Ung, 1903. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1903-06-14 / 24. szám

4. oldal. "CT 1ST <3­* Űrnapja. E hó 12-én volt az oltári szentség ünnepe. Mint minden évben, úgy ez idén is nagy fénynyel ünnepelte meg a rk. egyház o napot. Ung­vári az istentisztelet reggeli 8 órakor vette kezdetét, 9 órakor pedig mogindult a körmenet s a folyamotban lévő építkezés miatt nem a Teleky-, de a Major-utczán át vonult a székesegyházba, ahol Roskovics Emánuel főgimn. hittanár mondott egyházi beszédet. Feltűnést kelteit, hogy a diszszázad és katonazene nem vonult ki s igy a szokásos disztiizek is elmaradtak. * Ki akar pap lenni? A szatmári püspök a papnövendékek felvételének idejét julius 2-ra tűzte ki. A kik pályázni akarnak, keresztlevéllel és iskolai bi- zonyitványnyal felszerelve, julius 1-én a délelőtti órákban jelentkezzenek a püspöki irodában. * Műelőadás a főgimnáziumban. A főgim­náziumi ének- és zenekör múlt hó 31-ón valóban fénye­sen sikerült műelőadásban számolt be a most bezáruló tanév folyamán elért eredményéről. A nagysikerű elő­adás nem csupán a két ifjúsági egyesület nyilvános beszámolója volt, hanem egyúttal kegyeletes megemlé­kezésül szolgált II. Rákóczi Ferencz dicső szabadság- harczának kétszázéves évfordulója alkalmából. A vál­tozatos műsor legnagyobb része úgy a zene, mint az énekszámokban a kurucz-korszakra vonatkozó termé­kekből volt összeállítva, melyek az ünnepi alkalom méltó keretéül szolgáltak. Délelőtt 11 órakor nagy­számú s díszes közönség jelenlétében az ifjúsági zene­kar szabatosan előadott nyitányával vette kezdetét az ünnepi előadás. Utána az ifjúsági férfikar Hubor Ká­roly Győzelmi dalát énekelte precziz módon, majd ismét az ifj. zenekar lépett elő Lavotta szerenedjá- nak hatásos előadásával. Ennek befejeztével az ifj. vegyeskar Rákóczi-Bercsényi emlékezete czimű hires kuruczdal éneklésével aratott méltó olismerést a hallgatóság részéről. Most következett az ünnepi elő­adás egyik leghatásosabb pontja. Bihari kesergője czimü hegedű-magány, melyet a zonekar kisérete mel­lett Peltsárszky József VIII. o. tanuló adott elő A fiatal tanuló e nehéz darab előadásával világos tanú­bizonyságát adta zenei készültségének és technikai ügyességének. Játéka a közönségnek oly osztatlan el­ismerésével találkozott, hogy a zajos tapsokra a dara­bot meg kellett ismételnie. Erre Medreczky István, a két ifjúsági egyesület vezető-tanára A magyar zene fejlődése czimü, nagy gonddal és szakavatott tudással készült felolvasásában a magyar zene történeti fejlődé­sét ismertette a legrégibb hagyományoktól a tizenkilen- czedik század elejéig. A mindvégig érdekes és tanul­ságos felolvasás illusztrálására szolgáltak a régi hang­szerek rajzai, Tinódi eredeti hangjegyeinek bemutatása és három betét, úgymint: óh dicsőséges szent jobb kéz, Rákóczi kesergője, mindkettő az ifj. zenekar finomul interpretált játékában bemutatva; továbbá a Rákóczi-nóta eredeti alakja, melynek hegedűn való előadása Darvas István VII. o. tanulónak szerzett tel­jesen megérdemelt elismerést. A közönség a felolvasás végén zajos tapssal fejezte ki tetszését. Még egy ha­tásos népdal-egyveleg következett, mire aztán a Rákó- czi-induló erőteljes akkordjainak zenekari kísérettel való éneklésével a magas színvonalon álló s minden igényt kielégítő ünnepi előadás véget ért és a jelen volt közönség valóban tanulságos s e mellett igazán élvezetes óra emlékeivel távozott a főgimnázium torna- csarnokából. Midőn főgimnáziumunknak a zene és ének művelése terén elért eredményét oly fényesen kimuta­tott ezen előadásról beszámolunk, teljes elismeréssel kell adóznunk Medreczky István főgimnáziumi tanár iránt, kinek buzgó és szakavatott vezetése alatt e mű­vészeti ágak felkarolása és szeretete az ifjúság körében mindjobban tért hódit és a folytonos fejlődés utján ha­lad, a miről közönségünknek már annyiszor volt al­kalma meggyőződni. Elismerés illeti továbbá Lányi Gyula népzenekari karmestert, ki e tanévben a gya­korlati zenetanitást oly lelkesen és eredményesen ve­zette. Végül az ifjúságot buzdítva felhívjuk, ne hanya­golja el a jövőben sem a lelke nemesítésére oly kivá­lóan alkalmas ének és zene művelését, hanem a régi lelkesedéssel karolja fel nemzeti dalaink és zenénk ápolását. * Öngyilkosság. Ughy Dezső, a helybeli szín­társulat segédszinésze, e hó 13-án, reggeli 6 óra táj- bau a műmalom melletti kishidról az Gng-csatornába ugrott, ahol halálát lelte. Holttestét a műmalomnál fog­ták ki. Temetése hétfőn délelőtt lesz. . * Mű-hazaíiság. Nincs magasztoság érzés a hazafiságnál, de nincs furcsább annál, ha valaki a hazafiságot* csak azért fitogtatja, hogy ebből hasznot húzzon. Egy kirívó példája az ilyen mü-hazaíiaknak egy gyáros, ki nagy garral hirdet „magyar“ Thomas- salakot „kártellen kívül,“ mintegy rámutatván ezzel arra, hogy a többi Thomassalak-gyárak kartellbe léptek volna a gazdaközönség kizsákmányolására, ami nem egyéb merő ráfogásnál. Továbbá azt hirdeti említett gyárosunk, hogy ugyanoly fosforsavtartalommal és porfinomsággal mint a német vagy cseh salak, a a világért sem említené azonban, hogy ezőn foszfor­savból mennyi az oldható, mert megvan a maga oka, hogy erről bölcsen hallgasson 1 Ugyanis tény az, hogy a magyar Thomassalak ugyanannyi fosforsavat tartal­maz mint a német vagy cseh áru, de ami a magyar salak oldhatóságát illeti, úgy jobb erről nem is beszélni, mig p. o. a német gyárak legalább 80% oldhatóságot szavatolnak, már pedig a növénynek oldható fosforsav kell, nem pedig olyan, amilyet egyáltalán fel nem ve­het, táplálkozására, fejlődésére nem fordíthat. Ha már állást akarunk foglalni a cseh gyártmány ellen, mert a csehek is azon igyekeznek, hogy a magyar lisztet kiszorítsák, ám tegyük, megvan az okunk rá, de hogy csupa képzelt hazafiságból a kifogástalan minőségű német, „csillag“ védjegyű árut saját káruukra szintén visszavessük, ehhez nem elég az, hogy ily eljárással elősegítjük egy magyar gyár felvirágoztatását, mert ezt csak az esetben tehetnék, de ekkor hazafias köte­lességünk is volna, ha a magyar gyár ugyanazon árért, ugyanazon minőségű árut szállítaná. * A permetezés idejéről. Eveken át a szőlő- termelők mindig abban a hitben voltak, hogy perme­tezni akkor kell, mikor esőzés után állandó, meleg, napos idő következik be: mert ez az idő tenyészti a peronosporát. Ez, mint a tudományos megfigyelések kétségtelenné tették, teljesen elhibázott eljárás volt. És ennek a védekezési módnak volt tulajdonítható az a sok balsiker is, melynek termelőink lópten-nyomon részesei voltak. Hányszor hallatszott arra panasz, hogy közvetlenül a permetezés után lépett fel a peronospora, akárcsak ennek gombáit locsolták volna szét. Okozták ilyenkor az anyagot, a munkást, az oldat gyengeségét, csak arra nem gondoltak, hogy a permetezéssel meg­késtek. Azért, mert a szőlőlevélen szabad szommel még nem látszik a peronospora pusztítása, azért annak my­celium fonalai már behálózhatták a levél szövetét és mikor a permetezés megtörtént, a bajon már nem lehe­tett segíteni. Egy neves franczia szőlész Cazeaux- Cazalet végre rájött a hiba okára. A permetezéssel nem szabad bevárni az eső és hideg idő elmúltát, a meleg, napos idő bekövetkeztét, hanem_4gumetezésre fel U-oll használni azt a. borongó, hideg, időt, mert a poronospora akkor tenyészik legvigabban. Ugyanis a fertőzés veszélye akkor legnagyobb, mikor a szőlő zöld részeiben legkisebb a kemónyitőtartalom. Hideg időben a keményítő szemcsék a hajtásvégekből lefelé költöznek az alsó végekbe és ilyenkor képes a szőlő­levél és hajtás a ^legkisebb ellenállást kifejteni a poro- nosporával szemben. Meleg időben a keményítő-szemcsék gazdagon lepik el a levelek és hajtásvégek szövetét s ilyenkor képes az a szövet a peronospora infekezió- jával szemben a legnagyobb