Ung, 1904. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)
1904-01-10 / 2. szám
4. oldal. tr 3sr G2. szám. * ÄZ ungvári gőzfürdőt néhány napja már a fürdő saját gőzgépével látja el vízzel, és pedig a fürdő nagy előnyére, amennyiben most a viz szürlézve jön a medenczékbe és kádakba. A saját gőzgép azt az előnyt is nyújtja, hogy vízhiány beállásától nem kell tartani. * Reáliskola—polgáriiskola. A Beöthy Zsolt tudományegyetemi tanár s a Kisfaludy-Társaság elnökének, közéletünk és irodalmunk e nagyérdemű ve- zérférfiának elnöklete alatt álló Országos Középiskolai Tanáregyesület hivatalos Közlönye a reáliskolánk igazáról ezeket a nyomós kijelentéseket írja legutóbbi számában : „Az ungvári reáliskola létkérdése. Komoly veszedelem fenyegette az ungvári áll. reáliskolát. Most, hogy immár kétemeletes szép saját épülete készen van, meg akarták szüntettetni és helyébe polgári iskolát akartak adatni. A közokt. minisztériumot bizonyos körök úgy informálták, hogy a városi képviselet óhajtása a reáliskola megszüntetése és polgári iskolává átalakítása. A városi képviselet azonban deczember 17-iki ülésében kimondotta, hogy ragaszkodik a reáliskolához, annak polgári iskolává átalakítását nem óhajtja, ellenkezőleg: a reáliskola kifejlesztését újból kérelmezi. Nyilvánvaló tehát, hogy az a „bizonyos“ infor- mácziő nemcsak téves volt, de erősen átlátszó is egyszersmind. Az ungvári állami reáliskola exponált helyen, a magyar nemzeti állameszme és magyar nemzeti közművelődés és a magyarság ütköző pontján fontos nemzeti missziót tölt be nyíltan, bátran és kifejezetten. E nemes feladatának a kifejlesztés esetében még inkább megfelelhetne. Lehetetlennek tartjuk, hogy a közokt. minisztérium hivatott részről megkapván a kellő felvilágosítást, a saját alkotását, főleg most, a mikor a reáliskola sajátos czéljai szerint tervezett impozáns állami épület már készen vagyon, megszüntetné, hogy helyébe egy ujjal kísérletezzen; holott Ungvári 2 teljes középiskola nemcsak elfér, de állami szempontból is közszükséglet. “ * Felvétel a siketnémák és vakok jolsvai intézetébe. A törvényhatósági bizottságnak azon határozatát, melylyel a vármegye egy szerencsétlen siketnéma vagy vak szülöttjének a jolsvai intézetben leendő ellátása költségeire az 1903—904. tanévre 200 K szavazott meg, a belügyminiszter helybenhagyta. Ennélfogva azon szülők, kik ily szei encsétlen gyermeküket a fent nevezett intézetben a vármegye költségén elhelyezni óhajtják, kellően felszerelt kérvényeiket az alispánhoz 1904. évi január 20-ig annál is inkább nyújtsák be, mert a később beérkező kérvényeket figyelembe nem veszik. * A magyar termék kivitelfokozása. A magyar termelést közvetlenül érdekli az a hir, hogy újabban ismét tervbe vették egy a kivitel előmozdításán fáradozó érdekeltség visszakozását. Egyik jól értesült közgazdasági lapban olvassuk, hogy állítólag külföldi tőkepénzesekkel tárgyalások folynak egy olyan részvénytársaság alapítása végett, amely élelmiczikket, nevezetesen marha-, borjú- és sertéshúst, baromfit, tojást, gyümölcsöt, konyhakerti, terményeket stb. fog Magyar- országból külföldre és pedig Németországba, Belgiumba, Bk-ancziaországba és Angolországba szállítani, ahol a szállítmányok számára már előre gondoskodik piaczróla A társaságnak erre a czélra hütő és melegítő kocsikból, álló különvonatai lesznek, amelyek óránkint 60 km. sebességgel fognak haladni és csak a főhelyeken fognak megállani. Az országban gyiijtőtelepi lesznek a társaságnak, ahol a termelőktől, nagybirtokosoktól és kisebb gazdáktól összevásárolt élelmiczikket összegyűjtik s innen mindennap Budapest közelében létesítendő főgyüjtőtelepre szállítják. Itt aztán kivitelre alkalmas módon csomagolva, a saját vasúti kocsijaiba rakja s úgy továbbítja expressvonatain külföldre. A társaság expressvonatai naponkint felváltva fognak indulni: Berlinbe, Brüszelbe, Parisba, Londonba. A tárgyalások állítólag már annyira előrehaladtak, hogy a kiviteli expess-társaság megalakulása előreláthatólag már legközelebb megtörténik. * Postai küldemények felirata. Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter a levélpostai küldemények borítékára vagy czimlapjára tehető felírások ügyében uj határozatot hozott. A határozat szerint a küldemény feladója saját nevét, állását és lakását a burkolat első, vagy hátulsó oldalának felső szélére kiírhatja, rányomathatja, vagy bélyegzőjét rányomathatja. Ezenkívül a boríték vagy a czimszalag czimoldalán és hátulsó oldalán nyomtatott egyéb megjelölés, ábra, képés- hirdetés alkalmazható. A hirdetés azonban ugyanaz on a küldeményen csak egy-egy vállalatra, üzletre illetőleg ügykörre vonatkozhatik és csak annyi helyet foglalhat el, hogy a czim könnyen olvasható legyen és a helyi és kelti bélyegző, valamint az esetleg szükséges szolgálati megjegyzések feljegyzésére és a kézbesithe- tetlenséget jelző ezédula felragasztására elegendő hely maradjon. Egyúttal figyelmezteti a miniszter a posta- és táviróhivatalokat, hogy a magánvállatok levelezőlapjai és zárt képeslevelezőlapjai szintén az előbbi szabályok alá tartoznak. Egyúttal a magánvállalatok gyártmányán a magyar királyi posta felírás, vagy a magyar czimer alkalmazása tilos. Ezeket a postahivatalok nem küldik tovább, hanem a feladónak adják vissza, illetőleg mint térti küldeményt kezelik. Irodalmi szemle. — A „Zenélő Magyarország“ zongora zenemű kóta folyóirat XI évfolyamának I-ső füzete már megjelent s küldetett hozzánk. A minden zenekedvelőnek nélkülözhetetlen kóta folyóirat, tiz éves fennállása alatt meghódította magának az ország zenekedvelő közönségét s alig van zongora, a hol az feltalálható nem volna, mert legelsőnek közöl minden népszerű újdonságot, népdalt, magyar dalt, kuplékat, opera és operette részletet, tánozdarabokat, salondarabokat, s mindazt, a mit a nagyközönség kíván, és mert a „Zenélő Magyar- ország“ mindazt, a mit a zenemű kereskedésekben külön kiadásokban csak 4—5 koronáért szerezhetni meg, annyit abban egy-egy 60 filléres füzetében kap az előfizető, ez az oka annak, hogy a „Zenélő Magyarország“ fennállása alatt több mint 1 millió példányban forog közkézen s ma már a legnevezetesebb hazai és külföldi zeneszerzőket sorolhatja fel munkatársai diszes névsorában Az uj XI. évfolyamot kezdő füzet most a következő értékes zenedarabokat közli : I. Lányi Ernő „Húzd rá czigány régi nótám“ magyar dalt. II. Lányi Ernő „Azt gondoltam virág van“ magyar dalt III. Tarnay Lajos op 56. Valce Nuptialet. IV. Huber Sándor op 42. „Az első csók“, „Der erste Kuss" dalkeringőt. Előfizetési ára : egész évre 24 füzetben 242 oldal zeneműre 12 korona, félévre 12 füzetben 120 oldal zeneműre 6 korona, negyedévre 6 füzetben 60 oldal zeneműre 3 korona. Előfizethetni a most meginduló I. évnegyedre, valamint az előző évnegyedekre is, a „Zenélő Magyarország“ (Klökner Ede) zeneműkereskedé- sóben Bpest, VITI., József-körut 22/24. honnan érdeklődőknek mutatvány füzetet ingyen és bérmentve küldnek, ugyanitt bármily nyomtatásban megjelent zenemű a legolcsóbban megrendelhető. B'elelős szerkesztő: BANOCZY BÉLA. ____ isi YÍLT-TER.*)__________ A közönség figyelmébe ajánljuk Zimmermann Simon ungvári lakost, a ki mint a Korona szálloda és az időközben megszűnt Stuller-kert volt fő- pinezére, valamint volt amerikai vendéglős, lakodalmak, tánczvigalmak, keresztelőknél stbbi mulatságoknál a kiszolgálásra szívesen vállalkozik, valamint saját felelősségére kiszolgáló személyeket fogad fel, edényekről stbbi gondoskodik. Vidékre is szívesen megy. Meghívások Glück József Széchenyi-téri füszerkereskedésé- ben vétetnek át. Nyilatkozat. Alulírottak igazoljuk, hogy Mihalkovich József ur és Saáger Bertalan ur között felmerült becsületbeli ügy, lovagias utón elintézést nyert e mai napon. Ungvár, 1904. évi január 6 Mihalkovich József ur Saáger Bertalan ur részéről : részéről: Dr. Kerekes István. Markoxszky Sándor. Dr. Horvát Sándor. Reviczky Károly. * Ezen rovatban közlöttekért nem vállal felelősséget a szerk. 1904. évi 8. szám. faeladási hirdetmény. A mercsei v. úrbéresek tulajdonában lévő erdő 31-8 kát. holdnyi részén a nmélt. földmi velésügyi m. kir. minisztérium 1900. évi 11.131. sz. magas rendeletével kihasználásra engedélyezett s 5145 üm3 vegyes bükktüzifára becsült fatömeg 2030 kor. kikiáltási ár mellett a legtöbbet ígérőnek 1904. évi január hó 25-én d. e. 9 órakor Mércse községházánál megtartandó nyilvános árverésen el fog adatni. Szabályszerüleg kiállított és a megajánlott összeg 10°/o-át kitevő bánatpénzzel felszerelt zárt ajánlatok a szóbeli árverés megkezdése előtt elfogadtatnak, ellenben utóajánlatok figyelembe vem vétetnek. Szóbeli árvereiők kötelesek 10% bánatpénzt előlegesen lefizetni. Az árverési feltételek a nagybereznai m. kir. járási erdőgondnokságnál (Ungvárt, Kápta- lan-utcza) megtekinthetők. ' 421 jtagybereznai m. kir. járási eröőgonönokság. 22/904. kj. sz. árverési hirdetmény. A kisturiczai körjegyzőséghez tartozó Nagy- turicza, Kisturicza, Vulsinka és Lipócz községek területén gyakorolható vadászati jog egymást követő 6 (hat) évre 1904. január 18-án d. e. 10 órakor a körjegyzői irodában adatik bérbe. Az árverési feltételek is ugyanott tekinthetők meg. Nagyturiczán, 1904. évi január 4-én. Oláh István, Brenyó János, h. körjegyző. biró. Plodojka János, biró. Bobuscsák Szinkó, biró. Bodva Tivadar. 422 bíró. TJéterf alvai a a i levélpapír • • Kitűnő minőségű levélpapír, péterfalvai (Erdély) hazai gyártmány 4 alakban. Kapható Székely és Illés , könyv és papirkeresÍ kedésében Ungvárit. 35S 7—25 Sérvben szenvedők! —— bizalommal forduljanak — Pataki József kötszerész mesterhez Ungvárt, (Kazinczy-u.) Személyesen kószit mindenféle sérvkötőt, haskötőt, köldökkötőt, egyenestartót, mülábat, testegyenészeti és divatfüzőket. Raktár e szakba vágó betegápolási czikkekben. Gummi és halhőlyag. 282 13—50 Eladó egy körülbelül 3 kát. hold kiterjedésű, szép berendezésű, nyaralásra kiválóan alkalmas —szőlőkért= részben már felújítva, jó karban levő, 4 lakószobát, konyhát és verendát tartalmazó lakóházzal, nagy borpinczével. Tudakozódhatni a tulajdonos 418. 1- Seidler Lipótnál. 4730 903. Ik. sz. jffrverési hirdetmény. Az ungvári kir. jbiróság, mint tkkvi hatóság közhírré teszi, hogy a munkácsi káptalan végrehajtatónak Sztokovszky Brúnó ügyvéd ügygondnok által képviselt ismeretlen tartózkodásu Zemlinyi Józsefné Szlab / Karolina végrehajtást szenvedő elleni végrehajtási ügyében 300 kor. tőke és járulékainak behajtása végett az árverést a következő módozatok mellett elrendelte: 1. Árverés tárgyát képezi az ungvári 34. sz tjkvben A. f 42. hrsz. alatt foglalt B. 10. 11. 13. 15. alatt kk. László Irén, kk. László István, Osváth Julia László Bálintné, Zemlinyi Józsefné szül. Szlaby Karolina nevén álló ingatlan 2384 korona kikiáltási ár mellett. 2 Az árverés Ungvárt, a kir. jbiróság árverelő helyiségében 1904. óv február hó 8. napján d. e. 10 Órakor lesz megtartva, mely alkalommal az ingatlan a kikiáltási áron alul is el fog adatni. 3. Az árverelni szándékozók kötelesek az árverést megelőzőleg bánatpénz gyanánt a birói kiküldött kezeihez 238 kor. 40 fillért készpénzben vagy óvadékkópesnek nyilvánított értékpapírokban letenni. Kir. jbiróság, mint tkvi hatóság. Ungvárt, 1903. évi november hó 18. napján. Pavlik Béla, 412 kir. albiió. N-I« g, ri Jf£ •2-3 o *C3 :S3 r /o CJ Cl •as X S g» % $eer Vilmos vas- és festékáru-kereskeöése = Ungvárt. = & 3 s * e £ a • S* 9D Van szerencsém a helybeli és vidéki n. é. közönség szives tudomására adni, hogy ÜZLETEMET a fehérhajó-épületbe (a dohány-nagytőzsdével átellenben) helyeztem át. 348 4-6 Üzletemet teljesen a mai kor igényeinek meg- felelőleg rendeztem be, a hol minden e szakmába vágó czikkek, u. m. vas, festék, szer- számáru, valamint konyhaberendezések stb. jutányos áron kaphatók. A n. é. közönség szives pártfogását kére, vagyok teljes tisztelettel BEER VILMOS.
