Ung, 1906. január-június (44. évfolyam, 1-27. szám)
1906-01-21 / 4. szám
4. szám. TT 2sT Or 5. oldal. hunyt ötvenegy éves korában. A megboldogult kapitány hosszú évekig volt Ungváron s jelenleg Miskolcra volt vezényelre a lovagló tanfolyamra. Papii Kozma Zoltán, Coburg hercegi uradalmi főintéző, Kozma Gyula kir. járásbiró s az ungvári kir. járásbíróság vezetőjének fivére, e hó 16-án Rappon, 46 éves korában szivszélhüdésben elhunyt. Kecskeméti Kormoss Dénes, Morvay Zoltán kir. pü. titkár apósa, életének 69. évében e hó 18-án Ungvári meghalt. Temetése tegnap délután ment végbe. Bridgeportban halt meg dec. 21-én Csaba György róm. kath. lelkész, földiák, a ki régebben Csapon volt plébános. * Megbízás. A szerednyei plébánia ideiglenes adminisztrálásával Svoboda Ferenc ottani segédlelkész bízatott meg. * Az ügyvédi kamarából. A ináramarosszigeti ügyvédi kamara Sztokovszky Brúnó ügyvédi irodája részére gondnokul Sajó Elek dr. ungvári ügyvédet rendelte ki. * Az ungvári határszéli rendőrkapitányság e hó 15-én kezdte meg hivatalos működését A kapitányi hivatal Sajó Elek dr. kishid-utcai házában nyert elhelyezést. A személyzeti és köri beosztás a következő: 1. M. kir. határszéli rendőrkapitányság. Székhelye : Ungvár. Hatósági területe: Ungvár rendezett tanácsú varos. Ungvármegyéből a perecsenyi járás, a bercsényifalvai körjegyzőség kivételével, továbbá a szob- ránci járásból a hunkóci és felsőhalasi körjegyzőség és Szobránc^közsóg. Kapitányság: Ungvár. Kapitány : Usz Antal, segédfogalmazó : Rónay Antal, fogalmazó gyakornok : Körtvélyessy Zoltán. Külszolgálat, rendőrfelügyelő: Fráter Zoltán, rendőrbiztosok : Kassay Endre és Bidnay Béla. 2. Nagybereznai kirendeltség. Székhelye: Nagy- berezna. Hatósági területe: Ungvármegyéből a bereznai járás és a perecsenyi járásból a bercsényifalvai körjegyzőség. Zemplénvármegyóből a szinnai járáshoz tar tozó utcási (ulicsi) körjegyzőség. Kirendeltség: Nagy- berezna, vezető: rendőrfogalmazó (üresedésben) ideigl. vezető Rónay Antal, rendőrbiztos : Csipkés Albert, hiv. segédtiszt: Hamrán Ignácz Gyula. 3. A mőzőlaborci kirendeltség. Székhelye: Mezőlaborc Kirendeltség Mező- laborc, vezető: dr. Késmárky Dezső rendőrfogalmazó, rendőrbiztosok: Fehér József és Helebronth Pál, hivatali segédtiszt: Paphegyi János. " Szinielőadás és táncmulatság. Az Ungvári Kath. Legény-egyesület f. é. február hó 4-én, a mint már egyszer jeleztük, a „Korona“-szálló dísztermében szinielőadással és világpostával egybekötött jótékony- célú zártkörű táncmulatságot rendez. Műsor: I. „Megjött a papa!“ Eredeti vígjáték 1 felvonásban. Irta: Erdélyi Zoltán. — II. „Az első szerelmes levél.