Ung, 1905. január-június (43. évfolyam, 1-26. szám)

1905-01-22 / 4. szám

4. szám. TT 1ST <3­3. oldal. hegy (Záhorb), Patakófala (Ósztuzsicza), Patak- ujfalu (Ujsztuzsicza), Domafalva (Domasina), Csontos (Kosztrina), Eszterág (Sztricsava), Csil­lagfalva (Knyahinya), Sóslak (Szolya) és Révhely (Zábrogy) községek. A II. küldöttség előtt a községházán Turja- mező ( Turjapolena), Mezőhuta (Polenahuta), Turjasebes (T.-Bisztra), Poroskő, Turjavágás (Turja-Paszika), Mokra, Rákó, Hárs (Lipócz), Kuruczvár (Likiczár), Rónafüred (Lumsur), Osz­lop (Priszlop), Nagyturjaszög (Nagy-Turicza), Kisturjaszög (Kis-Turicza), Egreshát (Vulsinka), Turjaremete, Ujszemere, Oszemere, Kapnszög (Vorocsó), Ungbiikkös (Bukócz), Szemerekő (Szmerekova), Sóhát (Csornoholova), Pere- cseny, Drugetháza (Zaricsó), Bercsényifalva (Dubrinics), Ujkemencze, Mérésé, Szénatelek (Zauszina), Kispásztély, Nagypásztély (Kosz- tyovapásztély), Felsőpásztély (Rosztokapásztély), Alsópásztély (Begendjátpásztély), Oroszmocsár és Kisberezna községek fognak szavazni. A választási elnököket a szavazatszedő kül- döttségi elnökök helyettesítik. A választási, szavazatszedői küldöttségi elnökök és jegyzők a törvény és nemzeti be­csület oltalma alatt állanak s a rajtuk szóval, tettel vagy bármi más módon elkövetett sér­tések az 1878. évi V. t.-cz. V. fejezetében elő­irt büntetések alá esnek. A választás megkezdésének ünnepélyes ki­jelentése végett a fent kitűzött napon, vagyis 1905. január 26-án reggel 8 órakor az ungvári választókerülethez tartozó összes választók a vármegyeháza előtti téren, a nagykaposi választó- kerülethez tartozó összes választók a kaposi vár- megyeháza előtti téren, a szobránczi választó- kerülethez tartozó összes választók a járási épület előtti téren és a nagybereznai választókerülethez tartozó összes választók az állami iskola előtti téren gyűlnek össze, mely helyekről a fentebb megállapított szavazatszedő helyekre a meg­határozott sorrendben fognak szavazás végett megjelenni. Városi közgyűlés. Ungvár város képviselőtestülete e hó 20-án rend­kívüli közgyűlést tartott, amikor is a napirend előtt Gaar Iván intézett interpellácziót aziránt, mikép lehet­séges az, hogy lendes útlevéllel biró s Amerikába induló egyéneket Fismáu Sámuel jegyelárusitó a rendőrség által letartóztatta^ csak azért, mert nem az ő irodájában váltották a jegyet, mint történt az e hó 14-én, amikor négy rondőr segítségével tartottak vissza egy egyént, akinek pedig rendes útlevele volt. Minthogy a rendőrkapitány az ülésen jelen nem volt, az interpelláczió vele közöltetni határoztatok. Az elnöki előterjesztések során Fincicky Mihály polgármester bejelentette, hogy az e hó 26-iki országos képviselőválasztások alkalmára úgy a szabadelvü-párt, mint az egyesült ellenzék megbízottjai kérték a régi laktanya átengedését, hogy ott a választók elhelyezhe­tők legyenek. A polgármester indítványára a képviselő­testület a laktanyát e czélra átengedte, úgy, hogy a szabadelvü-párt szavazói a tűzoltó-laktanya melletti ré­szen, az ellenzéké a siketnéma-intézet melletti s elkü- nitett részen lelnek