Ung, 1903. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1903-03-22 / 12. szám

12. szám. 5. oldal. xy Or adott, gyönyörű beszédje volt, melyet lapunk más 1 helyén egész terjedelmében közlünk. Az ünnepélyt 1 társas vacsora, majd később reggelig tartó táncz kö- I vette. Az ingatlan kettős kaptár előnyei, mindenféle ingatlan épitményü méh­lak felett.* 1. A rajiesés és befogás sokszor igen kellemetlen, sok időbe kerülő, fáradságos munkájától megment, nem szökhetik el a raj, nem száll össze, nem megy vissza, nem hagyja ott a köpüt, nem kell a raj at gondozni. 2. A méhek szorgalmasabban dolgozhatnak benne, mert a család együtt dolgozik. 3. A családot a legalkalmasabb időben szaporít­hatjuk, midőn időnk van rá, nem kell sokszor haszta­lanul várni a rajzásra. 4. A rajzáshoz készülő családnak, — éppen a legjobb hordási időben nem kell tétlenül a kijáró előtt hevernie, mert nincs hova dolgozni, éppen ezért rajzik meg; — de a raj kivonulása után is telve van minden sejt, a legjobb időben 10—15 nap elvész hordás nélkül. Ebben folytonosan van tér a munkára. 5. Rajfogó eszközökre itt nincs szükség. 6. A köpükből kivonuló raj sok mézet elvisz, midőn befogatik, — a hordó méhek azonnal munkára menve, a mézet elfecskendezik. Itt megmarad a méz. 7. A meganyátlanodott családokat itt egyesíteni, vagy anyásitani lehet. 8. A méh megölése nélkül vehetünk mézet belőle. 9. Őszkor nem kell a családot megölni mézért, a felesleges mézet elvehetjük minden bajlódás nélkül. 10. E kaptárban jobban telelhetnek a méhek, mert a család népes, lépje és méhe rendes körülmények között elég van, ha nincs, könnyen adhatunk nekik. 11. Sokan szeretnének méhészkedői, de a raj-le- séstől és a szomszéd kertbe elrajzolás és kellemetlen­séggel járó befogástól félnek. A kettős kaptárrendszer ezen kellemetlenségektől is felment. Akkor lehet vé­gezni a csekély dolgot vele, a mikor nincs elfoglalva, tetszés szerinti időben. * «1« * A méhészeket felhívom, jelentsék ki mit kíván­nak még ezeken felül? Talán, hogy ne szúrjanak a méhek, ezt a kívánságot is teljesítem; kis könyvemben erre is meg lesz a mód adva. Gábor János, Maros Pál, Repay! A kérdés fel van téve feleletet várok 1 A kettős kaptárrendszer száz év előtt igen el­volt terjedve, — tehát nem uj találmány, csak a mé­hészet mai viszonyaihoz alkalmazva akarom újra életbe léptetni. Azt mondhatja ugyan a keretes kaptárral méhész­kedő, hogy ezen előnyök a keretes kaptárnál mind megvannak. Igen megvannak, de soknak nincs ideje arra, hogy sok időt fordíthasson a mézszedésre, pörge­tésre, betelelésre; — tehát tarthatunk annyi keretes kaptárt, a mennyivel elvégezhetjük a munkát, s a töb­bit tarthatjuk kettős kaptárban, melyből húsz család sem ad annyi munkát, mint egy keretes kaptár, a méz- mennyiségben azért nincs veszteség. Használhatják tehát a keretes kaptárral bírók is, de főfigyolmet kell fordítanunk a gazdálkodó méhészre, a ki midőn a mezőre kimegy dolgozni, gondoskodnia kell arról, hogy ki fogja a rajat lesni, hogy el ne menjen, — ki fogja befogni, ha kijő a raj ? Itt mind­ezekre szükség nincs, nem kell rajleső, nem kell be­fogóról gondoskodni, dolgozhat méhétől nyugodtan. Miként lehetett a kettős kaptár rendszert teljesen megszüntetni, — feledésbe menni hagyni, valóban cso­dálkozom, midőn e rendszer megbecsülhetlen kincs a méhészet terén. Intézkedtem már, hogy e kettős kaptár el legyen készítve, — akkor jelenteni fogom, mi az ára és hol szerezhető be? A felvidéki deszkaköpüvel méhészkedők örvend­hetnek, mert a lehető legrosszabb deszkaköpüjüket igen kis munkával át fogjuk alakítani ily kettős kap­táré, tehát a legrosszabból a legjobbá; igyekezni fo­gok, hogy a rajzás előtt megmutathassam az átalakítás módját. A megyei gazdasági egyletnek ezért hálás kö­szönetét mondhatnak. Mily csodálatos dolog az, hogy a felvidéki rossz köpü meglátása által jutottam arra, hogy a legjobb méhlakot száz év után ismét megismertethessem az egész ország méhészeivel. A keretes kaptár legtökéletesebb ugyan, de sok munkával jár, de az ingatlan keretnélküli méhlakot sem nélkülözhetjük, ezek között legtökéletesebb a kettős kaptár. Bacskay Sámuel. KÜLÖNFÉLÉK * Névnapi üdvözlések. E hó 19-én, József napján, számosán keresték fel távirati üdvözléssel vár­megyénk közszeretetben álló, s jelenleg Budapesten időző főispánját: Török József grófot. A vármegye tisztviselő karának nevében Lőrinczy Jenő alispán küldött üdvözlő-sürgönyt. — A köztisztelet és általános szeretetnek Benkő József apát-főesperesnél is számosán adtak kifejezést e napon. * Felségsegélyek. Mikulaninecz Miklós igliuczi és Matyaczkó Miklós uj-kemenczei gör. kath. lelkészek 50—50 korona, Kolb Károly hlubokai róm. kath. és Deskó János vulsinkai gör. kath. tanítók pedig 30—30 korona felségsegélyben részesületek. * Vármegyei tisztviselők értekezlete. A vármegyei tisztviselők, segéd- és kezelőszemélyzet java­dalmazásának emelése czéljából a Dr. Horváth József * Mutatvány sz rzőnek e tavaszon kiadandó méhészeti Út­mutatójából, volt ungvármegyei közigazgatási gyakornok, tb. szolga- biró, jelenleg árva-vármegyei szolgabiró szerkesztésé- í ben megjelenő „^4 vármegye“ czimü lap által kezde- < ményezett mozgalom országszerte mind nagyobb mér- ( veket öltött A vármegyék tisztikarai egymásután siettek a fizetésrendezésnek felvetett kérdéséhez csatlakozni 1 és ma a kezdeményezők buzgalma és kitartása folytán i odáig fejlődött c nagyjelentőségű kérdés, hogy a vár- megyei tisztviselők jogos igényeinek kielégítését czélzó i országos mozgalomnak, szervezett alapon leendő tovább 1 folytatása czéljából í. hó 25-én Budapesten előértekez- s letre gyűlnek össze a vármegyék tisztikarának küldöttei. Vármegyénk tisztviselői kara ez ügyben az alispán \ elnöklete alatt már röbb értekezletet tartott és ezek t eredményeként a mozgalomhoz csatlakozását, az alispán , a következő levélben adta tudtára „A vármegye“ ] szerkesztőségének: , „A vármegye“ tekintetes szerkesztőségének 1 Alsó-Kubin. „A vármegye“ f. évi márczius hó 1-én meg­jelent 7-ik számában foglaltak értelmében örömmel , tudatom, hogy Ung vármegye tisztikara a f. év február , hó 27-én megtartott értekezleten lelkesedéssel és a j jövő eredményeibe vetett teljes bizalommal csatla­kozott, „A vármegye“ által meginditottmozgalomhoz, melynek czélja a vármegyei tisztviselők fizetésének és előmenetelének rendezése s ezzel kapcsolatban elhatározta, hogy a f. évi márczius hó 25-én Buda- J pesten tartandó előértekezleten hivatalosan kiküldött Lőrinczy Jenő alispán, Horváth Dezső árvaszéki ' elnök, Minay István főszolgabíró, Sznistsák Nándor \ szolgabiró, Hév érd le Frigyes III. aljegyző és az ezeken kívül önként jelentkező tagok által is kép­viselteti magát. Midőn erről a tiszti értekezletünkön fölvett | jegyzőkönyvi kivonat kapcsán örömmel értesítem, ' tiszta szívből kívánom, hogy a megindított mozgalom ‘ eredményes keresztül vitelébeu kitartást és erőt merítsen a mi részünkről is ez ügyben mindenkor ' megnyilatkozó lelkesedésből és reményünkből. Ung­vári, 1903. márczius 3. Lőrinczy Jenő alispán * Gyászhir. Varga Károly, Lehoczky Béla anyakünyvvezető apósa, kereskedő, a szabadságharcz- ! ban honvédhuszár, f. hó 18-án 73 éves korában Debre- czenben meghalt. * Ministeri elismerés és köszönet. A vallás- és közoktatásügyi Miniszter özv. Tabódy Jenőnének, mint az ungvári „Gyermekbarát Egyesület“ elnöknőjó- nek és a vezetése alatt álló egyesületnek azon nagy­lelkű és hazafias áldozatkészségéért, hogy 165 iskolás gyermeket mintegy 861 korona értékű téli ruházattal látott el, őszinte elismerését és köszönetét nyilvánította. * Kanonoki installáczió. Laurenszky Ferencz eőrdarmai lelkészt, ki legközelebb lett a szatmári szókeskáptalan tiszteletbeli kanonokjának kinevezve, szerdán délelőtt iktatták be stallumába. A beiktatást Hehelein Károly prépostkanonok végezte. Az ünne­pélyes aktus a kinevezési okmány felolvasásával vette kezdetét, erre a beiktatandó letette a hitvallás és a püspök iránt tartozó esküt. A beiktató prépost-kanonok átnyújtotta neki a kanonoki jelvényeket, majd igen meleg hangú üdvözlő beszédet intézett úgy hozzá, mint az ugyanekkor beiktatott Kozma Béla nagybocskói lelkész ez. kanonokhoz. Az ünnepélyt Te Deum fejezte be. Délben Hehelein kationok diszebédet adott az uj kartársak tiszteletére, melyen a papság köréből is töb­ben vettek részt. * Választók összeírása. A vármegyei központi választmány e hó 12-én tartod ülésében, az 1904. évre érvényes orsz. képviselő-választók névjegyzékének egybeállításához az összeíró küldöttségek elnökeit és tagjait megválasztotta. Az ungvári választókerület első küldöttségébe megválasztattak : Arky Fülöp, Lám Sándor, Kardos Emil, a második küldöttségbe: Ta- maskó Bálint, Zseltvay Gyula, Keszler József. A nagy-' kaposi választókerületbe: Bernáth Zoltán, Mokcsay Sándor, Szentimrey Mihály, Sirulszky Gyula, Zoltán Lajos, Bernáth Károly. A szobránczi választókerületbe: Horátius Pál, Naményi Antal, Szűcs András, Csehticzky József, Stadler Mihály, Szakai István. A nagybereznai kerületbe: Kótán László, Klaudinyi Kálmán, Szaxun Sándor, Gulácsy Árpád dr., Wittich Lajos, Torma János, Burdács János, Fedeles János, Bacsinszky Tivadar. * Az „Ungvári Társaskör“ rendes évi köz­gyűlését f. évi márczius 29-én d. u. 4 órakor fogja megtartani, melyre a választmány a Kör tagjait meg­hívja. * Uj betegsegélyző pénztár. A sztavna-or- szághatárszéli vasútvonal építési vállalkozói a Grünwald testvérek és Schiffer budapesti ezég, Sztavna községé­ben az 1891. XIV. t.-cz. 46. §-a alapján, — az építke­zés tartamára — külön vállalati betegsegélyző pénztárt létesít. Az betegsegélyző pénztár alapszabályai, jóváha­gyás végett már felterjesztettek a kereskedelemügyi ' ministeriumhoz. * Villanyvilágítás. A vármegyeház összes helyiségei szintén villanynyal lesznek világítva. A veze­tékek elhelyezése már folyamatban van, és tekintve a ' helyiségek nagy számát — még hosszabb időt fog igénybe venni. * Az ungi ev. ref. egyházmegye ez évi 1 tavaszi közgyűlését e hó 24-én tartja Ungvárott. * Vadászok öröme. A tavasz kedves hírnökei, ! a vándormadarak vonulása már megkezdődött. A vad­galambok és seregélyek csapatokban láthatók a veté­seken. A vadludak és a kacsák különböző fajai pedig L rendkívül sokaságban lepik el az árteroket és tavakat. " Sőt a vadászok által várva-várt szalonka is megérkezett ^ már és estenkiht vadászaink nagy száma lesi az erdők- , nek — szerelmi kalandok után repdeső — legszebb szárnyasát. * Vizsgálat. Az ungvári ipartestületi betegse- gélyző-pénztárban Kiss Aladár számellenőr, a kereske­delemügyi m. kir. miniszter rendeletéből e hó 19-ike óta vizsgálatot tart. * Népgyülés a katonai javaslatok ellen. Ma délután népgyülés lesz Ungváron, a Széchenyi- iéren, a katonai javaslatok ellen. A népgyülésen Kom­játhy Béla és Rákosi Victor orsz. képviselők fognak az orsz. függetlenségi és 48-as párt részéről beszéde­ket tartani. Este a Korona-szálló emeleti termében tár­sas-vacsora lesz a vendégképviselők tiszteletére. * Ungvár város pernyertes. Ungvár város közönsége egy igen érdekes ügyben lett pernyertes; egyelőre első fokon. Az úrbéri egyezség X. pontja ugyanis igy hangzik: „Homok, porond és burkoló kő hordás az Ung medréből, azonban az uradalom által annyiszor, a mennyiszer kijelölendő, hozzáférhető uta­kon és az uradalom földjeinek, vagy terményeinek rongálása nélkül továbbá is szabadon fog gyakorol­tatni s a tekintetben az Ung medre s művelés alatt nem levő partjai a város között közös tulajdonul nyil- vánittatnak.“ Ezt a pontot a kincstár úgy magyarázta, hogy a kincstárnak joga van a homok, porond és bur­koló kő szedését bérbe is adni, anélkül, hogy Ung­vár városának érdekeire figyelemmel kellene len­nie. Minthogy azonban a múlt év folyamán Ungvár város rendőrkapitánya a kincstár által kiadott ily enge­dély daczára a burkoló kő szedését az engedélyesnek betiltotta, a kir. kincstár képviseletében a mármaros- szigeti kincstári ügyészség a beregszászi kir. törvény­szék előtt pert indított, kérve, hogy állapíttassák meg a kincstárak korlátlan használati joga. A beregszászi kir. törvényszék azonban e hó 4-én 2632/1903. sz. polgári ítéletével a kincstárt a korlátlan használati jog megállapítása iránti keresetével elutasította s kimon­dotta, hogy a kincstári uradalomnak csak ahoz van joga, hogy az alperesnek (Ungvár városának) hozzá­férhető utat jelöljön ki, de nincsen jogosítva a porond és kőhordást akár a saját közegei, akár bérlő utján az alperes érdekeire való tekintet nélkül gyakorolni, mert ez már az alperes jogának korlátozása volna. * Színészet Ungvári, A színházi előadások értesülésünk szerint, május végén a színkörben meg­kezdődnek. Az előadások tartására engedélyt nyert Németh József, a miskolezi színház uj igazgatója már teljesen szervezte társulatát, a főváros és vidék erőiből. A társulat Losonczon kezdi meg működését. A társulat tagjainak névsorát itt adjuk. Nők: K. Tarnay Leona (szuberett- és népszínmű énekesnő), Károlyi Leona (koloratur énekesnő), Szabó Irma (drámai szende), Ráskay Emilia (naiva), Molnár Ella (drámai hősnő), Kaposi Juliska (szubrett), Lendvay Miczi (énekesnő), Borsody Paula (naiva), Szabó Daniné, Sipos Gizella, Komáramy Gizella, Pintér Istvánná, segédszinésznők. — Férfiak: Baghy Gyula (hős, jellemapa és általános rendező), Kozma István (tenorista). Szántó Gáspár (baritonista), Ligeti Vilmos (burleszk-komikus), \irág Jenő (siheder komikus), Szaday Ferencz (komikus), Búza Jenő (drámai apa), Sik Rezső (jellemszinész), Heves Béla (apaszinész), Bombay Gusztáv (karvezető), Bihary Zoltán (karmester), Márkus Sándor (ügyelő), M. Szabó Dani, Pintér István segédszinészek. A tár­sulat lelke természetesen Németh József igazgató, aki mint kedélyes apa és komikus vesz részt az előadá­sokban. Titkárul Nagy Béla hirlapiró szerződött a tár­sulathoz. * Pályázata Ludovica Akadémiába. A Ludo- vica Akadémia I. évfolyamában — az 1903/4. tanév kezdetén a Gróf Buttler János alapítványa helyeinek egyike — melyre a bemutatási jogot a vármegye közön­sége van hivatva gyakorolni — betöltendő lesz. A be­érkező pályázati kérvények felett a törvényhatósági bizottság május havi rendes közgyűlésén fog dönteni. Az alispán által kiadott pályázati hirdetmény — melyre az érdeklődők figyelmét felhívjuk — lapunk más helyén olvasható. * A kereskedelmi kör márczius hó 28-án dr. Ország Jakabné és Kardos Emilné úrnők védnök­ségé alatt zártkörű tánczmulatságot rendez, melynek tiszta jövedelme részben a kör, részben a szeretet izr. nőegylet javára fog fordittatni. A mulatság igen fé­nyesnek és látogatottnak ígérkezik, az 53 tagú ren­dezőség mindent elkövet, hogy a mulatság sikerét elő­mozdítsa, ezeknek élén állanak Szepesi Sándor elnök, Balogh Mór pénztárnok, Cserő Soma ellenőr, Fuchs Béla, Müller Oszkár és Rittenberg Izsó. A rendezőség kéri mindazokat, kik tévedésből meghívót nem kaptak és arra igényt tartanak, szíveskedjenek Szepesi Sándor elnökhöz fordulni. * Helynevek a levélboritékon. A belügy­miniszter körrendeletben hívta fel a törvényhatósági hivatalokat, hogy az egymással való levelezéseknél a levélboritékokon a városok és községek nevét minden ragozás nélkül Írják ki. Igv például nem Budapesten-t, csak egyszerűen Budapest-et kell Írni s nem azt kell írni Kolozsvárit, hanem egyszerűen Kolozsvár. Jó lesz figyelembe venni ezt a nagy közönségnek is, miután ha ismert nagyobb városoknál a ragozott helységnév nem is ad félreértésre okot, de kevésbé ismert köz­ségeknél már könnyen megtévesztheti a póstát. * Fiókgyógyszertár. Both István nagybereznai gyógyszerész, a sztavna-országhatárszéli vasút építésé­nek tartamára, egy fiókgyogytárnak Sztavnán leendő engedélyezése iránt folyamodott a belügyminiszterhez, ’ ki a kérvényt véleményezés végett az alispánhoz küldte le. * Nyilvános nyugtázás. Az ungvári dalárda folyó évi márczius hó 15-iki ünnepélye alkalmából t felmerült kiadásainak fedezéséhez felülfizetésekkel a • következő urak voltak szívesek hozzájárulni: Guttman > Izidor 10 K, Mérő Vilmos 2 K, Pólik Sándor 2 K, Putz Ferencz 1 K, Rózsa Leo dr. I K, Saager Berta-

Next

/
Thumbnails
Contents