Ung, 1903. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)
1903-07-05 / 27. szám
27. szám. "CT 1ST <33. oldal. (amennyiben a képviselőtestület a kölcsön megszavazását magának fentartotta) a kópviselőtestületenk azok a tagjai, akik a kölcsönt megszavazták, harmadsorban felelős a tartalékalap, végsősorban pedig a község. 60 szakasz. Kik nem részesíthetők gyámpénztári kölcsönökben ? A kölcsön megszavazásában résztvevő előljárósági tagoknak, továbbá a gyámpónztárnoknak, ellenőrnek (jegyzőnek), közgyámnak, a járási főszolgabírónak, a szolgabirónak és a járási számvevőnek, valamint a vármegyei árvaszék tagjainak — hivatali működésük tartama alatt — a községi gyámpénztárból kölcsön nem engedélyezhető. 61. szakasz. Földbirtokra és házakra a becsérték egy harmadrészéig lehet kölcsönt adni. (62. szakasz.) A házakat a kölcsön idejére a tűzkár ellen biztosítani kell, miért is feltétlenül ki kell kötni, hogy a biztosításnak vagy a biztosítási dijak kifizetését igazoló dij- v ál tők beterjesztésének elmulasztása esetén a kölcsönök félmondatnak. A biztosítási kötvényeket és a dijváltókat a pénztárban az illető kötelezvény mellett kell őrizni. 62. szakasz. A jelzálogul szolgáló ingatlanon netán létező terhek e becsértékből háromszoros összeggel leszámitaudók úgy, hogy a megmaradó tiszta becsértékben a kölcsön háromszoros fedezetet találjon. A kölcsön csak a telekkönyvi bekebelezés megtörténte után utalványozható. (1877: XX. t.-cz. 289. szakasz.) 63. szakasz. Ennek a szabályzatnak az arvajmn- zek kezelésére vonatkozó rendelkezései az 1877 : XX. t.-cz. 17., 18. és 19. szakaszaiban az atyának, úgyszintén a vagyont kezelő anyának (1877: XX. t.-cz. 35. szakasz) kiskorú gyermeke készpénzének megfelelő biztosíték mellett való kezelésére és a kikölcsönzés iránti javaslattételre vonatkozó jogait nem érintik. 65. szakasz. Törlesztési könyv. A gyámpénztárból kiadott kölcsönről minden adós részére törlesztési könyvet (nyugtakönyvet) kell kiállítani. Ebbe a könyvvezető (jegyző) minden tőketörlesztés és kamatfizetés alkalmával a főkönyvi adatokkal egyező számfejtési adatokat bejegyezni, magát a tényleges befizetést pedig a pénztárnok és ellenőr a bevételezési naplótétel bejegyzésével és nevük aláírásával igazolják. 56. szakasz Tőketörlesztés és kamatfizetés. A kölcsön utáni tőketörlesztéseket félévi utólagos részletekben, — a kamatokat pedig félévi előleges részletekben, azaz január és julius hónapok első napjain kötelesek a gyámpénztári adósok a gyámpénztárba befizetni. A határidőt elmulasztó adós a késedelmesen befizetett kamatösszeg után is a rendes kamatnak megfelelő késedelmi kamatot tartozik fizetni. (1877: XX. t.-cz. 290. szakasz.) 67. szakasz. Behajtási eljárás. Ha az adós akár a tőketörlesztéseket, akár a kamatokat pontosan nem fizeti: a pénztárnok és ellenőr jelentést tesz a községi elöljárósághoz, mely a felmondás és behajtás iránt intézkedik. 68. szakasz. Méltánylást érdemlő esetekben az elöljáróság a tőketörlesztésre és kamatfizetésre — saját felelőssége mellett — egy évi halasztást engedélyezhet, ha ez által a gyámpénztár érdekei veszélyeztetve nincsenek. A közös kamatkulcs megállapításáról intézkedik a 74. szakasz. A legnevezetesebb újítás az elhagyott gyermekek segélyalapjáról szóló rendelkezés. Ez a tartalékalapról szóló V. fejezet következő szakaszaiban foglaltatik. 