Ung, 1903. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1903-03-29 / 13. szám

2. oldal. kérte, hogy az indítványnak későbbi tárgyalásába nyu­godjék bele a képviselőtestület. A képviselőtestület — az interpelláló-inditvá- nyozó kivételével — a polgármester válaszát a villany- világitási ügyben tudomásul vette. A Fehér Hajó építése ügyénél azonban felszólalt Reismann Ignácz, s nehézményezte, hogy a kishid- utczai rész elzárása nemcsak a kocsiközlekedést aka­dályozza, hanem a gyalogjárókét is. Mocsáry Géza t. ügyész indítványára megbiza- tott a polgármester, hogy ez ügyben a legközelebbi tanácsülésen tegyen intézkedést. Végre a napirendre került a sor, a képviselő- testület egyhangúlag elhatározta, hogy a pénzügyigaz­gatóság felhívásához képest a házadó-katasztert el­készítteti, annak elkészítésével Reviczky Károly adó­ügyi tanácsost és Mérő Vilmos könyvelőt bízza meg, s tekintettel, hogy ez olyan újabb alapvető munka, mely a hivatalos órák alatt el nem készíthető, mint­hogy az a helyszínén eszközlendő, ezért 500 K külön díjazást szavazott meg. Halpert Bernát az iránt kérvényezett, hogy a képviselőtestület kötelezze a Grünwald Testvérek és Schiffer czéget helypénz fizetésre azon elárusító helyek után, a melyeket ő a Fehér Hajó s a Roth-házból kiköltözötteknek az Uj-, a Széchenyi-téren és a Nagy- utczán épített. Berzeviczy István rendőrkapitány Halpert ké- ■'íelmét nem tartja jogosultnak, mert neki nem Ungvár város közterei adattak bérbe, de a helypénzszedési jog, — ebben őt pedig senki sem gátolja. Berzeviczy rendőrkapitány Reismann felszólalásánál még nem volt a teremben, s igy egyúttal Heismannak is megadta a feleletet, hogy a kishid-utczai kocsi közlekedést azért záratta el, mert a Fehér Hajó építése az erre a czélra szolgáló építési anyagoknak lerakása, az ide anyagot hordó fuvarosoknak összetorlódása folytán, — amit pedig tűrni kell, mert különben a Fehér Hajó felépít­hető egyáltalán nem volna, — teljes lehetetlen volt ott a kocsiközlekedést tovább is engedélyezni, mint­hogy az elgázolások s esetleges nagyobb szerencsét­lenségek feltétlenül bekövetkeztek volna. Különben is a kocsiközlekedés elzárása csak 3—4 hétig fog tar­tani, addig, mig a földkiemelési és alapozási munkát befejezik. Azután ismét szabad lesz az ut. A gyalog­közlekedés megkönnyítésére éppen felszólalónak a fia által előterjesztett kérelemre már intézkedett, úgy, hogy a gyalogközlekedés teljesen akadálytalan. Csodálkozik tehát, hogy Reismann mégis felszólalt, s egyáltalán különösnek találja azt, hogy mig a magánépitkezósek- ből előálló forgalmi nehézségeket és utczai térfoglalá­sokat senki sem kifogásolja, addig a város építkezé­sénél sokan oly követelményekkel állanak elő, amit teljesíteni egyáltalán nem lehet, nem lehet különösen oly szűk utczában, minő a Kishid-utcza. Kéri tehát a képviselő-testületet, hogy válaszát s tett intézkedését, ami éppen a közönség testi épségének biztonságából történt, vegye jóváhagyólag tudomásul. (Helyeslés.) Mocsáry Géza t. ügyész indítványára azután Halpert kérelme a jogügyi bizottságnak adatott ki vé­leményezés végett. Nagyobb vitát keltett Fisch Bernát napidijas kérvénye, melylyel további alkalmaztatását kérte. A polgármester ugyanis őt, mint létszámfeletti dijnokot elbocsátotta. Fisch pedig azt kérte, hogy a képviselő- testület további alkalmazását engedélyezze. Már-már úgy állott a dolog, hogy Fisch kérelmének hely ada­tik, mikor felállott Reismann Bertalan, aki azon ál­talános megütközést keltő kijelentést tette, hogy a polgármester csak azért bocsátotta el Fischt, mert Fisch — zsidó. Óriási ellentmondás keletkezett erre, s végre is a többség a polgármester intézkedését he- lyeslőleg tudomásul vette. A városi vágóhídi jégverem javítási munká­latai Demeter Mihály ácsmesterre bízattak 1469 k. költséggel. Ezzel a 26-iki közgyűlés véget ért. 27-ón a költ­ségvetés tárgyalása következett. A költségvetés általánosságban elfogadtatván, megadatott egyúttal még a tanácsnak két havi indem- niti is. Mihalkovich József indítványt tett, hogy a vá­ros jövedelmeinek fokozása végett — a nem örökösö­dés folytán történő ingatlanváltozások alkalmával a vá­ros is szedjen lV2%-os illetéket, illetve ez illetóksze- dési jog engedélyezése a belügyminisztertől kérelmez- tessék. Ez indítvány helyesléssel fogadtatván, az elő­munkálatok megtétele végett kiadatott a tanácsnak. Következvén a költségvetés részletes tárgyalása. Az épületek után befolyó jövedelmek rovatánál olvas­tatott Fincicky Mihálynak a pénzügyi bizottság által elfogadásra ajánlott indítványa, hogy mondja ki a képviselőtestület, mikép a Fekete Sas épületet lebon­tatja, s ezért a bérlőknek a bérletet ez évi novem­ber hó 1-ére felmondja. A képviselőtestület az indítványnak a községi törvény 107. §-a értelmébeni tárgyalására ez évi ápril hó 27-ét tűzte ki. A kávéházi záróra-dijak tételnél Mihalkovich József és Kerekes István dr. erősen kifogásolták, hogy a kávéházak legtöbbje majd minden éjjel nyitva van, ami erkölcstelenségre ad alkalmat. Kerekes dr. különösen a hazárd-játékosokat ajánlotta a rendőr- kapitány figyelmébe. Berzeviczy István mindkét felszólalásra meg­nyugtató választ adott. A fedezeti résznél nem volt ezután több felszó­lalás s igy az letárgyaltatván, az összes rendes bevé­tel 73.383 K 86 fillér. A rendkívüli 95,281 K 03 fil­lérben állapíttatott meg. Ezzel a költségvetés további tárgyalása elhalasz­tatott. TT 3ST <3­Felelet. Bacskay Sámuel méhésztársunk az „Ung" 12. számában „Az ingatlan kettős kaptár előnyei, minden­féle ingatlan épitményü méhlak felett“ ez., e tavaszon ki­adandó méhészeti útmutatójából egy szemelvényt közöl és nyílt felhívást intéz hozzánk, hogy jelentsük ki: mit kívánunk még ezen előnyökön felül? A felhívottak nevében — kik között a nevem ki volt emelve — válaszom a következő: Aki elolvasásra méltatta az eddig megjelent „Méhészeti levél“ czimü közleményeimet, világosan lát­hatta, hogy e téren kezdő vagjmk, méhészeti müveket nem olvastam, okszerű méhészkedésem alapját csak a múlt nyáron a gödöllői állami méhészeti gazdaságban szereztem, ott tankönyvekből nem tanítottak, mert — mint mondám — ott: az az elfogadott elv: Gyakorlat mindennek a mestere. Mikép jöhetnék én ahhoz, hogy egy több évtized óta okszerűen méhészkedő és az ez irányú irodalom­ban — talán túlfokozott tevékenységet kifejtő megyei méhészetünk nesztorával vitatkozásba, művének bírála­tába — fogjak. Ezt tennem lehetetlen. Tisztelettel eme­lek kalapot előtte, de ily nagy dolgok megfejtéséhez, mint a nevezett művének is a czélja: a száz év előtt használatban volt kettős kaptár-rendszer felújításához és átalakításához nem szólok. Hive és követője vagyok és maradok is az or­szágos méretű keretes kaptároknak, melyeket sajátke­zűig készítek s velők okszerűen fogok méhészkedői mindaddig, mig egy ezredév előtt használatban volt kaptár vagy fatörzs átalakításának kedvező kiösmeré- sébe nem jövök s annak előnyeit legalább is az elso­rolt 11 pontban foglaltak 2-szeresével fogom meg- toldhatni. Hogy épen miért én és miért épen ifjabb mé­hésztársaim lettek kívánságaink feltárására felhiva s nem az idősebb méhészek, kik már több éve sikerrel méhészkednek a keretes kaptárokkal (mint Berzeviczy István bajánházi földbirtokos, Könyves Mihály kartársam Sólymoson és mások) nem tudom. Lehet talán azon véletlen szerencsének tudnom, hogy e napokban a szakösmert nagytiszteletü méhész urnák bemutatkoztam, mely alkalommal szives volt kiadandó művének egy néhány szép és gyakorlati irányú részletét felolvasni, csekélységem azonban ezen részletek hallomásából Íté­letet az egész műre nem mondhat. Méhészetünk pan­gása — szerintem — épen a sok mindenféle méhlak feltalálásának és újításának a következménye. Ne az újításokkal foglalkozzunk, hanem — kezdjük az elején — a méhészet kedvoltetésével, hogy községenkint ne csak 2—4 intelligensebb ember foglalkozzék vele, ha­nem minden ember s akkor drága hazánk nektárt termő virágos völgyei s erdei ki fognak használtatni. Ismételve állítom, hogy bármily érthetően és gya­korlati tapasztalaton alapuló mű olvasása, tanulmányo­zása után sem lesz senki méhész, ha nem gyakorol. Végül azon kéréssel vagyok bátor fordulni az ungmegyei gazdasági egyesület mélyen tisztelt vezető­ségéhez, hogy nekem és a többi kezdő méhész-társam­nak is tegye lehetővé — anyagi támogatása által — a méhészetet népszerűsíteni, megkedveltetni és ezen gaz­dálkodási ág által is a szegényebb néposztályt boldo- gittatni és hontartani. Répay László áll. taniló, méhész. TARKASÁGOK. Czenczi néni beszél . . . A múlt század épületelemek romjaiból felkavart porfelhőbe vagyunk burkolva. Tüdőnkbe szívjuk a le­bontott épületek törmelékét s a divatos hosszú sleppes szoknyánkkal behurczoljuk lakásainkba is ezt a rnész- anyagot, mely csip, mintha az utczák paprikával lenné­nek behintve ; az urak segíthetnek magukon ha csiz­mát viselnek e nyáron; úgyis divatot kezdenek a suj- tásos magyar viselettel. De hát Ungvár nagyságáért illik áldozatot hozni. Ne csak szenvedélyeink okából szolgáljunk rá kis Páris elnevezésre, hanem díszes pa­loták is emelkedjenek a Kárpátok tövében fekvő uj BabyIonban. Kellemetlen, hogy a toronyórák világba járnak. IJagyján még, ha valaki a vasútról lemarad, de ha az ember a randevúról késik el, mint én a minap, azon már a közelebb induló vonat sem segíthet Kicsiptem magam, nagy böjti száraz rizsporral hintettem be ovál arezomat s mire odaértem, a hol gyakran koplaló bol­dogságomat véltem feltalálni, türelmetlen természetű, barátom, az ungvári nőimádók egyike, már mást fűzött karjaiba. El voltam keseredve, mert nem mindenikünk- nek képezi erényét — a lemondás. Ifjú kapitány ur, kérje fel a képviselőtestületet, hogy áldozzanak valamit a toronyórák javítására is, ne legyen a város nevezetes arról mint Herz s a többi vendéglősök, a hol az ét­termekben függő faliórák emlékezet óta nem járnak. A tavaszi nap úgy vonz. A iák és bokrok virág­rügyei a várva várt első meleg esőre kipattannak majd s a tavaszi üde levegő az idegeket is oly kellemes bizsergésbe hozza. A Szóchenyi-ligetbe fogunk menekülni a nagy por elől; az a tanácsom azonban, hogy oda csak a nappali időben menjünk, mert hogy az idén ezt a sok építést csinálják és sok itt az idegen munkás, félős lehet este a pinczesor utczában járni. A mit abból gyanítok, mert a minap este a rendőrfőt ott láttam egy privát emberrel; bizonyosan rossz lelkeket üldözött. Szegény tizenkettedik örege a városházának, el­küldik. Ha fiatal vagyok még, én tudtam volna rajta segíteni, hogy megmaradjon, mert felmentem volna megkérni a polgármestert, hogy tartsa meg őt. De hagyján hogy fonnyadt az arczom, de immár lábaim is gyöngék, nem bírom a garádicsot. Beszéli az uram 13. szám. különben, hogy a képviselőtestület szónokainak sike­rült volna a polgármester szivére hatni, ha a manó az ülésterembe nem hozza Reismann Bertit, a ki a pol­gármestert úgy mutatta be szónoklatában, mintha ő a kérdés alatt álló öreg zsidó dijnoknak antiszemilasága okából mondott volna föl. Persze nagy kavarodás .lett erre s az üléstermet többen elhagyták, mire pedig a szavazás következett, a képviselőtestületnek városi hi­vatalnok-tagjai többséget alkotva megszavazták, hogy Reismann antiszemita polgármesterének intézkedését helyeslik. Ez is ritkaság számba megy különben, hogy a városi tisztviselők egyhangúlag a polgármestert tá­mogatták. Fisch bácsi ott állott a gyülésterem ajtaja előtt s erősen remélte is, hogy ügye kedvező dűlőre jut; de a mikor kihangzott a Reismann hangja, Sei- fensteiner Salamonnal igy kiáltott: „Isten ments meg barátaimtól, ellenségeimmel majd csak elbánok !“ Különben a szőlő rügye is termésre fakadna, ha az a téli nagy hideg napokon el nem fagy. A mi azonban nem akadályozza azt a szabad előadást, hogy az Özvegyi-féle kávéházi helyiségben minden ebéd után a szőlőmivelés módozatait tárgyalják. A földmive- lésügyi miniszter nem is tudja, hogy olyan szakerők vannak a vidéken, a kik a megfagyott rügyből is ter­mést tudnak kidisputálni. Szirmai Gyurka különben alaposan kihasználta Beregszászon volt esküdti minő­ségét, mert az igazságügyi alap terhére szőlőtenyész­tési tanulmányokkal lett gazdagabbá. A helyi politika meghozta gyümölcsét. A mit kü­lönben Isten tudja hányadszor hallok már, megalakít­ják itt a függetlenségi pártot s Leblovics vendéglősnek vasárnap kiszolgáltatott bankettjén olyan helyre testvéri ölelkezés folyt, hogy még a szabadalmazott szabadelvű pártbeliek is átvonultak a függetlenségi párthoz s az uramtól hallottam, a ki különben a hatalomtól mit se vár, hogy egyik vendége a jó vacsorának, Zichy Jenő grófot pártvezérré tette s az ő pártjához való csatlako­zását nyomban be is jelentette. Különben nem sokat adok én az ilyen vacsoraközi lelkesedésre. Magamról tudom, hogy ha illatos kávé után eltracscsolunk, nyom­ban a coléin hatása alatt mindenre ráadnánk magunkat. De mire ez az izgató anyag megemésztődik, úgyneve­zett — napirendre térünk. A férfiak az ünnepségekből e tavaszon mód nél­kül kivették a részüket. Jó lesz már nemcsak a köz­ügyeket és a várost, hanem bennünket is boldogítani. Mert boldogult Kraft Ebing tanár azt is megállapította, hogy a sürü politizálás izgalmai a férfiak idegrend­szerét annyira megviselik, hogy egyébre nem szol­gálnak, csakis elfogyasztják a feltálalt ételt s na­gyokat alusznak rá. Miért is a népesedési mozgalom statisztikájában azután sötét foltok mutatkoznak. Jó vidéki uraim, no politizáljanak hát annyi sokat, hanem szolgáljanak más módon is a hazának. Mire e sorok világ elé kerülnek, a városi költ­ségvetést is megszavazzák s a villanyvilágítás meg a Fehér-hajó építés keresztülvitelének érdemeiből font koszorúban egy szerény babérlevél fogja zöldelő he­gyét kimutatni, annak örömére, hogy a költségvetés husvét előtt készen van s a városi tisztikar elővéteti a fizetésemelést tárgyazó szabályrendelet tervezetét. Ez a hús, a többi oda felvett §§-ok ama szükséget pótolják, mint a hogy a jóizlésü úri szakács teszi, a ki a sültet világért se tálalja fel a nélkül, mielőtt azt garnirunggal el nem látja. KÜLÖNFÉLÉK * Felségsegélyek. Özv. Vass Györgyné ptruk- sai lakosnő, Laky József nyarádi ev. ref, Karpinecz Titus nagyturiczai gk. és Képára Cyril ároki gk. ta­nítók 30—30 K; Jaczkovics Miklós gk. lelkész 50 K felségsególyben részesültek. * A katonaság köréből. Báró Mertens altá­bornagy, hadtestparancsnok és kassai vezénylő tábor­nok az itteni helyőrség megvizsgálása végett Báró Vucherer vezérkari őrnagy kíséretében e hó 25-én városunkba érkezett. Itt tartózkodása alatt Firczák Gyula püspök vendége volt. * Elmaradt közgyűlés. Az ungvári kerületi betegsególyző-pénztár ez évi rendes közgyűlése a köz­gyűlési kiküldötteknek nem kellő számban való meg­jelenése miatt a múlt vasárnap nem volt megtartható s igy az ápril hó 5-én, d. u. 2 órakor fog a városháza tanácstermében megtartatni. * Népgyülés a katonai javaslatok ellen. Az elmúlt vasárnap népgyülés volt Ungváron, a kato­nai javaslatok ellen. A népgyülésre megérkezett Kom­játhy Béla, a nagykaposi vál. kér. o. gy. képviselője is, a ki több, mint fél óráig tartó beszédet mondott a katonai javaslatok ellen. A nópgyülésen, mely d. u. 4 órakor kezdődött s a Széchenyi-téren folyt le, szólották még Komjáthy Gábor ev. ref. lelkész, aki a gyűlés elnöke volt, sReismann Henrik dr. ügyvéd. Végül a következő határozati javaslat fogadtatott el : Ungvár rendezett tanácsú város és vidékének 1903. márczius 22-én tartott nópgyülésen egybegyült közön­sége elhatározza : 1. A függetlenségi és 48-as pártnak Ungváron és a vidék több helyén való megalakítását. 2. Az országgyűlési függetlenségi és 48-as pártot, mint am gyár önáll ság és szabadság dicső szószólóját a katonaajiavaslatok elleni lelkes és kitartó küzdelmé­ben hálás szívvel üdvözli és arra kéri, hogy a küz­delmet addig abba ne hagyja, mig a nemzet jogos kí­vánalmai nem teljesülnek. Este Komjáthy Béla o. gy. képviselő tiszteletére pártkülönbség nélkül számosán gyűltek össze a Ko­rona emeleti termébe, amikor is Komjáthy Béla iránt a közönség minden rétegében élő tisztelet, szeretet és becsülós számos felköszöntőbeu nyilvánult. * Tanitó-gyülés. Az „ungvármegyei ált. nópt. egyesület választmánya" e hó 26-án tartotta meg gyű­lését, mikor is elhatározta, hogy a jáaáskörök f. évi

Next

/
Thumbnails
Contents