Ung, 1903. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)
1903-07-12 / 28. szám
28. szám. Az elszállásoló bizottság előleges megkeresés esetén e kirándulásoknál szívesen segédkezik, a szükséges fogatokat beszerzi és bármily tekintetben tájékoztató rendelkezésre áll. A vasárnapi munkaszünet. Lapunk utóbbi számának vezető czikkében a vasárnapi munkaszünetről szólva, felvetettük a kérdést, nem volna-e helyes, ha miként az ország legtöbb helyén, úgy Ungvár városában is nyitva tar tanák szombati napon üzleteiket izraelita kereskedőink. Határozottan hangsúlyoztuk e közleményünkben, hogy a szombati üzletnyitvatartás mellett a vallásos gyakorlat és ájtatosságon csorba nem eshetik, s hogy a szombat' napon való üzlet nyitvatartás nem lenne egvéb, mint aminek előbb-utóbb úgyis be ke’l következnie, mint az izraelitáknak a haladó kor követelményeivel való megegyezése. E czikkünk élénk megbeszélésre adott alkalmat az izraeliták körében, s örömünkre szolgál annak konsta- tálhatása, hogy igen nagy része az érdekelteknek helyeselte is felvetett eszménket s igy remélhető, hogy rövid idő alatt számos üzlettulajdonos fogja üzletét szombaton is nyitva tartani. Amiként azonban mindennek, úgy ezen, az ungvári kereskedelem és iparra igen nagy fontosságú, s az izraelita kereskedők és iparosok megélhetésére erős befolyással levő újításnak, illetve felvetett indítványnak is akadnak e'lenzői, miként ezt az alábbi, hozzánk beküldött sorok is bizonyítják, a mit daczá”a, hogy névtelenül küldöttek be, eredetiségénél fogva úgy | adunk szóról-szóra közre, amint az megiródott. Hangzik a levél ekképen : Ungvár 1903 julius hó 1-én Tekintetes Ung Szerkeztőségenek Helyben Igen tisztelt Szerkeztő Úr! Mint b. lapjának hü olvasója (Kár, hogy egyúttal nem előfizetője. Szerk.) alkalmom volt e hó 5-én b. lapjában a „Vasárnapi munkaszünet“ czimü vezérczikket is olvasni, a mit nem hagyhatom némi megjegyzés nélkül. Ugyarús nem vonom kétségbe az igen tisztelt szerkeztő Úrnak a hazafiságát, minden érdektől tiszta, szabad vélemény közlését és pártatlanságát., sőt némely közléseitől ellenkezőleg meg vagyok győződve, hányszor állást foglalja oly dolgak ellen, melyeket a képviselő testületé, a város előkelősége elhatároz s a szó legnagyobb értelmében kihasználja a sajtó szabadságát. Csoda tehát mily gondolatok vezettek az igen lisztéit szerkeztő Urat arra, hogy éppen a saját vallását (Nagy tévedésben van. E lap szerkesztője nem izr. vallásu. Szerk.) megtámadjon ! Ugyanis ezen czikből azt veszem, hogy a Tek'n- tetes szerkeztő Űr felhívja Ungvár város összes kereskedőit, hogy ne szégyenljenek, mert áb'tólag azt fejezi ki, hogy csupán szégyenből farinak csukva a szent szombati napon, s hogy az reájuk nézve nagy áldozat a teljes vasárnapi munkasziuet, miatt csak kezdjenek nyitni szombaton s igy jótáll, hogy egy kis idővel Ungváron mint a boltok nyitva lesznek szombaton. No ha minden szerkeztő fellépne olyan czikkekkel. akkor el kelene törölni a zsidó vallását, (Talán mégsem. Szerk.) ki kellene Mózni az egész zsidóságot az ország és a világból! Nem mint fanatikus, sőt nem is vagyok orthodox zsidó (Ezt nem tudjuk ellnuní ! Szerk), hanem bizonyos tények vezetnek engem ezen czikk ellen állást foglalni. Meg vagyok teljesen győződve, hogy csakis a valásos ember ember, hazafi, és minden erkölcscsel és errénynyel fel vau ruházva, s kész minden áldozatot a hazájának hozni, meit hiszen a szombati nap mindég áldozat volt tartani, a mikor a keresztény iparosok és kereskedők nyitva tartottak az üzletüket, holoL a vasárnapi mankaszünetet mindnyájunknak egyaránt kötelez megtaiiani! És mégis az igazi Isten biszemü izrae’üa, a ki az Istenbe teljesen bízik, tudja, hogydia az Isten 6 nap a'att egy világot képes volt megteremteni, hogy képes lesz az ő népének szintén a szükségletét fedezni, továbbá azt is, tudja, hogy Isten az, a ki Királynak és kormányok a szivüknek a vezetője, tehát ha a kormány valamely törvényt kiadja, ez biztosan Istennek szankziójával megtörtént, igy tehát az igazi zsidónak nem lehet terhére a vasárnapi munkaszünet. Ellenben azoknak a kik meg eddig semmi féle áldozatot nem mutatnak fel, mert mostanig és addig a mig a vasárnapi munkaszünet törvénynyó lett pihenés nélkül folytan dolgoztak, tehát hogy lehetünk meggyőződve, hogy teljes nyugalommal oda veszik a magas kormányak ama törvényét, a vasárnapi szünetet? Ne intsen tehát senkit, ne tanítson saját példájára senkit, hanem jobb lesz ha olyan dolgokról és olyan ügyekoöl a közönség fülét nem fogja sérteni! Úgy a keresztények, úgy a zsidónak, valamint más felekezi- teknek vallásukban kell élniük, mert a vallás nem egyébb mint erkölcs és erény. Kiváló tisztelettel Egy érdekes Polgár. TJ 3ST GKÜLÖNFÉLÉK * Egyházi kitüntetés. XIII. Leó pápa Csech- ticzky József közép-ungi esperesnek, tibai apát-plébánosnak az egyházi élet terén folytatott buzgó működés elismeréséül a pápai érdemkeresztet adományozta' * Százados évfordulója lesz 1905-ben a szatmári püsj)ökség alapításának. Eseményekben, hatásokban gazdag száz esztendőről fog beszámolni az az emlékkönyv, melyet Meszlényi Gyula püspök az egyház- megye állapotáról a jövő évben a közönség elé ad. Hogy a százados hálaadás Te Deuma még ünnepélyesebb legyen, Meszlényi püspök határt nem ismerő áldozat- készségében elhatározta, hogy a szatmári székesegyház belsejét megújítja, oltárait ékesebbekké teszi, oltárképeit, faldiszitéseit újra festeti, sekrestyéit kibővíti. E nagyszabású s előre kiszámíthatatlan költséggel járó munkálat már a jövő héten megkezdődik s valószínűleg késő őszig eltart, mely idő alatt a székesegyházban isteni tiszteletek nem tartatnak. * Esküvő. Bacskay Sámuel csapi ev. ref. lelkész leányával, Erzsikével, e hó 7-én kötött házasságot Kovács Mihály. * Növendékpapok fölvétele. A munkácsi egyházmegyébe a következők vétettek fel növendék-papokul. I. éves theologusokul Bacsinszky Szilárd, Roskovics Konstantin, Legeza Jenő és Újhelyi Ödön. írnokokul: Gribovszky Ágoston, Gurbán László, Kovordányi József, Medveczky Pál, Ortutay István, Simsa Dezső, Szemán Mihály, Mosolygó József, Szaxun József és Kossey Theodor. Esztergomba Dankulinecz Gyula helyébe Végső Dániel küldetett. Informátorokul bealkalmaztattak a konviktusba Kohutics Theodor és Legeza Jenő; — a papfitápintézetbe Jeney Dániel és Tóth János, — a márm.-szigeti alumneumba pedig Rácz Mihály. * Kitüntetés. Ő felsége a király Reich Jakab, Turjaremete község birájának buzgó szolgálata elismeréséül az ezüst érdemkeresztet adományozta. * Gyászhir. Súlyos csapás érte az ungvári kir. kath. főgimnázium köztiszteletben álló hittanárát, Dr. Fibiger Sándort, édesanyjának özv. Fibiger Gusztávné Urbanyiczky Terézia úrnőnek e hó 9-én történt el- hunytával. A közrészvétet keltő halálesetről a következő jelentés adatott ki: Dr. Fibiger Sándor, főgirnn. hittanár, a maga és rokonai nevében mélyen szomorodott szívvel jelenti, hogy a jó Istennek tetszett szerető édes, jó anyját özv. Fibiger Gusztávnét szül. Urbanyiczky Teréziát folyó hó 9-én reggel fél 10 órakor a szentségek ájtatos felvétele után életének 82-ik évében magához szólítani. Az Istenben boldogult kedves halott földi maradványai f. hó 11-én d. e. 10 órakor a domb- alja-utczai halottas háznál a róm. kath. anyaszentegy- ház szertásai szerint beszenteltetni,, onnan a róm. kath. plébániai templomba, majd az engesztelő szt mise áldozat bemutatása után a kalvaria sirkeitbe vitetni s a boldog feltámadás reményében nyugalomra helyeztetni fognak. Ungváron, 1903. évi julius 9-ón. Az örök világosság fényeskedjék neki ! * Évzáró az iparos- és kereskedő-tanoncz- iskolában. Az iparos- és kereskedő-tanoncziskolában az 1902—3. tanévi vizsgálatok junius 17-től 23-áig eszközöltettek; az évzáró ünnepélyt kapcsolatban a jutalomdijak kiosztásával f. hő 5-én tartották meg. Ez alkalommal a jóviselet és szorgalom jutalmazására a magánosoktól, úgy mint a helybeli pénzintézetektől befolyt 264 korona összegből az iparos- és kercskedő- tanoncziskola legkiválóbb tanulói jutalmaztattak. — A kereskedő-tanoncziskolában : Roth Illés 17, Guttmann Vilmos 13, Markovics Izidor 9,’ Bernáth Zoltán 8, Szenczer József, Kron Dezső, Lebovics Menyhért, Fischer Nándor, Moskovics Samu és Lebovics Jenő 5—5, Ganzfried Emil, Glanz Jenő, Apfelbaum Ignácz és Groszmann Izrael 3—3 koronával jutalmaztattak. Összesen 89 korona. — Az iparos-tanoncziskolában. Janusovszky István, Deák Mihály, Olcsváry Sándor, Czinku József és Szurej Mihály 6—6, Baka András, Ahne Ödön, Kriszt Tivadar, Bálint József és Tomajkó József 4—4, Seszták Béla, Tárczv László, Csontos János, Tamoska József, Tirpák János, Glanz Elek, Roskovics Mihály, Kafcsák István, Magit Márk és Balogh Gyula 3—3, Czap János, Olcsváry Gábor, Kertész Miklós, Dorgai József, Hahola István, Kiss Lajos, Kazinczy Ferencz, Fuchs István, Grieger György, Lefkó Béla, Gallé Zsigmond, Rácz Kálmán, Litki János, Merkovszky Pál, Pinkovszky János és Revacskó Andás 2—2 koronával kitüntettetek. Összesen: 112 korona. A készpénzbeli jutalmon kívül azok, kik a tanév folyamán legszorgalmasabbak voltak az iskolalátogatásban, még az „Iparosok 01vasótárá“-t is kapták. A kereskedő- tanoncziskolában : Guttmann Vilmos, Markovics Izidor és Apfelbaum Ignácz. Az iparos-tanoncziskolában: Janusovszky István, Ahne Ödön, Kriszt Tivadar, Czinku József, Tomajkó József és Rácz Kálmán. Összesen: 9 darab 63 korona értékben. — Fogadják a szorgalom és a jó magaviselet jutalmazói s a jövő iparosság szellemi kiképzését előmozdítói e helyütt is a tanonczok nevében a felügy. bizottságnak hálás köszönetét. Az igazgatóság. * Pályázat Utmesteri állásra. Az Ungvárme- gyében üresedésbe jött utmesteri állásra pályázatot hirdetett a vármegye alispánja. A pályázati kérvények e hó 29-éig adandók be. * Méhészeti tanfolyam. Gödöllőn e hó 2-án nyílt meg a tanítók részére rendezett tanfolyam. Vármegyénkből Marosi Pál antalcczi, Pék György baranyai és Erdei György radvánczi áll. tanítók jelentek meg a tanfolyamon, kikkel együtt mintegy 15 tanító s 1 morvaországi gazdasági igazgató-tanár hallgatják Valló János méhészeti tanár elméleti fejtegetéseit s a méhészet köréből vett gyakorlati előadásait. Szabad idejükben a tanfolyamhallgatók az e czélra külön be3. oldal. rendezett asztalos-műhelyben mozgatható épitményü kasok, méhészeti eszközök és szerszámok készítésével vannak elfoglalva, hogy ez oldalról szerzett kézügyességüknek az okszerű méhészkedés terén hasznát vehessék. Bizony, nagyon is itt az ideje, hogy számot vessünk a méhószkedéssel is, s ne hagyjuk elveszni a milliókat, melyeket hazánk Flórája kinálva-kinál 1 * Kubowich Gáspár indítványai. Kubowich Gáspár dobóruszkai körjegyző s ungvári házbirtokos e hó 1-én emlékiratot nyújtott be Ungvár városához, melynek lényege a következő: Bevezetésül az amerikai kivándorlást s a kis emberek dolgait tárgyaló művének nyomdai költségéhez anyagi támogatást kér, ezután áttér a tulajdonképpeni tárgyra. — Az ungvári közkórház — igy szól az emlékirat — a városi kaszárnyába elhelyezendő, a kórház épületét pedig bérbe kell adni s a jövedelem pótolná a sasépület elbontása által vesztett hasznot. A Sas-tér piacát a füzesbe kell áttenni. A Sas-tér közepére Bercsényinek 8—10 ezer koronába kerülő szobrát kellene elhelyezni. A szobor költsége a községek 6—20 koronányi hozzájárulásából, Ungvár város 2000 korona adományából állana elő, a kincstártól, káptalantól, egyesektől 2000 korona folyna be. — Az osztrák gyárvárosokba ügynököt küldjön a város, aki odahasson, hogy a kaszárnya üres épületébe gyártelepeket állítsanak. Ilyen ügynököt ő maga is ajánlana. A Dombalja-utcának a csatorna mentén eső házait le kell rombolni s a helyet sétakertté átalakítani. — Az Árokalja- és Honvéd-utcák egy része kisajátítandó s oda helyezendő a „tót-piac,“ mi által a Széchenyi-tér fölszabadulna. Általában nagy súlyt fektet minél több gyár létesítésére s ennek előmozdítására tevékenységét ő is felajánlja, mert kilátása van, hogy az ehhez szükséges egyéni szabadságot magának kieszközölhetné. — Ha a kaszárnyákat mindazonáltal gyárakká átalakítani nem sikerülne, a kincstári uradalmat megkínálná a város, hogy az épületekért erdőt adjon cserébe, a miből minden ungvári háztulajdonos ingyen tűzifát kapna. Általában a gyári munkásokat szívesebben látja a város falai között, mint a katonákat, mert ezek a helyi 'termelés fogyasztói, mig ellenben a németül vezényelt katonaságot osztrák vállalkozók ruházzák föl. — Megjegyezzük, hogy az amerikai kivándorlást stbbi tárgyaló művének kiadhatását anyagilag előmozdítani kéne Kubowich a vármegyétől is, s e kérelem a május hó 29-iki közgyűlésen tárgyaltatott, amikor a törvényhatósági bizottság úgy intézkedett, hogy felhívni rendelte folyamodót, hogy a m. tud. akadémiának oda benyújtott munkájáról szóló bírálatát annak idején terjessze be, s csak akkor fog a közgyűlés az anyagi támogatás érdekében határozni. Bizonyára ilyen lesz Ungvár város határozata is. * A népies gazdasági ismeretterjesztés és mezőgazdasági házi ipari oktatás szervezete érdekében a földmivelésügyi m. kir. miniszter felhívást intézett a gazdasági egyesülethez, hogy az 1903—1904. év telén rendezendő gazdasági előadásokra és tanfolyamokra, valamint mezőgazdasági házi ipari tanfolyamokra vonatkozólag szeptember l-éig részletes tervezetet és költségvetést terjeszszen föl. A miniszter e tanfolyamokat államsegélylyel hajlandó támogatni és ott, ahol a házi ipari tanfolyamok sikerrel tartattak, ahol tehát kellően képzett munkások állanak rendelkezésre, nem zárkózik el a miniszter attól sem. hogy részükre a tömeges termeléshez szükséges gépeket adományozzon. Házi ipari tanfolyamok oly községben szervezen- dők, hol a háznpar valamely ágának meghonosítása, a kellő munkaerő, a könnyen beszerezhető nyersanyag, de különösen a készült tárgyak értékesítése által az sikerrel biztosítható. * A borital- és hus-fogyasztási adó. Érdekes törvényjavaslaton dolgoznak most a pénzügyminisztériumban. Arról van szó, mint a „Hitel“ Írja, hogy az állam a borital és a hús fogyasztási adóját oda akarja ajándékozni a városoknak; ezzel akarja rekom- penzálni az állam a városokat azokért a tetemes kiadásokért, amelyeket az állam helyett közigazgatási munkálatokra fordítanak. Ez az ajándék, ha az 1901-ik esztendő fogyasztási adó bevételét vesszük alapul, körülbelül huszonötödfél millió korona. Lukács László pénzügyminiszter már régebben foglalkozik ezzel az eszmével. Egy Ízben már az expozéjában is utalt rá. Most aztán, hogy a deficzittel küzködő városok száma évről-évre szaporodik és a városokra áthárított állami közigazgatás költsége egyre súlyosabban terheli a városok budgetjét: most aktuálissá vált ismét a pénzügyminiszter eszméje, sőt ma úgy áll a dolog, hogy a pénzügyminisztériumban már dolgoznak az uj törvényjavaslaton s a miuiszter a Ház elé terjeszti a javaslatot, mihelyt a parlamenti viszonyok kedvezőbbek lesznek. Ezzel az ajándékkal nagy veszteség éri az államot, annyi bizonyos, noha az utóbbi esztendőkben a hús- és borital-fogyasztási adóbevétel megcsappant. Hogy az utolsó kilencz esztendő alatt mennyi jövedelme volt az államnak a borital- és a húsfogyasztásból, kitetszik a következő kimutatásból: Borital- Hús- Összesen fogyasztás fogyasztás Ezer korona 1893. év 16,314 7,460 23,774 1894. „ 16,296 7,538 23,834 1895. „ 16,232 7,678 23,910 1896. „ 15,686 8,124 23,810 1897. „ 14,934 7,974 22,908 1898. „ 14,478 7,874 22,352 1899. „ 15,955 8,078 24,033 1900: „ 16,146 8,380 24,526 1901. „ 16,004 8,323 24,327 Ebből az ajándékból Ungvár városának körülbelül 50,000 koronát hozna a borital és húsfogyasztás adója. Nagy kérdés azonban, hogy Lukács László ajándékában lesz-e köszönet ? A dolog ugyanis úgy áll, hogy akik Lukács László politikáját ismerik, azok nem tudják elhinni