78. szakasz. Az a többlet, melylyel a gyámpénztár évi mérlegében kimutatott fedezetek főösszege a kiskorúak és gondnokoltak követeléseinek főösszegét meghaladja : a gyámpénztár tartalékalapja. magamat, a lelkűkre beszéltem, elmondogattam nekik, milyen boldogok a fiatalok, hogy szeretik egymást, mennyire imádják szép két gyermeküket. Minden kérésem, könyörgésem hiábavaló volt. Az asszonynak természetesen sok baja volt az apróságokkal, s e miatt napirenden volt a czivakodás. Feri eleinte csak hallgatott, bátorította, vigasztalta nejét, — megadással tűrte annak lealázó szavait: „ha egy férfi megnősül, úgy tudja el is tartani családját.“ — Ilyen jelenetek után ölébe vette két kis leányát s azok gőgicsélésében lelt vigaszt, talált feledést Később azonban az asszony már a gyermekekkel is rosszul bánt, megtörtént hogy főzni sem akart. — Ez azután csoda-e ha szegény Ferit is kihozta a sodrából s élesen kikelt felesége s szülei eljárása ellen. Erre az asszony azzal felelt, hogy haza utazott szüleihez. — Önök hölgyeim talán el sem hiszik, ha elmondom azt is, hogy otthon még ő volt az, ki férjét minden hazugságokkal vádolta, talán csak azért, hogy az üregek visszafogadják magukhoz. — Ez sikerült is neki, — azon kikötéssel, ha beadja a válópert, — mit meg is cselekedtt. Szegény barátom jó szive ezt a sok lelki rázkódást nem bírta ki — megszabadította magát az élettől, itt hagyva forrón szeretett gyermekeit is. — Úgy hiszem, a ídállottszenvedések megzavarták agyrendszerét, különben gyermekei jövőjéért lett volna ereje az élettel megküzdeni. — Ez már igazán szomorú történet, mondák a hölgyek könnyes szemeiket törölgetve. — S mi van most az asszonynyal s gyerekekkel ? kérdé a háziasszony. — Következő alkalommal majd azokról újból mesélek, most már későre jár az idő. Befejezésül annyit mondok : az ő történetén okulhatnak önök is hölgyeim. Legyenek hűek esküjükhöz, férjüket boldogtalanságban se hagyják el, hanem igaz, odaadó, lemondani, szenvedni tudó segitő-társai legyenek az élet golgotháján. 78. szakasz. A tartalékalap jövedelme áll: a) a tartalékalap saját kamatjövedelméből: b) a kiskorúak és gondnokoltak részére befolyt (előirt) kamatjövedelemből tartalékalap javára levonható jutalékból; c) a kiskorúak és gondnokoltak részére gyámpénztári kezelésbe vett értékek után szedhető őrzési dijakból; és d) abból a kezelési feleslegből, mely egyfelől a kiskorúak és gondnokoltak kamatjövedelmének, másfelől pedig az adósok kamattartozásának a 66, 74. és 75. szakaszokban szabályozott előírása folytán, továbbá a letéteknél (48. szakasz) időközi (interkaláris) kamat- jövedelemként mutatkozik. A tartalékalap jövedelme adómentes. 79. szakasz. A községi gyámpénztár a kiskorú vagy gondnokolt javára befolyt kamatjövedelemből a szabályrendeletben megállapított jutalékot vonja le a tartalékalap javára. Összesített kezelési rendszernél á tartalékalap javára eső ez a jutalék a közös kamatkulcs megállapítása alkalmával vétetik számba (74. szakasz), mig az egyénenkénti pénzkezelési rendszernél a kamatok bevételezése alkalmával esétről-esetre kell a községi szabályrendeletben megállapított jutalékot a tartalékalap javára levonni és bevételezni. 80. szakasz. Őrzési dijak. A kiskorúak és gondnokoltak részére gyámpénztári kezelésbe vett pénzértékek őrzéséért a gyámpénztár a tartalékalap javára a következő dijakat szedi: 1. Drágaságoknál a becsértók minden koronája után 5 évig 1 fillér, 5 évtől 10 évig IV2 fillér, 10 éven túl terjedő időre 2 fillér. A forgalom tárgyát képező jövedelmező értékpapírok (államadóssági kötvények, részvények, sorsjegyek) után a névórték minden koronája utáa 5 évig 7í fillér, 5 éven túl 1 fillér. 2. Jogi okiratokért (ideértve a nem kamatozó magánkötvényeket is), valamint a nem jövedelmező értékpapírokért 10 évig 50 fillér, 10 éven túl terjedő időre 1 korona, 50 koronánál kisebb összegről szóló magánkötvényekért és okiratokért őrzési dij nem jár. 81. szakasz. Az elhagyott gyermekek sególyT- alapja. A belügyminiszter által jóváhagyott gyámpénztári évi mérleg eredménye szerint mutatkozó gyámpénztári tartalékalapok jövedelmének (a tartalékalap saját kamatja, kezelési jutalék, őrzési dij és kezelési felesleg) azt a részét, mely más czólokra lekötve nincsen, a községbeli 7 éven felüli elhagyott gyermekek gondozási költségeire kell fordítani. (1901. XXI. t.-cz. 5. szakasz.) A pénztárvizsgálatról, számadásról és évi mérlegről intézkednek a hátralevő szakaszok. 83. szakasz. A községi gyámpénztárt a biró és a képviselő-testületnek évről-évre e czélra saját kebeléből kirendelt tagja negyedővenkint legalább egyszer, váratlanul, azaz a nénztárnok és ellenőr előzetes tudta nélkül megvizsgálni köteles. Ezenkívül a pénztái vizsgálat akkor is foganatosítandó, ha a számadók személyében változás, vagy ha pénztárátadás történik, vagy ha a pénztár megkárosításának gyanúja merül fel. 86. szakasz. Vizsgálati szempontok. A vizsgálatot a pénztárban kezelt összes értékekre és a naplóknak és a főkönyveknek miként vezetésére is ki kell terjeszteni. Különösen meg kell győződni arról, hogy: a) a pénztári helyiség és a pénzszekrények a biztonsági követelményeknek megfelelnek-e? b) a hivatalos pénzeket nem őrzik-e illetéktelen helyen? c) a pénztári kulcsokat a pénztárnok és ellenőr a szabályzat 3. szakaszának megfelelően őrzik-e és a bevételeket együttesen veszik-e át? d) a naplók összegezése és az átvitelek az utolsó vizsgálatig visszamenőleg helyesek-e? e) a kiskorúak és gondnokoltak, valamint az adósok főkönyvét helyesen vezetik-e ? f) nem bizzák-e más arra nem hivatott egyénre a naplók és főkönyvek vezetését? g) a kölcsönök kiadása és utalványozása az 1877. XX. t.-cz. idevonatkozó rendelkezéseinek és e szabályzatnak megfelelően történik-e? h) a gyámpénztárból kiadott kölcsönökre vonatkozó adóslevelek helyesen vannak-e kiállítva ? i) helyesen irják-e elő a kiskorúak és gondnokoltak javára és az adósok terhére a kamatokat? k) a kamatokat és a tőketörlesztéseket pontosan befizetik-e, a főkönyv szerint lerovásba hozott tőketörlesztések és kamatfizetések a naplóban helyesen vannak-e. elszámolva? 1) az utalványozás alakilag és tartalmilag helyesen történik-e; a naplók mellékletei szabályszerűen vannak-e kiállítva és aláírva? 89. szakasz A gyámpénztár évi számadása. A községi gyámpénztár kezeléséről és az év végén való vagyon állásáról a számadók (pénztárnok és ellenőr) számadást készítenek. E végből a gyámpénztári naplót, valamint a letéti naplót deczember hónap 31-én lezárják, aláírják és a maradványt (készpénz, pénzintézeti betét és értékpapír, adóslevelek és drágaság) a következő évi naplóba átviszik. 91. szakasz. A számadás alapján készült évi mérleget törvényhatósági felülvizsgálat után a számadási évre következő augusztus hónap végéig a belügyminiszterhez fel kell terjeszteni. 92. szakasz. A tartalékalap bevételeiről és kiadásairól szóló kimutatásban, valamint a képviselő-testület határozatában szám szerint meg kell jelölni azt az összeget, mely a tartalékalap évi jövedelméből az 1901. XXI. t.-cz. 5. szakasza értelmében a községbeli 7 éven felüli elhagyott gyermekek gondozási költségeire fordítandó. (81. szakasz.) A közönség köréből. Nyílt kérelem az ungvári iparosszövetkezet igazgatóságához. A napokban vettük a t. igazgatóság felhívását, hogy hátralékos üzletrészi tartozásainkat e hó 5-éig fizessük be, annál inkább, mert különben a szövetkezet kebeléből kizáratunk, de mindazonáltal pereltetni fogunk. Minthogy e hó 12-én lesz a szövetkezetnek közgyűlése, amikor is a t. igazgatóság múlt évi sáfáros- kodásáről be fog számolni, s ezen a közgyűlésen mi és számos társunk is meg akar jelenni, felkérjük a t. igazgatóságot, hogy a kizárás iránti intézkedését a közgyűlés utánra halasztani szíveskedjék, nehogy úgy tűnjék fel a dolog, mintha a t. igazgatóság szándékosan akarná az ez évi közgyűlést néptelenné tenni. Ungvár, 1903. julius 4. Hevesi Mihály, Gaar Iván, Milesik Mihály, Eperjessy Mátyás. Ev. reí. iíjnsági egyesületünk m. hó 28-án tartotta meg a Széchenyi-ligetben nvári tánczmulatsá- gát. Válogatott kicsiny közönséggel, de a legmagasabb fokú kedvvel. Sokat hívtunk meg, mindenkit vártunk, de . . . kevesen jöttek. Elmaradtak azok is, akiket vérségi kötelék fűz ez egyesülethez. Okát ne keressük, . . . talán a kedvezőtlen időjárás (? !) Azok, akik ott voltak, mintha pótolni akarták volna az elmaradtakat, fokozott kedvvel tettek meg mindent maguknak s az összesnek mulattatására. Igyekeztek anyagilag is előmozdítani a mulatság legalább részbeni sikerét. Alig volt belépő, aki a meghatározott díjon felül ne fizetett volna. Legmelegebb köszönetünk nyilvánítása mellett közöljük a nemes szivü felülfizetők neveit: N. t. Komjáthy Gábor, Marczincsák András 4—4 K, Orosz Mi- hályné, Várady György, Várady János 3—3 K, Molnár János, Seyfried Károly 2—2 K, Arday István, Kiss János, Ujlaky József, Pelcz Ferencz P60—P60 K, R. F , T. K. B., Czakl József, Kárpáti Ferencz, Nagy János, Zapaticzky Mihály, özv. Dorgay Gyuláné, Gocs- man Tamás, Lukács Antal 1 — 1 K, Vincze Dániel, Bertha István, Szalontay József, Molnár F., Arday Sándor, özv. Szarvas Istvánná, Eles István, Lengyel Dániel, Sípos János, Kalmárik Ede, Lihvár Bertalan, Braunstetter Béla, Újhelyi János 60—60 f, Gyurkovics Béla 40 f, Komár Mihály, Fidy Béla 20—20 f. r. j. K ŰLÖNFÉLBK * Kanonoki beiktatás. Matyaezko Tivadar munkácsi e. m. székeskáptalani kanonokát junius 28-án iktatta be a székesegyházban Firezák Gyula püspök. A nagymise kezdete előtt felolvastatott a királyi adomány - levél, ennek elhangzása után a püspök meleghangú beszédet intézett az uj kanonokhoz, felruházván őt a megillető jogokkal. Ezután Matyaezko kanonok nagyszámú híveknek nagymisét mondott, mely alkalommal Gébé Péter tanulmányi felügyelő és Melles Gyula kó- dezdei tanár segédkeztek. Nagymise után az uj kanonokot a papnevelő épületében a püspök, a káptalan tagjai s a központi papság, továbbá ismerősei és tisztelői sorából számosán keresték fel üdvözölve őt és jó kívánságokkal elárasztva. Az ünnepelt látogatóit megvendégelte,' a melynek folyamán beszédjében megköszönte püspökének kegyességét, a melyben őt részeltette, Kende Péter 0. gy. képviselő pedig üdvözölte a házigazdát, díszes állása reá váró működéséhez a mindenható kegyelmét kérve. * Városi közgyűlés volt m. hó 30-án, amelyen alig 15 képviselőtestületi tag vett részt. * Gyámpénztári kezelés a városnál. A rendezett tanácsú városok gyámpénztárának kezelése tárgyában kibocsátott m. kir. belügyminiszteri szabály- rendelet ez évi julius 1-én lépett életbe. Ennek értelmében a képviselőtestületnek is a szabályrendelet egyes intézkedéseit foganatosítani kellett. És pedig azt kellett elhatározni, hogy a gyámoltak és gondnokoltak pénze egyénenkint vagy összesítve kezeltessók-e ? A képviselő- testület in. hó 30-án tartott ülésén kimondotta, hogy a pénzek egyénenkint lesznek továbbra is kezelve. A gyámpénztárnak időszakonkinti vizsgálatához a hivatalbeliek mellé kiküldettek Kardos Emil és Thirman Samu. A szabályrendelet értelmében a bank-betéti könyvecskékre a pénzintézetnek, amennyiben jövőben gyámhatósági betéteket kezelni hajlandó, köteleznie kell magát arra, hogy a betétkönyvre eszközölt pénzkivitel felől 24 óra alatt a gyámhatóságot értesíteni tartozik. Ily kötelező nyilatkozatnak kivételével a polgármester "megbizatott. Az uj szabályrendelet szerint az eddigi gyakorlattól eltórőleg, a városi könyvelő teljesiti a könyvelést, vezeti a gyámoltak, gondnokoltak és az adósok főkönyvét. A gyámpónztári számadásokat a pénztárnok, könyvelő s az ellenőr készítik. A polgár- mester czimére postán érkező pénzeket közvetlenül a pónztárnok veheti csak át. Ezen és a többi intézkedéseknek betartására a képviselőtestület az arra köteles tisztviselőket utasította. * Esküvők. Orosz Endre ungvári kir. járásbi- rósági írnok, junius 30-án házasságot kötött Bodnár Ilonával, Bodnár Pál ungvári szobafestő leányával. — Weisz Mór népbanki könyvelő e hó 7-én tartja esküvőjét Pásztor Arankával dr. Preusz Adolf és neje húgával Ungvárt. * Kirendelés. Vármegyénk főispánja Tahy Endre vármegyei IV. aljegyzőt, a határszéli vasútépítés tartamára Sztavrm székhely lyel felállított szolgapirói kirendeltség vezetésével megbízta, ugyanekkor Lipcsey István nagybereznai szolgabirósági dijnokot ugyanoda írnokká nevezte ki. Az uj szolgabiró állását í. hó 6-án foglalja el. A kirendeltség ügyszabályzatából közöljük, hogy : Hatásköre általában kiterjed a vasútépítéssel, erdei vagy más munkálatokkal összefüggő közigazgatási, közbiztonsági, közrendószeti, kihágási ügyekre és különösen a munkaadók és munkások közötti viszonyokra.
