Ung, 1906. január-június (44. évfolyam, 1-27. szám)
1906-01-01 / 1. szám
1. szám. 5. oldal. megbízom a jegyzőkönyv vezetésével s egyúttal felhívom, hogy a törvényben előirt hivatalos esküt tegye le. (Megtörténik.) Tisztelt Közgyűlés ! A mai napon — több tárgy kitűzve nem lévén — a közgyűlést bezárom s a jegyzőkönyv hitelesítésére felkérem Neuman Lajos-bizottsági tag urat. Aeumacn : Kérem szépen én nem vagyok bizottsági tag, de községi képviseleti tag Gerényben! Tableaux ! Bernäth (Kevés gondolkozás után.) Akkor a tiszteletbeli főjegyző ur hitelesítse a jegyzőkönyvet. Ezen alkotmányos formák közt történt meg, a valóban lélekemelő úgynevezett „beiktatás,“ a mely Után Bernáth ezt a sürgönyt menesztette a belügyminiszterhez : Belügyminiszter Budapest. Jelentem, hogy az esküt letettem. Főispán. Visszamenetel. A visszavonulás hasonlóan szép sorrendben történt. A megyeháza előtt még várt reá, a cipészinasok szainaras bandériuma, a fekete koporsó, kutyapecér, a váltókkal teleaggatott feketesárga kocsival és sárgaréz drótkarikával s a vályogvető cigányok bandája, mely az installáció után már nem az 0’ du lieber Augustint játszotta, hanem a pompásan installációs nótát, melynek refrénje búgva zúgott végig a havas háztetőkön: „Megállj Zsiga megbánja ezt valaki!“ S a menet vonult lassan méltóságosan, mig a csendőrök tapintatosságai fel nem izgatták a tömeget, mely sűrű rajokban követte a kocsit. A piac elején szinte veszedelmes lett a helyzet, de szerencsére pár ütlegnél több sem esett. Egy darabig visszatartották a tömeget, de az megkerülte a piacot s a Nagy-utcán folytatódott a hózáporban tartott, huszárokkal díszített csendőri főispáni menet. Délután hire járt, hogy a főispán elutazik a városból, mire újból egybegyült egy csomó tüntető az utcán. Sípoltak, lármáztak kiabáltak, egyébb baj nem történt s a csendőrség mégis négy-öt szuronyrohamot csinált. Különösen egy helybeli ifjú csendőrhadnagy tűnt fel túlbuzgóságával, úgy annyira, hogy diadalaival minden elkeseredésünk dacára szinte komikussá vált. Második hazafias gyűlés. A főispáni instaliáczió után ismét népes értekezlet volt a „Korona“ szállóban. A gyűlés lefolyását a beszédek szószerinti közlése világítja meg legjobban. Csuha István elnök : Tisztelt polgártársaim! Összegyülekeztünk konstatálására annak, hogy megtörtént — teljes mellőzésével a törvényes formáknak — a főispáni ügyvivő eskületétele. Ennek előadására — midőn folytatólagosan megnyitom a tiltakozó gyűlést — felkérem a vármegye alispánját. (Éljenzés.) Lórinezy Jenő alispán ; Mélyen tisztelt tiltakozó értekezlet! A lezajlott események után tisztelettel jelentem, hogy az újonnan kinevezett főispáni ügyvivő személyét és hivatalos eljárását illetőleg a következő tények konstataltattak : Első sorban hozzám intézett a hivatalos pecsétnek alkalmazásával a hivatalos eskü letétele előtt egy hivatalos levelet, a melyben jogaira való hivatkozással — felszólított engem arra, hogy az eskü letételére egy törvényhatósági közgyűlést hívjak össze. Én erre törvényhatósági bizottságom utasításához képest, de különben is mint hazafi (Zajos éljenzés) nem ismerve el az ő törvényességét,.ezen rendeletet vissza utasítottam és tiltakoztam az ellen, kijelentve, hogy azt végrehajtani és annak eleget tenni nem fogok. Ezután történt az, hogy dacára annak, hogy az esküt nem tette le, önhatalmúlag bocsátott ki egy hirdetményt a mai rendkívüli közgyűlésre, a mely hála a magyarok Istené- . nek és a törvényhatóság és Ungvár város közönsége hazafias, lelkes, őszinte, buzgó, hazaszerető érzületének, úgy végződött, hogy a főispáni ügyvivő ur óriási fedezet alatt, mint egy közbüntettes megjelent vármegyénk székházában (Nagy zaj) és fajdalom, de Ungvár városában akadtak szánalomra méltó egyének, habár nem is tagjai a törvényhatósági bizottságnak, a kik nem hiszem, hogy kíváncsiságból tették be lábukat abba a szentélybe, ahol eddig mindig a tisztesség, becsület és igazság honolt. (Úgy van, úgy van.) Ezek megjelenve, félórái várakozás után keresték a törvényhatósági bizottság tagjait, azonban hála az Isteni gondviselésnek, nem volt egyetlenegy sem olyan gaz, hazaáruló gazember, hogy ott megjelent volna (Percekig tartó zajos helyeslés, éljenzés és taps). Ez uraim a mi dicsőségünk, ez bizonysága annak, hogy Ungvár város közönségében, Ung vármegye törvény- hatósági bizottságában és a vármegye összes polgáraiban a szent hazaszeretetnek legszentebb, legtisztább lángja ég. (Élénk tetszés.) Megtörtént az eskü egy központi miniszteri hival- noknak jelenlétében. (Nagy zaj.) Ez az az alkotmány, amelyre a jelenlegi kormány hivatkozik, hogy mi alkotmányosan akarunk eljárni, hogy mi a törvényeket megakarjuk tartani és lábbal piszkolja meg a törvényeket akkor, mikor az 1886. XXL t.-cz. 60. §-a világosan kimondja, hogy a főispán csak a törvényhatósági közgyűlés előtt teheti le az esküt. (Úgy van) Tehát a menynyiben a törvényhatósági közgyűlés tagjai távol voltak, mert olyan nemtelen gaz nem akadt, aki előtt az esküt letehette volna, össze szedett magának — nem tudom tanúnak — embereket, elvtársakat, vagy talán azokat a kőmivesspor tisztítására összeszedett munkásokat — de azok sem hiszem, hogy ungváriak lettek volna — elmondott valami esküt, de a mi közjogunk, a mi alkotmányos törvényeink szerint ez rém eskü, hanem hazugság, (úgy van, úgy van) nem etsáü, hanem meggyalázása szentesített alkotmányos törvényeinknek. (Úgy van, úgy van.) Tehát mi itt is törvényes alapon állunk. És midőn ilyen alapon állunk, a nemzet, a haza, a magyar szabadság, vármegyénk törvényhatósága és a város közönsége nevében ezen gyalázatos eljárás ellen ünnepélyesen óvásunkat és tiltakozásunkat emeljük fel. (Zajos helyeslés.) Kérem ezt jegyzőkönyvileg megállapítani. (Hosszantartó helyeslés és taps.) Egry Ferenc: Tisztelt Uraim, édes hazafias polgártársaim! Meghajtom magamat egészen a sárga földig előttük. A szivem az örömtől repes akkor, a mikor látom, hogy a magyar vér még mindig pezseg. Azt hittem, megölték már. elváltoztatták, hogy sárga feketévé, hogy vízzé tették a magyar vért. Hála Istennek, nem igaz. Megmutatta mai tettünk, hogy Magyar- országban csak magyarok laknak, (úgy van, úgy van) mert hogy nehéz idők járnak, rossz csillagok járnak, azt mindenki érzi és mindenki tudja. A mikor elfoglalják székházunkat, a mikor ki dobnak bennünket onnan, hogy mint a vízzel kiöntött ürgének itt kell nekünk idegen hajlók alatt a mi sziveinknek óhajtását és érzelmeit kifejezni, akkor Uraim rossz csillagok járnak. En azt hiszem, hogy az a magyar vér megmarad tovább is, maradjon is meg, mert nemsoká lesz jaz úgy a mint eddig volt. A csuszó-mászó emberek nem sokáig fognak a napnak fényében sütkérezni, hanem azoké lesz ez az ország a kik azt megérdemlik, a magyaroké lesz, ahol egyenes, nyilt magyar jellemű emberek fognak kormányozni és parancsolni. Nézzünk szét uraim az egész világon, mit tapasztalunk? A népek, az emberek jogokat követelnek, jogokat vívnak ki, ha máskép nem, az életük árán is. Nem messze van az az idő a mikor megváltozik a világnak a képe, nem messze lehet az az idő, mikor uj térképet fognak csinálni és a magyart, ha nem tart együtt, úgy elsöprik a földszinéről, mintha soha ott nem lett volna, mert mi a Kánaánban lakunk, abban a szép Kánaánban, a honnan a zsírt, a gazdagságot olyan szépen elszokták másfelé vinni, hogy nekünk nem marad egyéb csak a korpa. De uraim nem hagyjuk ezt a szép hazát, össze fogunk mi tartani, én látom, mert ma megmutattuk azt, hogy magyarok vagyunk. (Éléuk tetszés) Én tehát arra kérek minden magyar embert, szivemnek egész melegével, lelkemnek egész áhítatával, hogy tartsa meg magában azt a szép hazafias érzést, ne adja azt oda, sem kenyérért, sem kitüntetésért, sem semmiért a világon, mert ha magyar nem lessz, akkor ugyan mi lessz belőlünk. A midőn még ürömömnek adok itt kifejezést, csak arra kérem a magyarok Istenét, hogy tartsa meg ezt az összegyülekezett népet az ő hazafiságában addig, mig csak ki nem vivjuk ennek a hazának függetlenségét. (Hosszantartó éljenzés és taps.) Csuha István elnök: Határozatilag kimondom, hogy óvásunkat jegyzőkönyvileg fogjuk megörökiteni. (Élénk helyeslés.) Egyúttal pedig örömmel ragadom meg az alkalmat, hogy köszönetemet, legmélyebb elismerésemet fejezzem ki Ung vármegye minden lakos- sának, Ungvár város minden polgárának azért az eljárásért, a mit ma tanúsítottak. Az Úristen áldja meg mindnyájukat. Az ülést ezennel bezárom. (Hosszantartó élénk éljenzés.) A közönség a Kossuth-nótát énekelve, a fölötti lelkes hangulatban oszlott szét, hogy az installáció csúfos vereséggel végződött. A tisztikar távirata. A vármegye tisztikara az installáció után a következő táviratban adott kifejezést örömének : Nagyméltóságu Gróf Török Urnák Budapest. Azon örvendetes alkalomból, hogy boldog emlékű atyja, később pedig Nagyméltóságod által hosszú éveken át bölcsen és mindig a vármegye javára betöltött ősi főispáni széket egy arra érdemeden utód el nem foglalhatta, mert a beiktató közgyűlésen senki sem jelent meg : Nagyméltóságodat szeretetteljes tisztelettel és ragaszkodással üdvözli: Ung vármegye tisztikara. Befejezés. Ezekben számoltunk be a két nagy nap történetéről. A közönség ritka szépen viselte magát, az egyetemi ifjúság pazar emléket állított hazafiságának, a megyei tisztikar, a törvényhatósági bizottság szikiaszilárdan állott eddigi elhatározásai mellett. Tetteik magunkban hordják jutalmukat. A huszárság, a gyalogság egészben s a csendőrség egy-kót esettől eltekintve szintén tapintatosan viselte magát. Jutalmazza meg őket az ég . . . Bernáth Zsigmondnak ősei fészkében miért volt szüksége e csúnya hadjáratra, azt ő tudja. Amit az „Ungvári Közlöny“ csütörtöki számában az ő szájába ad, hogy t. i. kénytelen volt elfogadni a nehéz küldetést — mi egyszerűen nem hisszük! Mit fog ezután csinálni? Azt talán ősein tudja. De ha lenne lelkülete, arca ide újra visszatérni, nyugodt lehet, hogy bátor vállalkozását még szebb ünnepléssel fogják honorálni. A főispán jónak látta 30-án az éj sötét leple alatt a hajnali vonattal észrevétlenül tűnni el városunkból. Jól tette ! A vasúti állomásra is 30 csendőr kisérte. Bizonyára drága egészségére vigyáztak, nehogy a ködös időben meghtitse magát. Állítólag a vasútállomáson kijelentette: „Ungvár ist auch eine schöne Gegend!“ VAROST ÜGYEK. Ungvár város 1906. községi közmunka-kivetési lajstroma a vármegyei számvevőség által felülvizsgáltatván, érvényesíttetett, és a városi adóhivatalnál január hó 5-éig közszemlére kitétetett azon czólból, hogy a kivetés ellen netán felszólamlással élni akarók azt a hivatalos órák alatt betekinthessék. A felszólamlások ugyancsak e hó 5-éig adandók be. A városi bejelentő-hivatal újból figyelmezteti a közönséget a ki és bejelentések pontos teljesítésére, annál is inkább, mert a lakosság törzskönyve már ez óv folyamán meg fog fektettetni. Ungvár város pótadója az 1906. évben 69V2°/o lesz. Az előirányzott 716/io°/o szembeni csökkenés azonban csak látszólagos, amennyiben az 1906. évi költségvetésből kihagyattak a vármegyei pótadók, (41/io°/o), melyek ezután külön fognak könyvehetni, s a tényleges befizetés alapján a vármegyének átadatni. HÍREK. Tájékoztató. Jan. 7. A Kath. Legényegyesület szabadelőadása d. u. 5 órakor a r. kath. fiúiskolában. Jan. 