Ung, 1903. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1903-02-01 / 5. szám

pendül. Xem akarok üres szalmát Beérem nehány egyszerű megjegyzéssel

A magyar protestantizmus szelleméről értekezni itt nem tartom alkalomszerűnek. Ezt a szellemét én nem érintettem, az ungvári ref. polg. leányiskolát sem bántottam — sőt ellenkezőleg. Azt hallottam, hogy a ref. egyház anyagi ereje nem bírja el azt a nagy áldozatot, melylyel egy teljes polg. iskola fentartása jár s hogy állami polg leányiskolát akarnak állítani. Ezzel jóformán feleslegessé válnék a megkezdett ref. iskola. Én általán nem tartom helyesnek, hogy az állam kivegye az iskolát a feltétlenül hazafias és nemzeti szellemű felekezetek kezéből, hanem inkább azt, hogy ezeknek tanügyét hathatósan támogassa. Ezt kívántam az ungvári ref. polg. iskola számára is, azzal a természetes feltétellel, ha az szükséges és megfelelő. Hogy nem az, sehol sem állítottam. Ha nem szükséges, ha nem megfelelő, ha csak teng-leng (sehol nem mondottam, hogy ez az eset áll), akkor meg kell szüntetni, mert kár a ráfordított nagy áldozásért és baj volna, ha egy létező gyenge intézmény megnehezítené vagy meghiúsítaná egy tökéletes intézet létesítését. Annál is inkább, mert az állami leányiskola legalább épen úgy megfelelhet a református igényeknek, mint a ref. iskola az állam követelményének.

Szörnyen megneheztelt reám a ref. iskola két védője ezért a mondatomért: „Azt mondják, hogy fejlődése sincs biztosítva.Hogy azt nem én találtam ki s hogy eredeti szervi baja van annak az iskolának, erre nézve nem szóbeli informáczióimra akarok hivatkozni, hanem az „Ung“ két közleményere. Tavalyi

49. számában Dortsák igazgató fejtegeti az állami polg. leányiskola szükségességét, szemben a ref. iskolával. Az idei 4. számban pedig azt olvasom, hogy a kultuszminiszter ez évben áll. polg. leányiskolát óhajt Ungvári létesíteni s a város hajlandó azt anyagilag támogatni. Talán nem nagyon merész következtetés, hogy az állam nem sietne annyira ezzel az intézettel, ha a ref. iskola elég életerős és tökéletes volna. (Az épületről mellékesen megjegyzem, hogy korántsem annyira kielégítő, mint Komjáthy ur hiszi.)

Csécsi Nagy Juliska igazgatónő főarguzet élén Kardos Emil áll.

Az ungvári népbank harminczegyedik évi zárszámadása a f. fíö 6-án tartott évi közgyűlésén mutat- tatott be. A mérlegszámla 1,773,729 K. összeget tüntet föl, ebben foglaltatik a többi között bankváltó 849,562 K. Jelzálog 361,170 K, (értékpapír 230,241 K Az üzletév nyeresége 31,982 K. A száz K névértékű 200 drb részvény mindenikére osztalékul 13 K fizettetik. Az intézet élén Árky Fülöp főtiszt áll. Az igazgatóság és felügyelőbizottság tagjai a régiek maradtak, az igazgatóságba két megüresedett helyre Sclndmann Jakab és Krausz Adolf választattak.

Közügyeink sötét képe.

A városi képviselőtestület pénteken délutánra, a kéményseprési szabályrendelet tárgyalása végett ülésre lett inegidva. A szabályrendeletet a tanács tárgyalás alá teljesen előkészítette ugyan, de hogy a közgyűlésen minden mást, csak nem a szabályrendeletet tárgyalják, arról az ezen ügyet mindenféle módon obstruáló képviselőtestületi tagok ezúttal is gondoskodtak. Ezek kedvéért akadnak tapasztalt előkelő társadalmi állású képviselők, a kik olyan indítványokat eszeinek ki, a melyek tótágast állanak ugyan, de mert hangzatosak, követőkre találnak.

Mivel az indítványt, mit a minap akartak érvényre emelni, hogy a kéményseprő reáljogát megállapító kereskedelemügyi miniszteri határozat ellen polgári pert kell indítani, a többség jogi érzéke megbuktatta: ezen az ülésen ismét kieszelték, hogy az 1899. évben éppen az obstruálok közrevonásával foganatosított ké- ményösszeirás, mely a jövedelmet van hivatva feltüntetni, felületes és rossz, mivel — úgymond, abból egész házcsoportok kéményeinek összeírása hiányzik.

Ezen rögtön kaptak s a többség elhatározta, hogy a képviselőtestület négy tagú küldöttségével a kéményeket újra összeírják. De hogyan? Biztosították a küldöttségi tagokat, hogy ha van pénz a polgári leányiskolára, a városnak pénzének kell lenni a kéményösszeirók napidijára is. A szabályrendelet tehát el van napolva. A tanács mindezért ugyan nem felelős, mert az áramlatot megakasztani nem lehet: de kötelessége ilyen állapotok felől önigazolásául a kereskedelemügyi miniszternek jelentést tenni.

A 112 tagból álló képviselőtestület az obstruálok vezérei nehányának meg nem köszönné azután, ha a kereskedelemügyi miniszter a belügyminiszter által a a községi törvény 61. §-át alkalmaztatná te a képviselő- testületet egy időre feloszlatná.

A közgyűlés elején agépirőnő satnya munkája miatt is interpellálták a polgármestert, mert a meghívókon a január 21-én tartott gyűlés napjául január 31-iko volt lekopogtatva, miért is többen távol maradtak, épp amikor a polgári leányiskola subventióját szavazták meg.

Mire beáll az a helyzet, ' hogy vagy a szekere őrizetlen marad, vagy pedig a, vásártérre vezetett állatjait kell otthagyni. Miből azután a vásárra jött közönségre kellemetlen helyzet áll elő.

Szabad legyen a főváros és a nagy vidéki városok vásárterületeit összehasonlítani az ungvári vagy a többi ungvármegyei községek vásárterületeinek természetével. A fővárosi és az ország nagyvidéki vásárokra, egy-egy termelő vagy kereskedő a szarvas- marhák vagy lovak nagyobb tömegét hajtja föl, inig az ezen vármegye területén fekvő városban vagy községekben tartani szokott vásárokra felhajtott állatok úgy kerülnek elő, hogy a vidékről és a hegyvidékről egy- egy gazda sokszor 30—60 kilométer távolságról hajtja be 2—4 drb. állatját eladás végett s azt a nagy távolságról természetesen szekerével kiséri.

Mindaddig, mig a 40,000. sz. rendelet 34. §. Ung- megye vásártereit illetőleg végrehajtva nem lett, a gazdálkodó közönség érdeke e tekintetben sérelmet annyiban nem szenvedett, mennyiben a vásártérre vonult nemcsak az eladás alá bocsátott állattal, hanem fogatjá- val és az ezt vontató állatokkal is. finnek daczára ebből az állategészségre káros viszásság nem támadt az elmúlt évig lefolyt sok év óta, a mikor t. i. a rendelet 34. §. egész mérvben végrehajtva lett. Nem támadt főképen azért, mivel a szekerek elé fogott de eladásra nem hozott állatok is egészségi tekintetből meg lettek vizsgálva.

Ezek szerint a vonatkozó törvény intentiójának szigorú megtartásába ütközőnek nem találnék, ha a rendelet szigora annyiban euyhittetnék, hogy a vásártérre a szekerek s az eléjük fogott állatok is bevonulhatnának. Ennek engedélyezése akadályokba nem ütköznék, ha ezzel kapcsolatban elrendeltetnék, hogy :

A szekérbe fogott állat is marhalevéllel ellátandó. Ezzel az állategészségügy érdekeinek elóg volna téve, sőt lehet mondani, hogy ezen érdek még inkább elő- mozdittatnék.

Mert az állatorvos most a vásártér bejárójánál foglal helyet, s csak azon állatokat vizsgálja meg, melyek az e czólra bekerített területre hajtatnak. Mig viszont, hogy azon területen, a hol a vontató állatok és szekerek vannak elhelyezve mi történik, arra ügyelni nem tartozik. Holott nincs kizárva, hogy suttyomban ott is történnek állateladások, a mi az állatorvos li- gyelmét önként érthetőleg kikerüli, s vétel-eladás alá kerülhetnek ott szekérbe fogva volt beteg állatok is. Mert viszont a marhalevél átíratásával vagy irányításával foglalkozó közegnek ebbeli munkájánál nem jöhet kérdés alá, hogy az állat melyik területen lett eladva vagy megvóve.

Kendszavarás okából sem kifogásolható, ha a szekerek és az ezt vontató állatok is a vásártérre vi- ' tetnek, mert tudvalevő, hogy Ung vármegye területén lévő vásárterek nagyok s különöseu az ungvári vásár- I tér oly kiterjedt területen fekszik, hogy általában annak