Ung, 1904. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)

1904-02-14 / 7. szám

7. szám. "CT 3ST <3­3. oldal. Olvastatott a megye felvidékén alakított gazda- szövetségnek Tamássy József alelnök által előterjesz­tett emlékirata, melyben a szövetség az egyesület tá­mogatását kéri. Az alelnök megyénk felvidékét gazda­sági tekintetben elmaradottnak mondja. Ezek' oka, hogy a vármegye nem törődött saját fiaival s a felekezeti népoktatás is hátramaradt. Ámbár Hidasi tanfelügyelő újabban ezen sokat javított. A törvénytudatlan nép a hatóságok zaklatásainak van kitéve. Mint a ki pár év óta ott lakik és a jelen­ségeket figyeli, a nép iránt szánalom ébredt föl benne s ahol lehet segít, orvosol panasza körül. Ezért ala­kította meg a gazdaszövetséget, de rövid időre idegen­kedni kezdtek ettől. Ot azonban a nép érdekéért való munkájától ez visszariasztani nem fogja. Kéri az egye­sület testvéri támogatását a szövetség részére, hogy az ellene szervezett mozgalmat ellensúlyozhassa. Az erdé­szet közegei is idegenkednek a szövetséget támogatni s csak a hivatalos jellegű állami kirendeltséget tá­mogatják. Török József gróf főispán: Tamássy memoran - duma személyeskedéssel van tele. Nem áll, hogy a felvidékkel a vármegye mostohán báuna. Ha Tamássy jobban ösmernó a felvidéki viszonyokat, úgy javaslatát más tónusban tartotta volna s tudná, hogy a vármegye, az erdészet a nép iránt atyáskodó gondoskodással volt. Nem mint Beregben, a hol a felvidék magántu­lajdonosé. A felvidéket a vármegye és a kincstár min­dig támogatták. Az ő ottani főszolgabirősága idejében Rónay főerdőtanácsossal, a nép igaz barátjával kiesz­közölte, hogy a kincstári belzetek a népnek olcsón el­adattak. Erdei famunkákra ma is 1.400,000 Káli ren­delkezésre, sajnos azonban, hogy a nép még nem élet­képes a famunkák teljesítéséhez. Tamássy személyes­kedő vádjait visszautasítja. Fejér Emánuel kanonok: helytelennek minősiti azt a kijelentését a memorandumnak, mintha a feleke­zeti iskolák a nóptanitással kellőleg nem foglalkoz­nának. Tamássy József nem vádol senkit, ő csak ta­pasztalatait foglalta össze s látta, hogy a nép érdeké­ben kifejtett buzgalma elé mindig akadályokat gördí­tenek ép az erdészet férfiai. Sőt a gazdaszövetkezet megalakulása után a felvidéken az embereket a szö­vetkezettől azzal a híreszteléssel törekedtek elidegení­teni, hogy ez az intéző körüknek nem tetszik. A saját egyéniségét se tolja fel, ha úgy tetszik, a vezetéstől visszavonul s csak mint rendes tag fog működni, mert őt a legtisztább szándék vezeti. Ázt véli, hogy a ki- rendeltséget is azért szervezték, mivel tapasztalták, hogy az elhagyatott nép támogatásra szorul. O nem vádol egyeseket, csakis általános képét adta a felvidék helyzetének. Hogy a belzeteket a népnek adták el, ez­zel a kormány kötelességszerüleg 'járt el. A famunká­tól azért idegenkednek, mivel a napikereset csekély, ha dolgozni nem akarnának, úgy nem volna oly sűrű a kivándorlás Amerikába. Fejér Emánuelnek azt vála­szolja, hogy ő a tanítás elmaradottságát a régibb időre értette. Ma persze a viszonyok jobbak e részben. Török József gróf főispán : a Tamássy felszóla­lásában újabb támadás van a vármegye vezetői és a