Ung, 1903. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)
1903-03-29 / 13. szám
2. oldal. kérte, hogy az indítványnak későbbi tárgyalásába nyugodjék bele a képviselőtestület. A képviselőtestület — az interpelláló-inditvá- nyozó kivételével — a polgármester válaszát a villany- világitási ügyben tudomásul vette. A Fehér Hajó építése ügyénél azonban felszólalt Reismann Ignácz, s nehézményezte, hogy a kishid- utczai rész elzárása nemcsak a kocsiközlekedést akadályozza, hanem a gyalogjárókét is. Mocsáry Géza t. ügyész indítványára megbiza- tott a polgármester, hogy ez ügyben a legközelebbi tanácsülésen tegyen intézkedést. Végre a napirendre került a sor, a képviselő- testület egyhangúlag elhatározta, hogy a pénzügyigazgatóság felhívásához képest a házadó-katasztert elkészítteti, annak elkészítésével Reviczky Károly adóügyi tanácsost és Mérő Vilmos könyvelőt bízza meg, s tekintettel, hogy ez olyan újabb alapvető munka, mely a hivatalos órák alatt el nem készíthető, minthogy az a helyszínén eszközlendő, ezért 500 K külön díjazást szavazott meg. Halpert Bernát az iránt kérvényezett, hogy a képviselőtestület kötelezze a Grünwald Testvérek és Schiffer czéget helypénz fizetésre azon elárusító helyek után, a melyeket ő a Fehér Hajó s a Roth-házból kiköltözötteknek az Uj-, a Széchenyi-téren és a Nagy- utczán épített. Berzeviczy István rendőrkapitány Halpert ké- ■'íelmét nem tartja jogosultnak, mert neki nem Ungvár város közterei adattak bérbe, de a helypénzszedési jog, — ebben őt pedig senki sem gátolja. Berzeviczy rendőrkapitány Reismann felszólalásánál még nem volt a teremben, s igy egyúttal Heismannak is megadta a feleletet, hogy a kishid-utczai kocsi közlekedést azért záratta el, mert a Fehér Hajó építése az erre a czélra szolgáló építési anyagoknak lerakása, az ide anyagot hordó fuvarosoknak összetorlódása folytán, — amit pedig tűrni kell, mert különben a Fehér Hajó felépíthető egyáltalán nem volna, — teljes lehetetlen volt ott a kocsiközlekedést tovább is engedélyezni, minthogy az elgázolások s esetleges nagyobb szerencsétlenségek feltétlenül bekövetkeztek volna. Különben is a kocsiközlekedés elzárása csak 3—4 hétig fog tartani, addig, mig a földkiemelési és alapozási munkát befejezik. Azután ismét szabad lesz az ut. A gyalogközlekedés megkönnyítésére éppen felszólalónak a fia által előterjesztett kérelemre már intézkedett, úgy, hogy a gyalogközlekedés teljesen akadálytalan. Csodálkozik tehát, hogy Reismann mégis felszólalt, s egyáltalán különösnek találja azt, hogy mig a magánépitkezósek- ből előálló forgalmi nehézségeket és utczai térfoglalásokat senki sem kifogásolja, addig a város építkezésénél sokan oly követelményekkel állanak elő, amit teljesíteni egyáltalán nem lehet, nem lehet különösen oly szűk utczában, minő a Kishid-utcza. Kéri tehát a képviselő-testületet, hogy válaszát s tett intézkedését, ami éppen a közönség testi épségének biztonságából történt, vegye jóváhagyólag tudomásul. (Helyeslés.) Mocsáry Géza t. ügyész indítványára azután Halpert kérelme a jogügyi bizottságnak adatott ki véleményezés végett. Nagyobb vitát keltett Fisch Bernát napidijas kérvénye, melylyel további alkalmaztatását kérte. A polgármester ugyanis őt, mint létszámfeletti dijnokot elbocsátotta. Fisch pedig azt kérte, hogy a képviselő- testület további alkalmazását engedélyezze. Már-már úgy állott a dolog, hogy Fisch kérelmének hely adatik, mikor felállott Reismann Bertalan, aki azon általános megütközést keltő kijelentést tette, hogy a polgármester csak azért bocsátotta el Fischt, mert Fisch — zsidó. Óriási ellentmondás keletkezett erre, s végre is a többség a polgármester intézkedését he- lyeslőleg tudomásul vette. A városi vágóhídi jégverem javítási munkálatai Demeter Mihály ácsmesterre bízattak 1469 k. költséggel. Ezzel a 26-iki közgyűlés véget ért. 27-ón a költségvetés tárgyalása következett. A költségvetés általánosságban elfogadtatván, megadatott egyúttal még a tanácsnak két havi indem- niti is. Mihalkovich József indítványt tett, hogy a város jövedelmeinek fokozása végett — a nem örökösödés folytán történő ingatlanváltozások alkalmával a város is szedjen lV2%-os illetéket, illetve ez illetóksze- dési jog engedélyezése a belügyminisztertől kérelmez- tessék. Ez indítvány helyesléssel fogadtatván, az előmunkálatok megtétele végett kiadatott a tanácsnak. Következvén a költségvetés részletes tárgyalása. Az épületek után befolyó jövedelmek rovatánál olvastatott Fincicky Mihálynak a pénzügyi bizottság által elfogadásra ajánlott indítványa, hogy mondja ki a képviselőtestület, mikép a Fekete Sas épületet lebontatja, s ezért a bérlőknek a bérletet ez évi november hó 1-ére felmondja. A képviselőtestület az indítványnak a községi törvény 107. §-a értelmébeni tárgyalására ez évi ápril hó 27-ét tűzte ki. A kávéházi záróra-dijak tételnél Mihalkovich József és Kerekes István dr. erősen kifogásolták, hogy a kávéházak legtöbbje majd minden éjjel nyitva van, ami erkölcstelenségre ad alkalmat. Kerekes dr. különösen a hazárd-játékosokat ajánlotta a rendőr- kapitány figyelmébe. Berzeviczy István mindkét felszólalásra megnyugtató választ adott. A fedezeti résznél nem volt ezután több felszólalás s igy az letárgyaltatván, az összes rendes bevétel 73.383 K 86 fillér. A rendkívüli 95,281 K 03 fillérben állapíttatott meg. Ezzel a költségvetés további tárgyalása elhalasztatott. TT 3ST <3Felelet. Bacskay Sámuel méhésztársunk az „Ung" 12. számában „Az ingatlan kettős kaptár előnyei, mindenféle ingatlan épitményü méhlak felett“ ez., e tavaszon kiadandó méhészeti útmutatójából egy szemelvényt közöl és nyílt felhívást intéz hozzánk, hogy jelentsük ki: mit kívánunk még ezen előnyökön felül? A felhívottak nevében — kik között a nevem ki volt emelve — válaszom a következő: Aki elolvasásra méltatta az eddig megjelent „Méhészeti levél“ czimü közleményeimet, világosan láthatta, hogy e téren kezdő vagjmk, méhészeti müveket nem olvastam, okszerű méhészkedésem alapját csak a múlt nyáron a gödöllői állami méhészeti gazdaságban szereztem, ott tankönyvekből nem tanítottak, mert — mint mondám — ott: az az elfogadott elv: Gyakorlat mindennek a mestere. Mikép jöhetnék én ahhoz, hogy egy több évtized óta okszerűen méhészkedő és az ez irányú irodalomban — talán túlfokozott tevékenységet kifejtő megyei méhészetünk nesztorával vitatkozásba, művének bírálatába — fogjak. Ezt tennem lehetetlen. Tisztelettel emelek kalapot előtte, de ily nagy dolgok megfejtéséhez, mint