13. A Tüzolló-Egyesület táncestélye a Koronában. Jan. 31. A Kath. Kör felolvasó estéje d. u. 5 órakor a főgimnázium tornacsarnokában. Febr. 3. Az Ungvári Kereskedelmi és Iparbank-Részvénytársulat közgyűlése d. e. 10 órakor az intézet helyiségében. Febr. 3. A Vöröskereszt-Egyesület ungmegyei fiókjának kahkó- tánceslélye. * Az „UNG“ mögött negyvenhárom évi múlt van. Küzdelem eljes múlt, — az igaz; de éppen ebből a múltból merítjük a tiszta lelkesedést a jövőre nézve. Kérjük az anyagi támogatást, kérjük a hátralékok beküldését és az előfizetés megújítását. 1906. A múltról ne következtessünk az 1906-ik esztendőre, mert ez mindenképpen más lesz. Legalább igy reméljük. Hogy azonban mégis minő lesz, arról biztosat csak az egyetlen megbízható jövendőmondó, a kaleudáriom tud mondani. Mondja pedig a következőket: Sok lesz a kettős ünnep, mert karácsony, husvét és pünkösdön kívül lesz négy. A változó ünnepek közül husvét vasárnapja április 15-én, áldozócsütörtök május 24-én, pünkösd vasárnapja junius 3-án, Űrnapja jun. 14-én lesz. A farsang ebben az évben ötvenhárom napig tart. Elegendő idő a mulatságokra és a házasságokra. Majd meglátjuk ! Napfogyatkozás ez idén három lesz és pedig febr. 23-án, jul. 21-én és aug. 20-án. Mindhárom részleges napfogyatkozás. Nálunk egyik sem látható. Holdfogy al-- kozás kettő lesz; febr. 9-én és aug. 4-én. Mind a kettő teljes. Nálunk csak az elsőnek kezdete látható. Az esztendő leghosszabb napjai jun. 20—24-ike, melyek három perc híján tizenhat óráig tartanak. A legrövidebb napok december 21—23-ika, a melyek 8 óra 22 percig tartanak. Végül álljon itt az 1906-ik esztendő kronológiájából e néhány adat: Az újév: 5666—7-ik a zsidók korszámítása szerint, 2656-ik Róma városa alapítása óta, 1010-ik a honfoglalás óta, 905-ik szent István meg- koronáztatása óta, 468-ik a könyvnyomtatás feltalálása óta, 414-ik Amerika feltalálása óta, 380-ik a mohácsi vész óta, 100-ik a vasúti mozdony első kísérletei óta. 81-ik a Magyar Akadémia alapítása óta, 58—57-ik a szabadságharc óta, 39-ik a kiegyezés óta. * Újévre boldogságot kívánunk olvasóinknak, munkatársainknak, s általában lapunk minden barátjának. Legyen ezen év mindenkire kedvező, áldásthozó; az a fátyol, a mely eltakarja a halandó elől a kétes jövőt, szelíden lebbenjen fel. Boldog új évet! * Személyi hir. Muncskó Pál. Szerednyónek közszeretetben álló róm. kath. plébánosa, mint részvéttel értesülünk, súlyos beteg. * Kinevezések a határrendőrséghez. A belügyminiszter az 1903. évi VIII. törvénycikk alapján szervezett határrendőrséghez kinevezte a kapitányokat, fogalmazókat, segédfogalmazókat, gyakornokokat, rendőrfelügyelőket, hivatali segédtiszteket, biztosokat és hivatalszolgákat. Ungvárrói kinevezte a miniszter dr. Nagy Béla szolgabirót fogalmazóvá, Rónay Antal tb. szoigabirót segédfogalmazóvá, Bidnay Béla kir. járás- birósági dijnokot biztossá. Lám Dezső námesztói szol- gabiró, földink, segédfogalmazó lett. * Vizsgálat Után. Dr. Zombory Dezső, lapunknak érdemes külső munkatársa, a ki eddig az állam- tudományok doktora volt, a budapesti tudományegyetemen megszerezte a jogtudományi doktorátust is. Felavatása dec. 23-án ment végbe. * Az ungvári meteorológiai észleletek vezetése. Az országos m. kir. meteorológiai és földmág- nességi központi intézel igazgatósága az ungvári meteorológiai állomás eddigi vezetőjét Pogány Gyula főgimn. tanárt, huszonegy évi ebbeli működésének teljes elös- merése mellett saját kérelmére az észloletek vezetésétől 1906. január 1-től felmentette és azok eszközlésével Gulovics Tivadar főgimn. tanárt bízta meg. E helyen említjük meg, hogy az ungvári állomás a budapesti után az ország legrégibb állomása. 1832-ben alakult és azóta, de különösen Pogány Gyula tanár ~ ]NT G-
