Ung, 1905. január-június (43. évfolyam, 1-26. szám)
1905-01-15 / 3. szám
2. oldal. 2. szám. "CT ÜST <3ges hallgató respektálni fogja azt, hogy itt az ungvári szabadelvű párt értekezik (Helyeslés). Figyelmeztetem tehát, hogy akinek ellenvéleménye van, az vagy tisztességesen tartózkodjék és viselkedjék, vagy hagyja el a termet. (Elénk helyeslés. Zaj.) Micsoda dolog az, hogy valaki bekiabáljon és türelmetlenkedjék. Mi tisztelünk minden véleményt, hanem megköveteljük, hogy saját otthonunkban mások is tiszteljék a mi meggyőződésünket. (Zaj.) Egyszersmindenkorra jelentem ezt ki és kérem, szíveskedjenek ezt figyelemben tartani. Mondom Uraim, amint a parlament berekesztette- tett, képviselőnk Kende Péter ur nyomban közölte velem, hogy velünk találkozni óhajt, s mint ezen parlamentnek egyik élő tanúja a történtekről minket informálni akar és beszámolóját megtartani óhajtja. (Éljenzés.) Igen tisztelt képviselőnk várakozik meghívásunkra, ón nagyon kérném, hogy az ő meghivására egy 2—3 tagból álló bizottságot, választani méltóztatnék. Kérném Fejér Emánuel őnagyságának elnöklete alatt .Csicsery Árpád és Nehrebeczky György urakat, lennének szivesek képviselőnket körünkben való megjelenésre felkérni. Addig az ülést felfüggesztem. (A bizottság Kende Péterrel együtt csakhamar visszajön.) Fejér Emánuel: Az értekezlet által megbizatván arra, hogy volt képviselőnket, Öméltósága Kende Péter urat ezen értekezletre meghívjuk, hogy itt beszámolóját elmondhassa, ezennel van szerencsém tisztelettel jelenteni, hogy Öméltósága beszámolójának elmondására ime megérkezett. (Éljenzés.) Elnök: Mélyen t. értekezlet! Értekezletünket újból megnyitom. (Kendéhez.) Kedves barátom és képviselőnk ! Őszinte örömömre szolgált, midőn néhány nappal ezelőtt arról értesítettél, hogy itt hü barátaid, választóid körében kívánsz megjelenni és bennünket parlamenti működésedről, valamint az ott történt dolgokról, mint csakugyan egy élő tanú tájékoztatni. íme lásd, legnagyobbrészt híveid, barátaid itt egybegyülvén, felkérlek, hogy beszámolódat megtartani, illetőleg e részben nyilatkozni szíveskedjél. (Halljuk! Halljuk !) Kende Peter: T. polgártársaim ! Igen t. Urak ! Midőn ezelőtt három és fél évvel az Önök nagyrabecsült bizalma a mandátumot kezembe adta, bizonyára sem ón, sem Önök, de senki sem gondolta volna, hogy azon országgyűlés, amely a jog, törvény és igazság kormányzata alatt, el lehet mondani, tiszta választásokból született, amelyre a nemzet oly nagy reményekkel tekintett, hogy a fennforgó közgazdasági kérdéseket hazánk javára fogja megoldani, ezen országgyűlés, miután két kormányt megbuktatott, a nemzet belbékójét feldúlta, minden köz- gazdasági kérdést megzsibbasztott, midőn a harmadik kormányt az által, hogy a törvényes kormányzatnak törvényes eszközeit tőle megtagadta, a bukás szélére vitte, a koronától consilium abeundit kapjon. Ezen három és félév történetét akarom én Önöknek beszámolómban vázolni. A Bánffy-féle erőszakos választások után kitört obstrukczió hozta létre Széli Kálmánnak kormányát. Széli Kálmántól még ellenségei — de rosszul mondom, mert ellenségei neki nem voltak, (Úgy van!) hanem politikai ellenfelei sem — tagadták meg, hogy kiváló államférfiu. (Úgy van! Éljen!) Kiváló ismerője az ad- minisztráczió, a kormányzat minden ágának. Rendkívüli concilians, türelmes modorával a legalkalmasabb államférfiu volt arra, hogy a pártok közötti differencziákat kiegyenlítse, és mégis kormánya négy és fél évi kormányzat után kénytelen volt lemondani. Utóda Khuen- Héderváry Károly 1903. évi junius hó 28-án tette le az esküt. Az ő kormányzatáról nem mondhatunk semmit sem, mert sokkal rövidebb ideig állott a kormány élén, sem hogy tapasztalatokat szerezhettünk volna rnagunkkotja. A legszélső a fal mellett sötét pirosra festett, keskeny, vékony deszkalécz, melynek egy része a falon nyugszik. Éhez csatlakozik a második deszkaszegély, melyen piros-barnás alapon rózsák, tulipánok és más virágok s zöld levelek pompáznak enyves temperafestéssel. Ezt a harmadikkal egy keskeny lécz foglalja össze, melyen csillagalakok vannak bevésve s az egész pirosra van festve. A harmadik párkánydeszka sötétkék alapon élénk szinü virágokkal ragyog felénk : piros szegfűk, halvány rózsák, karcsú tulipánok, nár- cziszok fonódnak rajta össze szinpompás bokrétákká. Éhez illeszkedik azután a mennyezet belső mezeje, mely vékony léczekkel kockára osztott festett deszkából áll. Az enyészet ezeken a szépen kifestett mennyezetdeszkákon is megkezdte már romboló munkáját. Két harmadrészük még áll és daczol az idővel, de egy részük már leszakadt s a bomladozó deszkák itt-ott csüggedten eresztik le korhadt szárnyaikat. Nem követtünk el azért rombolást, midőn a tulajdonosok engedőimével a deszkákból és lóczekből egy-egy darabot mutatóba levágtunk. A mennyezet szépségénél még kellemesebben lepett meg a falak művészi díszítése. A fal egész felülete kisebb mezőkre osztva, sötétbarnára van festve tempera-festéssel, s felületén stucco- ból formált madáralakok, virágvázák s élénk színekre festett virágok díszelegnek, sokféle ragyogó szinpom- pában. A színek oly élénkek máig is, a virágok oly bájossá és mosolygóvá teszik az egész falat, hogy egy virágos mező közepén képzeljük magunkat. Aki • ezt csináltatta, annak nemcsak pénze volt bőven, de kifejlett ízlésének is kellett lenni. Thaly Kálmán, aki a falakat boritó fűzött dohánytól ott jártakor kevésbé gyönyörködhetett azok ragyogó nak, illetőleg, hogy bírálatot mondhatnánk felőle. Tény az, hogy mint horvát bán Magyarország ügyének kiváló szolgálatokat tett. Ő rendezte a horvátországi zilált viszonyokat és éppen ezen erély volt az, amely őt az ellenzék egyrésze előtt gyűlöletessé tette. Másrészről a kormánypártnak egyrészét elidegenítette tőle azon körülmény, hogy nem a parlament talaján nőtt fel. Őt követte Tisza István (Éljenzés) 1903. november havában, ki annál otthonosabb volt az alkotmányos élet talaján, mert első leczkéit a parlamentárizmus nagymesterétől, atyjától nyerte. Mindezen kormányokat végigkísérte az obstrukcziónak réme. De mielőtt erről szólanák, engedjék meg Önök, hogy a lefolyt országgyűlés alatti magamtartá- sáról számoljak be. (Halljuk ! Ha'ljuk !) Adott program- momhoz híven támogattam Széli Kálmán kormányát. Midőn ő lemondott, támogattam annak utódját is, mint a szabadelvű pártnak hive és szives készséggel fogadtam Tisza Istvánnak kormányelnöki kinevezését, mert az ő férfias nyíltsága, az ő határozott karaktere, kiváló ismeretekkel párosulva, imponált nekem. (Éljenzés.) Azonban, mint Önök igen jól tudják, én évtizedeken keresztül a nemzeti pártnak voltam hive és Apponyit ismertem vezéremnek. Midőn ő kilépett a szabadelvű pártból, én — nem jól esett ugyan, nem szívesen tettem, de habozás nélkül követtem őt, és ekkor kerültem én újból egy igen nehéz helyzetbe. Egyrészről az a nagy tisztelet, amelylyel Apponyi irányában viseltettem, az a hosszú időn keresztüli ragaszkodás Apponyi irányában, másrészről koczkáztatása azon nagy érdeknek, amelyet én magam elé tűztem ; értem az ungvári törvényszéket. (Halljuk ! Halljuk !) És kérem, mondhatom, nehéz küzdelmeket állottam ki. De tekintettem azt, hogy az én egyéni érzelmeimnek, az én egyéni felfogásomnak engednie kell a közérdeknek. (Éljenzés.) És midőn tapasztaltam azt, hogy választóimnak óhajtása, hogy én továbbra is a szabadelvű pártban maradjak, azaz, hogy a kormányt támogassam ; midőn tapasztaltam azt, hogy Tisza Istvánnak hazafisága kiállja a versenyt bárkiével; (Éljenzés, Úgy van! Úgy van!) midőn észleltem, hogy a parlamenti viszonyoknak elfajulását egyedül csak Tisza Istvánnak erős keze képes megfékezni, (Úgy van! Úgy van!) és végre, midőn az ő érdeklődését, amelylyel ez ami fontos kérdésünk irányában viseltetik, tapasztaltam, midőn az ő jóindulatát, amelynek bizonyítéka zsebemben van. (Éljenzés.) Mondom, midőn ezeket én észleltem, nem haboztam többet, visszamentem a szabadelvű pártba. (Éljenzés). Fejér Emánuel: Jól tette! Kende Péter: Es most támogatom a kormányelnököt, támogatom a kormányt minden hazafias törekvéseiben, különösen pedig azon törekvésében, amely legaktuálisabb, amely a képviselőház munkarendjének biztosítását czólozza, és itt térek rá t. polgártársaim az obstrukczió kérdésére. (Halljuk!) Az obstrukczió, t. polgártársaim, a mi parlamentárizmusunknak egy rákfenéje, egy olyan veszedelme ez az alkotmányos parlamentáris életnek, amely ellen nem használ bárminő többségnek a támogatása, nem a koronának a bizodalma, sem az országnak a közvéleménye. Mert 20—25 embernek elszánt elhatározása megzsibbasztja az országgyűlés működését, megakasztja a törvényhozást, a kormánynak rendelkezése alól megvonván a törvényes eszközöket, azokat lehetetlenné teszi, megbuktatja. (Ugv van !) Az obstrukcziónak két neme van : az egyik az agyonbeszélés, a másik a technikai obstrukczió. Az agyonbeszélés nem uj keletű minálunk. Őseink is éltek már vele számtalan esetben. Olvassuk a történelemből, hogy mielőtt a királyi propoziczió tárgyalását, az országos költségeknek megszavazását vették volna elő, először sérelmeiknek orvoslását kérték és azt részben, vagy szinpompájában, mint mi, alig csalódik, midőn azt hiszi, hogy ez a ház a Bercsényi Miklósé lehetett s halála (1725) után sógora, gróf Csáky Mihály altábornagy lakása volt. Mindenesetre valamely előbbkelő magyar emigráns háza volt. Ez a remek faldisz az egyik oldalfalon 9—10 m2 területen még szilárdan áll; egy része már lemállott s helyén sötét sárvakolat veti előre árnyékát a hamar bekövetkezhető pusztulásnak. A faltól már leválóban lévő széléről a tulajdonos engedelmóvel s megfelelő váltságdíjért leválasztottunk egy darabot, hogy hírmondóul szolgáljon itthon. Hátha ezeknek látása megindítja a sziveket és megtermékenyíti az elméket idehaza s rábírja az illetékes köröket és tényezőket arra a hazafias elhatározásra, hogy siessenek megmenteni e becses műemlékeket. Mi legalább azt hisszük, hogy ez elengedhetetlen hazafias kötelesség. Lehetetlen elképzelni magyar embert, hogy ezeket látva, egyrészt gyönyörrel ne telnék el lelke, hogy a mi bujdosó vértanúink a messze idegenben mily inűremel^t alkottak, másrészt lelkében ne keseregne azon, hogy dli e re\neket végkép elpusztulni engedjük. Miként a fejedelem ebédlőjéből Rákóczi-termet, úgy a fővezér házából egy Bercsényi-termet kellene alkotnunk itthon^fogy példájokon lelkesülve, necsak hazaszeretetet iíWönfeláldozást, hanem egyszersmind műérzéket ésjáMFészetet is tanuljon tőlük, az ő alkotásaikban gyöl^rködve, a késő nemzedék. Rákóczi és Bercsényi emléke megérdemelné az erre fordítandó áldozatot. A helyszínén re.stauráltatni és fentartani igen nagy költségbe kerülne, s távol a hazától, magyarok által nem látogatott helyen, kevésbé is tehetnék azt a lelkesítő hatást, a mit itthon várhatnánk e becses emlékektől. egészben el is érték, de többet is tettek, mert olvassuk, hogy 1580-ban, midőn Rudolf király Ernő főherczegre bízta a kormányzatot, Ernő főherczeg a Pozsonyban összegyűlt rendektől költségemelést kívánt, az országgyűlés megakasztván a királyi propoziczió tárgyalását,, a kívánt költséget nem szavazta meg, hanem felszedvén magát, otthagyta az egész országgyűlést. Nos hát, ez több volt mint egy obstrukczió, ez valóságos sztrájk volt az országgyűlés részéről. Az obstrukcziónak nem is ezen neme az, mely a parlament csődjére vezet, hanem az a másik, az az idegen növény, amely Ausztriából lett hozzánk átplántálva : (Halljuk!) a technikai obstrukczió. Ez az, mely itt oly buján felburjánzott, amely a zárt ülésekben bujkál, a névszerinti szavazásokban tetszeleg magának és végül sípolással, dorombolással, tombolással megakadályoz minden szólást, az országgyűlésnek minden tárgyalását. Ez az a művelet, amely csődjét jelenti a parlamentáriz- musnak. (Úgy van !) Ha tehát nem akarjuk azt, hogy Lengyelország sorsára jussunk, Fejér Emánuel: Nem akarjuk ! Kende Péter: minden eszközt meg kell ragadnunk, hogy ezen semmi törvényben nem gyökerező, csak a házszabályoknak hiányosságán felépülő obstrukczió nemét kiküszöböljük a törvényhozásból. (Helyeslés.) Hiszen Uraim! még az ellenzéknek a józanabb része is többszörösen kijelentette, kifejezte, hogy a technikai obstrukcziót határozottan elitéli, annak orvoslását kívánja. (Úgy van !) És mégis, midőn a kormány ezen házszabály módosítására, illetőleg ezen obstrukcziónak orvoslására a házszabálymódositás szempontjából egy bizottságnak kiküldetését hozta javaslatba, ezt is megobstruálták. Lehet-e csodálni, hogy a kormány felelősségének érzetében, minden alkotmányos kormányzat princzipiumának, a többség érvényesülésének érdekében a lex Dániel-féle indítványt terjesztette elő, amit a felháborodott többség határozati erőre emelt. Igaz, hogy nem a formák betartásával történt ez; de mikor Cicerónak, miután a Catilina-féle összeesküvést letiporta, szemrehányásokat tettek, hogy a törvényt megsértette, azt mondotta: „A törvényt megsértettem, de megmentettem a respublikát.