Ung, 1904. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)

1904-04-10 / 15. szám

2. oldal.

TT HST <315. szám.

Ignácz divatáru kereskedő Ungvár, Klein Lajos kárpitos Ungvár, Kohut János kőmives Ungvár, Koós Albert ügyvéd N.-Szőllős, Kórody Zoltán tkp. ügyvezető M.-Kaszony, Kozák Antal földbirtokos N.-Bereg, Kovács Gábor földmives N.-Bereg, Kottás János pékmester Ungvár, Krajnyik György földmives Búcsú, Krausz Sámuel gazdálkodó N.-Szőllős.

Lám Sándor gyógyszerész Ungvár, Leuchtag Gyula földbirtokos Ungvár, Lenyu Mihály földmives Sz.-V.-Ardó, Lévai Mór lapszerkesztő Ungvár.

Mándoky János földbirtokos T.-Újlak, Ifj. Márián László földmives Sz.-V.-Ardó, Mermelstein Vilmos ter- méáykereskedő Ungvár, Metzger Emil fodrász Nagy- szőllős, Mezei Gyula lisztkereskedő Ungvár, Mihalko- vich József ügyvéd Ungvár, Dr. Molnár Mór ügyvéd Ungvár.

Ifj. Nagy András földmives N.-Bereg, Nagy Bertalan földmives Buesu, Nagy Jenő csizmadia T.-Újlak, Neufeld Ede kereskedő N.-Szőllős, Niczky István ny. állatorvos N.-Szőllős.

Ocskay István földbirtokos N.-Muzsaly, Bakta.

Papp Gábor vendéglős Ungvár, Ifj. Paráska György földmives Fancsika, Pál János ny. h. százados T.-Újlak, Papp Mihály lakatos T.-Újlak, Parragh János gőzmalom tulajdonos T.-Újlak, Peltsárszky Béla kereskedő Ungvár, Péchy Tamás földbirtokos Macsola, Br. Perényi János töldbirtokos N.-Szőllős, Br. Perényi Zsigmond földbirtokos N.-Szőllős, Dr. Preusz Elemér ügyvéd Ungvár.

Radó Mór könyvelő Ungvár, Radányi Lajos vár. végrehajtó Ungvár, Rakovszky József kelmefestő Ungvár, Reisman Bertalan ügyvéd Ungvár, Dr. Reisman Henrik ügyvéd Ungvár, Roóz Ignácz gőzmalom tulajdonos N.-Szőllős, Rózner Adolf korcsmáros N.-Szőllős, Rosenberg Imre szövetk. rakta nők T.-Újlak, Rozner A. S. háztulajdonos Ungvár.

Dr. Sajó Elek ügyvéd Ungvár, Schönfeld Sámuel földmives Sz.-V.-Ardó, Schulman Jakab magánzó Ungvár, Sepsy Károly czipész T.-Ujlak, Spek József mézeskalácsos Ungvár, Dr. Spiczer Sándor ügyvéd Ungvár, Steinberger Áron bérlő N.-Muzsaly, Szabó Sándor szabó T.-Ujlak, Szapáry Dénes földbirtokos Sz.-V.-Ardó, Szentiványi Mihály u. v. v. felügy. Ungvár, Szepesi Sándor gyógyszerész Ungvár, Szilágyi Sándor földmives T.-Ujlak, Szuchanek József vállalkozó Ungvár.

Tirman Samu magánzó Ungvár, Tomcsányi Ödön ny. vm. főpénztárnok Ungvár, Dr. Tüchler Sándor ügyvéd Ungvár.

Újhelyi Abrahám földbirtokos Fancsika, Újhelyi László, ny. csendőrőrmester T.-Ujlak. Br. Uray Bálint földbirtokos Surány.

Varga Lajos vendéglős N.-Szőllős, Vass Károly kereskedő T -Újlak, Veisz Izsó bérlő Búcsú, Weltman József vaskereskedő Ungvár, Vidor Mór könyvelő Ungvár, Vilkovics Dávid kereskedő T -Újlak, Dr. Virányi Sándor ügyvéd Ungvár, Wittich Adolf építőmester Ungvár, Dr. Volenszky Kálmán ügyvéd N.-Szőllős, Völgyi József háztulajdonos Ungvár, Vrabely József földbirtokos Ungvár, Vágner Emánuel pék Ungvár.

Zinner Jenő kereskedő Ungvár, Zsürger Zsigmond terménykereskedő T.-Ujlak.

Ung vármegye tanügye.

Jelentés Ung vármegye népoktatásügyének 1902 - 190 k tanévi állapotáról. (Folytatás.)

b) A községi iskolák közül a íelsőremetei fejlesztendő, mivel pedig e község a terhet nem bírja, kérte az iskola államosítását.

c) A rom. kath. iskolák közül zsúfoltak a császlóczi, csecsehói, dobóruszkai, szennai és nagy- zalacskai, mindenütt még egy-egy tanterem kellene. A nagyzalacskai iskola fejlesztését a hitközség elvállalta. Sok a tanköteles Felsődomonyán is, ide 2-ik iskolául állami vétetett tervbe.

d) A gör. kath. iskolával biró községek közül a tankötelesek száma jóval meghaladja: Kosztrinán, Verhovinabisztrán, Tichán, Ujszemerén, Turjapaszikán, Nagyturiczán, Köbléren. Ezek közül: Kosztrinára, Ti- cliára, Nagyturiczára és Köblérre állami iskolák szervezése vétetett tervbe.

Nagy a tankötelesek száma még: Árokon, B.-goj- doson, Bukóczon, Hornyán, Iglinczen, Jószán, Kisberez- nán, Konyuson, Nagyszlatinán, Orlyaván, Oszemerén, Szmerekován, Szuchán, Tárnán, Valkaján, Viskán, Vo- rocsón és Záhorbon. Dubrókán az iskola fejlesztése már biztosítva van, a mennyiben a 2-ik terem már felépült.

e) Az ev. reí. iskolák közül fejlesztendő a beési, bezői, pallói és salamoni. Csapon az ev. ref. iskola szintén szűknek bizonyult, de ennek államosítására a tárgyalások már befejeztettek.

Az iskolák szervezése és fejlesztése tekintetében az állam jár elől, mit bizonyít ama körülmény, hogy 1903-ban Ungvárt az állami iskola 2 újabb tanerőt nyert s igy a tanerők száma 21-re emelkedett. A pe- recsenyi áll. iskola 2 tanteremmel fejlesztetett, Győröcskén, Kiszalacskán, Hegyfarkon, Álsódomonyán, Ne- viczkén, Rákón, Turjapolenán, Csornoholován, Sztav- nán egy-egy, Zaricsón és Záhonyban pedig 2—2 tanerővel szerveztettek állami iskolák.

A községi iskolai alapvagyonok a múltban csak 12 községben kezeltettek szabályszerűen, de a nm. vallás és közokt. m. kir. miniszter ur 89824—901. sz. a. kelt rendeletéből kifolyólag eddigelé a következő községek alapvagyonai vétettek rendes kezelés alá: Baranya, Begendjátpásztóly, Bukócz, Dengláz, Hli- viscse, Huszna, Kaluzsa, Kisberezna, Kolibábócz, Ko- rumlya, Lubnya, Luh, Magyarmocsár, Nagyturicza, Orosz mocsár, Ószemere, Ósztuzsicza, Palló, Poroskó,

Radváncz, Rákó, Rosztokapásztély, Szolya, Szmere- kova, Sztavna, Sztrippa, Tasolya, Turjapolena, Ujsztu- zsicza, Ujszemere, Verch.-Bisztra, Voloszánka, Záhorb, Zaricsó, Závatka. Ezen községek alapvagyonai nyilvános árverésen bérbeadattak és évi jövedelmeik legnagyobb részben az ottani iskolák tanszereinek gyarapítására és a szegény tanulóknak tankönyvekkel való ellátására engedélyeztettek, egy-kettőre nézve a jövedelem tőkésítése rendeltetett el.

Hogy milyen a tanítás átlagos eredménye az iskolák jellege szerint, erre a kérdésre nehéz felelni, miután az eredmény rendszerint olyan, a milyen a tanító. Az ungvári iskolák általában véve jók, a vidéki iskolák átlagos eredménye kielégítő. Legjobb kétségen kívül az eredmény az állami iskolákban; a felekezeti iskolák tanítási eredménye inkább vidékek szerint külömböztethető meg. A vármegye déli részén, a sik területen jobb a tanítási eredmény, mint a hegyes vidéken, mely körülmény oka abban keresendő, hogy itt vagyonosabb, értelmesebb a nép, mig ott szegényebb, elmaradottabb. Hatással van erre az is, hogy a sík, gazdagabb vidéken átlag kevesebb a tanítói változás, ellenben a felvidék szegényes, nyomorúságos viszonyai közt a tanítói változások napirenden vannak, melyek folyománya, hogy sokszor hónapokon át szünetelnek egyes iskolák, sőt vannak községek, melyekben évek során át nem volt okleveles tanító, hanem csak szükségből megtűrt, ^oklevél nélküli egyének tanitgatnak.

A hit- és erkölcstant az állami iskolákban az illető hitfelekezetek lelkészei látják el és e tekintetben sem az állami, sem a községi és felekezeti iskolák részéről panasz nem merült fel.

Ismétlő iskolai taníolyam nem volt: 1 állami, 5 róm. kath , 10 gör. kath., 1 ev. ref., 1 izr., I magán, összesen 22 iskolánál.

3. Tanítók.

Az 1902 — 903. tanév folyamán Ungmegye nép-, felső nép- és polgári iskoláinál 294 tanító, illetve tanítónő működött. Ezek az iskolák jellege és fokozata, képesítés, minőség és nem szerint következőképen oszlanak meg:

Képesítés Az iskola foko- Minőség1 Nem szerint zata szerint szerint szerint

Jelleg szerint l t S f. 3 - „

n ® a S 'S 6« 'O <2

O ®

Állami 81 81 — 81 ------- 81 — 52 29

Községi 9 9 — 9-------9 — 9 —

Róm. kath. 48 44 4 48 -------- 44 4 33 15

Gör kath. 115 105 10 102 4 9 102 13 108 7

Ev. ref. 36 33 3 32 — 4 31 5 33 3

Izraelita 4 4 — 4 — — 4 — 4 —

Magán isk.

_____1 1 — 1 — — 1 — 1 —

Összesen 294 -297 17 277 4 13 272 22 240 5

a) áll. iskolák szervezése, építése, felülvizsgálása ügyében tárgyaltam 67 esetben,

b) tanító választásnál elnököltem 1 esetben,

c) elöljárók elleni vizsgálatban részt vettem 2 esetben,

d) Közművelődési s Gyermekbarát egyleti, különböző vármegyei bizottsági, faiskolai, közegészségügyi stb. ülésen 31 esetben,

e) közigazgatási bizottsági ülésben 14 esetben,

f) fegyelmi választmányi ülésben 4 esetben,

g) tanító elleni fegyelmi vizsgálatnál 4 esetben.

h) tanítói gyűlésen részt vettem 1 esetben,

a mi 124 esetnek felel meg és mindezek 61 és V2 napot vettek igénybe, akkor kitűnik, hogy a szóban levő tanév folyamán 136 és V2 napot töltöttem külső szolgálatban.

A tanfelügyelői hivatalban az 1903. év folyamán 5132 ügydarab került iktatóra, ezeket elintézte 1 toll- nok,' 1 berendelt tanító, 1 dijnok és csekélységem

Mint a közigazgatási bizottság tanügyi előadója az 1903. óv folyamán összesen 572 ügyet referáltam és pedig ülésben 439 darab, ülésen kívül 133 darab nyert elintézést.

Ministeri iskolalátogató tudomásom szerint a vármegye területen egy sincs, a kik régebben voltak, ezeknek megbízása már rég lejárt.

Iskolai ügyből kifolyólag két ízben rendeltetett el községi elöljárók ellen vizsgálat; az egyik esetben a mulasztások bírságolása miatt volt panasz, a másik esetben egy szabálytalanul megtartott gyűlésből eredő következmények miatt. Az első megintessél és a költségekben való elmarasztalással, az utóbbi felmentéssel nyert befejezést.

Az 1876. évi XVIII t.-cz 7. §-a alapján fegyelmi eljárás két állami és egy felekezeti (gör. kath.) tanító ellen volt elrendelve, az állami tanítók megintéssel bűntetteitek; a felekezeti tanító ellen az eljárás a panasz visszavonása folytán be lett szüntetve.

Az illetékes munkácsi gör. kath. egyházmegyei főhatóság 2 tanító ellen rendelt el vegyes fegyelmi eljárást ; az egyik tanító felmentetett, de a béke kedvéért saját kérésére áthelyeztetett; a másik büntetésből áthelyeztetett.

Államellenes tankönyvek és taneszközök nem koboztattak el.

Az iskolák helyi felügyeletére a gondnokságok és iskolaszékek, a nagybereznai és szobránczi gondnokságokat kivéve, mindenütt meg voltak alakítva.

Zúgiskola az 1902/3. tanév folyamán egy sem záratott be, pedig ilyen van, de mivel a zug- tanitók rendkívül óvatosak, a tanfelügyelőnek a községben való megjelenéséről azonnal értesülnek, mivel továbbá a községi elöljárók e tekintetben nem gyakorolják a felügyeletet úgy, mint kellene, az oktatáson egy zugtanitó sem volt rajta érhető.

III. A magyar nyelv tanításáról szóló 1878. évi XVIII. t. ez. végrehajtása köréből.

Ezek szerint az 1902/3. tanévben a vármegye területén 17 képesítetlen tanító működött, tehát 4-el kevesebb, mint az előző évben.

A 17 képesítés nélküli tanítóból 4 lelkész (3 ref., 1 g. kath.); 2 (gör. kath.) az 1868. előtti időből való egyén s igy képesítettnek is tekinthető; 3 apáca, (r. kath.) ki most készül a tanképesitő vizsgára; 2 végzett képezdész (1 r. kath., 1 g. kath.), ki időközben már oklevelet szerzett; 6 (g. kath.) pedig szükségből megtört egyén, kinek nincs meg a kellő előképzettsége, de állomáshelyükre képesített egyént kapni nem lehet. E hatból kettő már elbocsáttatott úgy, hogy ma még csak 4 működik ezekből. A fent említett 1868 előtti időből való két egyén közül az egyik: Kvakovszky Tivadar záhorbi g. kath. tanító időközben nyugdijpótló segélylyel már menesztetett, a másik: Csillindák Illés husznai gör. kath. tanítóra nézve az eltávolítás és nyugdíjaztatás már kimondatott.

A fentebbi táblázatban feltüntetett 22 segédtanító közül 6 óraadó, 4 a gör. kath., 2 az ev. ref. polgári leányiskolánál, 4 lelkész tanító, s igy tulajdonképen csak 12 segédtanító volt, kik szükségből önálló osztályt vezettek.

Lelkésztanitó volt Ásványban, Felsőreviscsén és Bezőben az ev. ref. iskolánál és Ungvárt a gör. kath. felső népiskolánál. Mivel a gör. kath. felső népiskolánál működő lelkész nem tekinthető szorosan lelkész-tanítónak, mivel továbbá a felsőreviscsei ev. ref. lelkész is csak szükségből látja el az oktatást, tulajdonképen csak két lelkésztanitó volt, az ásványi és bezői. Ezek közül is időközben a bezői már megszűnt.

Tanítói egyesület Ungmegye területén az 1902/3. tanévben 3 működött, nevezetesen az Ungmegyei Általános Néptanító Egyesület, az Ung-beregmegyei róm. kath. Tanító Egyesület és az Ungi ev. ref. Tanítói Egyesület.

