaposaknak találta, a legerólye' sebb rendszabályok életbeléptetését javasolta a belügyminiszternek, a ki már utasította a csendőrséget, hogy a községekben minél sűrűbben és minél szigorúbban tartsanak fegyvérvizsgálatot. A kinek fegyverengedélye vagy vadászati engedélye nincs, azoktól a fegyvert kobozzák el és ellenük a megtorló eljárást indítsák meg. A csendőrségnek külön utasítást adtak, hogy az ismert vadorzókat különösen szemmel tartsák. A földművelésügyi minisztériumhoz beérkezett jelentések szerint az idei télen a dúvadak elszaporodtak és több mint húsz vármegyében a hatóságok intézkedésére elrendelték a dúvadak irtását. Ezekért tudvalevőleg jutalomdijakat adnak. A föidmivelésügyi kormány ez évi március hónap elején fogja kiutalványozni a dú- vad irtásáért a jutalmakat. VÁROSI ÜGYEK. Visszatért rendőrtisztviselök. Bónis István székesfővárosi rendőrkapitány és kísérete e hó 1-én hagyták el városunkat és tértek vissza Budapestre. Minthogy pedig Berzeviczy István rendőrkapitány fegyelmi ügye még nem nyert befejezést, a rendőrkapitányi hivatal vezetését a városi szabályrendelet értelmében Markovszky Sándor rendőrtanácsos vette át. Közgyűlés. A képviselőtestület f. hó 7-én d. u. 3 órakor közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki előterjesztések. 2. A kövezetvám 20 éves engedélyezési ügyében szükségessé vált a radvánczi- utcai sorompónak a vasúti vonalon kívül való elhelyezése idegen területre, minek folytán az állami úttestből egy nagyobb terület gondozását vállalná el a város. Ily terhes szerződés elvállalása csak a községi törvény 110. §-ának betartása mellett lévén elérhető, a, képviselőtestület 19/1906. számú határozatban a 15 nap közbevetésével kitűzött harmadik tárgyalás és névszerinti szavazás- megejtése. 3. A felfüggesztett rendőr- kapitány helyettesítésére kinevezett budapesti rendőrkapitány távozásával a főispán által helyettesített városi rendőrtanácsos helyettesítésének bejelentése s a hivatal átadásáról szóló jegyzőkönyv bemutatása. 4. A siketnéma intézet részere átadott laktanyai terület átadásáról szerkesztett okmány bemutatása és elfogadására vonatkozó tárgyalás. 5. Az 1903. évi városi zarószámadások megvizsgálásáról szóló vármegyei törvényhatósági határozat kihirdetése. 6. A városi közkórháznak 1904. évi zárószámadasait a számvevőszék jelentéssel beterjeszti, ennek tárgyalása. 7. Kiskorú Pandák Julia Mária és Rag'ány Julia elhagyottá nyilvánított gyermekek illetőségének megállapitasa. 8. Leblovics Juda, Párkányi József és üzv. Schwartz Jakabné szül. Rótü Betti illetőségének megáilapitasa. 9. Az árubódék építése tárgyában tett előterjesztés alapján készült terv es költségvetés bemutatása, az építés fölötti határozathozatal. 10. Tóth János dijnok ügyében polgármesteri jelentés. 11. A in. kir. lőerdőhivatal á.irata az aszfalt járda tóritmóny kamatainak megtagadásáról s ennek folytan uj intézkedésre való felhatalmazás megadása. 12. Eeuerman Hermanne szül. Kaufman Chaje baba oklevelének kihirdetése. A közönség köréből. Felkérettünk a következő nyilatkozat közlésére : Nyilatkozat. Az „Ungvári Közlöny“ f. évi január 25-iki számában foglalkozik a tisztviselők helyzetével s ezzel összefüggésben, hinni akarom, téves információk alapján, a valótlanságok egész sorát tárja az olvasó közönség elé. — A vármegye közönsége a belügyminiszter absurd rendelete folytán reá nehezedő kötelezettségének igenis teljes mértékben eleget tett, elannyira, hogy „illetékességénél fogva“ az emberi lény „kiválik“ (mondjuk ezt), — ha létezik, amint hogy léteznie kell a bölcs alkotószellem szent eszményének: akkor miért nem foglalhatnának helyet abba az eszményi régióban az összes lények legalább is ideális értelemben'? Végre is Flammarion szellemében szólva — éppen nem bizonyos az, hogy a földi csillag hatalmas „ura“ az ember volna a minden kétségen kívüli egyetlen megkülönböztetett: „kizárólagosan kiválasztott“ lénye a nagy minden- ség miliárdnyi, minden képzeletet meghaladó számos világának, annak a roppant, még a legábrándosabb régiónak, melyből annyi csodás, emberi észnek behatol- hatlan őrjítő titokzatosság s rejtelem árad felénk . . . Aztán ki tudhatja: a virágnak, a fának nincs-e lelke azért, hogy néma, szótalan ? Hogy nincs szive, s érzéktelen (?) — de van ébrenye, himpora, s vágya az ég felé! Végre is az élet megnyilatkozása alig veheti a szívből eredetét, hisz’ akkor a sólyom kegyelmezne a galambnak, az apagyilkos létadójának ... A szív az érzések hajléka, mely lehet gunyhó, avagy fényes palota. A lélek csillag, mely független tőle, s a létet adja meg csupán, s aztán vissza vágy saját honába, ha int a nagykaszás . . . de a febr. elsején esedékes lakbórilletményt is kiutalta tisztviselőinek. — Az „Ungvári Közlöny“ azon híresztelésével szemben tehát, hogy „a gyér adományokból — agy a hogy bírta ellátni tisztviselőit“ legyen ez elég cáfolat, mert hiszen tekintve a hangot, a melyben nevezett lap a vármegye ellenállását tárgyalja, a cáfolat során nem árulhatom el az „Ungvári Közlöny“-nek, hogy mennyi a rendelkezésünk alatt álló összeg; megnyugtatására azonban annyit már most jelezhetek, hogy tisztviselőink sorsán és „az adakozók magán pénztárán“ aggódó szive legalább másfél évig nyugton lehet. — Továbbá ne féltse az alkotmányvédő 35-ös bizottság belbékéjét, az ott uralkodó összhangot sem ; az a komoly férfiakból álló bizottság, midőn a törvényhatóság által kimondott teljes ellenállás érvényesítésére és irányítására vállalkozott, számot vetett azon körülménynyel, hogy vállalkozása nem a nyugalom napjaira esik, hogy a reá ruházott bizalom fáradozást, talán küzdést is, főleg azonban kitartást igényel. — S ugyanezen tudat, ugyanezen meggyőződés vezette és vezeti a szolidaritást kimondó vármegyei tisztikart, mely a nemzeti eszmékért való küzdelem igazságába vetett rendületlen hittel várja, küzdve, talán szenvedve is a törv ny, az alkotmány, az igazság napjának, bár késlekedő, de elodázhatlanul megérkező napját, oly elismerésre méltó kitartással, lelkesedéssel, melylyel szemben minden rágalom elveszti súlyát s terhe visszaszáll arra, a ki azt vagy tudatlanságból, vagy rosszakaratból fogalmazza — terjeszti. Szobránc, 1906. febr. 2. Csuha István, az Ung vármegyei alkotmányvédő 35-ös bizottság elnöke. Az Uj-tér és a színkör. Mint tengernek hatalmas vihar által érintett hulláma, mindig tovább terjed: úgy a fokozódott a vágy, a színművészeinek Ungvárt csarnokot emelni. A képviselőtestület tehát a kultúra iránti kötelességei egyikének tett eleget, midőn a színkör építésére a város földjét, az Uj-térnek kis részét átengedte. Mindnyájan, tehát azok is, a kik az Uj-tórnek átengedése ellen szavaztak, átérezziik, hogy Ungvárt színház helyiségére szükség van; a küzszellem fejlesztése, a lelkesedés gerjesztése, az ízlés nemesítése feladata a színháznak. Hogy egyszer valahára Ungvárt ezt a csarnokot fül kell építeni. Ha a közgyűlés ezúttal az Ujtérnek átengedését célzó javaslatot elveti, határozott visszaesés lett volna s az ügy messsze időre a napirendről ismét lekerül. Tudva van ugyanis, hogy a színkör építésére látszólag célszerűnek kínálkozó helyek egyike sem alkalmas az igények kielégítésére. A tér átengedésének ellenzői a színkörrel az izraeliták templomának szépségét veszélyezettnek mondták, továbbá, hogy a színházi előadások tartása az isten- tiszteletre zavarólag hat. Az első érvet megdönti a templom fekvése, az Uj-tér terjedelme. A másik elő- hozakodás nem komoly, ha tudjuk, hogy az Uj-tér ha üresen maradna, csak zsibongó vásárhely volna ott, melyen ezenfelül cirkusz, állatsereglet, panorámamutatványok ütnének tanyát. Mig ha a tér elején színkör épül, a templom és a színkör között elterülő bőséges hely pedig ez esetben más célokra azután csakugyan föl nem használható, minthogy ez a tér parkírozással a közönség részére kellemes tartózkodási lielylyé váljék. A térnek színkör céljaira átengedését ellenző képviselők érveik közepette veszélyes dolgot is érintettek, előhozakodva, hogy az Uj-téren fekvő házak megvásárlása annak idején a városnak sok pénzébe került. Mivel ez az érv alkalmas arra is, hogy valakik fölvessék a képviselőtestület elé azt az indítványukat, hogy ha az Uj-tér olyan sok pénzbe került, miután az Ungpart hatalmas kőfallal kellőleg biztosítva van, ezt a sok pénzt most már ideje lesz visszaszerezni. A visszaszerzés alkalmas módjául pedig az Uj-térnek háznelyek céljára való eladása alkalmasnak kínálkozik; ha tudniillik felsőbb helyen megsemmisítenék a városi képviselőtestületnek azon határozatát, hogy a térnek mondhatni csekély részét színkör építésére átengedte. Feltéve tehát, hogy ha az izraelita templom szépségének az istentiszteletek zavartalan méltóságának rovására esik a közgyűlés határozata, hogy tehát ez a közgyűlés rosszat tett az izraelita tempiom iránt; ez mindenesetre kisebb rossz volt, mint az, ha a törvényhatósági bizottság a közgyűlés határozatát megsemmisítve, előállanának azon inditványnyal, hogy az Uj-teret házhelyekre parcellázni és eladni kell. Higyjék meg, ezt a javaslatot sok alapos érvvel támadhatnak az indítványozók, a mi a város vagyoni érdekébe vág s bizony alig hiszszük, hogy nagy többséggel keresztül nem vinnék, a határozat előtt pedig a felsőbb hatóság is meghajolnék, lévén pénzkérdésről szó, a mi még a háború viselésnél is 99 kellék a 100 között. Jó lesz tehát holmi felebbezgetésekkel olajat a tűzre nem önteni, az ügybe keserűséget vegyíteni. A térnek színház építés céljára átengedését ellenzőknek úgy sincs igazuk, mert a ki kicsinyes ellenvetésekkel törekszik a közvélemény akaratának ellenszegülni, sokszor — bizonyos tehát, hogy ennél a kérdésnél is a rövidebbet húzná. t eltérőleg más vármegyéktől, nemcsak a törzsfizetést Rád’tfaliyÁc álfíft fái nnháp J)i 'llflWHIill»Hái> l’JlWlili 1 | „ . az elrontott gyomrot 2— 3 óra alatt teljesen rendbe hozza. K()gg611Zt)b vlOll 101 poudr p flA lip 1 I T I II KGS6FUYÍZ Használata valódi áldás gyomorbajosoknak és székszorulásban szenvodőkSchmidthauer-féle radio-activ ________________ nek. Csodálatos gyógyerejét az igmándi viz radium-tartahnának köszöni, amely tudományos alapon egyedül ezen forrásban lett felfedezve, miért is bevásárlásnál össze nem tévesztendő a közönséges keserüvizekkel. — Foszétküldós a forrástulajdonos : SCHMIDTHAUER LAJOS gyógyszerésznél Komáromban. Kapható Ungváron Halász B , Grosz R., Fincicky I., Gelb M., Groszmann H. és Glück J. urak füszerüzletében. Kis üveg 30 f, nagy üveg 50 f. — Az egyedüli természetes keserüviz, amely kis üvegben is kapható. 1139,18—26