Ung, 1906. január-június (44. évfolyam, 1-27. szám)
1906-04-22 / 17. szám
6. oldal TJNG is gyorsabban menjen, a miniszter elrendelte, hogy a határozatot a versenytárgyalástól számított két hét alatt kell hozni. Ezzel véget ért az a helytelen állapot, a mely szerint a versenyen részt vevők néha évekig is várhattak bánatpénzükre. Az „Első Magyar Általános Biztositó Társaság“ 1905-ik évi üzleteredményéről szóló mérleget az utolsó oldalon közöljük. Ebből az alkalomból is kitűnik ezen virágzó magyar vállalatnak — közel félszázados — sikeres működése. Az évi nyeremény 3 millió 530,200 korona 83 fillér, melyből a részvényesek között 1 millió 200,000 korona került felosztásra, s igy minden egész részvény után 400 korona fizettetik ki osztalékképen. A társaság a tiszta nyereség egy részét biztosítéki alapjainak és tartalékainak gyarapítására fordította. Nevezetes a társaság életbiztosítási üzletének fellendülése. Az elmúlt évben az életbiztosítási uj szervezmó- nyek 69.509,441 korona 49 fillérre rúg, s igy az életbiztosítási állomány 361 millió 142,696 korona 60 fillér tőke összegre emelkedett. A társaság tisztviselőinek nyugdíjalapja 1.421,870 korona 84 fillérre, a „Lévay- alap“ melynek kamatai elaggott vagy elszegényedett ügynökök segélyezésére fordittatnak 198,693 korona 38 fillérre, az „Ormódy alap“, melynek kamatai beteg alkalmazottak fürdői segélyére fordittatnak 40327 kor. 48 fillérre, az „Ezredéves alapítvány“ melynek kamatai társasági alkalmazottak és ügynökök gyermekei tanulmányainak segélyezésére fordittatnak 86018 korona 82 fillérre, az „ormódi Ormódy Amélie alap“, melynek kamataiból társasági alkalmazottak leányai férjhezme- netelük alkalmából segélyeztetnek 50906 korona 50 fillérre és a „Tűzoltók segélyalapja“ melynek kamataiból tűzvész alkalmával szerencsétlenné vált tűzoltók, illetve azok családjai segélyeztetnek 74649 korona 36 fillérre emelkedett. A társaság összes biztosítéki alapjai a múlt óv végével 122 millió 363 ezer 579 korona 01 fillért tettek ki. A folyó év március hó 31-én Csekonits Endre gróf elnökletével megtartott közgyűlés mindezeket örömmel vette tudomásul és köszönetét szavazott az egész igazgatóságnak buzgó és elismerésre méltó működéséért, tűig ormódi Ormódy Vilmos vezérigazgatót •főrendiházi taggá történt kineveztetése alkalmából melegen üdvözölte. Az osztalék 30 sz. szelvény ellenében a ungvári főügynökségnél azonnal kifizettetik, mely főügynökség egyszersmind kívánatra a részletes mérleg kimutatást is bárkinek szívesen megküldi. CSARNOK. A keresztény vallásos építészet mü> remekei. Vetített képek kíséretében felolvasta a Kath. Kör jan. 21-iki estélyén Medreczky István. Az ember teremtésétől kezdve félte s imádta a Mindenható, jóságos s igazságos Istent; e vele született tiszteletnek és imádásnak külsőleg is törekedett kifejezést adni: megjelölte a helyet, az oltárt, a hol áldozatát bemutatta; e helyet, mely eleinte alig állott néhány kőből, későbben a családtagok szaporodásával kitágította s mikor állandó tartózkodási helyet választott s magának hajlékot készített, bekerítette. Az emberi nem szaporodásával mindinkább bővültek az istentisztelet helyei s a művelődés előrehaladásával mindegyre díszesebbek lettek. A természeti elemektől való megóvása végett mindenha kőből épültek s az ember a legfenségesebb iránti tiszteletből és hálából nem kiméit sem munkát, sem időt, sem fáradtságot, hogy minél jobban ékesítse. A vallásos építészetnek ily maradandó nyomait találjuk még ma is pl. az indusoknál, egyiptomiaknál, melyek úgy nagy arányaiknál fogva pl. a gúlák, mint diszitósüknól fogva (sziklába vájt templomok) ma is bámulatra ragadják a szemlélőt. A Szent írásból ismeretes továbbá, hogy Salamon király Jeruzsálemben nagyszerű templomot épített, melyből azonban az óriási alapkőkockákon kívül misem maradt fenn. Érc- és aranylemezekkel bevont cedrusfa oszlopai, faburkolatai mind elpusztultak. A régi templomok első formái beosztása és belső elrendezése majdnem mind egyforma vala. Egy-két, a külvilágtól teljesen elzárt, belül oszlopos csarnok, hátul a szentek szentje; ehhez járultak később az előudvarok, cellák és termek. A kereszténység terjedésével megváltozott a vallásos építészet, még pedig lényegesen. A változás lassan és fokozatosan történt. Vallásunk szive Róma lóvén, természetes, hogy az ó keresztény építészet a formát a rómaiaktól vette át. Az üldöztetés nehéz korszakában a keresztények kénytelenek voltak istentiszteleteiket, összejöveteleiket földalatti sirhelyiségekben, katakombákban vagy magán lakásokban tartani, a hol építészetről szó sem lehetett s legfeljebb a helyiségek térbeosztására és a falaknak szimbolikus festéssel való díszítésére szorítkoztak. Midőn végre e sötét korszak elmúltával Kr. u. 312-ben Nagy Konstantin a keresztény vallást pártfogásába vette és a következő uralkodók a régi pogány templomokat a keresztény istentiszteletek számára átengedték, majd egészen újakat is emeltek: kezdődik tulajdonképen a keresztény építészet korszaka s a mi régit és nagyszerűt e téren láthatunk, mind az építészetnek köszönhetjük, nemcsak forma, stílus és díszítés, hanem gazdagság dolgában is; mert a mi szellemi és anyagi kincset a keresztény vallásosság, hitbuzgóság és áldozatkészség idők folyamán' létre hozott és összegyűjtött: azt a kath. anyaszentegyház mind híven megőrizte templomaiban, kolostoraiban. A különböző építészeti stílus néhány kiváló alakját — különös tekintettel hazánkra — szándékozom mai előadás folyamán a tisztelt hallgatóságnak bemutatni, kérve az előadás tartamára szives türelmét. A pogány templomoknak csak az istenség képmását magában foglaló, aránylag szűk és gyér világitáiu cellája a pompás külső architektúrával nem felelt meg a keresztény vallás követelményeinek. A keresztényeknek tágas, nagy sokadalmat befogadó csarnok kellett, melynek első sorban belső architektúrája és díszítése volt a lényeges, mig a külső — legalább eleinte — mellékes. E követelményeknek térbeosztás és alaprajz tekintetében leginkább az antik bazilikák feleltek meg. Ez az antik bazilika egy hosszúkás négyszögletű épület volt, melynek belsejét oszlopcsarnokok közép és oldalhajókra osztották, ezen utóbbiak fölött gyakran gallériával. Bejárata a hosszú vagy a keskeny oldalon volt s a kijárattal szemben egy félkörü fülke — apsis — a hol az oltár állott, körülötte a papsággal. A bazilika mennyezete lapos, mely vagy látni engedi a tetőszer- kezet gerendázatát, vagy azt táblázatos deszkaboritás- sal födi. Az oldalhajók tetemesebben alacsonyabbak a középhajónál, hogy félereszü tetőik fölött még ablakok nyílhassanak a középhajó hosszfalaiban. A közép- és oldalhajót egymástól ivezetes oszlopsorok vagy pillérek választják el. A bazilika ezen egyszerű alakja tovább fejlődik az által, hogy a hajókat az apsistól egy kereszthajó választja el s ez által a templom alaprajza kereszt- alakúvá válik (latin kereszt). A hosszú hajó és kereszthajó érintkezési pontján van a főoltár, fölötte egy nagy boltívvel — a diadalívvel — melyet néha két különböző oszlop is tart. Az oltár alatt egy kis kriptában voltak a szentnek ereklyéi, kinek tiszteletére a bazilika épült. A bazilika külseje egészen egyszerű volt, annál díszesebb volt belsejük. Az értékes arany és ezüst felszerelések, a szingazdag szőnyegek, a mintákba rakott sokszínű márvány lapokból álló padozat és különösen az aranyos alapú mozaik díszítések, melyek az apsist és a falak felső részét gyakran teljesen elfödték, csodálatra méltó harmonikus hatást kölcsönöztek a bazilika belsejének. A bazilikáknak tornyuk nem volt, az nagy ritkán csak mint harangláb állott a templom mellett és attól elkülönítve. E tekintetben csak a hazánkban szent István idejében épült bazilikák tesznek kivételt, melyeknek mind 4 sarkán egy-egy torony áll (a székes- fehérvári és a nagyváradi). A fönnmaradt bazilikák közül úgy régiségre mint nagyszerűségre nézve első helyet foglal el Rómában a Theodosius és Honorius császárok idejében épült San Paulo íuoii de mm a (a falakon kívül épült Szt. Pál) temploma. Az építészetnek ezen egyik legnagyobb befödött tere (kb. 7000 m3 területtel) öt hajóra van osztva, négy sorban husz-husz ivezetet tartó gránitoszloppal. 