Ung, 1906. január-június (44. évfolyam, 1-27. szám)

1906-01-14 / 3. szám

(

4 oldal.

ő felfüggesztésével bizonyára azt akarta Bernáth kifejezni : „fogadja ellenzéki ur tiszteletem nyilvánítását,.“

*

A főispán hivatalos helyiségeit — mint hírlik — kölcsönvett bútorokkal akarják berendezni, ez annyit jelent, hogy: a kormány állása szilárd.

*

A törvényhatósági tisztviselők fizetését a kormány újévtől kezdve beszüntette, de a tisztviselők továbbra is szorgalmasan dolgoznak, ez : a törvényes állapotok íelíoigatása, ez a renitentia.

*

A főispán eskütételénél megjelenik néhány hírlapíró, két detektív, egy miniszteri fogalmazó, mint botcsinálta tb. főjegyző és egy képviseleti tag — Gerény- ből: — ez a közgyűlés.

*

A kiküldött biztos, törzskara és hadserege, — mint halljuk még napokig akar Ungvár szívesen látott vendége lenni. Mivel pedig ez az országnak sok uapi- dijába, pótdijába, élelmezési és átvonulási szálláspénzébe kerül, ez bizonyosan azt jelenti: „az ország szomorú pénzügyi helyzete."

*

A kormány több állami tisztviselőt azért, mert az illető megyék installáló közgyűlésén megjelenni vonakodtak — hivatalból áthelyezett: ez a közszolgálat érdeke.

*

A detektívek — állítólag — kinyomozták, hogy egy ungvári ügyvéd a főispánt vivő kocsinak felhágójára lépett. Ezt Drill a következőleg minősitené : idegen jármű te lhágójura, engedelem nélkül, ismeretlen célból történt fellépés büntette.

*

Egy városi tisztviselő készséggel vállalkozott a főispáni hivatalos helyiség bútorainak beszerzésére és készül jó tanácsokkal ellátni — a főispánt: ez tisztviselői szolidaritás.

*

Hogy mindaz — ami e napokban megtörtént — megtörténhetett, hogy ennek a városnak nyugodt, békés, nyárspolgári életét egy egész hadsereg felvonulásával megzavarni igyekeztek, hogy a karhatalmat —- az ország draga pénzén — még mindég itt tartják, hogy bünvizsgálnak, idéznek,’ kihallgatnak, jegyzőkönyveznek, fontoskodó arccal járnak-kelnek, szóval rémmódon intézkednek, hát ez már sem nem bosszantó, sem nem bántó, sem nem izgató, ez egyszerűen : nevetséges.

VÁRMEGYEI ÜGYEK.

A közigazgatasi bizottság üléséből.

— Január 10. —

Ung vármegye közigazgatási bizottsága e havi ülését Lőrinczy Jenő alispán elnöklete alatt tartotta meg.

Napirend előtt a vármegye főjegyzője előterjesztette dr. Spiczer Sándor Közigazgatási bizottsági tagnak törvényes időben beadott írásbeli bejelentését, mely szerint a közigazgatási bizottság választott tagjainak jövőbeni magatartását illetőleg inditványnyal, illetve nyilatkozattal kiván élni s kéri, hogy ennek előterjesztésére a szólás joga részére az elnöki bevezetés után megadassák.

Miután a közigazgatási bizottság ehhez egyhangúlag hozzájárul, dr. Spiczer Sándor szószerint a következőket jelenti ki:

„Engedje meg a tek. bizottság, hogy a helyzet uj alakulásával szemben, választott tagtársaim megbízásából is egy rövid nyilatkozatot tegyek. Ennek a bizottságnak minden tagja mélyen át- érzi azt a felelősségteljes feladatot, mely közigazgatásunk szabad menetének biztosítása körül vállaira nehezedik és miként a múltban nem tért ki kötelességeinek lelkiismeretes teljesítése , elől, úgy a jövőben sem akár azok elől kitérni. Ámde a Dizottság törvényes feladata első sorban vizsgálat és megfontolás tárgyává tenni, törvényesen van-e összeállítva és megalakítva az a testület, melynek hivatása törvényt alkalmazni és az administrate fontos feladatait teljesíteni ? Ezen előfeltételek nélkül a bizottság sem törvényesen, sem üdvösen nem működhetik és áldásos munkát nem végezhet. A közigazgatási bizottságról alkotott törvény értelmében a bizottság elnöke a főispán. Az i886. évi XXI. t.-cz. 60. §-a szerint a főispán a törvényiiatósági bizottsági közgyűlés előtt a szokott esküt teszi le. Ez a rendelkezés imperativ, tehát szorosan értelmezendő. Törvényeink értelmében a köztisztviselő a hivatalos eskü letétele előtt semmiféle joghatóságot nem gyakorolhat. Nem ismerünk törvényt, mely e tekintetben a főispáni állásra vonatkozólag kivételes intézkedéseket tartalmazna. A dolgok ilyen állásában nem ismerhetjük el, hogy Bernáth Zsig- mond kinevezett főispán addig, mig a főispáni esküt a törvényhatósági bizottság színe előtt szabályszerűen le nem teszi és a törvények rendelkezéseinek magát alá nem rendeli, e bizottságban az elnöki széket elfoglalni és ott joghatóságot gyakorolni hivatva volna.

Ez a szorosan vett jogi aggály tart vissza bennünket attól, hogy oly közigazgatási bizottsági ülésben, mely nem a törvények betűinek és szellemének szigorú betartása mellett ül össze, a határozatok hozatalában tényleg részt vegyünk. Ennélfogva választott tagtársaim megbízásából is ezennel kijelentem, hogy oly közigazgatási bizottsági

“CT IbT <3ülés — vagy annak albizottságai — munkálataiban, melyben vagy amelyekben az elnöki széket a főispáni hivatalos esküt törvényszerűen le nem tett egyén foglalná el, részt nem veszünk, attól mandátumot el nem fogadunk és bár a törvény iránti tiszteletből minden gyűlésen megjelenünk, de törvényes és hazafias kötelességeink teljesítésének tudatától áthatva, a tanácskozásról mindannyiszor eltávozunk. Kijelentem végül azt is, hogy a főispántól kinevezés utján semmiféle mandátumot elfogadni nem fogunk.“ (Általános helyeslés.)

Dr. Öpiczer Sándor bizottsági tag felszólalása után Lőrinczy Jenő elnöklő alispán a következő kijelentést tette:

„Dr. Spiczer Sándor közigazgatási bizottsági tag előterjesztése alapján s azzal kapcsolatban, — miután köztudomású tény, hogy a kinevezett főispán az 1886. XXI. t.-cz. rendelkezéséhez képest az esküt le nem tette, s igy joghatóságot nem szerzett, — tehát a közigazgatási bizottság ülésein törvényesen nem elnökölhet, a törvényhatósági bizottság rendelkezéséhez képest, kötelezettnek érzem magam az elnöki székből is kijelenteni, hogy a Bernáth Zsigmond elnöklete alatt esetleg tartandó közigazgatási bizottsági üléseken részt nem veszek s az ügyek tárgyalásaiba nem bocsátkozom.“ (Helyeslés.)

Bánóczy Béla főjegyző pedig a következő nyilatkozatot tette:

„Tekintetes Közigazgatási Bizottság! Szemben azon körülménynyel, hogy a vármegye főispánjává kinevezett Bernáth Zsigmond a hivatalos esküt a törvényben előirt módon le nem tette, s ekként joghatóságot nem gyakorolhat, — s hivatkozással a törvényhatósági bizottságnak határozatára, melylyel a tisztviselőket a főispánnal való hivatalos érintkezéstől is eltiltotta, a közigazgatási bizottság előadó-tisztviselői nevében ezennel kijelentem, hogy mi a dr. Spiczer bizottsági tag által — a bizottság választott tagjai nevében tett kijelentést — magunkévá tesszük s oly közigazgatási bizottsági, vagy albizottsági üléseken, a melyekben az elnöki széket Bernáth foglalná el, előadni egyetlen ügyet sem fogunk, s az ülésekről a választott tagokkal együtt eltávozunk. Kijelentem, hogy inkább elviseljük a legsúlyosabb következményeket, de ezen állásponttól eltérni nem fogunk.“ (Helyeslés.)

A közigazgatási bizottság a felszólalásokban foglaltakat általános helyesléssel fogadva, magáévá tette, egyhangúlag határozattá emelte és elrendelte, hogy azok egész terjedelmükben és szó szerint jegyzőkönyvbe iktassanak.

Végül elrendelte azt is, hogy ezen határozata — mint közérdekű határozat — a vármegye hivatalos lapjában közzétótessék.

Ezek után következett a napirend:

Az alispánnak december hóról szerkesztett jelentéséből kiemeljük, hogy a csendőrség 214 esetben eszközölt nyomozást. Tüzesetek voltak: Ungváron, Uzso- kon, Nagyberezaán, Sóháton, Ordarmán, Vámosiucs- kán, Laborczszögön, Katlanoson, Németvágáson, Tibáu, Andrásházán. Az összes kár 39838 K, miből biztosítás folytán 26.8U6 K térül meg.

