Ung, 1905. január-június (43. évfolyam, 1-26. szám)

1905-01-29 / 5. szám

2. oldal. TT ÜST <3­5. szám. Tihamér zemplén-nagyszalóki birtokos személyében, aki szintén 48-as függetlenségi programmal lépett fel, bi­zony-bizony nagyon sok szavazót hódítván a maga ré­szére. E meglepetés számba menő jelölés nagy za­vart támasztott Komjáthy Béla táborában, melynek vezetői ugyan el voltak készülve az ellenjelölt fogadá­sára, de arra épp nem számítottak, hogy az ellenjelölt is 48-as függetlenségi párti lesz. Maga a szavazá aleintén Thuránszkynak kedve­zett. Dél felé azonban mindsürübben érkeztek Komjáthy választói, úgy, hogy végre is Komjáthy Béla győzött. Leszavazott összesen 1528 választó. Komjáthy Bélára 1139-en, Thuránszky Tihamérra 389-en s igy a nagykaposi kerületet az országgyűlésen ismét Komjáthy Béla fogja képviselni. A szobránczi kerületben két szabadelvüpárti jelölt is próbálkozott a többséget elnyerni. Gelsei Gutt- mann Izidor karcsavai nagybirtokos volt az első jelölt, aki azonban még a múlt hét folyamán visszalépett. Öt követte Abaß Ödön volt orsz. képviselő, aki szintén nem vette fel gróf Sztaray Sándorral a küzdelmet, hanem e hó 24-én, a szobránczi választókerület polgárai­hoz intézett nyílt levélben bejelentette visszalépését. így a kerület országgyűlési képviselőjévé egy­hangúlag gróf Sztáray Sándor eddigi képviselő válasz­tatott meg. A nagybereznai kerületben is egyhangú volt a választás. Jelezték ugyan bizonyos oldalról, hogy ellenjelöltet fognak állítani Pásztory Árkád volt kis- bereznai Bazil-rendi házfőnök személyében, de a jelölés elmaradt s igy ismét LÓnyay Sándor, a kerület volt képviselője választatott meg egyhangúlag. Választási epizódok. Érdekesebbnél érdekesebb képekben bővelkedik a képviselőválasztás, a melyet hetekkel előbb a kor­teskedésnek minden faja előz meg. A ki tanulmányozni szereti az embereket, az figyelje meg őket a választás előtt és a választás alatt. Mindenesetre sokat tanul. * * * Hárman valának együtt. Ketten az egyiknek jó­voltából itták a borát és szívták a szivarját. Termé­szetesen a képviselőválasztásra is rákerült a sor beszéd közben. — Kire szavaz ? Kérdi A. — Először: hivatalból is a kormányjelöltre, má­sodszor : meggyőződésből is a kormányjelöltre, har­madszor : — Nincs még Ungváron szavazata, szól bele a házigazda. * * * Azt mondják, hogy dr. Moskovitz Iván szép, csi­nos fiatalember. Ezt állítja róla egyik helyi lap is, te­hát igy kell lennie. Ne csudálkozzunk azon ennek kö­vetkeztében, hogy az izr. vallásu asszonyok hitsorso- suk érdekében elmentek megkérni a rabinust, hogy Moskovitzot támogassa. A rabbinus úgy okoskodott, hogy sok keresztény támogatja az izr. képviselőjelöltet, miért ne lehetne ő hive a keresztény jelöltnek ? Állítólag azzal bocsátotta el a korteskedő asszonyokat, hogy a politikát bízzák a férfiakra. * * * A Moskovitz-párt nagyszerűen mozgósította az utczát, úgy hogy aki csak ezt figyelte, Kendének bu­kást jósolt. De kisült, hogy valamiként nem lehet dob­bal verebet fogni, azonképen nem lehet lármával kép­viselőt választani. A Moskovitz-párt kortesei négyenként, ötönként helyezkedtek el a szánon, mig választó alig volt rajta egy-kettő. S nagy hanggal vonultak ! Mulatságukat nem annyira jelöltjük éljenzésében, mint inkább Kende abczugolásában találták. A Kende-párt ellenben töme­gesen, rendben vonult fel; a szánok tele voltak vá­lasztóval s kortes csak egy volt egy szánon. Sohasem abczugolták az ellenpárt jelöltjét, hanem éltették a ma­gukat. Ez a különbség meg volt a két párt közt. A Moskovitz-párt emberei a választás délutánján hiresztelték : Megbukott Budapesten Tisza, megbuktak az összes miniszterek. Kortesfogásnak nem volt rossz. Bizonyára a Kende-pártot akarták lehangolni. De a figyelmes szabadelvüpárt túljárt az eszükön. Az már az előző nap tudta, hogy a hirharangot hamisan fog­ják kongatni, azért ennek ellensúlyozására falragaszo­kat készíttetett, a melyeken megczáfolja a hirt. A mint megkondult a hirharang, nehány perez múlva a falragaszok százai feleltek a hamis kongásra. * * áfc Minden fiú ellenzéki volt. Ök is, mint a nagyok, Kende abczugolásával vélték megválasztatni Moskovitzot. — Abczug Kende! Kiáltja el magát egy kis fiú ; de abban a pillanatban elvágja magát a síkos aszfalton. — Látod kis fiam, — szólt az éppen arra menő Kende Péter — megbüntetett az Isten. * * * A választás eredményének kihirdetése után töb­ben a kávéházakba vonultak, hogy örömükben, vagy búbánatukban — feketézzenek. — Tudják: mi a legújabb újság ? — szólt Mos- kovitznak egy keresztény főembere —- megalakítottuk Ungváron az antiszemita-pártot s elnökévé megválasz­tottuk — Löv Lázár rabinust. ♦ * * Amit most mondandók vagyunk, az már ugyan nem annyira „apróság“, mint — csúnyaság. Nehány ungvári iparos ugyanis (szám szerint 27) ülésre jött össze egy Bercsényi-utczai házban s itt tanácskozva kisütötték, hogy „ingyen“ nem voksolnak. Elhatározásukat, hogy [a „választáson való tevékeny­ségükért“ 4000 K-át követelnek, első sorban a szabad­elvű párttal közölték. A felelet: kinevették és megvetették őket. A szabadéivüpárttól a Moskovitz-párthoz fordultak. Hasonló sors érte őket, daczára, hogy itt már csak 3000 koronát kértek. Az illetők megérdemelnék, hogy-nevök nyilvános­ságra hozzassék. No de nem múlik, ami késik. * * * Ilyenformán jártak a szerednyevidéki zsidók is. A választás napjának déli óráiban hallatszott ugyanis több oldalról a hir, hogy száz zsidó szavazó gyűlt össze egyik imaházban, Moskovitz győzelméért imádkozni, s hogy imádkozás után együtt fognak szavazni Moskovitzra. Persze megörült ennek a Moskovitz párt, nem is sejtvén, hogy mi lappang a — gyülekezés mögött. Estére a vegyes választásokra kerülvén a sor, alig várta, hogy jöjjenek a zsidó szavazók. De akik nem jöttek, azok a zsidó szavazók vol­tak. Ezek azt várták ugyanis, hogy „csengő“ szóval hívják őket a választási helyiségbe, amire azonban hiába vártak. Végre is megunták a várakozást, s nagy csaló­dások között széledtek el az éjjeli órákban. Megválasztott képviselők. Kormánypártiak: Apáthy Péter, Dicsőszentmárton Angyal József, Rózsahegy. Avromeszku Pachomius, Bogsán, Balogh Mihály, Ökörmező. Barcsay Domokos, Bánffy-Hunyad Baross Jusztin, Trencsén Bauer Mihály, Nagy-Márton Belitska Béni, Bánát-Komlós Berzeviczy Albert, Budapest VIII. Gróf Bethlen Balázs, Marosludas Gróf Bethlen Sándor, Marosujvár Bölöny József, Ugra Boncza Miklós, Toroczkó Bornemissza Lajos, Héthárs Bruckner Vilmos, Nagyszeben Butyán N. Belényes Ciokán János, Naszód Copony Traugott, Brassó I. Gróf Csákv Lajos, Gölnicbánya Csávossy Béla, Párdány Gr. Csekonics Gyula, Zsombolya Crausz István, Szenicz Dézsy Géza, Cséke Dókus Ernő, Gyulafehérvár Drakulics Pál, Zombor, Dragoneszku Döme Temesrékás Daróczy Aladár, Sásd Dr. Demkó Kálmán, Nagymihálv Dániel Tibor, Dés Érti János, Hódság Erdély Sándor, Baán Eszterházy Kálmán, Gyalu Fáik Miksa, Budapest I. Farkas Ábrahám, Rimaszombat Fehérváry Jenő, Bethlen Piukovits Elemér, Rigyicze Gajári Géza, Bittse, Gränzenstein Béla, Oravicza Gränzenstein Béla, Sopron Gromon Dezső, Tovarisova Haldin Imre, Várna Herczeg Ferencz, Pécska Héderváry gróf, Temesvár Heinsz Hugó, Selmeczbánya Hertelendy László, Lőcse Hincz Ernő, Brassó II. Hlatky Endre, Nagyvárad Hódosy Imre, Kisszeben Holczer János, Korpona Dr. Huszágh István, Szliács Issekutz Győző, Erzsébetváros Jakabffy Imre, Karánsebes Karácsonyi Jenő gr., Zichyfalva Kiss Pál, Zólyom Kuales Godofréd, Besztercze Kabdebó Gergely, Csákóvá Láng Lajos, Csacza Lukács László, Győr Lator Sándor, M.-Sziget tóságomat kétségbe merik vonni. 16 éves korában kezdett verselgetni. Első versei 1821-ben Berlinben láttak napvilágot. Két évvel k sőbb újabb költeménye­ket adott ki és két tragédiát. 1826-ban jelent meg uti- képeinek első kötete, ezt követték néhány évi időköz­ben a többi kötetek. 1826-tól 31-ig fölváltva lakott Lüneburgban, Hamburgban és Münchenben, hol Lind­ner nevű barátjával a Politikai Annaleseket szerkesz­tette. 1831-ben Párisba költözött és ott halt meg hosszú és rettentő szenvedés után 1856. február 17-én. Költeményei négy gyűjteményben jelentek meg; ezek czimei: Dalok könyve, Uj költemények, Atta Troli és Romanzero. Irt ezenkívül sok prózát, mely kitünően megvilágítja Heine rendkívüli szellemét, és elméjének gazdagságát. Ö maga ezt írja irodalmi működéséről : Áz irodalomban mindenfélével kísérleteztem. Költöttem lírai, epikai és drámai verseket, írtam művészetről, filozófiáról, theológiáról és politikáról—Isten bocsássa meg. Németországban beszélnek rólam, dicsérnek és becsmérelnek, gyűlölnek, utálnak, sértegetnek és bál­ványoznak. E felolvasásom keretében, melynek célja, hogy Heine néhány versét saját . litásban bemutassam, nem ter- jeszkedhetem ki Heine Henrik egyéb irodalmi működé­sére. Fővonásokban és vázlatosan igyekeztem Heinét bemutatni és most még elmondok egyet-mást leggyö­nyörűbb munkájáról: a dalok könyvéről, melynek lei­kébe és szellemébe igyekeztem fordításommal behatolni. Heine legnagyobb sikereit a „Dalok Könyvével“ aratta, és méltán. Előtte, u*ána nem akadt még költő, ki az érzelmek annyi skáláján olyan virtuozitással tu­dott volna játszani, mint Heine pl. az ő Lyrisches In- termezzojában. • Heine szerelmének misztikus varázsa olyan meg­ragadó, — a légkör, amit maga körül teremt és ahol szenvedélyei élnek és haldokolnak, csupa titokszerü talány — olyan rejtélyes minden, az ellentétek meg­döbbentő mélységét tárja föl előttünk, ahol dal, illat, napsugár és madárdal váltakoznak a legsötétebb bo­rúval és a legkétségbeejtőbb lemondással. Ezek a ver­sek megvilágítják a költő egész életét és egyéniségét, ezeken a verseken keresztül tanuljuk megismerni Hei­nét, subtilis, érzékeny és szatirikus — tehát egészen sajátságos lényét, melyből a sok ellentmondás daczára csudás harmónia árad ki. Heine is ezeket a verseit szereti a legjobban, ahol legerősebben megnyilatkozik az ő igazi egyénisége. Tíz évvel később, hogy első versei megjelentek, uj könyvéhez irt előszavában ilyen vallomásokkal talál­kozunk : Első verseim. Már gyűrött a papiros, melyre Ír­tam őket és halaványak a betűk, tán itt-ott egy-egy hervadt virágot találni köztük vagy egy szőke hajfür­töt vagy egy darabka színes szalagot, melynek némely helyén meg-meglátszik könnyeim nyoma. Tíz éve már, hogy első verseim megjelentek és most is abban a sorrendben adom ki őket, amint an­nak idején költöttem dalaimat, akkor, mikor a német múzsa első csókja lelkemet megihlette. Oh e csókok azóta sokat veszítettek frisseségükből és szenvedésük­ből. A hosszú viszony alatt elpárolgott, mézesheteink melegsége, de a gyöngédséget múzsám iránt megőriz­tem — különösen rossz napjaimban, mikor ez a múzsa szerelmén kívül egész hűségét is nekem szentelte. O vigasztalt meg engem szorongató honvágyamban, ő követett a kietlen száműzetésbe, ő derítette föl lelke­met a csüggedés nehéz óráiban, sohasem hagyott cserben. Érdekes dokumentumot szolgáltatnak Heine gon­dolkozásáról következő sorai: — Elszomorító látvány, ha az iró a közönség szemeláttára öregszik meg ... Oh Istenek, nem arra kérelk titeket, hogy meghagyjátok ifjúságom; de hagy­játok meg nekem az ifjúság erényeit, az önzetlen ha­ragot és az önzetlen könnyeket Ne engedjétek, hogy vén zsörtölődő poéta legyek, ki irigységből megugatja a fiatalokat vagy öreg zsémbes, ki örökké a régi jó idők után sóhajtozik. Engedjétek, hogy tisztes aggastyán legyek, ki szereti az ifjúságot és gyöngesége daczára részt vesz játékaikban. És ha reszket is a hangom, friss és üde maradjon szavaim értelme. Ez volt Heine, aki mindvégig fiatal maradt, szen­vedélye ott lobogott örökifjú szivében még késő ősszel is, a szenvedés nehéz óráiban, mikor összeaszott, hal­dokló testét fájdalmas láz gyötörte, a testi gyötrelmek meg nem bénították szellemét, mely szabadon csapongva még az utolsó órák alatt is széjjelszórta vakító fényét. Az élettől, melyhez utolsó lehelletéig görcsösen ragaszkodott, a következő, egyénit igét mélyen jellemző szavakkal vált meg : Dieu me pardonnera, c'est son metier. Isten meg fog nekem bocsátani, hiszen az a mes­tersége. így halt meg párisi kis szobácskájábán a lira legnagyobb mestere — Heine Henrik. A legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós szer : tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál, úgymint idült bronchitis, szamárhurut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 kor.-ért kapható. Figyeljük, hogy minden üveg------------— 1 ----------------------------—— alanti czóggel legyen ellátva: --------------------------------------------------—----­F. Hoffmann-La Roche & Co. vegyészeti gyár Basel (Svájcz). . 731,52—23G

Next

/
Thumbnails
Contents