ellenállásra. Ebből tehát világos, hogy leggazdaságosabb borougós hideg idő­ben permetezni, mert a fertőzés veszélye akkor a leg­nagyobb. Forró, napos, száraz időben a permetezés vagy már megkésett vagy fölösleges. Innen van azután, vagy száraz, meleg nyáron mindigkevesebbaperonospora- kár, mint esős, hűvös időjárás esetén. A permetezés keresztülvitelére nézve pedig ebből az a tanulság, hogy bizony akkor kell hozzálátni a szőlők fecskende- zéséhez, mikor az idő hidegre fordult és két esős nap közt egy száraz, hűvös egész vagy félnap áll rendel­kezésünkre. Csakhogy ehhez azután olyan anyag is kell, melynek elkészítése nem vesz hosszú időt igénybe s mely kitünően tapad s igy a permetezést követő legkissebb eső nem mossa le annak még a nyomát is. Ezen oknál fogva terjedtek el Francziaországban és Németországban is a kész permetező anyagok és azért örvend nálunk is az Aschenbrand-féle bordói por óvről-évre mindnagyobb népszerűségnek. Ennek oldata néhány perez alatt kész és ha csak 3—4 órai eső- és szólmentes idő áll rendelkezésünkre, úgy a legkritiku­sabb napokban is apránkint be lehet fejezni a perme­tezést és mire ismét meleg, napos idő köszönt be, szőlőnk minden veszélytől menten vígan tenyészhet tovább. A bordói por oldatának kiiünő tapadó képes­sége pedig daczol a legveszélyesebb időjárásnak is. * Tánczvizsga. Aíöldi Károly és fia tánezta- nitók ma vasárnap, a társaskör nagytermében táncz- vizsgát és ezzel egybekötve tánczestélyt rendoznek. Belépődíj : személyenként 2 korona. Növendék-jegy 1 korona. Karzat-egy : személyenként 2 korona. Kezdete este 7 órakor. Hét órától kilenczig a kezdő és haladó tanítványok bemutatják tanulásuk eredményét. * Vásáráthelyezések. Csap község kérelmére a kereskedelmi miniszter megengedte, hogy ott a folyó évi október hó 14-ére eső országos marhavásár ez évben kivételesen október hó 21-én, Ubrezs község kérelmére pedig megengedte, hogy ott a f. évi junius hó 17-ére és október hó 28-ára eső országos vásárok ez évben kivételesen junius hó 22-én, illetve október hó 26-án tartassanak meg. A szobránczi ez évi szep­tember hó 9-óre eső országos vásároknak szeptember hó 16-án való megtartásához szintén hozzájárult. * Értesítés. Tisztelettel értesítem az ungvári járás tanítói körének t. tagjait, hogy f. évi köri gyű­lésünket, mely Árpkra van tervezve, közbejött akadá­lyok miatt csak őszszel szeptember hó második felében fogjuk megtartani. Takács László, járásköri elnök. * Órajelzők a levélgyűjtőkön. Az Ung múlt heti számában azon kérelem intéztetett kozzám, hogy a levélgyűjtő szekrényeket láttassam el órajelzővel. A kérés teljesen indokolt. Magam is látom annak szük­ségét, egyrészt a közönség tájékoztatása, másrészt a szekrények ürítésével megbízott szolgák ellenőrzése czéljából. El is voltak a szekrények mind látva óra­jelzővel, de az ungvári közönség egy nagy része örömét találja abban, hogy ha azt, a mi a közönség javára, kényel­mére szolgál: rongálja, az órajelzőket ellopták és a közön­ség másik j'obb érzésű része tétlenül nézi az ilyen rongá­lást. Mivel az órajelzők itt nem szerezhetők be, intéz­kedtem, hogy a hiányzók Budapestről megküldessenek. A közönséget és a rendőrséget kérem óvják meg a ki­függesztett levélgyűjtő-szekrényeket a rongálástól és az órajelzők erőszakos eltávolításától, akkor nem lesz szükség semmi. kérelemre, mert a közönség érdekét úgy is mindig szem előtt tartom. Csőrös * Ragadós száj- és kürömíájás Ungme- gyében. A száj- és körömfájás, e nemzetgazsági sú­lyos jelentőségű állatbetegség Tarnócz községben jár­ványosán lépett föl. A szájfajás, mely enyhe lefolyású alakjaban jelentkezett, már 10—12 napja ált fönn a községben, mig a hatóság a tudomására jutott; e körül­ménynek tudható be, hogy a betegség ez alatt már járványos elterjedést nyerhetett. A szájfájás W’oisz Kálmán tarnóczi lakos legelőjén lépett fül. A hatóság azonnal a legerólyesehb intézkedéseket foganatosította, hogy a betegség elhurczolása megakadályoztassék; e , czélból vószkerületet alakított, melybe ürdarma, Koncz­háza, Sislócz, Gálócs, Lakárt, Palló, Bátfa, Botfalva községek vonattak be. A vészkerület határait őrök őrzik, a vészkeriiletból hasított körmü (szarvasmarhák, juhok, kecskék, sertések) állatok kivtele tilos; ezért ez idő szerint csak lófogatu szekerek közlekedhetnek a vészkerületen át. Hogy a betegség gyorsabb lefolyást vegyen, az összes hasított körmü állatállomány mes­terségesen befertőztetett; igy valamennyi állat 2—3 hét alatt esik át a betegségen, a mi különben hóna­pokat venne igénybe. Tarnócz községéből ez idő sze­rint tejet kivinni nem szabad, az összes községi tej megsemmisítendő, majd ha a betegség már lefolyt, a tej felforralt állapotban használható lesz. A tarnóczi ragadós száj- és körömfájás miatt ala­kított vészkerületbe a m. kir. földmivolésügyi miniszter rendeletével Ungvár is bevontatván, az ungvári orszá­gos és heti állatvásárok, a lóvásár kivótelévelt további rendelkezésig betiltattak. Ungvár r. t. város területéről hasított körmü állatoknak (juh, szarvasmarha, kecske, sertés) kivitele az 1902. évi 89,100 sz. földmivelésügyi m. kir. miniszteri rendelet 7. §. pontjához képest fel­tétlenül tilos. Az 1903. junius 15-iki ungvári országos állatvásár tehát már meg nem tartatik, kivévén a ló­vásárt. Hivatalos közlemények. 4490/1903. sz. Ung vármegye alispánjától A ragadós száj- és körömfájás betegség fellépte miatt a folyó hó 15-iki ungvári országos vásárra a hasított körmü állatoknak felhajtásra betiltatott és a vészkoriilet az 1902-ik évi 89,100 számú földmivelés- ügyi miniszteri rendelet 2. pontja értelmében Tarnócz, Botfalva, Sislócz, Bátfa, Palló, Konczháza, Őrdarma, Gálocs, Lakárt községekből és Ungvár r. t. városból áll. Ungvári, 1903. junius hó 12-én. Lőrinczy Jenő, alispán. Felelős szorkesztő: BÁNÓCZY BÉLA. Safety és Jllés Könyvnyomdája c* Könyvkötészete r* Könyv- és papirkereskedése c* UNO VÁRT, Kazinczy-utcza 1. sz. Könyvnyomdájában készít mindennemű nyomdai szakba vágó munkákat gyorsan és ízléses kivitelben a legjutányosabh árak mellett. --------— - • Vidéki megrendelések azonnal elintéztetnok. Könyv- és papirkereskedésében mindonnomü könyvek,---------­irodai szerek és papírok a legolcsóbb áron szerezhetők bo. Kagy raktár körjegyzői, ügyvédi, községi, egyházi, iskolai stb. stb. ny o int a t vány ok bál. W Ugyanitt rendelhető meg az =„UNG"el czimü hetilap. Előfizetési ára egész évre 8 korona. Félévre 4 korona. árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a bécsi cs. kir. járásbíróság 1896. V. 4378. számú vég­zése következtében dr. i*iandelbaum Mihály bécsi ügyvéd által képviselt Simon Móricz Schorcz bécsi lakos ja­vára Jüllich Adolf perecsenyi lakos ellen 189 korona 96 fillér s jár. erejéig 1903. évi márczius hó 26-án foganatosított kielégítési végrehajtás utján felülfoglalt és 910 K-ra becsült következő ingóságok, u. m.: házi- butorok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a nagybereznai kir. járásbíróság 1903. évi V. 45/3. számú végzése folytán 189 K 96 f. tőkekövetelés, ennek 1902. évi szeptember hó 23-ik napjától járó 5% kamatai, 1/a°/o váltódij és eddig ösz- szesen 20 K 01 f.-ben biróilag már megállapított költsé­gek erejéig Perecsenyben alperes lakásán leendő eszköz­lésére 1903 évi junius hó 22. napjának d. e. I0'/S órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érin­tett ingóságok az 1881. évi LX. t -czikk 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az árverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták s azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-cz. 120. § a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Nagyberezna, 1903. évi junius hó 4. napjáu. Demeter József, 114 kir. bír. végrehajtó. 24. szám •

Next

/
Thumbnails
Contents