A beregszászi kir. ügyész jelenti, hogy a letartóztatottak összes száma 3ö férfi és 2 nő.

A gyampénztár forgalmi kimutatása szerint a maradvány december hó végén 1,199.379 korona.

A vármegyei tiszti főorvos jelenti, hogy az általános közegészségi állapot december hóban kedvező volt. A heveny fertőző megbetegedések a következő számban és lefolyással fordultak elő: roncsoló toroklob és torokgyík 24 eset, 10 halálozással; vör- heny 4 eset; hasi hagy máz 6 eset; vérhas 19 eset 1 halálozással; járványos fültőmirigylob 5 eset; gyermekágyi láz 1 halálos kimenetelű eset.

Élve született 524 gyermek, meghalt összesen 315 egyén ; születési többlet 219. Orvos törvényszéki és rendőri hullaboncolás és hullaszemle 5 esetben, iskola és óvoda vizsgálat 25 esetben, korcsma, élelmezés és italok vizsgálata 84 esetben, vágószék vizsgálatok 24 esetben, gyárak, műhelyek 10, gyógyszer- tárak vizsgálata 6 esetben eszközöltettek.

A kir. pénzügyigazgató jelentése szerint dec. havában egyenes adó címen befolyt 19294 K, Hátralék: 875.637 K. Az 1904. évi december havi eredményhez viszonyitva 161.172 K-val kedvezőtlenebb. Haddijbau befolyt 181 K. Hátralék 83691 K. Bélyeg és jogilietékben befolyt 15756 K, fogyasztási és ital- adóban 76947 K, dohányjövedékben 56531 K. Az eredmény az előbbi hónapokhoz m írtén általában kedvezőtlenebb.

A törvényhatósági állatorvos jelenti, hogy a lépfene szórványosan fellépett Nagygajdosoo, Zahar- ban, Horlyón, Koromlaüon, Nagyszeretván és Ung- váron. A rühkór fellépett Nagykaposon szórványosan. A veszettség szórványosan fellépett Szürtén, Alsó- szlatinán, Korláthelmeczen és Ungváron. Ungvárt egy munkásembert egy veszett marha mart meg.

A kir. tanfelügyelő jelenti, hogy a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter megengedte, hogy az állami iskoláknál és óvodáknál alkalmazott tanerők a tanítási időn kívül a postai ügynökséget elvállalják.

E havi jelentéseket a közigazgatási bizottság tudomásul vette.

A különböző albizottságok szavazólapok utján a következőképen alakíttattak meg :

Fegyelmi választmány: rendes tagok: Benkő József, Dr. Spiczer Sándor, Hidasi Sándor és Gadits, György ; póttagok : Tóth Lajos és dr. Hiersch Károly.

Erdészeti albizottság: elnök: Lőrinczy Jenő alelnök Bradécs Gyula, tag: Dr. Spiczer Sándor.

3. szám.

Erdei kihágási 11-od fokú bíróság: rendes tagok : Benkő József és Dr. Spiczer Sándor, póltagok : Kende Zsigmond és Tóth Lajos.

Munkásügyi albizottság: rendes tagok : Benkő József és dr. Spiczer Sándor; póttagok: Kende Zsigmond és Tóth Lajos.

Útadó íelszólamlási bizottság: Fejér Emánuel, Tóth Lajos és Kende Zsigmondi

Pótadó íelszólamlási bizottság: Fejér Emánuel, Bradács Gyula, Csuha István és Tóth Lajos.

Tanítói nyugdíj választmány: Lőrinczy Jenő, Bradács Gyula; orvosok: dr. Mijó Kálmán és dr. Bartha Vilmos.

A beerdősitést igénylő kopár területek helyi bizottsága: Fejér Emánuel, Kende Zsigmond és Tóth Lajos.

Az ungvári gör. keleti görög egyházközség tulajdonát képező ingatlannak eladása tárgyában hozott közigazgatási bizottsági határozat részbeni helybenhagyásával a magy. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter kimondotta, hogy a kérdéses ingatlanokra vonatkozó adás-vevési szerződést kivételesen helybenhagyja oly hozzáadással azonban, hogy a vételár az egyházközség tagjai között fel nem osztható, hanem ü Felsége legfelsőbb elhatározásáig gyümölcsöző letétként kezelendő A közigazgatási bizottság e ministeri III-ad fokú határozatot tudomásul vette s elrendelte, hogy az az összes érdekeltekkel közöltessék.

Egyéb magánérdekü ügyek elintézése után az ülés déli 12 órakor véget ért.