II. A népiskolai hatóságokról szóló 1876. évi XXVIII. t. ez. végrehajtása köréb l.

Az 1902/3. tanévben meglátogattam: 46 állami, 3 községi, 14 róm. kath., 62 gör. kath., 19 ev. ref., 1 izr. és 1 magán, összesen: 146 elemi iskolát. Továbbá meglátogattam: 2 polgári iskolát, 10 kisdedóvodát, 1 tanító, 1 tanitónőképző intézetet, 1 iparos, 1 kereskedő tanoncziskolát, 1 siketnéma tanfolyamot, tehát összesen: 15 intézetet, vagyis összesen meglátogattatott 161 tanintézet.

A 139 népiskolában összesen 180 tanerőt figyeltem. meg és pedig 180-at az 1868. évi 38. t.-cz szempontjából általában, 131 -et az 1879. évi XVIII. t.-cz. szempontjából különösebben; mind a 161 tanintézetben 203 tanerő esett megfigyelés alá.

Ezen iskolalátogatások összesen 75 napot vettek igénybe. Ha ehez hozzászámítjuk, hogy

Az 1902/3. tanévben alkalmazásban állott 294 tanító közül anyanyelvi képességgel beszélte a magyar nyelvet: állami tanító 79, községi tanító 7, r. kath. tanító 41, gör. kath. tanitó 46, ev. ref. tanító 36, ösz- szesen : 209.

Szó- és írásban teljesen birta: állami 2, községi 2, r. kath. 7, gör. kath. 62, izr. 4, magántanitó 1, összesen : 78.

Keveset beszél magyarul: 7. gör. kath. tanító. Ezek névszerint a következők: 1. Csillindák Illés husznai, 2. Ja.czina Bazil kosztyova-pásztélyi, 3. Kiin Pál sztricsavai, 4. Jaczkovics István szuhai, 5. Bóbita János viskai, 6- Hrinkó Sándor zauszinai és 7. Kvakoszky Tivadar záhorbi tanítók.

Ezek közül Kvakovszky Tivadar nyugdijpótló államsegéllyel elbocsáttatott; Csillindák Illésre az el- bojsátás 1904. évi júniusra miniszterileg kimondatott; Jaczkovics István pedig egy tisztán kántori állásra helyeztetett át, úgy, hogy csak 4 maradt. Mind a négyet az egyházi főhatóság okleveles hiányában szükségből tűri csak.

Tanítási nyelv szempontjából vizsgálva az iskolákat, kitűnik, hogy tisztán magyar volt a tanítási nyelv: 48 állami, 7 községi, 25 rk., 30 gk., 31 ev. ref., 1 izr és 1 magániskolában, összesen 153 intézetben.

Tót-magjar volt: 1 községi, 9 rk., 19 gk., 2 ev. ref., összesen 31 iskolában.

Ruthén-magyar volt: 1 községi, 52 gk., összesen : 53 iskolában.

Tisztán ruthén 1 gör. kath. iskolában.

A nem magyar tannyelvű iskolák közül többkevesebb, de elfogadható sikerrel taníttatott a magyar nyelv: 2 községi, 9 róm. kath., 65 gör. kath., 2 ev. ref., összesen 78 iskolában.

Sikertelen volt a magyar nyelvi oktatás 7 gör. kath. iskolában, vagyis azokban, melyeknek tanítói sem bírják az állam hivatalos nyelvét.

IV. A tanítók fizetésének kiegészítéséről szóló 1893. évi XXVI. t.-cz. végrehajtása koréból.

A képesítéssel biró tanítók javadalma, nagyobbrészt államsegélylyel kiegészítve, mindenütt megüti a törvényes minimumot, sőt a szmerekovai gör. kath. iskolai tanítói állomást kivéve, ahol csak 600 koronára van a tanítói javadalom kiegészítve, mindenütt 800 koronát tesz ki. A képesítés nélküli egyénekkel betöltött állomásoknál is biztosítottnak tekintendő a 800 korona, amennyiben e czélra elvben engedélyezve van az államsegély s mihelyt megfelelő okleveles egyénnel töltetik be egy-egy ilyen állás, az államsegély folyósításának mi sem útjában.

A tanítói állomások javadalmának kiegészítésére az 1902—3. tanévben kiutalványozott államsegélyek összege a következő: