Ung, 1905. január-június (43. évfolyam, 1-26. szám)
1905-04-23 / 17. szám
XT ITT. ÉVFOLYAM. Ungvár, 1905. április 23. 17. SZÁM. Szerkesztőség: Vármegyeház-tér 1-ső szám. Kiadóhivatal: Székely és Illés könyvnyomdája. A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap szellemi részét illeti. Csak bérmentes levelek fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk kitől jön. Kéziratok nem adatnak vissza. Nyilttér eoronkint 40 fillér. VEGTES T^IEcT^ILl^-Cr HE HLAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési feltételek: Csak az „Ung“ lapra : Egész évre . 8 kor. Negyedévre 2 kor Félévre ... 4 kor. Egyes szám 20 fill „I’ng vármegye Hivatalos tapjá“-val együtt.' Egész évre 12 kor. — Félévre. . 6 kor Hirdetések úgy az „Ung“, mint „Ung vármegye Hivatalos Lapja“ részére, — továbbá magánosok részéről az előfizetési pénzek a kiadóhivatalba, Székely és Illés könyvnyomdájába küldendők. AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLETHIVATALOS KÖZLÖNYE. „Ung vármegye Hivatalos Lapja“ az „Ung“ mellékleteként megjelenik minden csütörtökön. Alleluja ünnepén. Irta : Blanár Ödön. A föltámadás és megváltás nagy ünnepe — a husvét — a keresztény egyházegyik legjelentősebb emléknapja. E nap hirnöke annak, hogy immár közel két ezer éve, a mint a leg- fönségesebb tanok hirdetője megjelent e világon s tanait önön vérével irta fel a legmaradandóbb ércztáblára — a keresztára, a honnan azokat idők viharai, századok vérengzései, milliók dühös szenvedélye és romboló dühe nem birták letörölni. És szükségünk, igen nagy szükségünk is van az önfeláldozó szeretet eme sziveket átalakító, lelkeket termékenyítő tanokra. A kutató ész fölfedezései, a gondolkodó emberi értelem csodás lángolásának még cso- dásabb sikerei, a tudás, a nagy műveltség, sőt még az állam büntető törvénykönyveinek halmaza sem birták s nem birják az emberiséget jóvá tenni, megjavítani egymagukban. Oh a bűn erősebb, mint a törvény s az állam börtönei és tömlöczei szükeknek bizonyulnak, mert az emberiség összes népeinek csopo'tjait véve számba — a\ ember — millió és milliói egyedében elvadult lény és többé-ke- vésbbé állat. Állat és elvadult lény ösztöneiben, dölyfében és gőgjében; irigységében és gyülölségében; szenvedélyei hullámzásában, vágyai ingadozásában, hajlamai szertelenségében ; elvadult lény a kapzsiság förtelmeiben, az embertelen kegyetlenség rettegett kinövéseiben. Azt mondja a mélyen gondolkozó Ruskin angol iró : „Elég sok a tökéletesebb, sőt talán a tökéletes, de nézzétek az ember érzéseit, a melyek ezer kétség közt vivódnak s a melyek közt fájdalmas boldogtalanság vert tanyát. Igaz! Kihaló félben vannak, vagy talán ki is haltak a szelíd érzések! Nehéz és szomorú idők. Elkeseredett harczot vivnak a kapzsiság s a nyomor. Az élvezetek tengerében kéjeleg az egyik, a rombolás dühe uralja a másikat . . . Nem állatias kép ez ?“ Hát nincs szükségünk nekünk a keresztfára vérrel irt tanokra ily körülmények közt? Váljon nem kivánatos-e, hogy eme szent tanok ihlete magával ragadjon milliókat és milliókat, hogy hősökké avatva azokat közelebb hozza az örök igazság tiszta forrásához ?! Igen is szükség van e tanokra, hogy az általuk nyújtott alapon, segítségükkel, az erkölcs, okos ész, tiszta lélek, finom érzés magasságában egykoron igazi ember legyen az ember a föld minden zege-zugában és az Universum minden talpalatnyi helyén. És e tanok veleje semmi egyéb, mint a szeretet és igazság ! Szeretet, mely egyszerű akaratnak is szárnyakat képes adni; szeretet, mely az elmaradt szivek sivatagjait és pusztaságait is képes megtermékenyíteni, s a kiknek szivében ez a szeretet olthatatlanul kezdett égni, azok azután erejűket, tehetségüket, fáradozásaikat ezer örömmel a nagy eszmékért, a kimagasló czélokért áldozták föl. Igazság e tanok veleje és minden szava, mely igazságot sem az ész, sem az értelem minden furfangja nem képes elrejteni avagy elhomályosítani, miként kagyló a gyöngyöt. Igazság e tanok minden szava, melyben uj és szebb élet csirái rejlenek, miként a nap világosságában és melegében megszámlálhat- lan uj világ erői. Ä fizikai világban az egyensúly, a lelkek világában az igazság mindenható ősi erő. Eszmék s azok sugárzó koronája — az igazság — nélkül az emberek nagyot nem művelhetnek; nyomuk vész a történelemben, mert az igazság isteni erő, melyet erőszak meg nem ölhet, az mindig diadalmaskodik a nyers erő fölött. A nagyoknak, a hatalmasoknak csak akkor igazi a nagyságuk, ha ezen igazság szolgálatában állva, lelket tudnak önteni nemzetükbe s ez által maradandó becsű tettekre tudják buzdítani. Ez a szeretet, ez az igazság int, sürget, buzdít és tanit, hogy legyünk nagylelküek, érző szivüek életküzdelmeinkben; háládato- sak a jótétemény iránt, elnézők a gyöngék iránt, barátságosak az elnyomottakkal szeműén. Gyakoroljuk a jótékonyságot s lelkünk épülésére szentelt napokon, milyen a husvét ünnepe is — igyekezzünk fölemelkedni gondolatainkkal a földi sivárságok fölé. Ez a szeretet, ez az igazság serkent bennünket, hogy törekedjünk a szép, a jó, a becsületes után, mert csak e lelki nemességgel telíthetjük meg az emberi élet tartalmát a leghelyesebben. Ez a szeretet, ez az igazság munkál azon, hogy az emberiség milliói értsék meg létezésük nagy feladatait s fény derüljön a földi tudatlanság nagy terjedelmű mezejére, pedig a földön élő 1500 millió ember közül alig érti és érzi az élet igazi becsét egy századrész. Az ember pedig elbizakodott merészséggel nem egyszer harczra kél az örök szeretet, az örök igazság ellen is; tombolva a világ örömeiben, üres ábrándnak kiáltja a Megváltó szeretetét, elérhetlen vágynak hirdeti a Krisztusi tanok örök igazságot hirdető és előkészítő erejét. Csak mikor megrendül alatta a föld, a mikor elsötétülnek az élet napjai, akkor veszi észre, mennyire hamis próféták voltak azok, a kik fülébe zúgták : Nincs üdvösség a kereszt tanaiban. Gyermekei vagyunk egy forrongó és ellentmondásoktól hemzsegő kornak; látjuk, hogy fölforgató társadalmi és állami viharok előestéjén vagyunk; sejtjük, hogy közeledőben van az az idő, a mikor az emberi féktelenség kezet emel mindarra, ami a valláshoz tartozik, a midőn a szilajság az önkény kegyetlenségével, a vad indulatok kíméletlenségével igazságot, jogot, törvényt fog tiporni s midőn ettől megittasul az emberi lény eme féktelensége és szilajsága, akkor — oh akkor újból fól fogja ismerni a keresztfára Írott tanok szükségét, fönségét, mely fönség megvigasztal, felemel és reménnyel tölt el, bizalmat önt, újabb munkára lcészti az akaratot. Akkor, a midőn a rombolás viharja leül, akkor újból fölépülnek az örök szeretet hajlékai, a hol az oltárok zsámolyánál ezrek és ezrek imája fog szállni az Egek urához, egy szebb, egy boldogabb korért s a hol az imádság mellé a kitartó munka is fog sorakozni, mely egyedül teheti szabaddá és boldoggá az embert itt a földi lét határai között. Hassa át lelkeinket, sziveinket Krisztus emléke a mai napon ; az Isten-ember, mint eszményi mesterünk képe lebegjen előttünk, midőn a föltámadás emléknapját ünnepelve, magyar hazánknak fényéért s fennállásáért, népünk fejlődéséért, minden embertársunk s .a magunk lelki-testi javaiért könyörgünk a Mindenhatóhoz ! Boldog ünneplést! Védekezzünk uz alkoholizmus ellen ! (a.) Az idén — miut már említettük — szept. 11—16-ig Budapesten tartják meg az alkoholizmus elleni X. nemzetközi kongresszust. A testet és lelket ölő alkohol ellen fognak csatát vívni, de hogy mily eredménynyel, azt a jövő mutatja meg. Hazánkban az Országos Magyar Alkoholellenes Egyesület küzd az alkohol ellen. Múlt esztendőben a tanitóképző-intézetekben tanítók számára rendezett tanfolyamokon a vallás- és közoktatásügyi miniszter megbízásából tartott előadásokat az alkohol káros hatásáról. Az előadók iparkodtak megnyerni az ország különböző vidékeiről összesereglett tanítókat, hogy azok visssza térvén működési helyeikre, szép szerével igyekezzenek a népet meggyőzni, hogy az alkohol méreg és pedig a legveszedelmesebb, mert leghozzáfór- hetőbb. A tébolydák, kórházak, szegényházak, hülyeintó- zetek és fegyházak kimutatásai megdöbbentő százalékát tárják elénk azoknak a szerencsétleneknek, akiket az alkohol juttatott ezekre a helyekre. A gyermek ra- konczátlanságát, akaratgyöngeségót, lelki romlottságát, szorgalomhiányát, korai érzékiségét, bűnös hajlamainak ébresztését semmi sem mozdítja oly könnyen elő, mint az alkohol. Az is bebizonyított igazság, hogy az alkoholisták a betegségekkel szemben nem tanúsítanak olyan ellentállást, mint a kik nem élvezik az alkoholt. Tévedés azt hinni, hogy az alkohol erősit. Hivatkozhatunk Angliára, ahol kísérletet tettek a katonasággal az alkohol hatását illetőleg. Egyik századnak adtak mérsékelt mennyiségű alkoholt, a másiknak pedig nem. Az eredmény az volt, hogy az alkoholt nem élvező század túltett a másik századon úgy a menetelés jóságában, mint a kitartásban. Ilyen formán mezei munkásokkal is kísérleteztek. Tévedés annak a hívese is, hogy a hideg ellen melegítő hatása van az alkoholnak és hogy északi tájakon nélkülözhetetlen. Igaz, hogy az oroszok sok alkoholt élveznek, de ez még nem bizonyít semmit sem, AZ EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES*IZU TERMÉSZETES HASHAJTÓSZER,