kirendeltség ellen, ezt újabban visszautasítja. A kiren­deltség nem Ungban, hanem Beregben kezdte műkö­dését, a hol árra szükség volt. Miután működése áldá­sosnak bizonyult, folytatta azt Ungban, Mármaros és Zemplénben a nélkül, hogy ezzel a kormány a vár­megye intézőinek mulasztásait akarta volna ellensúlyozni. Rónay Antal főerdőtanácsos : a felvidéken szüle­tett, élt, ismeri annak minden baját, s a nép sorsának javításáért dolgozni a legnagyobb öröme. Ha részletezné mindazt, a mi az ungfelvidéki népért tétetett, Tamássy az intézők ellen a legtávolabbról se emelt volna vádat. Mit kíván a népért? Hisz a fatermeléssel foglalkozók 2—3 koronát keresnek naponta. Régebben a mikor ki­zárólag a földmiveléssel foglalkoztak, a famunkától idegenkedtek, ma azonban e részben kedvező változás állott be. A nép keresete pedig nem faragódik le, mi­vel az erdőőrök bórkimutatása 3 helyen jön felülbírálás alá, e részben soha egyetlen panasz se jött tudomására. Patay András alelnök : a beadvány czólja, hogy a gazdaszövetkezetet az egyesület támogassa. A fel­vidéki nép javára az egyesület mindent megtesz, tehát anyagilag is támogatni fogja a szövetkezetét. De ilyen mozgalom ment legyen minden személyeskedéstől. Ezután a közgyűlés az igazgatóságba két tagot, Benkő Józsefet és Plotényi Nándort, választott s a szőlővessző telep eladását elhatározta. A közgyűlés az elnök és alelnöknek elismerését fejezte ki hasznos mű­ködésükért. Városi közgyűlés. — Febr. 11. — Ungvár város képviselőtestülete e hó 11-én gyé­ren látogatott rendkívüli közgyűlést tartott Mocsáry Géza helyettes polgármester elnöklete alatt. A napirend előtt Rákosi János intézett két inter- pellácziót a h. polgármesterhez, elsőbben is kérdvén, hogy miért késik a Fehér Hajó épület hiányairól fel­vett jegyzőkönyv kinyomatása, holott azt épp azért rendelte el a képviselőtestület, hogy mindenki által ellenőrizhető legyen, mikép a vállalkozó czég eleget tesz-e kötelességének. A másik interpelláczió odairá­nyult, hogy kinek engedelmével foglalt el a savanyu- viz tulajdonosa mintegy 3U0 négyszögméter városi telket ? Az első kérdésre a válasz: hogy a jegyzőkönyv ihost van leírás alatt, s a napokban fog kinyomattatni, és szét fog osztatni, —• a másikra, hogy az erre vo­natkozó iratokat a h. polgármester ki fogja emeltetni, s a legközelebbi közgyűlésen fog érdemleges választ adni. A válasznak tudomásul vétele után következvén á napirend első pontja, a kövezési és csatornázási mnnkálatra vonatkozó árlejtési feltételek újbóli meg­állapítása. A húsz éves kövezetvámszedési jogot ugyanis — miként már többször említettük, — a kereskede­lemügyi m. kir. miniszter csak úgy hajlandó engedé­lyezni, ha látni fogja, mely utczák, mily módon fognak köveztetni és csatornáztatni, s erre vonatkozólag az árlejtés is megtartatott. Volt már ugyan egy árlejtés, de annak eredményét a minisztériumban elfogadhatónak nem tartották, s igy szükségessé vált, hogy újabb ár­lejtés tartassák aszfalt-, keramit, trachit- és bazalt-bur­kolatra. Az ezekre vonatkozó árlejtési feltételek — mi­ként ezt Mocsáry Géza t ügyész elkészítette, — né­hány módosítás után elfogadtattak, s az uj árlejtés megtartása elhatároztatott. A