Ung, 1905. január-június (43. évfolyam, 1-26. szám)

1905-06-04 / 23. szám

4. oldal.

TT IST <323. szám.

IV. FEJEZET.

Az egylet jövedelme.

8. §. Az egylet jövedelmét képezik :

a) az évi tagsági dijak,

b) adományok,

c) hagyományok,

d) az elhelyezett tőkék kamatai.

A vagyon-felesleg a közgyűlés által kijelölendő pénzintézetnél gyümölcsözöleg elhelyezendő.

V. FEJEZET.

9. §. Az egylet ügyeit intézik :

a) a közgyűlés,

b) a választmány,

c) a tisztikar.

A közgyűlés.

10. §. Az egyleti közgyűlés hatásköréhez tartozik :

a) a tisztviselők, a választmányi és tiszteletbeli tagok választása,

b) az évi költségvetés megállapítása,

c) az évi számadás megvizsgálása, jóváhagyása és a felmentvény megadása, vagy megtagadása.

d) az egyleti vagyon feletti intézkedés,

e) az alapszabályok módosítása,

fj pályaművek hirdetése, dijak kitűzése, a legjobb pályaművek jutalmazása,

g) az évi tagsági dijaknak 10 koronát meg nem haladó összegig való felemelése,

h) az orsz. közp. jegyzői egylot gyűléseire küldöttség választása,

i) az egylet feloszlatása.

11. §. Az egylet minden évben (tavaszszal és őszszel) két rendes és a szükséghez képest rendkívüli közgyűlést tart.

A gyűlésre az összes tagok a gyűlést megelőző 8 nappal — a tárgysorozat közlése mellett — meghívandók.

12. §. A gyűlést az elnök hívja össze. 5 rendes tag Írásban beadott kívánatéra az elnök köteles rendkívüli közgyűlést is összehívni.

13. §. A közgyűlések rendszerint az egylet székhelyén taitandók, közgyűlési határozatra azonban a vártnogye bármely községében is megtarthatók.

14. §. A közgyűlésen szólási joggal az összes tagok, szavazati joggal azonban csak a rendes tagok bírnak. Személyes ügyében nem szavazhat senki.

A közgyűlésen — a X. fejezet 39. §. eseteit kivéve — a jelenlevők szótöbbséggel határoznak, szavazategyenlőség esetén az elnök dönt.

A közgyűlés határozatai a jelen nem levő, vagy nem szavazó tagok irányában is kötelezők.

15. §. A közgyűlések tanácskozásairól rendes jegyzőkönyv vezetendő, melyét a legközelebbi közgyűlés hitelesít. A hitelesítés az elnök, a jegyző s a közgyűlés által kiküldendő két tag aláírása által történik.

16. §. A közgyűlés rendszerint nyilvános, azonban 5 tag Írásbeli indítványára zárt ülések tartandók.

17. §. A napirendben kitűzött tárgyhoz mindenki egyszer szólhat, az indítványozó azonban indítványának megokolásán kívül a határozat meghozatala előtt még zárszóval is élhet.

18. § A közgyűlésen szólni kívánók kötelesek magukat az elnöknél előjegyeztetni, a ki köteles a szólni kívánóknak a szót a jelentkezés sorrendjében megadni.

Mikor a feljegyzettek beszédeiket már elmondták, a határozat kimondása előtt köteles az elnök a közgyűléshez kérdést intézni, hogy kiván-e még valaki a tárgyhoz hozzászólni s csak miután már nem jelentkezik senki, rendelheti el a szavazást, vagy mondhatja ki a határozatot.

19. §. Soron kívül bármikor szót kérhetnek s az tőlük meg nem tagadható:

a) a kik napirendet innitványoznak,

b) a tanácskozás folyama alatt felmerült személyes kérdésekben,

c) kik az alapszabályokra hivatkoznak,

d) kik inditványukat visszavonni kívánják s vóáiil

e) az elnök s előadó jegyző.

20. §. A szólók szorosan a tárgy körül kötelesek maradni s az attól eltérő szónoktól az elnök kétszeri figyelmeztetés után a további szólás jogát megvonhatja

Elvonható a szólás joga — egyszeri rendreutasítás után — attól is, ki a tanácskozás méltóságához nem illő kifejezéseket használ.

21. §. Ha a tanácskozás alatt a netalán felizgatott kedélyhangulat miatt a tenácskozási rend megzavartatnék, az elnök az ülést annyiszor, a mennyiszer ennek szükségét látja, ideiglenesen felfüggesztheti.

22. §. A megvitatott tárgy felett a nyilvánvaló többség akaratához képest a határozat elnökileg kije- lentotik s e kijelentés után a tárgyhoz szólni többé nem lehet.

23. §. Ha valamely tárgy feletti vita után a többség nyilván meg nem állapítható, a határozat kérdése szavazás alá bocsájtandó. A szavazás megejtésénél a kérdés mindig úgy teendő fel, hogy az arra szavazók „igen“ vagy „nem“-mel felelhessenek. A szavazás felállással — a mikor a tagok száma megolvastatik —■ vagy 10 tag kívánságára névszennt foganatosítandó, mely esetben a tag a neve előlmondásával az „igen" vagy „nem“-et kijelenteni tartozik. Személyt érdeklő kérdésben és tiszteletbeli tag választásánál titkos szavazás rendelendő el, mely esetben egy szelet papirosra az „igen“ vagy „nem“ szócska felíratván, az elnökhöz beadatik. A szavazatok összeszámlálása azonban nyilvánosan történik.

Választások.

24. §. A választások az elnök által kinevezendő 3 tagú szavazatszedési küldöttség előtt történnék.

Általános tisztújító közgyűlés alkalmából korelnök és körjegyző választandó.

VI. FEJEZET.

A választmány.

25. §. Az egyleti választmány tagjai:

a) az összes egyleti tisztviselők,

b) a közgyűlés által a rendes tagok közül járásonként 3 évre választandó 2—2 tag.

A választmány elnöke az egyleti elnök v. helyettese, előadója s jegyzője pedig az egyleti főjegyző vagy helyettese.

26. §. A választmány hatásköréhez tartozik :

a) az egyleti költségvetés elkészítése,

b) az egyleti számadások s a pénztár megvizsgálása,

c) az egyleti pénztárnok ellenőrzése,

• d) az időközben netalán megüresedett tisztviselők helyeinek a legközelebbi közgyűlésig érvényes helyettesítés utjáni betöltése,

e) a közgyűlések által kitűzött pályaművek megbírál ása,

f) a rendes és pártoló tagok felvétele,

g) a közgyűlésekről elmaradó tagok igazolása feletti határozat hozatal,

h) egyáltalában a közgyűlések elé tartozó ügyek előkészítése s végre

i) felügyel az egyleti alapszabályok betartására.

27. §. Á választmány a szükséghez képest üléseket tart, melyen a jelenlevők általános szótöbbséggel határoznak.

Elnök és jegyző nélkül ülés nem tartható

A választmányi ülések az egylet székhelyén tartandók s nyilvánosak.

Az ülésekről rendes jegyzőkönyv vezetendő, melyet az elnök s a jegyző, valamint a választmány által kiküldendő két választmányi tag hitelesít.

VII. FEJEZET.

A tiszti kar.

28. §. Az egylet tisztikarát képezik :

a) az elnök,

b) az alelnök,

c) a főjegyző,

d) egy jegyző,

e) a pénztárnok.

A tisztikart a közgyűlés 3 évi időtartamra és titkos szavazás utján választja.

A tisztviselők rendes fizetést nem húznak.

Az elnök.

29. §. a) Az elnök képviseli az egyletet úgy hatóságok, mint egyáltalában harmadik szomélyek irányában,

b) átveszi az egylet czimére beérkező összes beadványokat és küldményeket,

c) az egyleti főjegyzővel aláírja az egylet összes iratait,

d) őrzi az egylet pecsétjét,

e) összehívja a közgyűléseket és a választmányi üléseket, azok napirendjét s tárgysorozatát megállapítja, a gyűlésekben elnököl, a tanácskozás rendjét vezeti, a rendre felügyel, a határozatokat kimondja s azokat végrehajtja, vagy a végrehajtás iránt intézkedik,

f) a folyó ügyeket vezeti és intézi,

g) a költségvetés keretében utalványoz,

h) halasztást nem tűrő esetekben a költségvetésben elő nem forduló szükségletek fedezésére 50 koronáig terjedő kiadást utalványoz, mit esetenkint a közgyűlésnek bejelenteni köteles,

i) végre intézkedik mindazon ügyekben, melyek a közgyűlésnek vagy választmánynak fentartva nincsenek.

Az alelnök.

30. §. Az elnököt akadályoztatása esetén helyettesíti, a mikor is őt illetik meg az elnök összes jogai s őt terhelik annak minden kötelességei

A íőjegyző.

31. §. a) A főjegyző az egylet pecsétjének ellenőrzője,

b) az elnökkel aláírja az egylet összes iratait,

c) úgy a közgyűléseken, mint a választmányi ülésekben mint előadó működik s azokban a jegyzőkönyvet vezeti,

d) az egylet tagjairól névjegyzéket vezet, azt időről-időre kiigazítja s a tagokat nyilvántartja,

e) az egylet iratait őrzi, azokra felügyel s rendben tartja,

f) a folyó ügyeket az elnök utasítása szerint elintézi,

g) a közgyűlés és az egyleti életről a szaklapokat tudósítja.

A jegyző.

32. §. A főjegyzőt működésében s teendőiben támogatja s akadályoztatása esetén őt helyettesiti.

A pénztárnok.

33. §. a) A pénztárnok személyed és vagyoni felelősséggel kezeli az egylet összes pénzeit s vagyonát, a bevételeket átveszi s a kiadásokat törvényszerű nyugták ellenében az elnök utalványára teljesiti,

b) a bevételekről s kiadásokról rendes könyvet vezet s a pénztár állásáról minden rendes közgyűlésen jelentést tesz,

c) a tagsági dijakat nyilvántartja,

d) a hátralékos tagok járásonkénti névsorát elkészíti s az óv végén az elnöknek átadja,

e) az egylet költségvetését megszerkeszti,

f) az egylet számadásait elkészíti.

VIII. FEJEZET.

A j áras körök.

34. §. Az CJngvármegye községi és körjegyzők egylete öt járáskörre oszlik, és pedig ungvári, pore- csenyi, bereznai, szobránczi és kaposi járás körre.

35. §. Minden járási kör a köre területén általa kijelölendő helyen és időben évenként legalább kétszer gyűlést tart. A járásköri gyűléseken a kör minden tagja részt venni köteles. Egyébként itt is irányadóul szolgál az alapszabályok 7. §-ának rendelkezése.

36. §. Minden járási kör három évi időtartamra és titkos szavazással egy elnököt s egy jegyzőt választ, kiknek neve a közgyűlésnek bejelentendő.

37. §. A járási közgyűlés teendői:

a) A közgyűléstől nyert irányelvek szerint megállapítja ügyrendjét,

b) a gyűlés helyén levő jegyzői irodában az ügymenetet tanulmánytárgyává teszi s a szerzett tapasztalatokról a személy iránti kiméletességgel tárgyilagos bíráló véleményt mond,

c) a községi közigazgatási életből vett s különösen az egyes törvények és szabályrendeletek gyakorlati végrehajtása körül szerzett tapasztalatokat a tagok egymással közük, azok végrehajtására egymást kölcsönösen felvilágosítják és támogatják,

d) felolvasások vagy szabadelőadások tartása szakkérdésekről,

e) a közgyűlés által kiadott tételek földolgozása,

f) a közgyüléstőlérkezett ügyiratok tárgyalása,

g) a gyűlések eredményének a köri elnök utján az egyleti közgyűlés elé terjesztése.