elhelyezést. Novoszeleczky Elemér ideiglenes minőségben alkalmazott közigazgatási gyakornok tette le ezután a hivatalos esküt. Tudomásul vétetett, hogy a vármegye törvény- hatósági bizottsága jóváhagyta a helypónzszedési jog bérbeadása ügyében hozott képviselőtestületi határoza­tot s igy a jövő hó 1-től kezdve a bérlők Jakubovics és társai lesznek. Ellenben megfellebbezni határozta a törvény- hatósági bizottság azon határozatát, molylyel a honvéd­laktanya kantinjának bérletére vonatkozó képviselő- testületi határozatot megsemmisítette. A gyámpénztári és városi értékek elhelyezé­sére az 1905. évre az Ungmegyei takarékpénztár, az ipar és kereskedelmi bank, az ungvári népbank és a fillérbank jelöltetett ki. A gyámpénztár megvizsgálásához a képviselő- testület Hidasi Sándor és Sirokai Albert tagokat vá­lasztotta. A városi temető' czéljaira szükséges terület meg­vétele ügyében a végleges határozat hozatalának nap­jául február 7-ike tűzetett ki. A 20 éves kövezetvám szedési jog terhére 210,000 K. községi kölcsön felvétele 37 szóval 4 ellen megszavaztatott, g egyúttal elfogadtatott a mérnök által bemutatott munkaprogramm. A városi villanyvilágitási szerződésnek az ung- völgyi villamos művek részvénytársaságra való átruhá­zása engedélyeztetett úgy, hogy az ungvári bútorgyár részvénytársaság továbbf-a is kötelezettségben marad. Egyúttal 30 szóval 7 ellen elfogadta a közgyűlés, hogy a villanyvilágitási vállalkozónak 20,000 K-nyi óvadéka teljesen jelzálogilag legyen biztosítva. A Fehér Hajó épületben elhelyezett villanyvilá­gitási berendezésről beadott bútorgyári számla nem utalványoztatok ki, minthogy abban a minden egyes helyiségben elhelyezendő fővezeték költségei is benn­foglaltatnak, holott ezek költségeinek viselése az építő Grünwald és Schiffer czéget illetik. A magyar aszfalt-társaságnak, a múlt évben tel­jesített aszfalt-munkákról és az 1902. évi javítások­ról szóló s összesen 53,588 K 17 fillért kitevő szám­lája felülvizsgálás czéljából kiadatott a városi mér­nöknek. Mittelmann Mórnak, a Fekete Sas bérlőjének megengedtetett, hogy ez év julius hó végéig a Fekete Sas épületben maradhasson, amennyiben eddig üzleti helyiségről gondoskodni még nem tudott. Pótadó szaporulatok és apadások iránti előter­jesztések tudomásul vételével ért véget az ülés. Tanügyi reformeszmék. A múlt 1904, évben a fenti czim alatt egy igen jeles mű jelent meg Szalay Károly főgymn. tanár tollá­ból, melyet a stilisztika remekének mondhatunk. Nem ismerjük a szerzőt személyesen, de a nevezett mű annyira lebilincselte figyelmünket, hogy talán hasznos munkát végzünk, hogyha e mély tudásu, e nagy filo­zófus e művével foglalkozunk és gyenge tehetségünk szerint e lap olvasóival megismertetjük in nuce e gazdag és uj eszmékkel telt, 64 oldalra terjedő brosürát. Ki kell jelentenünk, hogy nem mindenben oszt­hatjuk ebben lefektetett elveit, nem azonosíthatjuk ma­gunkat azokkal, mivel sok van benne olyan, mint ő maga is elismeri, amit tőlünk még messzeeső jövő zené­jének mondhatunk. De mindazonáltal el kell ismernünk, hogy a szép eszmék lánczolafa és logikus