Ung, 1904. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)

1904-01-31 / 5. szám

4. oldal. TT nsr <3­5. szám * Értesítő-kiosztás. Tegnap szombatom osztot­ták ki az uj miniszteri intézkedés értelmében a hely­beli középiskolákban az I. félévi értesitőket. A főgim­náziumban elég nagy a bukott tanulók száma, mert a tanártestület most az első félév végén paedagogiai szem­pontból is szigorúbb bírálatot gyakorolt a tanulók elő­menetele fölött. A hátralévő félévben sok gyengébb tanulóknak bő alkalma nyílik a mulasztások helyrepót­lására. E szempontból az iskolai évnek mi beosztása jóval előnyösebb a régi év harmados rendszernél. * Uj vasútvonalak. A „magyar helyi érdekű vasutak részvénytársaság“ 28 oly keskeny vágányu helyi érdekű vasutat tervez, melyek kiválólag az álta­luk átszelt vidék helyi forgalmának kiszolgálását czé- lozzák s szorosan az illető vidék forgalmi szükségle­teihez alkalmazkodnak. E vasútvonalak közül minket a legközelebbről érdekelnek: 1. A m. kir. államvasutak Ungvár állomásából kiágazólag s Ungvár város bel­területén át Felsőnémeti—Ricske és Tiba irányában Szobráncz község belterületén át és innen folytatólag Gajdos és Ubrezs irányában Remetéig. 2. A m. kir. államvasutak Ungvár állomásából kiágazólag Tarnócz, Sislócz és Bátfa irányában Nagykaposig. 3. Az ung- völgyi helyi érdekű vasút Kisberezna állomásából ki­ágazólag Ublya és Dubrava irányában Orosz-Hrabóczig, valamint ezön vonalból Ublyánál kiágazólag Klenováig. Az előmunkálati engedélyt a m. kir. kereskedelemügyi miniszter a nevezett részvénytársaságnak e vasutakra nézve egy évre megadta. ­* A vízmosások megkötésére vonatkozó el­járást a m. kir. földmivelésügyi miniszter egy legújabb körrendeletével egyszerűbbé tette s kimondta, hogy az aziránti helyszíni tárgyalás és határozathozatal a mezőrendőri törvény alapján a főszolgabíró hatás­körébe tartozik s a helyszíni tárgyalásokra sem kell majd ezután a sok költséget okozó külöaböző hivata­lok képviselőit meghivni. * A nagyberezna-sztavnai vasútvonal építése tartamára a m. kir. kereskedelmi miniszter megengedte az építési vállalkozóknak, hogy a vasútépítéssel kap­csolatos ipari munkálatokat vasárnapokon is végeztet­hessék. * Öngyilkosság. Juhász Erzsi ungvári lakos e hó 26-án d. u. 3 óra tájban gyufaoldatot, ugyanaz nap éjjelén rézgálicz-oldatot ivott, melytől másnap meghalt. Juhász Erzsit reménytelen szerelem vitte a halálba, ami hátrahagyott leveléből tűnik ki, melyben arra kéri édesanyját, hogy sírjánál húzássá el kedves nótáját: „Ha az Isten nem egymásnak teremtett.“ * A „Kisvárda vidéki gazdakör“ vásári czéllal összekötött magyar szarvasmarha kiállítását folyó évi márczius hó 13 és 14-én rendezi Kisvárdáu a vasúti állomás melletti nagy gazdasági majorban, melyre a kiállítandó tenyészállatok 1904. óv február hó 10-ig a kiállítási elnökhöz okvetlenül bejelenteudők s egyidejűleg darabonkint 2 korona korlátdij és 60 fillér tüzbiztositási dij szintén beküldendő. A kiállítási vásár márczius hó 13-án reggel 9 órakor kezdődik, s 14-én délután 1 óráig tart. Az első nap meg­vásárolt apaállatok ugyanazon nap délután 4 óra után elhajthatók, a többi meg nem vett, vagy csak másnap vásárolt állatok azonban csak 14-én délután 1 órakor a kiállítás zárta után adatnak ki. A községek részére, általában a köztenyésztésre szükséges apaállatok a ki­állításon megjelenő m. kir. állattenyésztési kér. felü­gyelőségek közreműködése és támogatásával állami kedvezmény mellett, több félévi részletfizetéssel a leg­előnyösebben minden költség és közvetítő nélkül itt szerezhetők be. Továbbá az állami kedvezmény nyel vásárolt apaállatok egy évre díjmentesen biztosíttatnak az állatbiztosító társaságnál a nagyméltóságu földmive­lésügyi m. kir. miniszter ur által. Márczius hó 14-én, a kiállítás második napján, délelőtt 10 órakor Szabolcs- megye kisvdárvai és tiszai járásában lakó kisgazdák által bemutatott 1, 2, 3 éves magyarfajta üszők és te­henek kiállítása és díjazása lesz megtartva, melyre a bejelentések akár a kiállítási bizottság elnökéhez elő­zetesen Írásban, akár a kiállítás napján a bírálat meg­kezdése előtt félórával, a kiállítási irodában tehe­tők meg. * Németh József és a miskoleziak. Azután a csúfos felültetés után, melyben Németh József mis- kolczi színigazgató a nyár folyamán az ungváriakat részesítette, nem érdektelen, ha közöljük a Miskolczi Napló legutóbbi számának következő közleményét: Már hirt adtunk arról, hogy a szinügyi-bizottság a múlt héten ülést tartott, amelyen a színház tűzbizton­ságán kívül foglalkozott Németh József igazgató szín­házi rendszerével, különösen a személyzettel, a műsor­ral és a darabok kiállításával. A bizottság hosszas ta­nácskozás után elhatározta, hogy az igazgatót átiratban értesíti az észlelt hiányokról. Az átirat éles hangon bí­rálja a színigazgató eddigi működését. Kiemeli, hogy a műsor összeállításában sem gond, sem a közönség érdeke nem nyilvánul. Sőt az előadások alacsony színvonalának, a régi és lejátszott darabok rosz- szul való előadásának az az oka, hogy az igaz­gató rendszeres műsort egyáltalán nem ad. Maguk ez előadások pedig a kapkodás és íejnólküliség jellegét viselik magukon. Hangsúlyozza a bizottság, hogy a darabok kiállításánál az igazgató részé ől semmi áldozatkészséget nem tapasztal. Különösen eli­téli, hogy az énekes darabok elsőrendű szerepeit ál­landóan egy gyakorlatos kezdővel adatja elő. Felhívja a bizottság az igazgatót e bajok és hiányok sürgős orvoslására és inti, hogy a miskolczi szinügy színvo­nalának épségben tartására, sőt fokozására kétszeres gondot és súlyt fektessen már csak azért is, mert az igazgató minden pályázat mellőzésével nyerte el jövőre a miskolczi színházat. * Polgár Sándor orvosi műszer-, kötszer- és sérvkötő-gyára, mely tiz óv óta fenáll, a legjobb hír­névnek örvendő ezég, ahol minden e szakmába vágó czikket nemcsak a legjutányosabb áron, hanem leg­tökéletesebben elkészítve kaphatni. Prospektussal vagy felvilágosítással szívesen szolgál Polgár Sándor orvosi műszergyáros, Budapet, VII., Erzsóbet-körut 50. sz. * Megszólalt siketnéma. Ha valakinek két­ségei volnának az iránt, hogy vannak szeutkutak, ame­lyeknél búcsúk alkalmával visszanyeri látását a vak, lába épségét a sánta, nyelvét'és hallását a siketnóma, az hallgasson ide: Harapós formájú nagy debella asz- szonyt sétáltattak be e napokban a rendőrök a város­házára. Valami nagyobb vétke lehetett a koldulásnál, mert ezt minálunk véteknek nem veszik. Hölgyünk nyilván nem maradt meg a kérésnél, hanem párvia­dalba ereszkedett valakivel, mert az orczáján friss kar- molások harmatoztak. Azonban akárhogy experimen- tált vele az őrmester, sehogyse vallott, csak a kezével mutogatta, hogy ő se hall, se szól, mert siketnéma. Az őrmester egy perczig se kételkedett a rabasszony ál­lításában, mert szinte képtelenségnek tartja, hogy egy asszony sikerrel tudja szimulálni a némaságot. Elő- szólitotta tehát az egyik tizedest: Csinálja meg a jelen­tést erről a vén vöcsökrül. írja no . . . mennyi időt néz ki a képibül ? Van vagy ötven esztendős — véle­kedett közömbösen a tizedes, s már kezdte is írni a jegyzőkönyvet, mikor a siketnéma hölgyből kilökte a felháborodás az igazságot: Ne tessen hinni, őrmester ur, kérem alássan, még csak kisasszonykor múltam barminczegy esztendős . . . —- Harmincz hordó igen jó minőségű ungvári és szerednyei ó bor, ezek közül 25 hordó 1885-ik és 1889-iki, összesen 52 hektoliter, az ungvári pincze- soron eladó. Bővebb tudósítást ad írásban: Schle­singer Frigyes korm. főmérnök, Sarajevo. . 43?, 2—2. Anyakönyvi statisztika. — 1904. január 23—30-ig. — Születések: Szitár György butorgy. munkás és Szalmái Mária leány, Szálamon György fazekas és Mráz Julia fiú, Saláta András csizmadíasegéd és Prjadka Katalin fiú, Kovács János m. kir. honvéd őrmester és Malesz Mária fiú és leáuy, Weisz Emánuel talmudtanitó és Fried Giza fiú. Kihii detések: Márton Nándor és Koválik Rozália, Steinberg Lázár és Rotbman Háni, Schvarcz Izrael és Eisenberger Czilli, Turgyán György és Szilágyi Mária, Kosts András és Vojlek Paulina, Turgyán György és Szilágyi Flóra. Szerkesztői üzenetek. JP. Róza. Folyó pariján czimü versét fogcsikorgatva olvas­tuk, miközben homlokunkon hideg veritek gyöngyözött. A poéták elrettentő példájául álljon itt az első' strófa ; Oh milyen szép ilt ez a táj! Reá borul az est homály. Gyönyörködve nézek széjjel, S lelkem el merengve tér el. Istenem hol van Ernő ? Máskor mindég itten vár ő. Felelős szerkesztő: BÁNÓCZY BÉLA. Nagyszerű hatású mint utolérhetlen rovarirtó. __ ... . , i \T«/»..Un<iAnHa . 13 m*m n n n Q ó n rl n r Ungvár Gelb Márton. Fogyasztási Szövetkezet Glück József. Grosz Rezső. Groszmann Herman. Lám Sándor gyógysz. Ungvár: Neumann és Ausländer. Peltsárszky Béla. Schlesinger Emanuel. Schulz Kelemen. Weinberger Bertalan. Szobráncz : Weisz Hermann. Nagyberezna: Bermann Sándor. Moskovits Ignácz. Friedmann Zsigmond Nagykapos : Friedmann Mór. Mándok. Reichard Emil. Mándok és vidéke hitelszöv. De csakis üvegben levőt vásároljon. Nagy-Mihály : Tolvay Imre. Glueck Mór. Buszinszky Lajos. Bruegler Lajos. Marmorstein Isidor. 50,7—12 flevjcgycK a legszebb kivitelben készíttetnek Székely és illésnél

Next

/
Thumbnails
Contents