A vizitársulati járulékok behajtása. A m. kir. pénzügyminiszter utasította a kir. pénzügyigazgatóságokat, hogy a vizitársulatok által kivetett költség, illetve kölcsön-járulékokat, tekintet nélkül a költség- vetési törvényen kívüli állapotra, hajtassák be.

VÁROSI ÜGYEK.

Közgyűlés a rendőrkapitány helyettesítése ügyében.

Ungvár város közönségét e hó 7-én azon meglepetés érte, hogy rendőrkapitányát: Berzeviczy Istvánt felfüggesztették és helyébe Bónis István budapesl- székesfővárosi rendőrkapitányt ültették.

E felfüggesztés és helyettesítési ügynek tárgyalására 42 képviselőtestületi tag rendkívüli közgyűlés összehívását kérte, melynek eredményéül a rendkívüli közgyűlés e hó 12-ének d. u. 3 órájára összehivatott.

Fincicky Mihály polgármester megnyitva az igen népesen látogatott ülést, bejelentette a képviselőtestületnek, hogy e hó 7-én megjelent hivatalában a vármegyei főjegyző kíséretében Buth Antal min. tan. kormánybiztos s felmutatta Bernáth Zsigmond kinevezett főispán rendeletét, melylyel Berzeviczy Istvánt, Ungvár város rendőrkapitányát hivatalától felfüggeszti s a rendőr- kapitány helyeitesül Bónis István budapesti rendőr- kapitányt nevezi ki. Ez alkalommal több fővárosi rendőrtiszt és detektív is megjelent hivatalában. A felfüggesztés és helyettesítés tudomásul vétele után a pesti vendégek lementek a rendőrkapitányi hivatalba s megtörtént az átadás és átvétel, melynek jegyzőkönyvét ő is aláírta. E szóbeli bejelentésen kívül azonban sem hozzá, a polgármesterhez, sem a tanácshoz, sem a képviselőtestülethez írásbeli értesítés nem érkezett. Ez előzmény bejelentése után felhívja a közgyűlés összehívását kérelmező képviselőtestületi tagokat, hogy indítványaikat tegyék meg.

Gaar Iván szólalt fel. Rövid bevezetés után a következőkkel igazolta, hogy Bónis István budapesti államrendőrsőgi kapitánynak Ungvár város h. rendőrkapitányává való kinevezése törvénytelen :

A községekről szóló 1886 : XXII. tezikk 63. §-ának második bekezdése szerint: „a rendezett

tanácsú városokban az elöljáróságot képezik : a polgár- mester, rendőrkapitány stbbi.“ Majd tovább ezeket mondja a törvény : 73. §. Elöljáróvá választathatik (tehát csak ilyen nevezhető ki is) minden 24 éves és nagykorú honpolgár, a ki községi választó, és a 75. §-ban elősorolt kivételek alá nem esik. Itt mondja azután e szakasz: Jegyzőknek, orvosoknak, ügyészeknek, mérnököknek és erdőtiszteknek azonban megválaszthatok azok is, kik előbb községi választók nem voltak. Tehát a rendőrkapitányt a törvény nem teszi ily kivételnek s igy annak, a kit rendőrkapitánynak neveznek ki, feltétlenül községi választónak kell lennie, és még ha községi választó is, ha egyúttal allami tisztviselő: nem lehet rendőrkapitány, mert a rendőrkapitány egyúttal előljárúsági tag is, már pedig a 75. §. b) pontja szerint: „Nem választható községi elöljáróvá .... az allami és megyei tisztviselő, és hivatalnok, habár a községben választójoggal bir is.“

Minthogy pedig sem a községi törvényben, sem a főispán jogköret körülíró 1886 : XXL tezikkben sehol sem emhttetik az, hogy a főispán nem községi választót is kinevezhet rendezett tanácsú városban rendőrkapitányuyá, s mert a helyettesítéseknél is az 1886 : XXII. tcikk 72. § a az irányadó, tehát ugyanaz, mi a rendes választás vagy kinevezésnél, ez okból Bónis István budapest-székesíóvarosi allamrendőr- ségi kapitánynak (tehát allami tisztviselőnek) Ungvár rend. tan. varos h. rendőrkapitányává való kinevezése még abban az esetben is törvénytelen, ha Bernáth Zsigmondnak Ungvarmegye törvényes íőispansága minden kétséget kizárólag elismerhető volna. Mindezen okoknál fogva indítványozza :

Mondja ki határozatilag a képviselőtestület, hogy a városi rendőrkapitányi állasnak Bónis István buda-