“ (Éljenzés). Uraim ! a fennforgó esetben nem a törvény lett megsértve, hanem csak a tanácskozás rendje szenvedett sérelmet. Sérelmet szenvedett igaz, de miért ? azért, hogy minden alkotmánynak alapelve: a többség akaratának az érvényesülése diadalmaskodjék. (Úgy van ! Igaz!) A házszabályoknak ezen önkéntes módosítása, mint az ellenfelek állítják, azon hátrányos következményekkel jár, hogy minden a lex Dániel érvénye alatt alkotott törvény hatályta'an. Na hát arra én tudok egy analog példát a magunk történelméből Midőn az 1662-ben májusban összegyűlt rendek Pozsonyban megállapodni, egyértelmüleg határozatot hozni nem voltak képesek, a protestáns rendek szeptember másodikán oda hagyták az országgyűlést, a katholikus rendek az 55. t.-cz.-et alkotva, a tanácskozást bezárták. Midőn a törvényeket kihirdették, akkor az ellenzék, a 13 északkeleti vármegye Zemplén mezővárosában gyűlt össze, a kihirdetett törvények ellen óvást emelt, kijelentette, hogy azok, a mennyiben nem az ő hozzájárulásukkal hozzattak, érvénytelenek, azokat ők nem akceptálják és Székely Endrét és Szuhai Mátyást megbízták, hogy azokat vigyék vissza Leopoldhoz. Erre azt a választ kapták a nádorispán utján, hogy takarodjanak haza, legyenek békén, mert különben olyan elbánásban fognak részesülni a király részéről, a milyet megérdemelnek. Hát bizony ezen törvényeket hiába reklamálták meg, azok továbbra is érvényben maradtak. És végre is uraim, nem azért küldi a nemzet a képviselőket az országházba, hogy ott évek során keresztül czivódjanak (Úgy van), hogy országra szóló, világra szóló botrányokat csináljanak, (Úgy van!) hanem hog*y a nemzet szükségletéről gondoskodjanak. (Úgy van.) És midőn a kormány azt látja, hogy az országgyűlési viszonyok annyira elfajultak, hogy ott még csak az országgyűlés megalakulni sem képes, midőn azt látja, hogy a békét ideig-óráig csak úgy lehet megvásárolni, hogy ha a többség vezéreinek a fejet a kisebbség selyem zsinórjának szolgáltatja ki, Fejér Emánuel: Majd ! Kende Péter: akkor szakítani kell ezen eljárással, mert ez teljesen tarthatatlan, és midőn ő folyamodik az utolsó eszközhöz és a nemzetre appelál és kérdést intéz a nemzethez, feloszlatván az országgyűlést, akarja-e állandósítani ezen rendellenséget, akarja ezen világra szóló botrányokat folytonosan maga előtt látni, megszüntetésével minden rendnek, felforgatásával minden józan logikának, (úgy van !) és midőn ezen kérdésnek eldöntése végett a nemzetre appelál, akkor ismét a kormány az ünneprontó;; azt mondják rá, a királynak esküszegést tanácsol. Én, uraim ! csak azt látom, hogy az ellenzéknek ezen eljárása minden, csak nem lojális. (Helyeslés.) Mindig azt állítja, hogy azért obstruál, mert nemzetet érzi a háta megett. Midőn a kormány a nemzetre appellál, azt is megobstruálja, csak azért, hogy meghiúsítsa a nemzetre appellálást. Na hát ezen eljárást mindennek lehet nevezni, csak lojálisnak nem. (Úgy van ! Úgy van ! Helyeslés !) Egy szomorú időszak történetét vázoltam önök előtt, uraim, és most itt állok, hogy eljárásomnak helyeslését vagy elitéltetését vegyem az önök kezéből. (Felkiáltások :' Helyes ! Éljen !) Nyugodt lélekkel várom az önök ítéletét, mert becsületes törekvéssel minden A legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál, úgymint idült bronchitis, szamárhurut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 kor.-ért kapható. Figyeljük, hogy minden üveg--------------------------------------------------------- alanti czéggel legyen ellátva: ----------------------------------------—-------------í\ Hoffmann-La Roche & Co. vegyészeti gyár Basel (Svájcz). 781,52—21 G