összefüggés­ben való elhelyezése oly képet tár fel előttünk, melynek megvalósulását a tanügy minden igaz barátja sóvárogva várja és tárt karokkal fogadná. Emberi nemünk legnagyobb gondolkozói, mondja a bevezetésben, ezredévek óta végezték a nevelés és oktatás terén a magvetés és plántálás nagy munkáját. Azonban e kérdés megoldva nincsen és csak folytonos experimentálásból áll, mit csak természetes következ­ményeknek kell tekintenünk, mivel mindez változik folytonosan stb. Mi röviden igy jelezzük : Tempora mutantur et nos in iis, ez az okadatolás tulajdonképeni artalma és veleje. Elmésen rakosgatja össze a fokonkénti fejlődé­seket, elősorolja a nagy filozófusok e téren kifejtett nézeteit és munkálkodásait és a 18. oldal alsó bekez­désében kifejti, hogy a paedagogia elméletét és igy az oktatást és nevelést is meg kell gyökeresen változtatni, mivel az utóbbi században a pozitivizmus a korok szellemére nagy átalakitó befolyást gyakorolt stb. Rátér azután azon jelenségre, hogy a paedagogiai törekvések a modern természettudományi ismeretek alap­ján kiépülőben levő gyakorlati életbölcsószet után való vágy mutatkozik, mely szerinte nem uj keletű és min­den kulturnemzetnél mindig meg is volt és hogy gyöke­res átalakítást mai napig sem eredményezett, annak egyszerű és világos oka az, hogy egy e nemű, termé­szettudományi alapon felépülő világnézet egyszerre elseperné ezeréves hazugságokra, tévedésekre alapított vallási és felekezeti rendszereket, megkövesedett tár­sadalmi szervezeteket stb. A 35. oldal második bekezdésében igy okoskodik : A nevelés egyetemes emberi szükségletet van hivatva kielégíteni egyrészről, másrészről meg az egyén lelki szükségleteit és a társadalom munkamegosztáson fel­épülő rendjét köteles szolgálni. Világos tehát, hogy bizonyos ismereteknek legalább szűk körre szorított összegeit minden ember közös tulajdonává kell tenni az oktatásnak és nevelésnek stb. Indokolatlannak tartja a bizonyos életévhez kötött tananyag elvégzését, mivel az egyén tehetségéhez mérten egyik elébb végzi, másik később és minden erőszakolást embertelenségnek mi­nősít. A tanulás szabadságát igyekeznünk kell időhöz és életkorhoz kötöttségtől teljesen függetleníteni és ez által módot nyújtani mindenkinek, hogy tehetségét akkor fejleszthesse ki, mikor erre organikus fejlettsége s lét­viszonyai által leginkább képes. Ezen bőségesen kifejtett praemissák után rátér az ő reformeszméinek bonczolgatására, melyek igen szépek és tanulságosak, egyelőre azonban —- felfogásunk szerint — még az utópiák világába tartoznak. Mindazonáltal e remek munkát élvezettel fogja elolvasni minden tanügybarát, de a müveit világra is általában mély benyomást fog gyakorolni. Dr. Thomán Dávid. Hangversenyek. A Szeretet izr. nőegylet hangversenye. A Szeretet izr. jótékony nőegyesület e hó 14-én nagyszabású hangversenyt rendezett, mely hatalmas szolgálatokat tett a jótékonyczélnak ama nagy érdek­lődésnél fogva, mely a közönség rendkívül széles ré- getében az érdekes estély iránt nyilvánult. A művészi esemény felcsigázta mindenki várakozását; Krammer Teréz asszony nagy