Ung, 1905. január-június (43. évfolyam, 1-26. szám)

1905-01-29 / 5. szám

49. szám. — XX111. évfolyam. BE REG Beregszász, 1897. deczember 5. Vármegyei közélet. 1181. szám. Beregvármegye főispAtja. Van szerencséin az állandó választmány tagjait a folyó hó 18-án délelőtt 10 órakor a vár­megye székházának kis tanácstermében a 14-re kitűzött rendkívüli közgyűlés tárgyalásának elő készítése czéljából tartandó ülésre tisztelettel meghívni. Beregszász, 1887. deczember 2 Dr. Hagara Viktor, főispán 1182. szám. Beregvármegye főispánja. Van szerencséin a törvényhatóság tagjait több sürgős elintézést igénylő ügy tárgyalása czéljából folyó hó 14-én délelőtt 10 órára a var­megye székházának nagytermébe rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghívni. Beregszász,. 1897. deczember 2. Dr. Hagara Viktor, főispán. 28789/K. I. szám. Beregvármegye alispánjától. A folyó deczember hó 14-dik napján megtar­tandó törvényhatósági bizottsági gyűlés tárgyso­rozatát következőkben van szerencsém közzétenni: 1. Klotild főherczegnő Ő fensége köszönő irata a törvényhatóság azon határozata felett, mely­nél fogva Beregvármegye közönsége a László gyermekotthon jótevői körébe lépett. 2. M. kir. belügyminister ur ő nagyméltósága 86674/97. sz. körrendeleté, melynek kíséretében Magyarország külön czimerének a magy. szt. ko­rona országai egyes tett czimerének lenyomatait és azok leírásait közzététel végett megküldi. 3. Földmivelésügyi m. kir. minister ur ő nagyméltósága 52964/97. sz. rendelete a faisko­lákról és fásításról alkotandó törvényhatósági sza­bályrendelet tárgyában. 4. Földmivelésügyi m. kir. minister ur ő nagyméltósága 60221/97. sz. leirata, melynek kí­séretében megküldi a vármegyei gazd. egyesület­hez a mezőgazdasági ismeretek terjesztése ügyé­ben intézett felhívását s felszólítja a vármegye közönségét, hogy annak végrehajtását pártfogásá­ban és támogatásában részesítse. 5. M. kir. pénzügyminister ur ő nagyméltó­sága 57341/97. sz. leirata a ruthén nép érdekei felkarolása tárgyában hozzá intézett törvényható­sági felterjesztésre. 6. A nagyméltoságu in. kir. közigazgatási bíróságnak a bótrágyi községi biróválasztas tár­gyában kelt törvényhatósági bizottsági határozat ellen beadott panaszra hozott ítélete. 7. Zólyom vármegye közönségének átirata az 1848-iki hazai események félszázados évfor­dulója megünneplése tárgyában az országgyűlés képviselőház'ához intézeti feliratuk támogatása iránt. 8. Az országos nemzeti szövetség kérvénye a Szt. Gellért hegyen építendő pantheonra vonat­kozólag az országgyűlés képviseíőházához benyúj­tott emlékiratuknak pártoló felirattal leendő támo­gatása iránt. 9. A siket-némák kolozsvári országos inté­zete felügyelő bizottságának kérvénye intézetük anyagi támogatása iréjnt. 10. A bíráló választmány a legtöbb adót fizető törvényhatósági bizottsági tagok 1898. évi névjegy­zékét összeállítván, beterjeszti. 11. Az igazoló választmány jelentése a vá­lasztott törvényhatasági bizottsági tagok névjegy­zékének összeállításáról. 12. A törvényhatósági úthálózat megállapítá­sára vonatkozó javaslattétel czéljából alakított kül­döttség jelentése, továbbá Beregszász város elöl­járóságának a beregszász-vásárosnaményi thatósági ut államosítása a . Beregszász—Darócz -Gelénes barabási viczinális útvonalnak a törvényhatósági úthálózatba leendő felvétele iránti kérvénye és vé­gül a törv. hat. utak kiépitése czéljából felveendő kölcsön összegeitek megallapitása. 13. Alispáni előterjesztés az 1898. évi tavaszi és őszi rendes közgyűlések kitűzése tárgyában. 14. A vármegyei közigazgatási bizottság 2057/97. sz. átirata a Beregszász és ilosva között létesítendő távbeszélő vagy távirati összeköttetés létesítése, a szövő és faipar háziiparszerü üzésének meghonosítása, végül: az 1885. évi XXI11. t.4 S *cznek a kender áztatás szabályozásáról intézkedő részei módosításának kezdeményezése tárgyában. 15. A munkácsi járás főszolgabirájának je­lentése a várpalankai that. bizottsági tag választó kerületben Markovics Fal bizottsági tag eltávo­zása folytán megüresedett that. bizottsági tagsági hely betöltése érdekében a választás kitűzése és választási elnök kiküldése iránt. 16. Alispáni előterjesztés a munkácsi lóavató bizottságnak néh. Günther Ágoston halála folytán megüresedett elnöki állása betöltése tárgyában. 17. Beregszász város képviselőtestületenek 25/97. sz. határozata a város tulajdonát képező kötményezett italmérési kártalanítási kötvények ér­tékesítése, s vételáruk felhasználása tárgyában. 18. Munkács város polgármesterének előter­jesztése a városi képviselő választás elnökének és az igazoló választmány helyettes elnökének kikül­dése tárgyában. 19. Hajdú József munkácsi lakosnak a vá­rosi képviselőtestület 4694/97. számú határozata elleni felebbezése, mely határozat értelmében ne­vezett Cseh Lajos polgármester elleni fegyelmi panaszával elutasittatott s feljelentése a benne foglalt becsületsértés, rágalmazás és hamisvád miatt leendő hivatalbóli eljárás czéljából a kir. ügyész­séggel közöltetni rendeltetett. 20. Stark Adolf, Apfeldörfer Lázár és Apfel- dörfer Sulemnek Munkács város képviselő estülete 7628/97., 5651/96, 5660/96. számok alatt kelt határozatai elleni fellebbezéseik, mely7 határozatok által nevezetteknek a haszonélvező polgárok közé lendő felvétele iránti kérvényei elutasítottak. 21. Munkács város képviselőtestületének 8708/96. és 5102/94. számok alatt kelt határozatai Kovács Mária és Ödön munkácsi 2026. tjkvi 520. hrsz., illetőleg Kőszegi Imre ugyanottani 1091. tjkvi 519. hrsz., 97. öi. sz, ingatlanai megvásár­lása tárgyában. 22. Újhelyi Ignácz felebbezése, Gorond köz­ség képviselőtestületének 1897. évi julius 6-án kelt azon határozata ellen, mely szerint Ackerman ■ Leopoldnak a községtől megvásárolt, de a kitű­zött határidőre az erdőterületéről ki nem fuvaro­zott fája kifuvarozása megengedtetett. 23. Bilke község képviselőtestületének egy II. község jegyzői állás szervezése tárgyában 1896. évi november hó 18-án kelt határozata. 24. V. Namény község képviselőtestületének 1897. évi szept. hó 18-án kelt határozata Fleg­máim Mózes és neje v.-naményi 46. tjkvi 52 hrzi számú ingatlanának megvásárlása tárgyában. 25. Jánd község képviselőtestületénnk 1897. I szeptember hó 11 én kelt határozata az ottani volt ! úrbéres közbirtokosokat megillető bizonyos 266 j frt 50 krnyi kisajátítási összeg kiszolgáltatása tárgyában. 26. Szuszkó és Jobbovicza községek volt úrbéresei 1897 évi julius hó 11-én kelt határozata, ,a tulajdonukat képező kőbányának Nátolya Mi- j hály es Romzsa Nesztor részére 25 évre leendő :haszonbérbe adása tárgyában. 27. Melles Mihály és társai fellebbezése Zugó 'község képviselőtestületének 1897. évi február hó I 10-én kelt határozata ellen, melyszerint Neuman ' Fischlné ottani lakos házának egy szobája község | háza gyanánt kibéreltetett. 28. A mező-kaszonyi hegyközség r . ezési szabályzata. 29. Rafajna-Ujfalu község b >•; ikossági böz- • gyűlésének határozata a nyomás-.--- . r. fentartása tárgyában. 30. Csonka-Papi község bír; >ssagi köz­| gyűlésének határozata a nyomásos gazdáikon ás t'eniaitása tárgyában. 31. Barabás község birtokossági közg_ , vse I nek határozata a nyomásos gazdálkodás fenta. tárgyában. 32. Beregszász város 1898. évi költségelő- ! irányzata. 33. Munkács város 1898. évi közigazgatási, ; házi, közmunka és mezőőri költségelőirányzata. 34. Beregszász város 1896/97. évi mezőőri - pótköltségelőifányzata. 35. Badaló, Búcsú, Csorna, Gecse, Halábor, , Macsola, V.-Namény, Jánd, Gergelyi, Ugornya, l Bene, Borzsova, Csetfalva, Kovászó, Nagy-Muzsaly, J S.-Oroszi, B,-V.-Ardó, M.-Jánosi, Gát, Nagy-Gut, | Kis-Gut, M.-Vári, Surány, Asztély, Csaroda, Da j rócz, Márok, Márok-Papi, Tákos községek 1898 évi házi, közigazgatási, mezőőri és közmunka költ-, ségelőirányzatai. 36. N.-Dobrony, Kis-Dobrony, N.-Lónya, Kis- Lónya, Mátyus, Harangláb, Barabás, Cs.-Papi, Ge­lénes, V.-Atya községek 1898. évi házi, közigaz­gatási, mezőőri és közmunka költségelőirányzatai. 37. Tőkés, Bród, F.-Patak, Oláh-Csertész, Krajna-Martinka, Iloncza, Szajkófalva, Miszticze, Cserhalom, Gázló, Lukova, községek 1898. évi házi, közigazgatási, mezőőri és közmunka költség- előirányzatai. 38. B.-Rákos, Csapóczka, Iványi, N.-Rusz- kócz, B.-Szt.-Miklós, A -Hrabonicza, Szinyák, Dun- kófalva, Koczkaszállás, Igléncz, Kajdanó, Ignécz, Cserlenő, Benedike, Podhering, Kustánfalva, Köl­Az iró politikusok kivesztek, azaz vannak még Írok bent a parlamentben, de azokat ide­gen, excentrikus lényeknek tekintik, mint a hogy veszik például Trencsénben a vadon nőtt sző­lőtökét. Trencsénben az csak disznóvény . . . Mit ken-s itt? Gyümölcsöt nem hozhat, nem neki való a talaj. De viszont az irók is úgy veszik a politi­kát, mint az énekes madarak a diófát. Rászab lanak pihenni gallyain, de tudják, hogy kigő­zölgése ártalmas a hangjuknak. Legjobban lehetett megfigyelni e különös változást Jókain. Húsz év előtt őt úgy vették, mint kiváló politikust, mert nagy iró. Beszédei roppant hatást keltettek, a Terézvárosban egy hatalmas minisztert buktatott meg, zászlóit di­adalmasan lehetett volna végig hordozni az ország minden kerületében. S mi történt húsz év után? Húsz év után mindenki azzal állt elő, hogy Jóakai nem ért a politikához. Lehet, hogy nem is értett hozzá de ezt minduntalan szemére vetették, üldözték vele, ujjal mutogattak rá: »Nem ért a politikához, nem ért, nem ért.« Mintha folytonos szemrehá | nyást tennének neki azért a nyomorult mandá­tumért : »Itt van és nem ért a politikához.« És ott volt Demkó Pál is, Urbanovszky is és ott voltak százan és százan és azoknak senki se tett szemrehányást, azok mind értettek á politikához, mert nem nyomta le őket a de­honestáló körülmény, hogy egy gyönyörűséges könyvtárt Írtak össze Magyarországnak. Szomorú dolog ez és rejtélyes. Az ember tűnődve kutat, kérdez. Mi okozta a távolodást ? Kiben van a hiba? Mikor kezdődött és mik vol­tak a fázisai? Meddig -fog tartani és mi lehetne az orv ossága? * * * Egy este e fölötti töprengésemben alud­tam el. Álmornbam szétnyílt a fal és egy sár­kány bontakozott ki belőle. (Gyakran álmodom sárkánynyal.) — Ha már annyira érdekel a théma, — szólt hozzám a sárkány, — miért nem kérdezed meg a haza bölcsét. — A haza bölcsét,? — feleltem csodál­kozva. — Hiszen ő meghalt és nem felelhet. A sárkány megrázta mind a hét fejét. — O megvan, — mondá titokzatosan. — És hol található? — Szép asszonyok ujjaiban laknak a lelkek. Ejh, bolond egy álom ! — gondoltam ma­gamban, a mikor fölébredtem. De megvallom, némileg megragadott és nem ment ki eszem­ből, a mit a sárkány mondott, hogy az elhalt lelkek szép asszonyok ujjaiban laknak: nem is olyan rossz Ízlés ott lakni rózsaszín kö­römmel fedett házikóban. Lám, a Vén kujonnak, a sárkánynak, mi­lyen ötletei vannak! Nyilván ez ette a szüzeket abban a bizonyos fekete posztóval bevont me- sebelivárosban . . . És ime, rá nehány napra a véletlen olyan társaságba vitt, a hol a spiritismussal mulattak. Az egész esztendőt dominálta nálunk ez a di­vat, kivált a hosszú téli estéken. A salonokban kezdtek fade-ak lenni az élők, hát oda kellett invitálni a halottakat. Jámbor pénzváltó, ha egy ezüst forintos kerül a kezedbe, forgasd meg kegyelettel, mert királyok, költők és államfér­fiak lelke szaladt rajta keresztül . . . Egy ezüst forintos engedelmesen mozgott és szaladgált ide-oda két ideges asszonyka szép ujja alatt a körbe állitoit ábéczén, A lelkek pedig jöttek-mentek és felelgettek a hüledezö asszonykáknak, mint a diákok. Jöttek tarkán, XIV. Lajos, Jeanette D’Arc és agyonvert kecskeméti juhászbojtár. Az asz- szonyok pedig sikongattak, borzongtak és je­gyezték a hetüket. Erre aztán nekem is eszembe jutott a sárkány mondása (nini, szinte igaz kezd lenni) és eszembe jutott a thérnám, hogy az irodalom és politika miért távolodott el egymástól s mi­kor kerül ismét össze? Kértem a hölgyeket, hogy kérdezzük meg Deák Ferencztől. Deák állításuk szerint megjelent s az első kérdésre, miért távolodott el a politika és iro­dalom egymástól, a következő sorrendben sza­ladgálta be a forintos a betűket: — Mert nincs együtt az egész nemzet,

Next

/
Thumbnails
Contents