helypénzszedési jog, a szállítási vállalat, vala­mint a szikviz-adó szedésijog tárgyában készített bér­leti szerződések bemutatása következvén ezután, s amennyiben a szállítási vállalat szerződése az árlej­tési feltételekben nem foglalt, nyilván a jelenlegi vállal­kozó lehetetlenné tételére irányuló pontokat bőven tar­talmazott, azt csakis erős, s az árlejtési feltételeknek megfelelő módosítása után fogadta el a képviselő- testület. Felölvastatott ezután Uug vármegye főispánjának lapunkban már ismertetett leirata, mely szerint a val­lás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter csak úgy haj­landó Ungvári a siketnémuiskolát és fogyatékosak foglalkoztató-intézetét felállítani, ha a város a megfelelő laktanyarészt ingyen bocsátja rendelkezésére. Ezen, valamint a laktanyának kisebb részletekben való érté­kesítése (eladása) ügyében javaslatot tenni a pénzügyi és gazdasági bizottság, valamint Rákosi János és Szu- chanek József küldettek ki. Az óvó- és tankötelesek összeírására 400 K-át szavazott meg a képviselőtestület. Következett ezután a bútorgyár kérvénye, mely- lyel tudatja, hogy a laktanya 7 nagy termét, 6 kisebb szobáját, 3 folyosóját, és egy nagy konyháját csak úgy veheti bérbe évi 1150 K-órt, ha a képviselő-testület megengedi, hogy ott több. család részére, vala­mint nőtlen és hajadon munkások számára lakások lótesit- tessenek, valamint a gyári kantin itt-ott legyen be­rendezhető'. A pénzügyi és gazdasági bizottság látva azt, hogy a bútorgyár a zugói-utczai laktanyarésznek nem egy­más melletti helyiségeit akarja most már bérbe venni, s belátva azt, hogy ha azok lakásokká átalakíttatnak, tényleg a város közönségének kárával fog járni, azt a javaslatot terjesztette a közgyűlés elé, hogy a bútor­gyár a részére laktanyai helyiségek csak is úgy adassanak bérbe, hogy csak egymás mellettiek lesz­nek, s ha teljes biztosítékot nyújt a bútorgyár aziránt, hogy ott lakást csakis idegen munkások fognak nyerni, de akkor sem 1150 K bérért, hanem oly ösz- szegórt, amilyent » város lakás értékelő bizottsága fog javaslatba hozni. E javaslatot a közgyűlés elfogadta azzal, hogy amennyiben a bútorgyár a laktanyai helyiségeket min­den bérszerződés és bérfizetés nélkül már elfoglalta, ott átalakításokat tett, többeket pedig oda beköltöztetett: küldessék ki egy bizoitság annak megállapítására, hogy a tett átalakítások minő kárt okoztak a városnak. Fiala Ferencz aziránt kérelmezett, hogy a tulaj­donát képező Savanyuviz-épületre betáblázott szabad­átkelési szolgalmi jogot a képviselő-testület szüntesse meg, amely esetben hajlandó az Ung-csatorna mellett kőfalat huzni, s gyalogjárót létesíteni úgy, hogy a közlekedés ott történnék. Ä képviselőtestület a kérelem­nek helyt ad az esetre, ha Fiala az összes költsége­ket maga fedezi. Végül Reismann Bertalan szólalt fel, s előadta, hogy a beteg polgármester, akinek pedig orvosai meg­tiltották a szobából való ki menést, merő ügy buzgalom­ból majd mindennap fél tizenkét óra tájban fel jön a városházába, s ott néhány intézkedést tesz, miáltal a h. polgármester nem érzi hivatottnak magát arra, hogy a polgármesteri teendőket végezze. Minthogy pedig a polgármesternek ez a különben feltétlen elismerést érdemlő ügybuzgalma az ügyek hátrányára van, indítványozza, hogy adjon a képviselőtestület a polgármesternek mind­addig szabadságot, míg a kezelő-orvosok a polgár- mestert gyengélkedőnek mondják, s egyúttal mondja ki a képviselőtestület, hogy a polgármesternek szabad­ság ideje alatt csakis a helyettes polgármester végez­heti a polgármesteri teendőket. A képviselőtestület igy határozott, s ezzel az ülés véget ért. Levél a szerkesztőhöz: Tekintetes Szerkesztő Ur! A vármegyei mezőgazdasági bizottság Szókon tartandó háziipar vezetésével bízott meg E megbízásnak örömmel tettem eleget, mert a gazd. ismétlő iskolában az előbbi években is sikerrel tanítottam czirokseprő, (melyet e vidéken nem ismer­nek) veszőkosár- és gyékény kosár (szatyor) készítését. A most tartó gazdasági háziipar tanfolyamon eze- ke kívül egy oly dolgot is tanítottam, melyből remé­nyem szerint községünk évenként szép összeget szerez­hetne, ha azt kellőkép értékesíteni tudnék. Kenyér-, kifli- vagy zsemlyekosárka ez, mely vékony vesszőből és raffiából készül ovál (elipsis) vagy négyszög alakban. Igen csinosan néz ki, ha a kerüle­tében szallag van huzva. Hiszem, hogy minden uri- asszony szívesen használná, amint örvendtek annak azon ismerőseim, kiknek ilyent már az előző évben ajándékoztam Ára 1 K. Arra kérem a Tekintetes Szer­kesztő Urat, kegyeskedne e körülményt becses lapjá­ban felemlíteni vagy esetleg levelemet közölni, melyben még kérem a megye és város intelligens közönségét, tegyék lehetővé, hogy ez iparág fellendüljön, mely évenként legkevesebb 1000 K-t hozna ifjainknak, kiket e munka meghonosításával anyagi hasznon kívül az a nagy erkölcsi haszon érne, hogy a korcsma és duhaj­kodás helyett munkával töltenék el téli munkanélküli napjaikat. Ha a városból óhajtana valaki ilyen kosárkát venni, úgy kérem, hogy a székói áll iskolának (u. p. Jenke) Írjon egyszerű levelezőlapon, mely nem kötelező megrendelés, hanem én majd beküldők az illetőnek ily kosárkát, mit csak azon esetben fogad el, ha tet­szését megnyeri; minek ellenkezőjétől nem tartok. Ez ügyet a Tekintetes Szerkesztő ur jóindulata- tába ajánlva vagyok Székón, 1904. február 9. alázatos szolgája: Szabó János, áll. isk. tanító. KÜLÖNFÉLÉK * Kinevezés. Sereghy Mihály dr. nagyváradi kir. Ítélőtáblái elnöki titkárt, Fejér Emánűel ungvári kanonok vejét, őfelsége a király a nagyváradi Ítélőtáb­lához kir. Ítélőtáblái bíróvá nevezte ki. * Áthelyezés Tfj. Mocsáry Béla lugosi kir. erdőgyakornok az ungvári kir. főerdőhivatalhoz áthe­lyeztetett. * Gyászhir. Ozv. Firczák Bazilné szül. Had- zsega Teréz úrnő, Firczák Gyida munkácsegyház- megyei püspök édesanyja, e hó 10-ón, délután V2I óra­kor, életének 88. évében Ungvárt elhunyt. A haláleset hire rövid néhány' pillanat alatt betöltötte a várost, igaz és őszinte részvétet keltve nemcsak azok körében, akik a megboldogult úrnő szivjóságát, nyájas mo­dorát ismerték, de azok között is, akik közvetlen ta­núi nem voltak az ő nemoslolküségének, női erények­ben való gazdagságának. A megboldogult végtisztes­sége óriási részvét mellett ment végbe e hó 12-én, délután 3 órakor, a midőn a halottat a székes­egyházban Jakovics János pápai praelatus, nagy­prépost szentelte be kanonoktársai és a grémiumi pap­ság segédletével. A székesegyház hajójában felállított ravatalt szebbnél-szebb koszorúk borították, köztük a vármegye tisztikaráé, gróf Török József főispáné, Ró­nay Antal főerdűtanácsosé stb. Amidőn a székesegy­házban véget ért az egyházi szertartás, az ungvári dalárda elénekelte a „Miért oly borús“ örökszép gyászdalt, melynek végeztével megindult a szomorú menet a vár alatt levő temetőbe. A koporsót részben a grémiumi papság, részben a papnövendékek vitték a családi sírbolthoz, mely a várkert temetőjének egyik kimagasló helyén áll. Itt még egyszer beszentelték a halottat, s ezzel elhelyezték a legjobb, a legbecsül- tebb, és legszeretettebb anyák egyikót a sírbolt fülké­jébe, a boldog feltámadás reményében ! A gyászesetről a következő jelentés adatott ki : Firczák Gyula munkácsi püspök és nővére Fir­czák Mária: özv. Komlóssy Jánosné a maguk, az alul­írott és az összes rokonok nevében szomorodott szív­vel jelentik, hogy a jó Istennek tetszett jó anyjukat özv. Firczák Bazilné, született: Hadzsega Teréziát, folyó hó 10-én d. u 7* *1 ói’akor a betegek szentségei­nek ájtatos felvétele és a pápa Ö Szentsége teljes bú­csúval egybekötött áldásának elnyerése után életének 88 . évében magához szólítani. Az Istenben boldogult kedves halottnak földi maradványai a folyó hó 12-én d. u. 3 órakor a helybeli székesegyházban végzendő temetési szertartás után ít vár alatti sirkertben levő mauzóleumban fognak a boldog feltámadás reményé­ben végső nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent miseáldozat a megboldogultérte hó 11-én, d. e. bóra­kor fog a helybeli székesegyházban a Mindenhatónak bemutattatni. Ungvárt, 1904. február hó 10-ón. Kom- lósi Komlóssy Erzsébet, férj. Köpüsdi Tolvay Lajosné, Komlósi Komlóssy Ilona, férj. zendrei Hegedűs Bé- láné, Komlósi Komlóssy György és neje nagyidai Ber­zsenyi Erzsébet, Komlósi Komlóssy Mária, férj. bizáki Puky Gózánó unokái. Komáromy Zoltán dédunokája. Tolvay Teréz, férj. ócsai Komáromy Istvánná, Tolvay Klára, Garger Elza, férj. Ujfalussy Miklósne, Buda- házy Margit, Hegedűs Margit, Komlóssy Gabriella, Komlóssy Anna, szópunokája. Legyen örök emléke és boldog nyugalma 1 * A „Szeretet“ izr. jótékony nőegyosiiletnek az ungvári kereskedelmi és iparbank 50 K, az ung- megyei takarékpénztár 30 K, és Gelsei Gutman Izidor ur két ül tűzifát ajándékozott, mely adományokért hálás köszönetét fejezi ki az Elnökség. * Kitüntetések. A hivatalos lapnak 0 hó 7-én megjelent száma két oly legfelsőbb kitüntetésről ad hirt, melyet osztatlan örömmel fogadott vármegyénk közönsége. A két érdemes férfiú egyike Fejér Emá­nuel munkácsegyházmegyei olvasó-kanonok, pápai ka­marás, ez. prépost, — másika Thomán Dávid dr. ny, homonnai járásorvos, Zemplónvármegye tb. főorvosa, és a homonnai közkórháznak volt igazgató-főorvosa, aki az 1898-ik évben történt nyugalomba vonulása óta Ungvár város lakosa s lapunknak is előkelő munkatársa. Fejér Emánuel kanonoknak, aki a város képviselő­testületének, a törvényhatósági bizottságnak és a köz- igazgatási bizottságnak is munkás, szorgalmas tagja.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents