Ung, 1905. július-december (43. évfolyam, 27-52. szám)
1905-07-23 / 30. szám
2 oldal. czigányok általuk szabadon választható helyen letelepedjenek; e határidő leteltével kényszertelepités lesz alkalmazandó. A telepítésnél irányelv, hogy a) az iparral egyáltalán nem foglalkozó czigányok elkülönítve családonként községekbe telepíttetnek, b) az ipart űzők pedig ipartelepekre. A külön családonként való telepítés volna az állandósítás elképzelhető módja, mert családonként széttagolva megszűnik közöttük az állandó érintkezés, a nagy törzsekké összeolvadás, elmosódnak a most gondosan ápolt faji szokások, elszigeteltségükben és a polgári életbe bevonásukkal idővel eltompul vadságuk s az uj generáczió már a társadalom hasznos tagjává válik. Családonként szétosztva kóborlási ösztönük már nem nyerhet a nagy tömegek nyugtalan együttlétéből kifejlődő tápot. Telepítésük és állandósításuk sikerére döntő befolyást gyakorol a hajlamaiknak megfelelő munkaágaknak mint keresetforrásnak helyes és ügyes megválasztása. A nehéz földmunkára alig-alig alkalmatosak. József íőherczeg, a ki a czigány ügy gyei tudvalevőleg igen behatóan foglalkozott, alaposan ismerte nyelvüket, sajátosságaikat, irta épen Bajcsynak, a kinek munkálatait nagy érdeklődéssel kísérte s törvénytervezetét is mindenben helyeselte, hogy ő maga is megkísértette a czigány oknak földműveléshez szoktatását, de kevés eredménynyel. Még tőle is, a ki atyailag gondoskodott mindenkor róluk, el-el szökdöstek. Helyesebb őket az iparra, kovács- vagy lakatosmunkákra fogni. A czigány faji eredetében a kalmár népelemhez tartozik, cserél- berél, kupeczkedik, vagy néha fúr, vés, kalapálgat, de a physiaai erőt igénylő munkaágakra nem hajlik. Leginkább beválnak községekben gyepmesternek, utkapa- rónak, szolgának, temetőcsősznek, sírásónak, harango- zónak, küldöncznek, gazdaságokban kocsisnak, kerülőnek, pásztornak, stb.; gyárakban vas-, fém- és faipari foglalkoztatásra is kiválóan alkalmasak. A tervezet I. fejezete az említetteken kivül az iparral nem foglalkozó és erre nem alkalmas vándor- czigányok letelepítéséről is szól s ezek letelepitendők a) a községben már állandóan megtelepedett és biztos keresetforrásból élő czigánycsaládhoz, ha ez erkölcsi tekintetben kifogás alá nem esik; b) a községekben lakó bármely vállalkozó családhoz; c) az állam által épített vagy bérelt lakásba. Ha igy a letelepített kóborczigányok állandó otthont lelnek s ha már három nyári időszakot egy helyben eltöltenek, akkor a felnőttek és a gyermekek is már hajlanak a polgárosodásra. Kóborlási hajlamuk, vágyuk alább száll. Jótékony hatással van reájuk ez irányban a már régebben letelepedett és assimilálódott czigány család, vagy ilyen nem létében az őket befogadó gazda is. A kényszertelepitésnél ügyelni kell arra, hogy az egyes nagy karavánokból kiszakított családok egymástól lehető távol eső vidékekre telepíttessenek, hogy az érintkezés lehetősége megszoriitassók. A czigány oknak kóborlását nagy mérvben elősegíti az a körülmény, hogy lovaik, kocsijaik vannak. Ezek nélkül mai állapotukban el sem tudnának lenni. A statisztikai adatok szerint 100 kóbor család közül 85-nek kocsija lova van. Ezeknek birtokában hagyni őket nem szabad. A kényszertelepités egyszersmind állami gondnokság alá helyezést jelent, a mely czélból kerületi felügyelőségek szerveztetnek. Ezek a kerületbe tartozó telepített czigányokról törzskönyvet és nyilvántartást vezetnek, összes személyi és vagyoni viszonyaik felett felügyeletet gyakorolnának s a szükségesnek mutatkozó alsófoku intézkedéseket megteszik. Az összes igazgatási ügyek ellátására és vezetésére központi czigány- telepitésügyi felügyelőség állitattik fel. A törvénytervezet II. fejezete a czigányok polgárosításáról intézkedik s itt elsősorban azt kívánja, hogy mindazok a czigányok, a kiknek születése a felekezeti vagy állami anyakönyvbe bejegyezve nincs, utólag anyakönyvvezendők. Gondoskodás történik továbbá arról, hogy a közös háztartásban élő férfiak és nők, különösen ha gyermekeik vannak, a törvényes házasság kötelékébe lépésre szorittassanak. A 3 — 6 éves gyermekek óvodakötelesek, a 6—14 éveseknek iskolába kell járniok. Az iskolázott fiúgyermek hajlamának megfelelő iparágban tanoncznak, vagy cselédsorba helyezendő. A 12 éven felüli leányok lehetőleg szüleiktől távol eső helyen házi cselédekül szállitandók el. A III. és IV. fejezet az intézkedő hatóságokról és az ellenőrzésről szól. A már említett külön hatóságokon kivül feladat vár a községi elöljáróságokra is a letelepítés, a nyilvántartás, a foglalkoztatás és a gyermekek iskoláztatása tekintetében. A csendőrség és a rendőrség közbiztonsági felügyeletet gyakorol a közönségesnél fokozottabb mértékben. A letelepített czigány családok a község vagy az ipartelep területéről szabadon nem költözhetnek vagy távozhatnak. Esetről-esetre kapnak rövid időre ős meghatározott helyre szóló távozási engedélyt, a melylyel az idegen terület csendőrőrsénél, vagy a községi elöljáróságnál jelentkezni tartoznak. Ezenkívül még több megszorító intézkedés lép hatályba (igazolványok, évi ellenőrzés stb). A czigányok foglalkozásáról és ellátásáról az V. fejezet intézkedik. A szolgálat díjazása nem pénzben, hanem élelmiszerekben és ruházatban jár ki. Lakást ingyen kapnak. Bármely kezdetleges ipart űző vándor- czigányok ennek az iparnak tovább folytatására kény- szeritendők. E czélból az állam ipartelepeket állít fel az ország különböző helyein, a melyekbe a vas-, fém-, fa- és téglagyártás iparágait vezetné be. E telepeken közös a munka és az ellátás állami felügyelet és vezetés mellett. Az ipartelepeken javitóházak is állitan- dók fel, a hova a községbe telepitett, de nem javuló és ott meg nem javítható czigányok szigorú fegyelem alá kerülnek. TJ- Gr A tervezet VI. fejezete meghatározza a kihágásokat, az ítélkező hatóságokat, a büntetéseket, a VII. fejezet a vegyes és az átmeneti intézkedéseket tartalmazza. Bízvást remélhető, hogy Bajcsy jeles tervezete, ha törvényerőre emelkedett, bár nem azonnal, de következetes végrehajtási intézkedésekkel meghozza az eredményt: a vándorczigányok közveszélyes kóborlásának megszüntetését. Természetes, hogy az állami beavatkozást o téren is hathatósan támogatnia kell a társadalomnak. A földbirtokos osztály könnyebb munkálatokra jól használhatja a czigányokat, az ipar terén mindenkor be fognak válni s ha a polgári társadalom egyébként is közreműködik a letelepedés megkönnyítésében és leküzdi a ma ugyan még eléggé okadatolt ellenszenvét a laza erkölcsű czigányokkal szemben, akkor a czigányok le fogják vetkezni 'vadságukat és a jövő nemzedék már meg fog barátkozni az iskolával, az czivilizáczióval, a polgári életmóddal. Megemlítjük még itt, hogy az Országos Magyar Gazdasági Egyesület közgazdasági szakosztálya csak nemrégiben tárgyalta a vándorczigány-kérdést és ez alkalommal, valószínűleg nem tudván, hogy a belügyminisztérium már behatóan foglalkozik ez ügygyei és a vonatkozó törvénytervezet is készen van, elhatározta, hogy a vándorczigányügy rendezése végett a kormányhoz felirattal fordul. Ez a felirat egy kevéssé elkésett ugyan és immár nyilt kapukat dönget, de talán meg lesz az az eredménye^ hogy a kész törvénytervezet mielőbb a törvényhozás asztalára kerül, Fónagy Ödön dr. Iskolai értesítők. I. Az iskolák működéséről szóló tudósítások, az értesítők, előttünk vannak. Mindegyike egy-egy tükör, a mely híven feltünteti az iskola egy évi munkálkodását, beléletét, a tanárok és tanítók hivatali és társadalmi működését, a tanulók előmenetelét. Az alábbiakban ismertetjük városunk iskoláinak értesítőit. * 1. Az ungvári kir. kath. főgimnázium értesítője az i904—1905. iskolai évről. Közli Romá- necz Mihály igazgató. A nagy gonddal és körültekintéssel szerkesztett értesítő első lapja boldogult Nátolya Antal tanár emlékének van szentelve. Kegyeletes szavakkal emlékezik meg a jó tanárról, a ki 25 évig működött ebben a gimnáziumban. „Szerettük és becsültük őt, szakképzettségéért, a tanuló ifjúsággal való emberies bánásmódjáért, kiváló fegyelmezni tudásáért, ezzel karöltve a tanitásbeli jó eredményért, s különösen ama végtelenül szerény, szinte lemondó és visszavonult életéért, mely nem hajhászsza az örömöket, nem kapkod e földi lét hiúságai után, hanem minden erejét és idejét a csöndes és komoly munkának, hazafiui, családfői, hivatali és emberi kötetességeinek szenteli.“ Ezek a szavak találóan jellemzik az elhunyt tanárt. Dr. Brujman Béla, kórházi főorvos, az egészségtan tanára, a mérgekről irt tanulságos czikket. Ezután Pogány Gyula közli az 1904. évről szóló meteorológiai megfigyeléseit. Az észrevételekkel kisért táblázatos kimutatások szorgalmas munka eredményei. A múlt év legmelegebb napja volt aug. 7-ike 25.8 C. fok közép hőmérséklettel, a max. hőmérő által jelzett legnagyobb meleg 33'2 fok jul. 18-án. Az év leghidegebb napja decz. 28-iki —12*3 fo< közép hőmérséklettel, a min. hőmérő —18'4 fokkal decz. 28-án állott a legmélyebben. A tisztán iskolai közlemények első helyén a tanári kar hivatali működéséről olvasunk. A tanári testület 24 tagból áll. Legrégibb idő óta tanítottak : Wil- csek János ez. igazgató 39 év óta (évközben nyug- dijaztatott, mint óraadó tanított év végéig), Medvigy János 36 év óta, Vajdafy Géza 31 év óta. Szintén nyugalomba vonulnak. Négy állás fog betöltetni, a mennyiben egy alapvizsgázott ideiglenes helyettes tanár tanulmányainak folytatása végett visszamegy az egyetemre. A tananyag és a használatban volt tankönyvek kimutatása után részletes kimutatás következik a könyvtárak és tanszerek gyarapodásáról. A tanári könytár állománya: 2481 mű, 6312 kötetben, 30.043 K 71 f. értékben. Az ifjúsági könyvtárban van 246 mű 294 kötetben. Értéke 851 K. 70 f. Jelentékeny értéket képviselnek a különüző szertárak is. Az igazgatói jelentés „Adatok a főgimnázium 1904—905. évi történetéhez“ czimen számol be a tanári karban történt változással, a valláserkölcsi ügygyei, a főigazgatói látogatással, tanári értekezletekkel, a tanári kar tagjainak irodalmi és társadalmi munkásságával, az intézeti ünnepekkel stb. A legelső sorokból megtudjuk, hogy az intézet fennállásának 292-ik óvót töltötte be. A tanárok közül többen fejtettek ki irodalmi és társadalmi működést. Különösen Románecz igazgatónak sokirányú munkálkodása érdemel felemlitést. Fülöp Árpád tanárnak, lapunk érdemes munkatársának, irodalmi munkásságának feltüntetése elmaradt az órtositőből. A különböző körök, egyesületek beszámolásai után a közérdekű rendeletek következnek, majd pedig a tanulók érdemsorozata. A beiratkozott 543 tanuló közül 499 nyert osztályzatot. Minden tantárgyból jeles 5°/o, a bukottak száma 21 százaléknak felel meg. Érettségi vizsgálatot 33-an tettek, a kik közül 5 egyházi, 4 tanári, 7 jogi, 1 katonai, 2 vasúti, 3 technikai, 2 gyógyszerészi, 1 művészi, 2 erdészeti, 4 orvosi, 1 állatorvosi és egy tengerészi pályára készül. A jövő tanévre vonatkozó értesítés zárja be a 125 oldalra terjedő értesítőt. A nyilvános tanulók felvétele aug. 29—31-én d. e. történik. Ugyanezen napok délutánjain tartják meg a javító, pótló és magán- vizsgálatokat. * 2. Az ungvári m. kir. áll. polgári leányiskola értesítője az 1904—5. iskolai évről. 1. évfolyam Szerkesztette Deák Gyula igazgató. A 112 oldalra terjedő bő értesitő első czikke „Iskolánk keletkezésének története“, amelyben az igazgató részletesen elbeszéli az uj polgári leányiskola felállítására vonatkozó mozgalmat. Nagy elismerés illeti az Ungi ev. ref. Egyházmegyét, amely 1901. óv szeptember havában felállította iskoláját. Ezt az iskolát államosították 1904. év szeptember havával kezdődőleg. Hálás szavakkal emlékszik meg az igazgató azokról, a kik kiváló érdemeket szereztek részben az ev. ref. polgári leányiskola, részben az államosítás körül. Ezek : Uugvár város közönsége, gróf Török József főispán, Lőrinczy Jenő alispán, Hidasi Sándor kir. tanfelügyelő, Komjáthy Béla országgyűlési képviselő, Szabó Endre ev. ref. esperes, Komjáthy Gábor ev. ref. lelkész, Szabó Lajos máv. felügyelő. Ezután Vozáry Ilona tanítónőnek Erzsébet királynéról tartott emlékbeszédét, majd Deák Gyula igazgatónak márcz. 15-ón mondott ünnepi beszédét közli az értesitő. Mindkét beszéd annak idején nagy hatást tett a hallgatóságra. Következik d'\ Jankovics József Mihály munkácsi áll. főgimn. tanárnak a munkácsi vár történetéről tartott előadása. Az intézet több tanulója ugyanis a tantestület vezetésével máj. 14-ón kirándult Munkácsra. Ebből az alkalomból tartotta előadását a nevezett tanár. A tanulságos előadás a következő szép szavakkal fejeződik be: „Tartsák meg nemes érdeklődésüket továbbra is; iparkodjanak természeti szépségekben és történelmi nevezetességekben gazdag hazánkat minél jobban megismerni, mert honismeret nélkül a honszerelem csak puszta ábránd és eszménykép.“ A polgári leányiskoláról szóló tájékoztató után az igazgatói jelentést olvassuk, mely 19 oldalnyi terjedelemben részletesen és alaposan ismerteti az uj intézet első évi működését. A jelentésből látjuk, hogy az ev. ref, Egyházmegye nagy anyagi áldozatot hozott még ebben a tanévben is, amennyiben két tanítónőt fizetett s a dologi kiadásoknak 3lt részét fedezte. A jelentés felemlíti, hogy az iskola nevelési, tanítási összes ügyeit az igazgató vezeti és igazgatja, ki az iskolai tanulmányok vezetésében közvetlen a kir. tanfelügyelő hatásköre alá tartozik. Hisszük, hogy az igazgató lelkes vezetése és a tanfelügyelő gondos felügyelete mellett az iskola mindinkább halad a hódítás terén. A tanke- rüleí tagjai társadalmi és irodalmi téren is iparkodtak használni a közügynek. Deák igazgatónak e téren való működéséről szóló kimutatást azonban hézagosnak találtuk, mert nincs felemlítve a Kath. Legényegyletben és a Közművelődési Egyesületben tartott, s szívesen fogadott szabad előadása, illetőleg felolvasása. Öt ünnepélyt rendeztek. Örömmel látjuk, hogy minden vallásfelekezet tanulói kellő gondozásban részesültek a hitélet terén. Felügyelet, tanári testület (hitoktatókkal együtt 11 tagból állt), elvégzett tananyag ez. fejezetek után a bútorzat, felszerelés, könyvtárak és múzeumok állapotát ismerteti az értesitő. A tanári könyvtárban van 65 mű 80 kötetben, 347 K. 60 f. értékben. Az ifjúsági könyvtár állománya 137 mű 205 kötetben. Értéke 273 K. 60 f. Az intézet három tanulságos kirándulást rendezett ; egyet a lövöldébe, egyet Radvánczra és Gerénybe, s egyet Munkácsra. Az igazgató a kirándulások előtt fejtegeti a kirándulások nevelő-oktató hatását. Ezután a tanulókat illető rendtartási szabályok következnek. A tanulókról a következő adatokat közöljük : Beiratkozott a négy osztályba 133 rendes és 6 magántanuló. Az eredmény igen szép; 26 növendék kitűnő eredménynyel végzett. Csak öten buktak meg, de mindannyian tehetnek javító vizsgálatot. A beiratkozások szept. I, 2, és 4-én lesznek. Megemlítjük végül, hogy a II. osztály tanulóinak rendkívüli tantárgyként a felsőbb leányiskola tanterve szerint a frauezia nyelvet tanítani fogják. Az ungvölgyi vasút állami kezelésbe vétele. Vármegyénk egyetlen önálló vasútvonala, az ung- völgyi h. é. vasút, a jövő hó 1-től állami kezelésbe kerül. Amily örvendetes maga e tény általában, mert ezáltal a vasútvonal elvesztve helyi jellegét, a magyar államvasutak hálózatába olvad, — épp annyira sajnálhatjuk mi ungváriak a vasútvonalnak állami kezelésbe vételét, mert ezáltal elveszthetjük a vasútnak itt székelő üzletvezetőségét, s ez üzletvezetőségnek minden tekintetben kiváló, s társas életünkben közbecsült egyénekből álló tisztikarát, mely Langer Bódog üzletvezetővel az élén úgy az üzletfelekkel, mint a nagyközönséggel szemben mindenkor a leghumánusabb eljárást tanúsította, s emellett magát a vasút kezelését is oly lelkiismeretes pontossággal és szakértelemmel vezette, hogy ezáltal az ungvölgyi h. é. vasút a minta-vasutak sorába emelkedett. Értesülésünk szerint Langer Bódog üzletvezető megválva ez állásától, teljes nyugalomba vonul, s Budapestre teszi át lakását. Szentiványi Mihály felügyelő az államvasutak szolgálatába lép, azonban még néhány hónapig körüuk30. szám.