“ Monolog. Irta: Thewrewk Árpád. Előadja: Sloszár Ilonka. — III. „Rendelő óra.” Eredeti vígjáték 1 felvonásban. Irta: Almási Tihamér. IV. Világposta. * Iskolaorvosok a népiskolában. Dr. Lakács György közoktatásügyi miniszter azzal a tervvel foglalkozik, hogy egyelőre a nagyobb népességű állami elemi népiskolákban iskolaorvosokat alkalmaz, a kiknek nemcsak az volna a feladatuk, hogy az állami iskolai helyiségeket és körzeteit közegészségügyi szempontból megvizsgálják, hanem az volna a főteendőjük, hogy a tankötelezettség folytán iskolába kényszeritett gyermekeket megóvják a tanulással és iskolába való járással járó egészségügyi veszélyektől. Azon városok közé, a melyekben iskolaorvosokat szándékozik alkalmazni a miniszter, Ungvár is fel van véve. * Tűzoltók mulatsága. A tüzoltó-egyesüiet parancsnoksága f. hó 14-én táncmulatságot rendezett, a mely iránt az érdeklődés nem volt valami nagy, pedig azok a nemeslelkü emberek, a kik a „mindnyájan egyért, egy mindnyájáért“ elv szerint fáradnak embertársaikért, megérdemlik a legnagyobbfokú támogatást. A bevétel 285 K 88 f, a kiadás 271 K 57 f volt. így a tiszta jövedelem 14 K 23 f-t tesz ki. Felülfizettek és jegyeiket megváltották: Markovszky Sándor 2U K, Firczák Gyula, dr. hiregi Hiersch Károly, Bradács Gyula, dr. Rácz József, Szűcs István 10—10 K, Benkő József 6 K, Szepesi Sándor, ifj. Schulmann Ignác, Leblovics Lázárnó, Fiala Ferenc, Wassermann Zsig- mond, Mérő Vilmos, dr. Reismann Henrik 5—5 K, Róth Sándor 4 K 80 f, Nagy Lajos, Mihalics János, Glück József kereskedő, Hámos Lipót, Pataki József, Jäger Bertalan 4—4 K, Mittelmann Herman, Grossmann Herman, Vojtkó János, Orosz András, Szuhánek József 3—3 K, Felfoldy István, Berger Sándor 2 80—2 80 K, Flach Jakab 2.60 K, Vigh András, Lendvai Emánuel, dr. Levi József, Sicchermann Lajos, Reisman Náci, Peltsárszky Béla, Mittelmann Sándor, Pásztor János, Klein Ignác, Lendvai Károly, ZavodnyiR Ottó, Hámos Aladár, Bene Ferenc, Pályi Dezső, Demeter Mihály, Harczer Viktor, Rádi János, Lám Sándor, Ermacura János, Fismán Sámuel. N. N., N. N., 2—2 K, Hegedűs Béla L60 K, Gönczi István, dr. Hámos Béla, dr. Lendvai Vilmos, Hrenyó Gyula, Lukács Béla 1 — 1 K, Hámos Lajos, Erdei György, Heller Miksa, Stuhán Béla, Boros Zsigmond, Csengeri Jenő, Viliger Aladár, Váradv György, Niffergál Andor, Bobulszky Antal, N. N.r N. N., N. N., N. N., N. N. 80-80 f, Keszler István, Wenczel József, Csepa János 60—60 f, Tóth István 20 f. * Az ipartestület bálja. Az Ungvári Ipartestület f. é. február hó ll-én a „Korona“ szálloda nagytermében zártkörű jótókonycélu bált rendez. A siker érdekében nagyszámú rendezőség buzgólkodik. * Betörés. Szereduye és vidékén egyre-másra történnek kisebb-nagyobb betörések. F. hó 15-én az elhunyt plébánosnak hivatalosan lepecsételt hagyatékából vitt el a jól szervezett banda több értékes dolgot. Másnap újra jelentkezett három egyén, de a kocsis ébersége meghiúsította szándékukat. * Véres családi dráma. Perecsenyben f. hó 17-én a délutáni órákban egy amerikai revolvernek két lövése dördült el, amely lövések veszélyesen megsebesítették Perecseny egyik legszemrevalóbb menyecskéjét Sztankó Attanáznét. Ura Amerikában volt, oda kapott leveleket, amelyekben megírták, hogy neje hűtlen hozzá. Emiatt jött haza s miután feleségével összecivakodott, az asszonyt mellbe lőtte. A megtört férjet a szolgabiróság fogházából, hol ideiglenesen volt elcsukva, a nagybereznai járásbírósághoz szállásolta be a csendőrség. * Farkasok. A turjaremetei völgyben garázdalkodnak a farkasok. Ószemere és Turjaremete között már két őzet és egy szarvastehenet téptek szét. Véres nyomok jelzik a csatatereket. Jó, hogy vándornak, vagy kéményseprőnek nem akad velők találkájok. * Tűz Nagybereznán. Folyó hó 15-én éjfél- után 3 órakor Helmeczi Ferenc csűrje ismeretlen okból keletkezett tűztől leégett. * Halálos késelés. F. hó 14-én Feldmán Ber- nát nagybereznai korcsmáros helyiségében két cigánylegény részeg állapotban összeveszett s az idősebb a fiatalabbat szivén szúrta, ki azonnal szörnyet halt. A csendőrség a gyilkost elfogta és bekísérte a járásbírósághoz. * Szívműködésünk tudvalévőén a legfontosabb folyamat, mely testi szervezetünkben végbemegy. A szívbetegek hires Nauheim fürdőjének főoivosa egy kis füzetkében, melynek a czime: „Emlékirat az alkohol és kávéélvezet mérges hatásáról“ ezer esetben szerzett tapasztalatai, valamint más orvosi kapacitások kísérletei alapján, igen érdekesen mutatja ki, hogy a forró földövi kávé koffein nevezetű méreg anyaga által a szívnek veszedelmes, sőt mondhatni lagveszedelmesebb ellensége. Nevezetesen a koffeinnek azt a sajátságos hatását, mely lassan bár, de a rendszeres kávéélvezet folytán elkerülhetetlenül, szivgyengeséggel és szélhüdéssel kisérve, szívizom tágulást és bénulást idéz elő, különösen végzetesnek jelezhető. Ez ellen, mint legbiztosabb óv- és ellenszert, úgy fent nevezett .szivorvos, valamint Dr. Erben Zsigmond is, a „Die Gesundheit“ cimü folyóiratban a Kathreiner-féle Kneipp-maláta kávét ajánlja, a mely jóizbeli veszteség nélkül, mint bőséges pótlék a bab- kávéhoz a szívre ható káros befolyást csökkenti, sőt teljesen megszünteti. De, mert egyedül ennek sajátos a babkávé iz, Kathreiner-féle Kneipp-maláta kávé hozzáadás nélkül is kitűnő kávéitalt nyújt, mely évek óta használatban van és mindenütt kitünően bevált. * Itt a hideg tél és vele a hurutok ideje, melyeknek különösen azok vannak kitéve, akik a légzőszervek chronikus megbetegedéseiben szenvednek. Ákik nincsenek abban a kellemes helyzetben, hogy az enyhe délvidéket felkeressék, használjanak „Sirolin-Roche“-t, melynek hosszabb vétele felette ajánlatos, mert kevesbíti a köpetet, szárítja a légzőszerveket és előmozdítja az étvágyat. Mindennemű hurutban szenvedők részére valóságos mentőszer. Kapható á gyógyszertárakban. * Franczia és angol szabást, felsőruha-varrást tanulhatnak intelligens hölgyek Vargha Sándorné sza- bászati és varróiskolájában Ungvárt, Szobránczi-utcza 20. sz. a. 1253 Nyilvános nyugtázás. Az ungvári dalárda Szilveszter-estélyén a következő hölgyek és urak voltak szívesek a dalárdát feliilfizetéseikkel is támogatni: Árvay József, Berger Sándor, Boross Zsigmond, Zinner Jenő, Simkovics Lajos és N. N. 1—-1 koronával. Bornemisza Zoltán, Klein Ignác, Novak Zoltán, Oláh István, Páhy Dezső, Rácz József, Románecz Mihály, Schächter Lajos, Szabados Miklós, Szuhánek József, dr. Tahy Endre, Völgyi József, özv. Weinberger Henrikné és N. N. 2 —2 koronával, Suba Ernő 3 K, Berzeviczy István és Mártonyi Gyula 4—4 és végül Fincicky Mihály 16 koronával. Fogadják az ungvári dalárda e nemes szivü támogatói a dalárda nevében ez utón az alulírottnak hálás köszönetét. Kotyó Márton, a dalárda pénztárosa. Tarka krónika. (Vadásztörténet. — A kocintás ellen.) A rossz nyelvek beszélik . . . Egy borongós téli alkonyaikor városunk egyik ismert vadásza benyitott a vad kereskedésbe. — Van nyúl? kérdezte. — Van. — Volt a felelet. — Egy ? — Kettő. — Kettő? Annál jobb. Tegye félre őket, mert holnap vadászni megyek ! * A napokban egy jókedvű társaság egyik vendéglőben hosszabb ideig mulatozott. Sűrűn ittak s régi szokás szerint mindannyiszor kocintottak. Addig veregették össze poharaikat, mig az egyik pohár észrevétlenül megcsorbult. Az üvegdarab a pohárba esett s a borral együtt a vendég torkába került. Veszedelmes következménye az ijedtségen kívül nem lett az üveg- ivásnak, mert a jelenlevők nyomban orvos után futottak, a ki szerencsés kézzel kivette a kellemetlen üvegdarabot. A jelenlevők pedig nyomban átalakultak ko- cintás-ellenes társulattá s ámbár inni fognak ezentúl is, kocintani — nem. I r o d a 1 o m. Ungmegye múltjából. Adalékok a vármegye középkori történetéhez. Feltüntetve a Nagymihályi-család történetének keretében. Irta : Farkasfalvi Mauks Ernő. Szeged, 1905. Ára 1 korona. A szerző sajátja. A történettudomány külömböző ágai között a legújabb időben nagy tért hódit a művelődés-történet, mely egy család, város, megye, ország belső, mindennapi életével foglalkozik. Ez irány egyik becses és megyénkre nézve különösen nagyon fontos terméke hagyta el a szegedi sajtót a múlt hónapok egyikén a fent leirt cim alatt. Ungmegyére nézve azért bir oly nagy fontossággal e mű, mert ez még nem jutott odáig, hogy múltja, inonographiája, mint azt a szomszéd megy knél látjuk, meg volna írva. Mint a szerző előszavában írja: „A Palócziak, Drugethek és Bercsényiek dicsőséges múltú vármegyéjének nem akadt eddig monographusa, sőt az egyetlen Mészáros-féle 1861-ben megjelent „Ungvár történetén“ kívül nem ösmerek önálló munkát, melynek tárgya Ungmegye múltjából lenne merítve.“ Bizony ez eléggé szánalmas állapot. Megyénk bizonyára rendelkezik oly történelmi múlttal, mint szomszédaink bármelyike ! Ezen szégyenletes helyzetéből óhajtotta a szerző megyénket kiragadni az által, hogy megakarta Írni a megye történetét, illetve mono- graphiáját. „Engem, megvallom, érzelmi szempontok is vezéreltek abban, — írja Előszavában — hogy jelen dolgozatomban .... összeállítsak egynémely adalékot az én szülőföldemnek, a Vihorlát koszoruzta vármegyének atörténetéhez. Munkámat eredetileg nagyobbra terveztem. Megakartam írni Ungvármegye történetét politikai, társadalmi, kulturális és ethnographiai szempontból a Mátyás királyt megelőző dicsőséges századokban, de — sajnos — időm és anyagi eszközeim elégtelensége miatt e nagyobb feladatról le kellett mondanom, s igy csak a családtörténeti, geneologiai szempontot választottam.“ A mint ez idézetből láthatjuk, a szerző egy, még pedig a Nagymihályi-család történetének keretében igyekszik — és ez sikerül is neki — megösmertetni az olvasót az egész megye nemesi társadalmának az életével. Müve hét fejezetben tárgyalja a Nagymihályi- család múltját. Közben kitéréseket eszközöl, melyekben más megyei családok történetével foglalkozik, vagy a megye akkori ethnographiai és művelődéstörténeti képét tárja elénk. így az első fejezetben Ungvár elnevezésének magyarázatával, Ungmegye 11. és 12. század lakosaival, majd pedig a megye első földesurával Apa bánnal, és annak két várával: a tibai és nagymihályi (mai viunai) vár keletkezésével ösmerteti meg az olvasót. Közben megemlókszik a templomos lovagoknak me- gyénkbeni tartózkodásáról is. A további öt fejezetben a Nagymihályiak története keretében a megye kultur történetét adja, egészen 1457-ig. Mindenben oklevelekre és hiteles forrásmunkákra támaszkodva kimutatja, hogyan kerültek a Nagymihályiak Szatmár megyéből ide ; hogyan szereztek itt maguknak tekintélyt és hogyan emelkedtek előbb a megyében, később e hazában is. Mert Zsigmond korában már országos nevük van. Az egyes okleveleket nem csak lemásolja, de mint a Turul c. folyóirat. 1905. XXIII. kötet 3. füzete írja szerzőnkről, — „ezen rég múlt időkről is élvezhető rajzot nyújt könyvében. A száraz okleveles adatokból nagy ügyességgel nem csupán az eseményeket állítja össze, megeleveníti a korszak emberét is, elénk állítva a XIII—XIV. század hevülékeny, kissé kapzsi, de a lovagi erényekkel is fénylő magyarját.“ Közben tett kitéréseiben még az egyes helységek nevét is igyekszik kimagyarázni és valóban nem minden történeti érzék nélkül. Általában hypothesisei a valósziuü- ség legnagyobb fokát érik el. Az utolsó hetedik fejezetben megyénk többi családjairól szól. Ezekkel ugyan már azelőtt is meg- ösmerteti az olvasót, mert hiszen a Nagymihályiak története hosszú perlekedések sorozata, melyeknél a megye többi családjai majdnem mindég vagy mint legközelebbi érdekeltek, vagy mint az igazság kiderítéséhez szükséges tanuk szerepeltek. E családok egy- némelyike még mai nap is megvan megyénkben. A nevezett műben többször említett családok a következők : A Gutkeled, Bogáth, Radván, Ákos, Boksa nemzetség ungmegyei ágain kívül, Csicseriek és Ormosok, Páló- cziak, Dobók, Csehiek, Nátafalusiak, Csapiak, Mokcsaiak, Karcsavaik stb. Függelék cim alatt közli Ungmegye fő- és alispánjainak névsorát egészen a 15. századig. Három kor- tani táblában leszármaztatja a Nagymihályiak családját. A mi a mű általános feldolgozását illeti, a legnagyobb elösmerés illeti érte a szerzőt. Forrásait igen ügyesen és tudományos alapon használta fel. Minden állítását műve végéhez csatolt jegyzetekben forrásaival bizonyítja. Forrástanulmánya pedig nagy ol /asottságra vall. Minden tekintetben megérdemli a nagy közönség pártfogását. Sőt talán a megye is felkarolhatná és végre eldönthetné a vármegye monographiája megírásának kérdését, mert mint a Turul fent idézett száma Írja: „E kis munkát sokat Ígérő mutatványnak tekintjük Ung vármegye megírandó monographiájából, a melyre való hivatottságát a szerző kellőképen meg- bizonyitotta.“ Gulovics Tivadar.
