Ung, 1904. július-december (42. évfolyam, 27-52. szám)

1904-08-20 / 34. szám

2. oldal. XT ÜST Q­34. szám. nyés anyagtartalmuknál fogva azonban sajátságos izgató hatást gyakorolnak az emésztő szervekre, s ennélfogva nagyobb mennyiségben alkalmazva, mint a lovaknál, mint a kérődzőknél könnyen különféle emésztési bajo­kat okozhatnak. Hogy kellemesebb és hatásosabb, és az emésztést előmozdító tápszerré váljék, külömböző módon szokták elkészíteni. Közönségesen a melegen vagy sütőkeinenczében szárittatnak meg, miveljigy köny- nyebben hámozhatok. Azonban erjesztetnek is, tudni­illik két-három napig vízben hagyatnak és belugoztat- nak, miáltal a kesernyés alkatrészek távolittatnak el ; mikor megszáradtak, rendesen megdaráltatnak, s ily alakban, mint gabonadara alkalmaztatnak abrakul lo­vaknál és kérődzőknél. E tápszer főleg a teheneknél igen kedvező hatással van a tejelésre. A vadgesztenyék, tekintettel dús nedvtartalmukra és hatásukra az emésztő szervekre, kitűnő étmérséki eszköz gyanánt alkalmazhatók emésztési bajok, giliszták, hasmenés ellen, valamint minden senyvesztő betegség­ben, mint sorvadásban, sárgaságban, vizkórban stb; azonban mindig készítve kell használni (darálva vagy pörkölve) és hatását bizonyos sóadag jelentékenyen fokozza. A vadgesztenye az említett betegségek ellen egyszersmind sikeres óvszerül is használható és alkal­mazása minden vizenyős, petyhidtő tápszer mellett, mint répalevél stb. különösen ajánlható. Minthogy tehát a vadgesztenye helyesen alkal­mazva nemcsak nem ártalmas, hanem még esetleg gyógyító hatású is, és azt {eddig alig használják vala­mire, amiért is könnyen és olcsón beszerezhető : leg­alkalmasabb a rendes takarmány pótlására. Mindazoknak az állattenyésztőknek, kik nem akarják állatállományukat potom áron elpocsékolni, figyelmükbe ajánljuk tehát a vadgesztenyét mint takar­mánypótlékot. Tegyenek vele a fentvázolt módon kísér­letet s meg fognak győződni, hogy nem lesznek kény­telenek állatállományukon, mely legtöbb esetben azonos vagyonukkal is, minden elfogadhatlan áron túladni. Különösen megjegyezzük azonban, hogy ellős állatoknál a vadgesztenyével való abrakolást feltétlenül mellőzzék, mert ebben az esetben káros hatású. Egyről-másról. Az utóbbi tüzesetekből merített szomorú tanulságok közbeszéd tárgyát képezik. Különösen sok szó esett a városi tűzoltó-szerelvények, s ezek között első sorban a fecskendők használhatlanságáról. A kaposi-utczai tűznél például az egyik fecsken­dőt egyáltalán nem tudták működésbe hozni, mig a szerda éjjeli csatorna-utczai vésznél egyik géppel bírtak csak úgy ahogy dolgozni a városi tűzoltók. Bizony szomorú dolgok ezek ; nagyon szomorúak. De hát lehet-e ez a mostani körülmények között máskép 1 Mi azt mondjuk hogy nem ! Ha százszor és ezerszer kijavíttatja is a gépeket a város, ha ezerméter számra veszi is a tömlőket, ha a hiányzó szerelvények mind beszereztetnek is, — a helyzet nem fog javulni, a gépek minden esetben megfogják tagadni a szolgálatot, mert azok kezelése, tisztán tartasa stbbi most ahoz nem értőkre van bízva. A fizetéses négy tűzoltó közül ugyanis egy sem vizsgázott tűzoltó, annál kevésbbé gépész-féle ember. Hat lehet ezektől azt kívánni, hogy ertsenek a gép­kezeléshez, különösen oly kényes gépek kezeléséhez, minők a tűzi fecskendők, s azoknak karban tartásá­hoz ? ? 1 Ugy-e bár nem ! Hat tisztelt önkéntes és nem önkéntes tüzoltó- urak, hiába fognak önök vitatkozni, beadványozni, nyiltterezm, — nem lesz annak foganatja; az egy cseppet sem viszi előbbre a tűzoltás ügyet. Az önkéntes tűzoltók buzgólkodasa is meddő marad mindaddig, mig a jelenlegi aiap-ailapotok fenn­tartatnak. Azcrt tehát a czivakodas, vitatkozás, egymás hántása helyett fogjanak össze, s hassanak oda, hogy a városi fizetéses tűzoltók élére egy teljesen szakértő egyén (esetleg egy budapesti fizetéses tűzoltó-altiszt) kerüljön, aki a megjavított gépeket s karba hozott szereket rendesen bírja kezelni s ha szükség van, használható állapotban rendelkezésre bocsátani. * * * A piaczi drágaság, a kofák elővásárlásának tár­gyalása is állandóan napirenden van. Csalódnak azonban, akik azt hiszik, hogy a rendőrség a kofák elővásárlásának megakadályozására jogosult lenne. Nem! A nyíregyháziak ugyanis bevették piaczrendészeti szabályrendeletükbe, hogy ismételadóknak csakis dél­előtti 9 óra után szabad vásárolni. A belügyminiszter pedig ezt szépen kihúzta, mondván : hogy e szakasz a szabad kereskedelmet korlátozná! De ha a kofák vásárlását az ungvári piaczokon nem is lehet korlátozni, megrendszabályozásukra mégis te­hetne valamit úgy a esendőrség, mint a rendőrség. A kofák nagy része ugyanis az országutakon, a város határán túl már meglepi az eladót, az ungvári piaczra árut hozót, s itt veszi meg a csirkét, libát, kacsát! Minthogy pedig az országút nem piacztér, s mert ez a vásárlás csoportosulást is okoz, ami ország­utakon nincs megengedve; tehát a csendőrség teljes joggal megakadályozhatná az országutakon való vásárt, sőt még büntetéssel is sujtathatná az engedelmeskedni nem akarót. Ez volna az egyik mód a kofák megrendszabá- lyozására. A másik pedig, hogy a rendőrség keresse ki a belügyminiszternek a 90-es években megjelent egy ren­deletét, mely kihágásnak minősiti a szárnyasoknak összekötözött lábakkal való házról-házra hordását, s elrendeli, hogy szárnyasokat csakis kötözetlen állapot­ban szabad piaczra hozni. Ha ennek a rendeletnek a rendőrség érvényt fog szerezni, úgy a szárnyasokkal való kereskedés is erő­sen csökkenni fog, a fogyasztóközönség nagy elő­nyére. * * * A belügyminiszter rendeletet bocsátott ki, mely­ben meghagyja, hogy a városok csatornái fertőtleni- tendők, nehogy valami fertőző járványbetegség üs­sön ki. A belügyminiszter ezen gondoskodása igazán el­ismerésre méltó. De hát hol van a mi rendőrségünk ? Miként tudja azt elnézni, hogy mindkét Ung vi­zébe a házi szemetet beleszórják, s az Ungpartokon hegyeket képezzen a szemét, melynek elüntetésére tán még sem egyedüli eszköz az Ung medre. Persze, persze, a mi rendőrségünk gondját nem a köztisztaság, közegészség, de a — szinügy képezi. Ha a mi rendőrkapitányunk legalább annyi napot töltene az udvarok vizsgálásával, mint amennyit a szinikerület ügyeiben tölt távol Ungvártól, máris ered­ményeket mutathatna fel. Hátha még egész ambiczióval fogna a rendőrség ügyeinek vezetéséhez! * * * Lakáshiányban szenved Ungvár közönségének azon része, mely névjegyére nem bigygyesztheti oda e sokat jelentő szót: háztulajdonos. Hiába épült fel a Fehér Hajó, hiába épülnek sorba az uj házak, mégis lakásszükóben vagyunk. És ezt a házigazdák nagyon jól tudják, s ezért emelik is nyakra-főre a házbért. Uj épületben levő két szobás lakásokért 480—500 K bért merészelnek kérni, és ami igazán különös, meg is kapják ez összeget. Hova jutunk mi szegény lakók, ha ez még tovább is igy tart. Legfőbb ideje, hogy a Ferencz József-laktanyá- nak tervbe felparczellázása megtörténjék, hogy igy a mostani nyomorúságos lakásviszonyokon némikép se­gítve legyen. A közraktárak hasznos volta a gazda­közönségre. Irta : Kaffka Béla g. e. titkár. I. Sokat és sokan gondolkoztak nagy eszü nemzet- gazdászaink azon, mikepen biztositüatnák gazdáinknak ebben az Ínséges esztendőben a magas terményárak­ból eredő hasznot. Hogyan küszöböltietnék ki a tár­sadalomból a gabunauzsorát és végre mi módon aka­dályozhatják meg a börzespekuiansok által mintegy önnatalmulag előidézett áringadozásokat? Mind a ba­rom kerdesre egy szóval lehet megfelelni, és ez az üdvöt, jólétet teremtő szó a: „közraktár.“ De vegyük sorba a kérdéseket és megvilágítva a felvetett kérdést, feleljünk meg mindenikre. A gazda egész tavasz, egész nyár folyamán nem hallott egyebet, mint itt van a nyakunkon az 1863-iki ínséges esztendő a maga borzalmaival és mizériáival, az aszály miatt nem termett semmi. Az aratás nem adott igazat a feketén látóknak, mert a kenyérmag- vak, hala a mindenhatónak, mégis csak adtak olyan termést, amire átlagban azt mondhatjuk, hogy meny- nyiségileg jó közép, minőségileg pedig kitűnő. Elte­kintve egyes megyéket, kenyérrel tehát el volnánk iatva, mar pedig ez egy igen nagy és fontos tényező, hiszen a mindennapi imánkban is kenyeret kérünk az Ur Istentől. A reánk zúduló sok panasz következtében már predestinálva volt a rohamos áremelkedés; igen ám, de a temérdek siúsz, ring, kötés, trust és az ördög tudja a terminus technicusait, a börzén játszó üzérek nem örültek ennek az áremelkedésnek, mert fedezetről kel­lett gondoskodni; megindult hát a hajsza, az egész vo­nalon lenyomni az árakat. Az 1897-ik évi 16 forintos búza árai óvatossá tették azonban a gazdaközönséget és tartotta magát, igy azután az árak eilenálhatlanul, habár lassan, de mégis kifejlődtek és nap-nap után emelkednek. Közbe jött a magas minisztérium kiviteli zárlata, ez már sehogy sem illett bele a börze urai politi- kájokba, most tehat stagnálnak az árak és megindult az ő munkájok várva-várt ideje, ugyanis kitartani, stagnáltatni az árakat. Nos, azután mi következhetik ebből ? Elérkezett az idő, ahol a spekuláns biztos kéz­zel dolgozik, mint az a zsebmetsző, a melyik clorofor- mos álmot játszott áldozata szemeire és egyedül van az áldozattal, annak a szó szoros értelmében a bőrét lehúzhatja. Igenis, most megindul a stagnáló 11 forin­tos árakon a vétel az egész vonalon és megvesznek minden készletet ezen az áron. A gazda nem képes tovább tartani szemes terményét, mert itt az adófize­tés ideje és a felhalmozott tartozások kiegyenlítésének határnapjai mind augusztus hónapra vannak előjegyezve; el kell tehát adni a felesleges kenyérmagot úgy, a hogy éppen ebben a hónapban veszik. Mikor azután a börze zsákjai a megpattanásig meg vannak telve, akkor jön az éhínség nagy ha­rangjainak kongatása és félreverése. Hatásos szavakkal való ecsetelése a kisgazda nyomorának és ez mind csak oda vergál, hogy a börzianer által megvett 11 forintos búza 16—18 forinton keljen el. Pesze már ez augusztus hónaptól 3 hónap múlva történik. így azután nem is feltűnő a 200%-os haszon, mert 3 hónap alatt az illető spekuláns alterum tantumot nyert pénzén. A gazdának pedig az egész játékból jutott egy 0 a számok előtt, mert már akkor nincs eladó egy szem termése sem. Ha azonban az 1897. óv tapasztalatain okult a gazda, nem adja el terményét, hanem viszi a közrak­tárba, ott letétbe helyezi, 4 % kölcsönt vesz rá és ter­heit ezen kölcsönnel fedezi, akkor azután, ha elérkezik az igazán szűk napok ideje, a legmagasabb árakon értékesítse minden szemjét a kenyérmagnak. Már csak azért is, mert neki nagy tartaléktőkére van e télen szüksége, gondolja meg minden gazdatárs, hogy 1905. május 1-ig mennyi takarmányra van szüksége, hogy állatjait kitudja tengetni, mert ki telelésről szó sincs. Ha tehát eladni való terményét még nem adta el, köz­raktárba vele, ha közraktár nincs, csinálni kell ; 3—4 község össze áll, megkérik a fogyasztási szövetkezet igazgatóságát, vagy a földesurat vagy a legközelebb eső pénzintézetet és "biztosan remélhető, hogy ezek valamelyike financzirozza a közraktárt; akkor azután mi gazdák rögzítjük zsebünkbe a magas gabonaárak előidézte hasznot, nem a börzianerek. Színház. Az ezidei színi szezon véget ért; Bállá Kálmán színtársulata pénteken reggel Egerbe utazott, hol szombat este már meg is nyitják az uj színházat Szent István király ez. történeti darabbal. Mi őszinte sajnálattal váltunk meg a kitünően szervezett társulattól, melyhez hasonló rég nem játszott Ungváron és annak naagymiiveltségü, s széles látkörű vezetőjétől, ki egész művészi intolligencziájával és tudá­sával odatörekedett, hogy kellő színvonalú előadásokkal művészi eseménynyé avasson minden estét. Ha ez nem is sikerült neki minden esetben, nem rajta mult; a közönség azonban fölismerte ezt a jóakaratot és meleg pártfogásával honorálta az igyekezetei. Mert hallatlan dolog Ungváron, hogy a várostól 20 pereznyire ) ligetben napról-napra csak olyan közönség is gy össze, mely lehetővé tegye az előadások megtart Józan gondolkodású ember erre nem is számit! és a színigazgató is meg volt róla győződve, hogy nagy anyagi veszteséggel zárja be az egy hónapos idényt. Örömmel konstatáljuk, hogy nem igy volt; a nagy erkölcsi siker mellé méltán sorakozhatik az anyagi is, ha ugyan annak nevezhető, hogy amint, jó forrásból tudjuk, a miniszter által adandó 10U0 koro- nányi subveució hozzászamitásával a direktornak egy fillér deficitje sincsen. Köszönetünket fejezzük ki az egész társulatnak egyenként és összesen, hogy megfeszített erejükkel, fáradtságot nem ismerve megszerezték nekünk azt a művészi elvezetet, melyet az ungvári közönség müizlése megkövetel. Ezek után pedig igyekszünk tárgyilagos kritikát gyakorolni az egesz társulatról és Ítéletet al­kotni a személyzet minden egyes tagjának művészi képességei felől. Lehet, hogy a kép, amit nyújtani fogunk, nem lesz tökéletes; de ha egy 27 napra ter­jedő színi szezon nem is alkalmas arra, hogy a színész minden oldalról bemutassa képességeit, mindenesetre elegendő, hogy kvalitásai, rátermettsége és tehetsége felől bizonyítékokat szerezzünk. Ballane Csik Irén üde hangú énekesnő, kel1 ernes kiejtése és rendkívül temperamentumos játéka van. Valóságos életet hoz magaval a színpadra és megnyerő egyénisége lebilincseli a közönséget. Lányi Edith szép és elég terjedelmes ének­hangjával, de különösen tánczaival aratott sikereket. Különösebb följegyezni valónk nincs a kisasszonyról, se jobb, se rosszabb a többi operett-primadonnáknál. Kantay Teréz egyike az ország legjobb komi- káinak. A írnom humor mestere ez a kiváló színésznő, sohasem folyamodik drasztikus eszközökhöz, hogy a karzati publikumot megnyerje, de igazi művészettel és finom megfigyeléssel domborítja ki ami félszeg, vagy nevetséges, amint azt szerepe megkívánja. Markovics Margit drámai szende, a vidéki szín­padok büszkesége, teljesen kiforrott művésznő, ki azonban folyton tanul, hogy fejlessze tudását. Még sokat fogunk hallani felőle. Tarjan Irmát egy-két szerepe után meg nem ismerhettük, de sok jó művészi tulajdonságot láttunk benne, mely hasznára lesz pályafutásán. Almássy Lola most fejlődik. Olyan színésznő, kiben megvan minden alap, hogy szorgalommal és kitartással valaha sokra vihesse. Előkelő megjelenése, pompás orgánuma van, jól és otthonosan mozog a Sirolin9 A legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: tüdőbetegségeknél, légzőszervek kurutos bajainál, úgymint idült bronchitis, szamárhurut és különösen labbadozóknal influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 kor.-ért kapható. Figyeljük, hogy minden üveg--------------------------------------------------------- alanti czéggel leyyen ellátva: --------------------------------------------------------­F. Hoffmann-La Roche & Co. vegyészeti gyár Basel (Svájcz). 731,52—5G

Next

/
Thumbnails
Contents