Ung, 1904. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)

1904-05-08 / 19. szám

19. szám. 3. oldal. Felhívás és nyílt kérelem Ung- megye tanítóságához. Mélyen tisztelt Kartársak ! Az Uogmegyei Ált. Néptanító-Egyesület választ­mányának folyó évi április hó 6-án Ungváron tartott gyűlése megbízásából kartársi szeretettel kérem vár­megyénk összes tanítónőit, tanítóit és óvónőit, hogy a folyó évi julius hó 4., 5. és 6-án Budapesten tartandó VI. egyetemes tanitógyülésen minél számosabban részt venni {szíveskedjenek. Sok igen fontos tárgyat akar el­intézni a VI. egyet, tanitógyülés. E fontos tárgyak közül első helyen áll: Az ország összes tanítóinak íizetósrendezése, a másik nem kevésbbé fontos tárgya : A nyugdijtörvény-módositása; szintén igen fontos és hálás témája : A népiskolai törvény revíziója s a szol­gálati pragmatika stb. stb. A IV. egyetemes tanitógyülés tagsági dija 4 korona, mely összegért a nyújtandó kedvezményeken kívül a „Napló“-t is minden tag meg­kapja. Tagul jelentkezhetik a Rendező Bizottságnál nemcsak tanító, tanítónő és óvónő, hanem a közoktatás szolgálatában álló bármely tanférhu, sőt tanügybarát is. Az egyetemes tanító gyűlésen való részvétel Nagy László áll. tanitóképzőintézeti igazgatónál (VIII. kér. József-körut 8. szám) bejelentendő. A 4 korona tagsági dij Barcza Albin igazg. tanító­hoz, mint az egyet, tanitógyülés pénztárosához (VIII. kér. József-körut 8. szám) küldendő, ki a tagsági és kedvezményes vasúti igazolványok szétküldéséről is gondoskodik. A ki csak teheti s a ki igazán szivén viseli hazánk népoktatásügyének fejlesztését és a magyar tanítóság igaz érdekeit, az részt fog venni a VI. egyetemes tanító gyűlésen. Kartársi üdvözlettel maradtam Ungváron, 1904. április hó 30-án. Budai István, egyesületi főjegyző. Uj szer a tüdővész ellen. A szenvedő emberiség nagy részét a tüdővészesek képezik. Ezek leginkább nyúlnak minden szalmaszál után, amelyet feléjük nyújtanak. Nem nézik, vájjon nem-e törékeny, nem-e halált okozó az a szalmaszál és a könnyelmű kísérletekbe sokan belepusztulnak közülük. Még mindenkinek élénk emlékezetében van a Koch-féle szérum fiaskója. Újabban Marmorek, párisi bakteriológus széruma járta be a világot, mint a tüdő­vész specziiikus gyógyszere: a betegek szemében újra felcsillant a remény sugara, s főképp az utolsó idők­ben nálunk is uton-utfélen hallunk ezen szérum gyó­gyító hatásáról. Az óvatosság azonban arra int, hogy azok adjanak előbb véleményt a szérumról, akik ala­pos tanulmány és kísérlet tárgyává tették s ezért a Magyar Hírlap felkérte Detre László dr.-t, a bakterio­lógia magántanárát, akinek komoly szakképzettsége e téren általánosan ismeretes, hogy részletes felvilágosí­tást adjon azon tanulmányairól, amelyeket a Marmorek- szérum terén végzett. Detre László dr. szives volt a kérésnek helyt adni s itt közöljük felette érdekes nyi­latkozatát : Szívesen engedek a t. szerkesztőség felhívásának és elmondom véleményemet a Marmorek-fóle szérum- kezelésről. Személyes tapasztalattal ugyan e téreu nem rendelkezem, hanem csakis az irodalmi adatok alpján konstruálhatom meg véleményemet. Mai napig csak kevés közlemény jelent meg er­ről a szérumról. Deczemberben közölte Marmorek az „Académie de Médi cine “-ben tartott előadását egy­szerre három nyelven, irancziául, angolul és németül, amelyet természetesen erős kritika alá vettek minden­felé. Megjelent továbbá az előadása felett tartott párisi diskusszió, amely Marmorekre nézve eléggé kedvezőtlen eredménynyel végződött. Az ügy három hónapig stag­nált, mig márczius végén olvashattuk a Lancet-ben Marmoreknek a londoni St. Georgés Hospitál-ban tar­tott előadását, amelyet két hót múlva (ápr. 9.) Latham dr-nak, ugyanazon kórház orvosának a Marmorek-fóle szérumról irt czikke követett. Marmorek szérumát a gümőkór mérge ellen im­munizált lovak véréből készíti. Ismeretes dolog, ha egy állat testébe baktériumok által készített, kiválasztott méregnek fokozódó adagait fecskendjük be és az álla­tot e méreghez ekként fokozatosan hozzászoktatjuk, a méreg ellen immunizáljuk, akkor az állat teste e, mé­reg ellen ellenmérget készit, amely ellenméreg (anti­toxin) a vérben felhalmozódik. Az antitoxin képes a méreg közömbösítésére, amennyiben ha mérget ellen­méreggel kellő arányban kevernek, a keverék teljesen ártalmatlan lesz. Amikor pl. difteriaellenes savót fecs­kendezünk a gyermek testébe, akkor tulajdonképpen a diíteria méreg ellen immunizált lónak vérsavójában lévő antitoxint viszszük be, hogy az közömbösítse a gyermek testében keringő difteriás mérget. Teoriás ala­pon két feltételtől függ a szérumos gyógyítás sikere : 1. meg kell találnunk az illető baczillus valódi mérgét, 2. ez ellen kellő hatékonyságú antitoxint kell elő­állítanunk. Eddig, mint Marmorek vallja, a gümőkór baczil- lusának valódi mérgét, azt, amely a hektikus lázat okozza, meg a szöveteket betegekké teszi, nem ismer­tük. Ismertünk ugyan egyet ezen mérgek közül, a tu- berkulint, amely még a szerencsétlen Koch-féle aera óta emlékezetében van a laikus köröknek is, de ez nem a valódi gürnő méreg. A valódi mérget ő (Mar­morek) fedezte lel igen komplikált eljárások segít­ségével. A méreg kérdése alapja az egész szérumnak. Ha tényleg sikerűit Marmoreknek e kérdést megoldani, várhatjuk, hogy széruma is hatékony. Sajnálatomra ki X7 IsT Gr kell jelentenem, és e tekintetben egyetértek minden más szakemberrel, akivel e kérdésről beszéltem, Mar­moreknek toxin fejtegetései olyannyira zavarosak, any- nyira ellenkeznek mindenki által elfogadott, mert meg­dönthetien tényeken alapuló teoriás igazságokkal, hogy azokat el nem fogadhatjuk. Szaklapba való e vélemé­nyemnek megokolása, itt csak annyit, hogy Marmorek méregteoriája nem állotta ki eddig az objektiv kri­tikát. De most térjünk át a szérumra. Mérgét fokozatos adagokban fecskendezi be Marmorek hónapokon át lo­vak testébe és ezeknek széruma tartalmazza szerinte a tüdővész méregnek az ellenmérgét, ez az ellenméreg kö- zömbösiti Marmorek szerint a baczillusok termelte mér­get, megóvja a szöveteket ekként ennek hatásától, mire a szervezet a mérgétől, fegyverétől, megfosztott baczil- lust elpusztítja. E tétel bebizonyítására két mód áll az objektiv búvárkodó rendelkezésére. Az első, a biztosabb, az ál­latkísérlet, a második a beteg emberen végzett gyó­gyító kísérlet. Állatkísérletei Marmoreknek, már azok, amelyeket publikált, olyan kis számuak, hogy abból következtetést vonni távoláliónak nem lehet. Á gümő­kór irányában érzékeny rendes kísérleti állatunkat, a tengeri malaczot, a szérum megvédeni nem tudja a gümőkór ellen. Házi nyulat Marmorek szerint a szé­rumnak igen nagy adagai (2 kilós nyulra 20—40 cc ) megvédenék ugyan, de sajnálatunkra részletes adatokat ez állatokról sem közölt a szerző, úgy, hogy ma a tu­domány itélőszéke előtt ezt az adatát sem láthatjuk bebizonyitottnak. Hátra vannak a beteg embereken végzett gyógyítási kísérletek. Kísérleteket mondunk tu­datosan, mert — és ezt hangsúlyozzuk — a Marmo- rek-féle szérumos gyógymód ma még a kísérletezés stádiumában van, úgy, hogy végleges véleményt még róla nem is mondhat senki, még feltalálója sem. Első előadásában Marmorek kifejtette, hogy szé­ruma hatástalan a gümős agyhártyagyuladás, és a régi, már szöveti roncsolással járó tüdőgümősödés ellen; ellenben igen is kedvezően hat a frissebb keletű, bár kiterjedt tüdőtuberkulózisra és az izületi csont s mirigy giimőkórra. Sajnálattal kellett azonban tudomásul ven­nünk, hogy azok a párisi orvosok, akiknek osztályán Marmorek kísérletezett (Dieulafoy tanár és mások) a szérummal kezelt betegeken Marmorekkel ellentétben javulást egyáltalán nem tudtak konstatálni. Londonban Marmorek már perczizebb adatokkal állt elő és nem tagadható, hogy egy-két szép sikerről is számolt be. Azonban ő maga is csak a frissebb keletű szövetlaesioknak kezelésére akar szorítkozni és bevallja nyíltan, hogy azon bántalomban, amely szé­rumának hatásosságát leginkább volna hivatva be­mutatni, a különben halálos gümős agyhártyagyulladás­ban (meningitis), sikert elérni nem tudott. Sebészi ese­tekben ellenben egy-két szép sikert mutathat fel. A szérumnak a tüdőgümőkórra való hatása a leg­kedvezőbb esetekben Marmorek szerint a lázak csök­kenésében, a légszomjuság javulásában, a köpet és baczillusok kevesbedésében és a testsúly emelkedésé­ben nyilvánul. A londoni jelentés is nagyon optimisztikus színek­kel van föstve. Éppen ugyanabban a számában a Lan- cetnek találjuk Lemieux dr, Montreali (Canada) orvos jelentését két esetről, amelyeket Marmorek-szó- rumtnal kezelt. Az egyik térd (tuberk.) nem reagált semmiképen, a másik (tüdőtub.) széruma határozottan rosszabbodott, a köpés mennyisége nőtt, testsúlyban megfogyott, úgy, hogy a kezelést ki kellett hagyni. Latham dr. jelentése is (Lancet 1904. április 9.), amely á legutolsó közlemény a Marmorek szérumáról, rendkívül óvatosan nyilatkozik. O 30 súlyos esetet kezelt három ttÓMpflH át a szérumnak nagy adagaival (egy esetre több száz cc.éz árura kell.) Véleménye a következő : Végleges Ítéletet e kísérletekről fflondani nem lehet. Biztos, hogy a betegek legnagyobb részé a szó­rumot jól tűri, bár vannak olyanok is, akik egyáKsJán nem tűrik, (két betege minden szérum-injekezióra igefrr erősen reagált, s egyikük láztalanból lázassá vált.) Régi esetekben javulás nem remélhető, frissebb esetek javulhatnak. Tüdőgümőkór eseteiben a szérum eleinte növeli a köpet mennyiségét, később a köpet kevesbedik, bár ez a megkevesbedés kifejezettebb, gyakran a szé­rum kihagyásakor, mint az adagolás periódusában. Latham dr. 30 esete közül csak három olyan tüdőgümősödés esetét közli, amelyben véleménye szerint a szérum kedvezően hatott: a testsúly emelkedett, de a tüdő állapota és a köpet, a baczillusok viszonyai ; lényeges javulást nem mutattak. Igen súlyos, heveny j esete halállal végződött. Latham dr. szerint: óvatosan j graduált adagok adandók, az ilyenek, alkalmas esetek- j ben nem ártanak. O maga oda hajlik („my experience I tends to show“), hogy a szérum antitoxikus hatás ki-1 fejtésére képes. Végleges ítéletet azonban csakis ki­terjedt kísérletezés után mondhat majd. Arra a kérdésre tehát, hogy pótolj a-e ma a szó­rumos kezelés a szokásos hygieniai-diaetás kezelést a gümőkórban, határozottan nemmel felelünk. Bár a kezdet biztató, ma még a kísérletezésnek csakis leg­elején vagyunk s még igen sok tapasztalat kell hozzá, mig a szérumos kezelés kérdését megoldottnak tekint­hetjük A Marmorek-szérum ma még csak kórházakba, klinikára való, hogy ott hatása tanulmány tárgyává té­tessék — a gümőkórosók pedig, addig is, mig kellő számú kontroli-gyógyító kísérlet alapján a szérum fel­találójának nézetét nem mondhatjuk biztos alapokon állónak, (láttuk mennyire óvatosabb már Latham véle­ménye Marmorekénél), ne hagyják el azt a módszert, amely száz százezekre menő tapasztalatok alapján a frigsebb keletű gümőkór meggyógyitására és a régebbiek­nek pedig megállítására képes, a hygieniás kezelést. Bécsben Baei Arthur, Schlezinger tanár kórházi osztályán kísérletezett Marmorek-féle szérummal. Két esetben a befecskendezések után néhány hét múlva halál állott be, másik két esetben sem javult a beteg állapota, sőt rosszabbodott. A bemutatás kapcsán kelet­kezett vita során Friedjung négy agyhártya gümő esetei, említ, amelyeknél szórumkezelós után semmi javulás nem állott be. A vita azzal végződött, hogy az elnöklő tanár a legnagyobb óvatosságra intette a tudo­mányos köröket. CSARNOK. Akarom!. .. Akarom, — hogy szeress! Akarom, — hogy véled Repülje át lelkem A végtelenséget 1 Akarom, — hogy szivem Legfényesebb álmát Édes szerelmeddel Valóságra váltsd át! S szeretni akarlak, — Mint az égen járó Lángszóró napot a Buzgó tüzimádó. Jer hát vissza . . . Miért mentél olyan messze ? Miért távoztál más vidékre ? Szebben dalol ott a madár ? Vagy fényesebb a napsugár? A réten szebb virág terem ? — S talán forróbb a szerelem ?— Ugy-e nem ? Jer hát vissza, — édesem 1 És ha nem jössz, — akkor engem Megöl az én nagy szerelmem! — Az epedő vágy elsorvaszt — Mint fagy a virágos tavaszt — Ha nem ölel a két karod 1 — Vagy magad is igy akarod ? Ugy-e nem ? Jer hát vissza édesem. Sallay Gyula. KÜLÖNFÉLÉK. * Jókai Mór halála. Mély megdöbbenést és osztatlan fájdalmat keltett országszerte az a hir: hogy nemzetünk oszlopos tagjainak legnagyobbja: Jókai Mór e hó 5-én esti 9 óra tájban megszűnt élni. A gyász, a csapás, mely Jókai földi életének megszűn­tével elsősorban a magyar nemzetet s annak minden fiát érte, nemcsak a bensőkben okozott mély fájdal­mat, de külsőleg is kifejezésre jutott mindenfelé. Vá­rosunk és vármegyénk középületein fekete lobogók hirdetik, hogy akit elvesztettünk, mérhetetlen űrt ha­gyott maga után, olyannyira mélyet, hogy reményünk sincs arra, lesz-e, ki idővel azt csak részben is be­tölteni képes legyen. — A megdicsőült porhüvelye a holnap délután 3 órakor kezdődő szertartások befe­jezte után fog átadatni az anyaföldnek. Aki életében a nemzeté volt, halála után is kell, hogy azé marad­jon, s igy a ministertanács határozatából Jókai Mór mint a nemzet halottja fog örök nyugalomra tétetni. ^^*Avármegy^sozponti választmánya f. hó 6-ikán d. e. 11 órakor Lőrinczy Jenő alispán elnök­lete alatt ülést tartott, melynek egyedüli tárgyát a Nagy- Bereznán folyó hó 4-ikén lefolyt képviselőválasztás­ról szóló elnöki jelentés képezte. A központi választ­mány ifj. Lónyay Sándornak a nagybereznai kerület országgyűlési képviselőjévé történt megválasztását tu­domásul vette s a választásról szóló jegyzőkönyv egy példányának a m. kir. belügyminisztériumhoz való fal- terjesztését rendelte el. * Eljegyzések. Nemes Sándor államvasuti mérnök eljegyezte Heimann Bellát. — Gulovics Ti­vadar ungvári kir. kath. főgymn. tanár jegyet váltott pásztélyi Kovács Jolánnal. * Uj állami iskolák. Berzeviczy Albert val­lás- és közoktatásügyi minister a jövő évi állami költ-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents