Ung, 1905. január-június (43. évfolyam, 1-26. szám)
1905-04-09 / 15. szám
15. szám. U1TG3. oldal. kertje vagy kükön udvara van, vagy éppen falun, tanyán lakik, az igazán nagyot vétkezik, ha gyümölcsfát nem ültet. Első sorban természetesen a jó példával az államnak, és a megyének kell az első lépéseket megtenni. Ami abban culminál, hogy az állami és megyei utak szélei ültessenek be kiváló jó minőségű gyümölcsfákkal, de ne álljanak meg a kiültetés tényével, hanem a fákat őrizzék is meg a gonosz kezek által véghez vinni szokott kártételektől is. Amint egyszer a köznép látja az áldást adó gyümölcsfák termését utón útfélen, minden esetre igyekezni fog saját háza tájékán mutatkozó minden talpalatnyi üres helyet, a neki legjobban tetsző gyümölcsfával beültetni, és ha mindenkinek lesz gyümölcsfája, nem fogja senki a másiktól lopkodni, mert a saját magáéról szedheti azt, minden háboritás nélkül. Az állami utak beültetésére vonatkozó kérvényt már bekiildötte a ministeriumnak az Ung vármegyei Gazdasági Egyesület, most a megyei utak beültetésének kérvényét terjesztjük az alispáni hivatallal vállvetve a ministeriumhoz és hihetőleg a jövő 1906. évbqn a megye területén már minden utunk be lesz ültetve az illető vidéknek legjobban megfelelő gyümölcsfával. Élnem képzelhető szép képet nyújt az ilyen útvonal, midőn például teljes virágzásban lévő, vagy pláne gyümölcscsel megrakott két sor fa között utazunk néha órahosszakat. A művelt külföld régen megadta erre a jó példát, és már nálunk is utánozták legtöbb vármegyében. A szomszédos Abauj- megye vagy Zemplénmegye igeu szép példával jár elő, miért maradnánk mi hátrább a felsorolt szomszédainknál, mikor nekünk helyben egy országoshirü állami gyümölcsfa telepünk van, a lehető legokszerübben és legszebben feltartva és vezetve. Azonban tájékoztatóul, ha mégis akadna gazdatársaim közül olyan, aki az egyes gyümölcsfák sajátságait nem ösmeri, általános nagy vonásokban ide iktatom azokat, igy minden esetre a saját talajának legmegfelelőbb fát fogja ültetni mindenki, és fáradtsága haszonnal járó lesz. Kezdjük tehát a legkorábbi gyümölcs fajtánál. A cseresznye, a zord fenyves régiókat eltekintve, mindenütt jól diszlő gyümölcsfa ; egy igénye van, és ez a mész ; kövecses, homokos nehéz agyag stb. talajokban is igen szépen jól diszlik, csak ne legyen ez a talaj mészszegény ; eredetileg a vadon tenyésző úgynevezett madár cseresznyéből eredő gyümölcsfaj ; van kétféle, a kemény husu, és a hajagos vagy hólyagos puha husu féleség. Szaporítása ojtás vagy szemzós által történik vad alanyra, de ojthatjuk az apró szemű vadmeggy, szagos meggy avagy saj meggyre is. Szaporítani csak a korán érő kemény husu vagy igen későn érő szív alakú fekete cseresznyéket érdemes, mert a hólyagos lágy husu cseresznyék nem képeznek keresett piaczi árut. Mint kiváló jó fajtákat ajánlom: Heintze-íéle korai, szív alakú Koburg és a májusi cseresznyét. A meggy ugyanazon tulajdonságokkal és igényekkel biró fa, mint a cseresznye, és kisebb növésű lévén a cseresznyénél, udvarokon, szűk kertekben nagyobb haszonnal tenyészthető; befőtt készítésnél sokkal keresettebb árut képez gyümölcse, mint a cseresznye, és mindég nagyobb is az ára, Kitűnő és nálunk honos fajtái: Hortenzia, fekete üveg spanyol, veres savanyu spanyol, korai édes, ostheinini, chatenay fajták. Sárga vagy kajszin baraczk. Hazánkba importált gyümölcsfa, ami abból következtethető, hogy vadon élő fajtát nem ösmerünk, az alföldön van ugyan egy keserű magú, igen apró fajtája, mely magról kelve, fajta jellegét megtartja, ez a tengeri (vagy potyogó) baraczk, de ez sem nevezhető vadnak. Pálinkafőzésre erős zamaténál fogva igen alkalmas, mint gyümölcs nyers élvezetre nem sokat ér. A baraczk mindenütt, ott, ahol a szőlő jól megterem, jól beérik, otthonosan érzi magát; védett völgyek, hegyoldalok stb. kitűnő baraczktermést adnak, homokos vályog talaj azért fajának és fejlődésének a legkedvezőbb. Amennyiben pedig hidegebb klimáju szomszéd országokban ez nem terem, igy mi szolgáltatjuk a baraczkból a legnagyobb kivitelt Lengyel és Oroszország, Németország részére. Korán és igen magas áron értékesíthető, szép jó és nemes gyümölcs. Jobb és nálunk tenyésző fajtái a nagyszombati, korai magyar, nanciji, alföldi vörös husu. Őszi baraczk: Bizony erről a gyümölcsről tudnék én akár egy könyvet tele írni, már hol a termelése mellett, hol ellene, annyira szeszélyes egy féleség ez ; bár azt meg kell adni, hogy nemesebb, talán szebb gyümölcsünk egy sincs, mint az őszi baraczk, de viszont annyi kitapasztalhatatlan igénye van, hogy sokan bele unva ezen igényességbe, nem termelik Ösmert létfeltételei: meszes humuszos meleg talajt szeret, különösen szelektől védett hegyoldalak a kedvencz termőhelyei. Épületek déli és délkeleti falainak közvetlen mellette is igen jól diszlik. Fája rövid életű, de viszont az ültetés utáni évben már terem. A fagytól sokat szenved, hamar el- fórgesedik, csipásodik, a korom, harmat és kártevő rovaroktól is igen sok kártételnek van alá vetve, de mint igen jól értékesíthető gyümölcs nagy áránál és után érő képességénél, de meg jól szállíthatóságánál fogva igen keresett áruczikk. Azért igen háladatos a vele való foglalkozás. Különösen falak mentén a napsütötte oldalakon sokszor gyönyörű terméssel honorálja a vele foglalkozót. Szaporítása az elvetett mag után kel, magonczok beojtása vagy szilva fa alanyra történő ojtás után eszközöltetik, de igen sokszor az elvetett mag szép nemos gyümölcsül tát ad, ha többször át lesz ültetve. Kétféle fajtája van alakra nézve, u. m. a szőrös héjú és a kopasz héjú, az utóbbi szállításra nem alkalmas, hanem kitűnő szeszt lehet belőle főzni. Nálunk jól értékesíthető és termő fajták : késői érésiiek közziil Salway, Lord Pahnertson, Mignonne Olga királyné, Vénus emlője. Közép érésüek : Donci, Yezerle duránczija, Báró, Dufour fehér és piros madeleine. Korai érésüek: Arkansas, Alexander, Waterloo amsden. (Folytatása következik.) Turistaság. — A Magyar Tanítók Turista Egyesülete. — Az Ung 12. száma „Turistaság“ ez. hírében felemlítette, hogy jelen sorok írója választmányi rendes tagja a Magyar Tanitók Turista Egyesületének, mely egyesület egyesíti hazánknak mindazon tanárait és tanítóit, akik a turistaság ügye iránt érdeklődnek. Ez a hir mintegy kötelességemmé teszi, hogy megismertessem a szóban forgó egyesületet vármegyénk tanáraival és tanítóival annál is inkább, mivel, miként a fentebb említett hir is megemlítette, Ung vármegyéből rajtam kívül nincs más tagja az egyesületnek. Először vessünk egy kis történelmi pillantást erre a jeles egyesületre. 1891. évi szeptember 29-én alakult meg Budapesten a Magyar Turista Egyesület, melynek kebelében több osztály keletkezett. A Tanítói Osztály 1892. február 1-én alakult, de mint ilyen 1896. decz. 22-én megszűnt s ugyanakkor önálló, szabad országos egyesületté szervezkedett, hogy még fokozottabb mértékben haladhasson kitűzött czélja felé. — Az egyesület élén dr. Verédy Károly kir. tanácsos, székesfővárosi tanfelügyelő áll ; ügyvezető alelnök és szerkesztő Moussong Géza, aki nagy szakavatottsággal szerkeszti az egyesület Közlönyét, a XII. évfolyamban levő Tu- risla Közlönyt, az egyedüli turista-tanügyi folyóiratot, amelynek érdekesebbnél-érdekesebb olvasmányai és képei csupa gyönyörűségek. Az egyesület czélja: „A Turistaságot hazánkban a tanítókkal megismertetni, megkedveltetni s terjeszteni ; a természet szépségei iránt érdeklődést keltve, a testet edző és lelket üdítő e nemes szórakozás vágyát ébreszteni és fokozni; hazánknak természeti szépségekben gazdag s eddig nem eléggé méltatott vidékeit olcsó és tervszerűen rendezett társas, u. n. tanulmánykirándulások által minél tágabb körben megismerni és megismertetni s ezáltal a földrajzi és természettudományi intenzivebb oktatást előmozdítani.“ A czél oly -zép, oly helyes, hogy a M. T. T. E. megérdemli minden tanár, tanító pártolását. A tagok ötfélék ; u. m. : tiszteletbeliek, örökösök, alapítók, rendesek és pártolók. A tiszteletbeli tagokat a közgyűlés választja. Az örökös tagok 100, az alapitó tagok 50 koronát fizetnek egyszer s mindenkorra. Rendes tag csak az lehet, aki a tanügy terén működik, vagy működött, úgyszintén annak neje, illetőleg férje, ha a belépés és kilépés időpontjára való tekintet nélkül, a folyó polgári évre tagdíjul 4 koronát fizet. Pártoló tag lehet mindenki, aki a turistaság iránt érdeklődik ; tagdíj ezekre nézve is 4 korona. Megjegyzendő azonban, hogy minden tag kapja tagsági dija fejében a kitünően szerkesztett Turista Közlönyt, amely havonként 24—32 oldal terjedelemben köszönt be a tagokhoz. A tanítóknak, tanároknak ismerniük kell a hazát. A mi országunk szép és áldott föld. Hegyeinket, alföldünket, fürdőinket, népünket érdemes látni és megismerni. Minden vidéknek megvan a sajátságos látnivalója. A M. T. T. E. a hazát ismerteti meg a tanulmánykirándulások által. Azért pártoljuk ezt az egyesületet ! Megkeresésre szívesen szolgálok bárkinek bővebb felvilágosítással. Deák Gyula. A közönség köréből. Mihálkovics József ügyvéd urnák. Az U. K. legutóbbi számában megjelent nyilatkozatára válaszom a következő : Az én nyilatkozatom bevezető része általános vonatkozású lévén, ebből személyes sértődésre oka nem volt. A márczius 15-iki diszküzgyülési indítványokat illetőleg nem Mihálkovics ügyvéd ur, hanem első sorban Reisman Henrik dr. ügyvéd, mint az indítványok szerkesztője és megirója, a megmondhatója annak, hogy minő megállapodás történt köztünk azok beadására nézve. Nyilatkozata formájának, hangjának s egyéb tekinteteinek elbírálását pedig, a jó ízlés szempontjából, mellőzvén, azt a n. é. olvasóközönségre bízom, kijelentvén, hogy ez ügyben sem Önnel, sem védettjével szemben több mondani valóm nincs. Sirokai Albert. Felhívás Ung vármegye gazdaközönségéhez ! A földmivelésügyi magas miniszter az Ung vármegyei Gazdasági Egyesület kérvényezésére az országos szarvasmarha-tenyésztési alapból 60,000 korona 4%-os államkölcsönt adott olyan czélból, hogy ezen az ösz- szegen kisgazdák részére fajtiszta pirostarka fejős teheneket és üszőket vegyünk. Örömmel hozzuk köztudomásra ezen eredményes kérvényezésünk által létrehozott munkánk gyümölcsét a gazdaközönségnek, mert igazán kimondhatatlan jótétemény és nagy lépés ez szarvasmarhatenyészetünk előre haladása terén, a midőn a kisgazda (lelkész, tanító, kis földbirtokkal biró gazda, erdész, gazdatiszt, hivatalnok stb.) 4 évre alatt visszafizetendő tőkét kap 4%-ra tehénvétel czéljából. Aki próbálta, hogy fajtiszta tenyészanyagot akarva beszerezni, 1 darab tehénért 4—500 koronát volt kénytelen egyszerre fizetni, az tudja csak ennek a részlettörlesztéses kölcsönnek mélyreható és meg nem hálálható jótéteményét méltányolni. Azonban mivel olyan szerencsések vagyunk és kaptunk jó fejős tehenekre részlettörlesztéses kölcsönt, hát igyekezzünk is ennek áldásos voltában osztakozai. Aki tenyész-szarvasmarhát akar tehát ezen a kölcsön adott összegen magának beszerezni, az forduljon az Ung vármegyei Gazdasági Egyesület titkári hivatalához (a megyeházban) Ungváron és a kellő felvilágosításokat mindenkor készségen megkapja. Hazafias üdvözlettel Kaffka Béla, u. g. e. titkár. CSARNOK. Hazai és külföldi úti benyomások. Irta s a Közművelődési Egyesületnek február 25-iki ülésén felolvasta Deák Gyula. Szeretem a természetet: a délibábos rónát lusta folyóival s szélmalmaival; a kéklő bérczet fenyves erdeivel s rohanó patakjaival Szeretem a zajos várost, a csendes falut népeikkel. Ezek szolgáljanak magyarázatul: miért utaztam, ha alkalmam volt. Már egyik működési helyemről a másikba való költözködés is beillik valóságos utazásnak. Működésemnek negyedik szinterén vagyok : az országnak mindig más-más részében s mindig szélső vármegyéjében. Somogyból Máramarosba, Máramarosból Krassó-Szö- rénvbo s onnan Ungba jutottam. Egyszer, néhány évvel ezelőtt miniszteri parolát kaptam biztatóul arra nézve, hogy Krassó-Szörényből Turóczba megyek. Igen ám, csakhogy egy nagy baj volt a kréta körül, a melyen csak úgy lehetett volna segíteni, hogy ha Turó- ezot valamiképen kitolták volna az ország szélére. A kegyelmes ur megtudta ugyanis, hogy eddig mindig szélső vármegyében működtem, azért nem akarta megsérteni a privilégiumomat s visszavonta a parolát. (Tudvalevőleg a parola visszavonása könnyebb, mint egy vármegye eltolása.) No de se baj! Uj kormány jött, vele együtt uj szakminiszter, a ki aztán teljesen elegendőnek tartotta Krassó-Szörényben eltöltött időmet s respektálván eddig szerzett jogaimat is, — szélső vármegyébe, Ungba küldött. Az eddigi előjelekből ítélve, ha valaha megyek innét, akkor vagy Pozsony, vagy Háromszék vármegye felé fordul szekerem rudja. Somogy fő- és székvárosában : Kaposváron énekeltem a gimnázista dalt: „Egy szekunda nem a világ“. Abban a megyében kezdtem meg működésemet is. A „Hármas Kis Tükör" szerzője valamikor igy irt e vármegyéről: Somot, almát körtét i eleget ehetsz, De a tudományban részt keveset vehetsz. Felteszem a „Három Kis Tükör“ derék szerzőjéről, hogy nem gondolt az én leendő működésemre, a mikor e sorokat irta. Somogy különben klasszikus hely. Költők, irók működése kapcsolódik hozzá. Csokonai Vitéz Mihály Csurgón volt tanár. Művészi kivitelű arczképe az ottani főgimnáziumban hirdeti emlékét. A nagy költőnek Dorottyája, a melyben dévaj, humoros jókedv,ömlik el, Kaposváron játszik: A mulató sereg Kapósba költözött. Karneval a herczeg kastélyába szállá. Hol már elkészítve vala ,a bálszála. Berzsenyi Dániel Niklán élte le életének utolsó 28 esztendejét, ott is temették el. A megye által emelt sirkövön e sokat jelentő szavak olvashatók: A derék nem fél az idők mohától, A koporsóból kitör és eget kér. Rákóczi Horváth Ádám költőnk Nagybajomban nyugszik. Sírja nem látható az idő vasfoga elemés té. Hőke Lajos ismert történetiró, Nagyváthy János gazdasági i ó Csurgón alusszák örök álmukat. Ki az, a kinek keble nem hévül, ha hős Zrínyiről hal valamit? Azok a rögök, a melyeket az ő és társai szent vére pecsételt meg, Somogybán, Szigetvaron vannak. A hősök emlékén Vörösmartynak ezen versét olvashatjuk : Honfi! ha föllépendsz düledék várára Szigetnek, Sírva ne említs szót sajnos eleste felöl: O.t hős Zrínyi körül bátor daliái nyugosznak : Gyönge panasz szózat bántja nagy álmaikat.