1823-ban leégett, de IX. Pius pápa felépittette Nevezetesebb bazilika hazánkban még a 2 említetten kívül a pécsi és az esztergomi. Bizánci építészet. Mikor Nagy Konstantin országának székhelyéül Bizáncot választotta, építészeti emlékeket, melyeket mintául használhatott volna, ott alig talált. A bizánci első építményeken tehát a római befolyás érvényesült; maga Konstantin ott több bazilikát épített és utódai is egy ideig a bazilika alapformáinál maradtak. Ázsia közelsége azonban csakhamar uj irányba tereli az épitőművészetet; perzsa és tatár befolyások érvényesülnek. E befolyások következtében a bazilika alapformája teljesen átalakul, a hosszú hajó megrövidül és az épület egyes tagozásai egy egységes középpont körül csoportosulnak. A csoportosítás e neme, de talán a fahiány és tűztől való félelem is azt eredményezték, hogy a bazilika vizirányos íámenyezete helyett a boltozat lép előtérbe, melynek alapjául csak is a kupola mintát választhatták. így lett a kelet, mely mindeddig következetesen kerülte a boltívet, a kupolás építkezés tovább fejlesztője. A kupolát először 8 szögű alapra szerkesztették. A bizánci építészet quadratikus alapra helyezte úgy, hogy a, négy sarokpillért összekötő boltívek közeit pendentifokkal — gömb-háromszögekkel — töltötte ki s az igy képződött alapra építette fel a kupolát. A központi épületből fejlődött ki a görög kereszt alakú alaprajz ; e kereszt karjai egyenlő hosszúak. Az egyes építészeti részletek a keleti és klasszikus görög befolyások alatt szintén átalakulnak. A korintusi oszlopfők levelei kisebbek lesznek, majd egészen kocka alakú alul legömbölyített vagy lefelé fordított csonka gúla alakú oszlopfők (orosz stílus) lépnek föl változatos lomb és szalagékitménynyel borítva. Az aranytól csillogó, színekben gazdag mozaik díszt a bizánci építészet is megtartotta, sőt annak tényét mindinkább fokozta. Viszont a bizánci templom külseje éppen olyan egyszerű és igénytelen, mint a baziliká-é. A bizánci stílust legszebben fejezi ki a Justinián által emelt Zsófia templom Konstantinápolyban és a Szt. Márk templom Velencében. Szt. Márkusnak, a város patronusának csontjait állítólag 829-ben hozták el Alexandriából; a következő évben megkezdték a templom építését és 976-ban egy tűzvész pusztítása után azt megújították. A XI. században a régi templomot lerontották és bizánci mintára mint román bazilikát újra építették és keleti pompával (mozaik, arany, bronz, keleti márvány) díszítették; a XV. században pedig gót ízlésű melléképületekkel látták el. A templom belseje görög kereszt alakjában épült öt bizánci kupolával van ellátva és 500 mindenféle márványból készített, nagyobbára gazdag díszítésű márványoszlop ékesíti. A főkapu fölött aranyozott ércből készített négyes fogatból való lovak állanak, amelyek egykoron valószínűleg Nero, későbben Trajanus diadalkapuját díszítették, majd pedig Konstantinápolyba kerültek. A templom belsejében láthatók a főoltárnál a Pala d’oro, arany és ezüst táblákon drága kövek, melyeket 1105-ben Konstantinápolyban készítettek és XIV. században megújítottak; a kincstárban értékes drágaságok. A templom mellett áll a négyszögletű harangtorony (98. m. magas), melyről gyönyörű kilátás nyílik. Hazánkban e stilus a közeli szomszédság és a gyakori érintkezés daczára sem tudott gyökeret verni. (Vége következik.) Anyakönyvi hivatalból. Hivata'os óra: d. e. 9—12, d. u. 3—5. Házasságkötés minden nap, kivéve vasárnap és ünnepnap délutánját. Népmozgalmi kimutatás : március 31. április 21. Születések: Fedor János és Péter Mária fiú, Weinberger Salamon ée Reich Róza leány, Lebovics Sámuel és Weinberger