Ung, 1904. július-december (42. évfolyam, 27-52. szám)

1904-11-13 / 46. szám

XLII. ÉVFOLYAM. UngTár, 1904. november 13. Szerkesztőség-: Vármegyeház-tér 1-ső szám. Kiadóhivatal: Székely és Illés könyvnyomdája. A szerkesztőhöz intézendő minden köz­lemény, mely a lap szellemi részét illeti. Csak bérmentes levelek .fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk kitől jön. Kéziratok nem adatnak vissza. Nyilttér sor önkint 40 fillér. Előfizetési feltételek: Csak az „Ung“ lapra : Egész évre . 8 kor. Félévre ... 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám 20 fill. „Iliig vármegye Hivatalon Ijapjá“-val együtt: Egész évre 12 kor. — Félévre. . 6 kor. Hirdetések úgy az „Ung“, mint „Ung vármegye Hivatalos Lapja“ részére, — továbbá magánosok részéről az előfizetési pénzek a kiadóhivatalba, Székely és Illég könyvnyomdájába küldendők. AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESULET HIVATALOS KÖZLÖNYE. „Ung vármegye Hivatalos Lapja“ az „Ung“ mellékleteként megjelenik minden csütörtökön. A mi nemzeti érzésünk. Társadalmunk erőkifejtésének azon meg­nyilvánulásai, melyeknek végeredménye a faj­szeretet, a nemzeti öntudat erősítése s az ezen érdekben való czéltudatos munkára való ser­kentés: az a jelenség, melyet minden jó ha­zafi örömteljes szívvel üdvözölhet. Ily jellegű -— és reményeljük eredményei­ben nagy horderejű — eseménye, kis társa­dalmunk munkálkodásának az a lelkes igye­kezet, melyet a „közművelődési egyesüket“ f. nó 10 én délután 3 órakor a vármegyeház ter­meiben megtartott közgyűlése, az egyesület magasztos czéljainak megfelelő munkálkodás lehetőségének alapfeltételeit biztosítani és e evégből az egyesületet úgy számbeli, mint er­kölcsi és szellemi erőben növelni törekedett. Üdvözöljük a közművelődési egyesületet uj mezében! Pezsgő munkakedv, lelkes buz­galom, hazafias hév nyilatkozott meg a gyű­lés vezetésében, tárgyalásaiban és határoza­taiban. De nemcsak az! A munkára való kész­ségben mi a bölcs, az előrelátó hazafiság ama magasztos megnyilatkozását is láttuk, mely tudja, érzi, hogy a nemzeti érzés ápolása, fej­lesztése, nem a ma vagy a holnap pillanatnyi érdeke, de fajunk fennállásának és annyi nem­zetiség közötti érvényesülésének egyedüli zá­loga ! Valljuk be őszintén, hogy tényeinkből, cselekedeteinkből, életmódunkból, műveltségünk irányából, az elfogulatlan bíráló nemzeti érzé sünk degeneratióját, sülyedését állapíthatja csak meg. Még akik átérezzük is ezt, még mi sem tudunk a nemzeti érzés és nemzeti ön­tudat elleni vétkezés nélkül élni és teljesíteni azon kötelmeket, melyeket polgári s társadalmi állásunk reánk ruház. Hosszú századok tanul­sága oktat, figyelmeztet arra, hogy legalább társadalmi intézményeinket teremtsük úgy meg, munkálkodtassuk úgy, hogy a jövő nemzedék műveltségének alapjait a hamisítatlan nemzeti érzés képezze. Ily irányban adott életjelt az a közműve­lődési egyesület, melynek eredményes mun­kálkodásáról a titkári jelentés is csak mint kí­vánatos dologról beszel. Mintha a nemzet szunyadó lelkiösmerete nyilatkozott volna meg a felszólaltak ajkán, mintha kis vármegyénk a nemzeti érzés me­legagyává lett volna, ösztönszerü érzések által hajtva éreznénk, hogy itt a pillanat, a 12-ik óra, melyben társadalmi munkálkodásunk irá­nyát megszabni, azt a nemzeti érzés zomán- czaval bevonni, immár halaszthatatlan kötel­münk. Melegen üdvözöljük ismét az „üngme- gyei Közművelődési Egyesület“-et és őszintén kívánjuk, hogy a nemzet javara való munka­sikere aranyban álljon ama lelkesedéssel, mely a 10-iki közgyűlésen megnyilatkozott. A magunk részéről mindenkor teljes erő­inkkel állunk készen arra, hogy a hazafias munka sikerét elősegítsük. Vármegyei közgyűlés. — November 10. — Ung vármegye törvényhatósági bizottsága gr. Tö­rök József főispán elnöklete alatt e hó 10-én rendkívüli közgyűlést tartott a tagok élénk érdeklődése mellett. A főispán a következő beszéddel nyitotta meg a közgyűlést: Tisztelt törvényhatósági bizottság. Örömömnek adok kifejezést, hogy Önöket máma e helyből újból üdvözölni szerencsém van. Ös- meretesek lesznek azon indokok, mik a mai rend­kívüli közgyűlés összehívását szükségessé tették. Kü­lönösen két momentum domborodik ki, mely beha­tóbb megvitatást igényel. Ezek egyike a törvény ér­telmében kilépő bizottsági tagok helyeinek betöltése, a másik ok már a múlt közgyűlésen szóba került és akkor a bizottság elvileg belement annak elfogadá­sába. A vármegye nagy áldozatok árán emelt ka­szárnyaépületei most újabb terhet fognak róni az adózókra, de mi ezek megszavazásával kényszer­helyzet előtt állunk, nemcsak a gazdaközünség nagy érdekét, de főleg Ungvár város érdekét tartva szem előtt. Midőn e jelentős momentumokat újból emlé­kükbe idézem, az ülést megnyitom. (Élénk éljenzés). A belügyminiszter a vármegye múlt közgyűlé­sében a vármegyei alkalmazottak hivatalos kikülde­tései alkalmával járó illetményeiről alkotott sza­bályrendeletet azon észrevétellel küldte le, hogy miu­tán a szülésznő jelenlegi 4U0 K. illetménye után fize­tési osztályba nem sorozható, napidija a közigazgatási gyakornokéhoz hasonlóan külön szakaszban állapíttas­suk meg. Miután időközben a vármegyei szervezési szabályrendelet módosításával kapcsolatosan egy iroda­igazgatói és egy irattári állás szervezése vált szüksé­gessé, a közgyűlés ezek napidiját is a X. lizetósi osz­tályban 7 koronával állapította meg. Mihalcsik György ny. kézbesítő folyamodott, hogy az 19U4. X. t.-cz. értelmében nyugdíjaztatásáig jaró lizetéstübbletet utalványozzák ki részere. A belügymi­niszter fokozatos elbírálás végett küldötte le a kér­vény. A közgyűlés Fejér Emmánuel felszólalása után az alispán azon felvilágosítására, hogy Mihalcsikkal szemben a méltányosság legszélső hataráig mentek el, itt bővebben nem részletezhető okok miatt, Mihalcsikot kérelmével elutasítani határozta. A kereskedelmi miniszter leiratát, Cosulich Béla liumei görög tb. consul működési joggal való felruhá­zása tárgyában, tudomásul vették. Az alispán a vármegyei katonai laktanya építé­sére felvett kölcsön törlesztése és az épületek fenntar­tása és egyéb felmerülendő kiadások fedezésére 2 u/o-os pótadó megszavazását kérte. Az 1905. évi költségelőirányzat így alakul: I. Kölcsöntörlesztésekre .................... 70661 K 14 f II. Pöcegödör tisztításra .................... 1200 K — f III. Meszelési és üveg. munkák évi átal. 1261 K 37 f IV. Tűzkárbiztositás ......................... 800 K — f V. Kiőre nem látható költségek . . 2000 K — f VI. Csatorna meghosszabbítás . . . 1200 K — f VII. Kéményseprési dij .................... 1200 K — f Összesen 78322 K 51 f Ezzel szemben az 1905. évi fedezet: 1. Laktanyai bér .............................. 50093 K 14 f 2. Raktárak bére............................... 7252 K 60 f 3. 1% pótadóból remélhető .... 5000 K — f 4. 1904. végén remélhető pénzmaradv. 6000 K — f Összesen 68345 K 74 f Ániáne: Egy élet levelekben *) Ily czimen jelent meg a fővárosban, Ániáne, a finom lelkületű iró könyve, kit gyönyörű tárczái révén már széles körben ismernek. A könyv : stílusa, — a helyzetek változatos és festői feltüntetése — és ügyes meseszüvése által mindenkor maradandó hatással lesz az olvasóra. Ániáne irói képességei mindenütt teljes méltány­lást aratnak. A könyv a legnagyobb érdeklődésre és figyelemre tarthat számot, már azért is, mert Írója uj irányt alkotott, a mennyiben ő az első hazánkban, ki az orthodox zsidó élettel foglalkozik s minket ungvária­kat még azért is, mert az érdekes könyv írója váro­sunk kebelében él. Örömmel üdvözöljük Aniánét nagy sikeréért! A helyett, hogy könyvével részletesebben foglalkoznánk, idézzük hazánk egyik legkiválóbb újságírójának, Rákosi Jenőnek, a Budapesti Hírlap szeptember hó 27-én meg­jelent számában közölt kritikáját, mely minden szavá­ban elismerése Ániáne irói qualitásának. A font emlí­tett bírálat teljességében a következő: „Egy élet levelekben. Egy szerény külsejű könyv viseli ezt a czimet. *) Ániáne: Egy élet levelekben czimü könyve kapható Székely és Illés könyvkereskedésében Ungvári. Ára 2 K 40 f. FEREICZ JÓZSEF KESERÜYlZ A könyv tartalma egy ortodox zsidó rabbi leányának története. A történet külső kerete sovány: a szent életű és nagylelkű rabbi háza, leányának apja lelki­magasságaiba fölemelkedő szive és elméje ; leszállása a sablonos zsidóházasság mindennapiságába kötelesség­ből és szófogadásból, özvegysége utóbb, végül szerelme egy férfiúhoz, a kié nem lehet külső körülményeknél fogva. Mind ez elmondva, megfestve eleintén egy jó baráthoz, utóbb magához a szeretett férfiúhoz irt leve­lekben. Vékony szálakra aggatott sokasága a gondola­toknak, érzelmeknek, benyomásoknak ; de ezek a szálak elmésen vannak szőve és nemes anyagból valók. Az elbeszélés maga, noha szakadatlanul egy tárgy körül forog, igen változatos, gazdag és érdekes. Némely ki­térés : mint a zsidóházasság — mikor a leánynak szülei adnak férjet s az ilyen házasélet leírása ; vagy apjá­nak apoteózisszerü ódái megéneklése : plasztikus és megragadó. A mű szerzője magát, a kis regény hőse nevén, Ániánénak nevezi. Természetesen álnév, a mely azonban nem közönséges, figyelemreméltón ez egy könyvvel is bevonult a magyar irodalomba s joga van arra, hogy észrevétessék. A regény egy nemes tartalmú lélek világának a festése. Nem az, a mit analitikus regénynek szokás nevezni. Modern regény, de nem ebben a gyanús értelembeu. Modern abban, hogy korá­val gondolkozik, kora Ízlésével bir, kora embereit érti s általuk megérthető. De a régibb, magamagát komolyab­ban vevő irodalom törvényeit tiszteli és követi, midőn, ámbárhogy nem bonyodalmakban keresi az érdekes­séget, finom kompoziczióban tud elmés elejét, érdekes közepét és megindító, meselezáró végét adni elbeszé­lésének. Ániáné-t szereti egy éltesebb ur, a kivel szel­lemi és lelki rokonságban van, ki magához venné leányának. Ániáne elég okos arra, hogy ily koczkázatos vállalatba ne menjen szerelem nélkül, faja szokásai szerint inkább — ideje eljővén — családja kívánságára közönséges házasságot köt, szerelem nélkül, melyben tisztességes, kötelességtudással és erkölcsösei megél férje kora haláláig. Ezután ismerkedik meg egy fele- séges emberrel s feltámadt mindkettőjükben egy szen- vedelmes szerelem. Viharos és gyengéd viszony, mely tombol mikor nem látják egymást s bárányszelid, ha találkoznak. De előttünk mindig csak a leány szive tengere háborog. A férfi nem lép homloktérbe, őt sem lángolni, sem epedni nem látjuk. Mégis a férfi az, a ki egyszer elveszti nyugalmát s le akar térni az eddig megtartott díszes ösvényről s a leány az, a ki meg­tartja erkölcsi világuk épségét. Mikor a férfi özvegygyé lesz, minden késő : az öregség és a halál áll két oldalt mellettük, de szépen ,nemesen, az emberi szív diadalával.“ az egyedül elismert kellemes ízű 882 30...2 természetes hashajtószer. VEQTES T-zfAZKTAAHLIMI'Cr HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. 46, SZÁM, i

Next

/
Thumbnails
Contents