hírneve, Molnár Ferencznek ál­talánosan ismert szellemes egyénisége és Polónyi Elemérnek művészi renominéja megtette a maga hatá­sát, a közönség teljesen megtöltötte a Korona-szálló nagytermét. Elsőnek Polónyi Elemér kötötte le a figyel­met. Schumanutól és Schuberttól játszott el egy-egy darabot és erőteljes és egészen egyéni művészetének varázsával megragadta a közönséget. Az előadó művészt riadó tapsok köszöntötték gyönyörű számainak befeje­zése után. Az est folyamán eljátszott még egy Noctu- ralt, Rosamundéból egy balletszátnot és egy saját szer­zeményű Rapsódiáját, és nagy értékű művészetével vi­haros tapsokra ragadta a közönséget. V. Krammer Teréz asszony Hamlet nagy áriá­ját énekelte a rossz akusztikájú teremben utánozhatatlan és befejezett művészettel. Az óriási hanganyag párosulva a legtökéletesebb ^iskolázottsággal méltóvá teszi Kram­mer asszonyt a leghíresebb színpadokra. Hangját tel­jesen uralja és csudás művészete éppoly fenomálisau érvényesült a legerősebb drámai részekben, minta lyrai ömlengésekben. Szűnni nem akaró tapsvihar jutalmazta a művésznőt, ki háromszor-négyszer volt kénytelen ki­jönni a dobogóra, hogy megköszönje a lelkes ovációkat. Későbbi műsorszámaiban előadta Rubinstein Azráját. Ries bölcsődalát és Polónyi Elemérnek Csudálatos messziségben ez. pompás szerzeményét; de a lázas tetszés folytán, mit előkelő művészetével keltett, meg kellett toldauia programmszámait. Egy pár Dóczynótá- nak mesteri előadásával nagy lelkesedést keltett és alig győzte megköszönni a folyton megújuló tapsokat. Molnár Ferencz humoros felolvasásának kíséretében bemutatta Józsiját, egy vásott gyermekalakot, kinek egyéniségében felhalmozza mind azt a sok jókedvet, ami az ő leikéből fakad. Jóizü humorával állandó de­rültségben tartotta a közönséget. Vagy mikor az ő zsúrtapasztalatait adta elő. ezeket a pompásan karri- kirizott megfigyeléseket, a könnyei csordultak ki min­den embernek a kaczagástől. Molnár Franczi belevette ma»át az ungvári közönség szivébe és alig várjuk az alkalmat, hogy ezt a kedves, nagytehetségü irót mi­előbb viszontláthassuk. A gyönyörű hangverseny után, melynek kitűnő rendezéséért köszönet illeti meg dr. Ország Jakabnét, a fáradhatatlan elnököt és Hámos Aladárt, az agilis titkárt, kedélyes vacsora következett, majd éjfél felé tánczraperdültek az ifjú, s öreg párok. Hajnali négy- óráig folyt a mulatság pezsgő jókedvvel és pezsgő — borral. * A Szeretet izr. jótékony nőegyesület 1905. januái 14-ikén tartott hangversenyén jegyeiket megváltották Firczák Gyula püspök 20 K, Gróf Török József 20 K Kende Petemé Sztáray Sarolta grófnő, Kende Péter Ungvári Rónay Antal, Hireghi Hiersch Károly, Lan' ger Bódog 10—10 K, Grünwald Lajos Sztavna 20 K dr. Groszmann Dezső Nagyberezna 10 K, N. N. 1( K, Domán Ödön 4 K, Dr. Weinberger Mórné Budapest Radnay Karoly Budapest, Rohn S. Perecseny 5—5 K Nagy Róza 6 K, Nemes Emil 4 K, dr. Rózsa Leo 6 K özv. Kornstein Józsefné 6 K, dr. Barta Vilmos 8 K dr. Horváth Sándor 4 K, özv. Groszmann Póterné 4 K dr. Molnár Mór 6 K, Gelb Márton 3 K, özv. Londo; Zsigmondné 2 K, Tüchler Mór 