Peszel fiú, Kovács József és Horváth Róza fiú és lány, Weinberger Samu és Herskovics Mili leány. Lompej Mihály és Modrák Mária leány, Ihnát János és Czapulics Ilona íiu, Honá- cser Nándor és Gluchowski Anna fiú, Grünvald Már- kusz és Wilner Etel leány, Csolinszky András és Laurik Vilma fiú, Schvarcz Izsák és Halpert Regina fiú, Gyümölcs János és Schaup Erzsébet fiú, Popovics Demeter és Pindroch Mária fiú, Dr. Sajó Elek és Klein Alice fiú, Lusztig Ignác és Schmid Terézia fiú, dr. Reisman Henrik és Weinberger Ilona fiú, Bartók István és Kovács Gizella leány, Medve Béla és Pallai Ilona leány, Horosz János és Lisznyai Izabella fiú, Grünvald Márton és Halpert Mari leány, Winkler Salamon és Neugrschl Zseni fiú ikrek, Niederman Herman és Hartstein Paula fiú. Házasságkötések: Tamás György és Küzmüs Anna, Lieber, recte Pächter Juda Farkas és Weinberger Regi. Halálozások: Mihovics Gyula gör. kath. 17 éves képezdei tanuló, özv. Svirtka Jánosné Buries Mária gör. kath. 74 éves napszámos, Klein Jónás izr. 7 hónapos gyermek, Zboján Mária gör. kath. 2 hetes gyermek, Nagy József ev. ref. 48 éves napszámos, csicseri Orosz Ádám róm. kath. 56 éves kir. járás biró, Riger Bertalan róm. kath. 28 éves asztalos. Szabó Mihály ev. ref. 57 éves napszámos, Mikovics László gör. kath. 1 éves gyermek, Taficsuk Jakab gör. kath. 22 éves napszámos, Müller Antal ágost. hitv. ev. 25 éves vasgyári munkás, Tóth Miklós gör. kath. 4 éves gyermek, Haraszthy Lajos róm. kath. 66 éves árvaszéki kiadó. Popovics Mihály gör. kath. 77 éves napszámos, Feciuch Margit gör. kath. 1 éves gyermek, Molnár Mária ev. ref. 3 hónapos gyormek, Gizler Károly róm. kath. 5 éves gyermek, Lipták József róm. kath t hónapos gyermek, Vrabely Jenő róm. kath. 2 éves gyermek, Dozsé Jenő gör. keleti 29 éves m. kir. adótiszt. Nyílt tér.* Tek. Szerkesztő ur! Szíveskedjék alábbi soroknak b. lapjában helyt adni: Miután az „Ung“ múlt heti száma oly kitüntető módon, bár általam ki nem érdemelve, kegyeskedett a „Janusarcu újság“ c. cikkében nevemet is megemlíteni, minden félreértés kizárása végett kijelentem, hogy az „Ungvári Közlöny “-ben való 1/t tulajdon részemet egyik helybeli pénzintézetből szerzett pénzen vettem és mivel üzleti dolgokhoz nem értek, sőt arra hivatalos elfoglaltságom miatt rá sem érek, az én részemet „Schillinger Testvérek“ cégnek adtam ki bérbe. Hogy Schillinger testvérek valamely állami hirdetést kaptak volna, arról az „Ung“ múlt számából értesültem, s ez azt hiszem ő rájuk tartozik. Mivel a hazudozás nem a mesterségem : — ezt a kétes dicsőséget átengedem a néppártiba oltott függetlenségi elveket hirdető alkotmánypárti „hazaffy“-aknak — ; hogy igazat irok, annak elbírálását e lap olvasóira bízom. Ha bárki ezek után is intencióim tisztaságában kételkedne, annak, — nekem már oly sok kellemes percet szerzett — tulajdonjogomat, akár mélyen leszállított áron alól vagy ingyen is szívesen átengedem. ítéljen a közvélemény. Ungvár, 1906. ápril 20. Ä0<ÄÄri * Ezen rovatban közeitekért felelősséget nem vállal a Szerk. Kiadó és laptulajdonos : SZÉKELY SIMON. Ung vár rt. város rkapitányi hivatala bejelentési ügyosztályától. 1785. szám. 1906. 11. Hirdetmény. Minthogy még igen sok egyén nincs bejelentve, ne hogy a mulasztók ellen a szabályok szigorával kelljen fellépni: Ismételten felhívom a háztulajdonosok és bérlők figyelmét arra, hogy lakóikat, illetve albérlőiket és alkalmazottjaikat 8 napon belül saját érdekükben bejelenteni el ne mulasszák. Ungvár, 1906. április hó 20. Felloldy István rendőrtanácsos, bejelentési ügyosztályit!^ vezető. 17. szám. I Köszönet. Mindazoknak, akik szeretett s felejthetetlen I Jenő gyermekünk elhunyta alkalmából részvétüknek kifejezést adni, s felejthetetlen halottunk vég- ' tisztességén megjelenni, s ezáltal pótolhatatlan veszteségünk okozta fájdalmunkat enyhíteni ke- I gyeskedtek : ez utón mondunk hálás köszönetét. I Ungvár, 1906. ápril hó 21. i Dozsé és Mártonyi-család.