a nevezett művének is a czélja: a száz év előtt használatban volt kettős kaptár-rendszer felújításához és átalakításához nem szólok. Hive és követője vagyok és maradok is az országos méretű keretes kaptároknak, melyeket sajátkezűig készítek s velők okszerűen fogok méhészkedői mindaddig, mig egy ezredév előtt használatban volt kaptár vagy fatörzs átalakításának kedvező kiösmeré- sébe nem jövök s annak előnyeit legalább is az elsorolt 11 pontban foglaltak 2-szeresével fogom meg- toldhatni. Hogy épen miért én és miért épen ifjabb méhésztársaim lettek kívánságaink feltárására felhiva s nem az idősebb méhészek, kik már több éve sikerrel méhészkednek a keretes kaptárokkal (mint Berzeviczy István bajánházi földbirtokos, Könyves Mihály kartársam Sólymoson és mások) nem tudom. Lehet talán azon véletlen szerencsének tudnom, hogy e napokban a szakösmert nagytiszteletü méhész urnák bemutatkoztam, mely alkalommal szives volt kiadandó művének egy néhány szép és gyakorlati irányú részletét felolvasni, csekélységem azonban ezen részletek hallomásából Ítéletet az egész műre nem mondhat. Méhészetünk pangása — szerintem — épen a sok mindenféle méhlak feltalálásának és újításának a következménye. Ne az újításokkal foglalkozzunk, hanem — kezdjük az elején — a méhészet kedvoltetésével, hogy községenkint ne csak 2—4 intelligensebb ember foglalkozzék vele, hanem minden ember s akkor drága hazánk nektárt termő virágos völgyei s erdei ki fognak használtatni. Ismételve állítom, hogy bármily érthetően és gyakorlati tapasztalaton alapuló mű olvasása, tanulmányozása után sem lesz senki méhész, ha nem gyakorol. Végül azon kéréssel vagyok bátor fordulni az ungmegyei gazdasági egyesület mélyen tisztelt vezetőségéhez, hogy nekem és a többi kezdő méhész-társamnak is tegye lehetővé — anyagi támogatása által — a méhészetet népszerűsíteni, megkedveltetni és ezen gazdálkodási ág által is a szegényebb néposztályt boldo- gittatni és hontartani. Répay László áll. taniló, méhész. TARKASÁGOK. Czenczi néni beszél . . . A múlt század épületelemek romjaiból felkavart porfelhőbe vagyunk burkolva. Tüdőnkbe szívjuk a lebontott épületek törmelékét s a divatos hosszú sleppes szoknyánkkal behurczoljuk lakásainkba is ezt a rnész- anyagot, mely csip, mintha az utczák paprikával lennének behintve ; az urak segíthetnek magukon ha csizmát viselnek e nyáron; úgyis divatot kezdenek a suj- tásos magyar viselettel. De hát Ungvár nagyságáért illik áldozatot hozni. Ne csak szenvedélyeink okából szolgáljunk rá kis Páris elnevezésre, hanem díszes paloták is emelkedjenek a Kárpátok tövében fekvő uj BabyIonban. Kellemetlen, hogy a toronyórák világba járnak. IJagyján még, ha valaki a vasútról lemarad, de ha az ember a randevúról késik el, mint én a minap, azon már a közelebb induló vonat sem segíthet Kicsiptem magam, nagy böjti száraz rizsporral hintettem be ovál arezomat s mire odaértem, a hol gyakran koplaló boldogságomat véltem feltalálni, türelmetlen természetű, barátom, az ungvári nőimádók egyike, már mást fűzött karjaiba. El voltam keseredve, mert nem mindenikünk- nek képezi erényét — a lemondás. Ifjú kapitány ur, kérje fel a képviselőtestületet, hogy áldozzanak valamit a toronyórák javítására is, ne legyen a város nevezetes arról mint Herz s a többi vendéglősök, a hol az éttermekben függő faliórák emlékezet óta nem járnak. A tavaszi nap úgy vonz. A iák és bokrok virágrügyei a várva várt első meleg esőre kipattannak majd s a tavaszi üde levegő az idegeket is oly kellemes bizsergésbe hozza. A Szóchenyi-ligetbe fogunk menekülni a nagy por elől; az a tanácsom azonban, hogy oda csak a nappali időben menjünk, mert hogy az idén ezt a sok építést csinálják és sok itt az idegen munkás, félős lehet este a pinczesor utczában járni. A mit abból gyanítok, mert a minap este a rendőrfőt ott láttam egy privát emberrel; bizonyosan rossz lelkeket üldözött. Szegény tizenkettedik örege a városházának, elküldik. Ha fiatal vagyok még, én tudtam volna rajta segíteni, hogy megmaradjon, mert felmentem volna megkérni a polgármestert, hogy tartsa meg őt. De hagyján hogy fonnyadt az arczom, de immár lábaim is gyöngék, nem bírom a garádicsot. Beszéli az uram 13. szám. különben, hogy a képviselőtestület szónokainak sikerült volna a polgármester szivére hatni, ha a manó az ülésterembe nem hozza Reismann Bertit, a ki a polgármestert úgy mutatta be szónoklatában, mintha ő a kérdés alatt álló öreg zsidó dijnoknak antiszemilasága okából mondott volna föl. Persze nagy kavarodás .lett erre s az üléstermet többen elhagyták, mire pedig a szavazás következett, a képviselőtestületnek városi hivatalnok-tagjai többséget alkotva megszavazták, hogy Reismann antiszemita polgármesterének intézkedését helyeslik. Ez is ritkaság számba megy különben, hogy a városi tisztviselők egyhangúlag a polgármestert támogatták. Fisch bácsi ott állott a gyülésterem ajtaja előtt s erősen remélte is, hogy ügye kedvező dűlőre jut; de a mikor kihangzott a Reismann hangja, Sei- fensteiner Salamonnal igy kiáltott: „Isten ments meg barátaimtól, ellenségeimmel majd csak elbánok !“ Különben a szőlő rügye is termésre fakadna, ha az a téli nagy hideg napokon el nem fagy. A mi azonban nem akadályozza azt a szabad előadást, hogy az Özvegyi-féle kávéházi helyiségben minden ebéd után a szőlőmivelés módozatait tárgyalják. A földmive- lésügyi miniszter nem is tudja, hogy olyan szakerők vannak a vidéken, a kik a megfagyott rügyből is termést tudnak kidisputálni. Szirmai Gyurka különben alaposan kihasználta Beregszászon volt esküdti minőségét, mert az igazságügyi alap terhére szőlőtenyésztési tanulmányokkal lett gazdagabbá. A helyi politika meghozta gyümölcsét. A mit különben Isten tudja hányadszor hallok már, megalakítják itt a függetlenségi pártot s Leblovics vendéglősnek vasárnap kiszolgáltatott bankettjén olyan helyre testvéri ölelkezés folyt, hogy még a szabadalmazott szabadelvű pártbeliek is átvonultak a függetlenségi párthoz s az uramtól hallottam, a ki különben a hatalomtól mit se vár, hogy egyik vendége a jó vacsorának, Zichy Jenő grófot pártvezérré tette s az ő pártjához való csatlakozását nyomban be is jelentette. Különben nem sokat adok én az ilyen vacsoraközi lelkesedésre. Magamról tudom, hogy ha illatos kávé után eltracscsolunk, nyomban a coléin hatása alatt mindenre ráadnánk magunkat. De mire ez az izgató anyag megemésztődik, úgynevezett — napirendre térünk. A férfiak az ünnepségekből e tavaszon mód nélkül kivették a részüket. Jó lesz már nemcsak a közügyeket és a várost, hanem bennünket is boldogítani. Mert boldogult Kraft Ebing tanár azt is megállapította, hogy a sürü politizálás izgalmai a férfiak idegrendszerét annyira megviselik, hogy egyébre nem szolgálnak, csakis elfogyasztják a feltálalt ételt s nagyokat alusznak rá. Miért is a népesedési mozgalom statisztikájában azután sötét foltok mutatkoznak. Jó vidéki uraim, no politizáljanak hát annyi sokat, hanem szolgáljanak más módon is a hazának. Mire e sorok világ elé kerülnek, a városi költségvetést is megszavazzák s a villanyvilágítás meg a Fehér-hajó építés keresztülvitelének érdemeiből font koszorúban egy szerény babérlevél fogja zöldelő hegyét kimutatni, annak örömére, hogy a költségvetés husvét előtt készen van s a városi tisztikar elővéteti a fizetésemelést tárgyazó szabályrendelet tervezetét. Ez a hús, a többi oda felvett §§-ok ama szükséget pótolják, mint a hogy a jóizlésü úri szakács teszi, a ki a sültet világért se tálalja fel a nélkül, mielőtt azt garnirunggal el nem látja. KÜLÖNFÉLÉK * Felségsegélyek. Özv. Vass Györgyné ptruk- sai lakosnő, Laky József nyarádi ev. ref, Karpinecz Titus nagyturiczai gk. és Képára Cyril ároki gk. tanítók 30—30 K; Jaczkovics Miklós gk. lelkész 50 K felségsególyben részesültek. * A katonaság köréből. Báró Mertens altábornagy, hadtestparancsnok és kassai vezénylő tábornok az itteni helyőrség megvizsgálása végett Báró Vucherer vezérkari őrnagy kíséretében e hó 25-én városunkba érkezett. Itt tartózkodása alatt Firczák Gyula püspök vendége volt. * Elmaradt közgyűlés. Az ungvári kerületi betegsególyző-pénztár ez évi rendes közgyűlése a közgyűlési kiküldötteknek nem kellő számban való megjelenése miatt a múlt vasárnap nem volt megtartható s igy az ápril hó 5-én, d. u. 2 órakor fog a városháza tanácstermében megtartatni. * Népgyülés a katonai javaslatok ellen. Az elmúlt vasárnap népgyülés volt Ungváron, a katonai javaslatok ellen. A népgyülésre megérkezett Komjáthy Béla, a nagykaposi vál. kér. o. gy. képviselője is, a ki több, mint fél óráig tartó beszédet mondott a katonai javaslatok ellen. A nópgyülésen, mely d. u. 4 órakor kezdődött s a Széchenyi-téren folyt le, szólották még Komjáthy Gábor ev. ref. lelkész, aki a gyűlés elnöke volt, sReismann Henrik dr. ügyvéd. Végül a következő határozati javaslat fogadtatott el : Ungvár rendezett tanácsú város és vidékének 1903. márczius 22-én tartott nópgyülésen egybegyült közönsége elhatározza : 1. A függetlenségi és 48-as pártnak Ungváron és a vidék több helyén való megalakítását. 2. Az országgyűlési függetlenségi és 48-as pártot, mint am gyár önáll ság és szabadság dicső szószólóját a katonaajiavaslatok elleni lelkes és kitartó küzdelmében hálás szívvel üdvözli és arra kéri, hogy a küzdelmet addig abba ne hagyja, mig a nemzet jogos kívánalmai nem teljesülnek. Este Komjáthy Béla o. gy. képviselő tiszteletére pártkülönbség nélkül számosán gyűltek össze a Korona emeleti termébe, amikor is Komjáthy Béla iránt a közönség minden rétegében élő tisztelet, szeretet és becsülós számos felköszöntőbeu nyilvánult. * Tanitó-gyülés. Az „ungvármegyei ált. nópt. egyesület választmánya" e hó 26-án tartotta meg gyűlését, mikor is elhatározta, hogy a jáaáskörök f. évi