IX. FEJEZET.

Jogorvoslatok.

38. §. Az elnök határozata a választmányhoz, a választmány, valamint a járáskörök határozata a közgyűléshez s a közgyűlés határozata a m. kir. belügyminiszterhez folebbezhető.

Felebbezési határidő a kézbesítés, illetve kihirdetés napját követő 15 nap.

X. FEJEZET.

Az egylet feloszlatása.

39. §. Az egylet felojszlatását a közgyűlés határozhatja el.

A feloszlatás kérdésében csak a rendes tagok határozhatnak s a határozathozatalhoz a tagok foleré- szónek jelenléte s ezek szavazatainak háromnegyedrésze szükséges.

Ha az első gyűlésen a tagok felerósze nem jelenne meg, ez esetben egy hónapra uj közgyűlés hivandó össze, melyen^a megjelentek háromnegyedrészo a feloszlatást jogérvényesen kimondhatja.

40. §. Feloszlatás esetén az egylet vagyona egyedül az ungvármegyei jegyzői nyugdij-alap javára fordítható.

41. §. Az egyleti alapszabály vagy annak módosítása s végre az egylet feloszlatása tárgyában hozott határozatok foganatosítás előtt jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszterhez fetterjesztendők.

42. §. A m. kir. belügyminiszternek jogában áll :

a) ha az egylet az alapszabályokban meghatározott czéltól eltér,

b) az eljárást be nem tartja,

c) működése által az állam vagy az egylet tagjainak érdekeit veszélyezteti,

d) az egyletet az alapszabályok po tos betartására utasítani,

e) az egylet működését ideiglenesen felfüggeszteni, vagy

f) végleg feloszlatni.

Színházi hírek.

Bállá Kálmán igazgató társulatával nem mint előre jeleztetett, e hó 3-án, hanem kedden e hó 6-án kezdi meg szinielőadásai sorozatát és avval az ungvári színi idényt. Előlegezhetjük a társulatnak olőleges közlései és főleg egri jó hirei után mi is teljes jó várakozásunkat, mert az előzményekből ítélve a társulat meg fogja érdemelni teljes támogatását közönségünknek. Ha Bállá oly jó összeállítással, szerepbeosztással, színi erőkkel jön, mint jelzi, úgy az ungvári közönség a savanyuvizi uj nyári színkört is, melyet Bállá igazgató saját költségén, tehát nagy anyagi áldozatok árán emelt, — tömegesen fogja látogatni. Egerben a társulat szép sikereket aratott. Mint értesülünk, a „János vitéz“-zel 8 zsúfolt házat vonzott, ami vidéki sikerekben első rangú, sőt eseményszámba megy. Az ottani idényt Szoyei Ilonka és Küry Klára vendégszereplése fejezi be, természetesen zsúfolt házakkal. Remélhetőleg a kiváló művésznőket az ungváriak számára is sikerülni íog az agilis igazgatónak megnyerni.

Szóval jöhet a társulat, melynek sok tagja itt már hírnevet szerzett és nekünk jó ismerős, — örömmel üdvözöljük városunkban.

A heti műsor egyébként a következő:

Kedd: junius 6-án megnyitó előadásul a Czi- gánybáró, Strausz ismert nagyhatású operettje, melyben az uj tenorista Karacs Imre mutatkozik be; főszereplők : Lányi Edith, Lévay Margit.

Szerda: Fedora, Sardou Victoren színműve.

Csütörtök'. Hoífman meséi, Offenbach fantas- tikus operája.

Pénteken: zóna előadásai: Házasodjunk, Guthi (Gutius) Soma énekes bohózata, ez újdonság itt először kerül színre.

Szombaton: Hajduk Hadnagya (újdonság) Rajna- Czobor operettje.

Vasárnap : Hajdúk Hadnagya.