4 K, özv. Weinberge Henrikné 4 K, Hercz Bernát 2 K, Roth Benjaminn 2 K, Reich Mórné 8 K, Nemes Sándor 8 K, Cser Soma 5 K, dr. Fuchs Lajos Budapest 4 K, Neuwe Lajos Beregszász 4 K, Szabó Lajos felügyelő 4 K. Felülfízetések: Kardos Emil 6 K, Microy Vilmosné 10 K, Weinberger Izidor 2 K, özv. Ph lipovits Hermanné 6 K, Weinberger Zsigmond 5 K Székely Simonná 3 K, dr. Ország Jakab 6 K, Hirtec stein Józsefné 4 K, Somogyi Izidor 3 K. Roth Sándc 5 K, Schiller Frigyes, Horovitz Ede, Rozgonyi Józst 1 — 1, Ligeti Manó 2, Weltman József 3 K, Hámc Lipót 5 K, dr. Guttmann Sándor 2 K, Bradács Gyűl 10 K, dr. Lukacs Géza 2 K, Mezei Gyula 3 K, d Nagy Béla Csap 2 K, Horváth Ignácz 3 K, Gers Manó 2 K, Glück József 3 K, Szepesi Sándor 5 11 Minay István 8 K, Leuchtag Gyula 4 K, Gelsei Gutl mann Izidor 16 K, Glück Samu 2 K, Pallay Endtl 2 K, Molnár Fülöp 4 K. Bevétel eladott jegyekből: 1019 60 K, jegl megváltásokból: 131 K, felülfizetésekből: 115080 ■ Kiadás közreműködőknek és zongora dija 630 K, tfl rém, meghívók, rendezési költség stb. 226'39 = 856 39 ■ marad tiszta jövedelem 294'41 K. M'ndezen jegymel váltásokért illetve felülfizetésekért kellemes kötelesógl teljesít az elnökség, midőn ezen adakozásukért háll köszönetét nyilvánítja. Az „Erzsébetkor“ hangversenye. Mióta ez a kör oly lelkes tb. elnököt nyert MM roys Vilmosné tábornokáé személyében és a vezet« Tabódy Ida elnök kezébe, igazi pezsgős élet szál oda és egymást váltják fel a tudomány, művészeti társaságápoló összejövetelek. E hó 19-ike óta pecl egy feledhetlen este emléke forrt össze e leányegyel lettel, melyért hálásak vagyunk és maradunk mini azoknak, akik azt rendezték. Zsúfolásig megtelt a ni gyeház nagyterme, ott volt helyi társadalmunk szili java, hogy Lónyay Sándornó felolvasásában és ll Gönczy Mór zongora |játékában gyönyörködjék, I előbbi két kisebb tárczaczikket olvasott fel; már bájl előkelő megjelenése tapsra ragadta a közönséget, ml a szellemes csevegés után még nagyobbodott. Egy (I rült és egy drámai hangulatú tárgyat dolgozott feli kitűnő írónő; mindkettő színesen ép formaérzékkel vl kidolgozva és nagy hatással előadva. A másik illustl vendégünk egy zongoraművész volt a legjavából. I Gönczy Mór ministeri osztálytanácsos régi kedvenl a budapesti előkelő világ szalonjainak, de csak ll éve, hogy barátai és bámulói unszolására önálló hal versenyt adott Budapesten s ekkor aztán a nyilvárl elismerést és a szigorú kritika magasztaló nyilat! zatait kapta, mely őt egy csapásra a legelső zogol sok közé emelte fel. Mi ez alkalommal úgy műsorál mint előadási modorából azt következtetjük, hogy I sorban Chopin játékos ; rendkívül szereti a pianisl nokat, a csendes, hangulatos dolgokat, melyeket pl tikus felfogással, bámulatos tisztasággal interprl Sajnáljuk azonban, hogy sem a terem akkustikája, I a hangszer nem volt előnyös reá; de csak annál I mulatosabb, hogy azon a kis rövid zongorán azokl finom áryalatokat, sőt climatikus hatásokat tudott I hozni, ami a teljes technikai képzettségnek tulajdol ható. Műsorán Chopin uralkodott, kitől egy ballal

Next

/
Thumbnails
Contents