Ung, 1903. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1903-05-24 / 21. szám

21. szám. TT ÜST G­3. oldal. az uj pályához, másrészt pedig annak a közbejött kü­lönböző akadályok miatt csak későn történt megnyitása következtében a közönség egy része még nem bízott az egyesület életrevalóságában. Ennek következménye természetesen az volt, hogy a tagdijakból sem folyt be ez évben az az összeg, mely a múlt évi költség- vetésben ezen a czimen előirányozva volt. Hogy azonban a közönség a kezdet nehézségeivel szemben elnézéssel van s hogy az egyesület megizmo­sodását a maga részéről is pártolja, ezt mutatja nem­csak az egyesület pártoló tagjai tekintélyes száma, ha­nem az az érdeklődés is, melylyel a közönség az egye­sület által rendezett jelmezestély iránt viselkedett, mely­nek fényes anyagi sikere egyedül tette lehetővé, hogy az egyesület az első berendezkedéssel járó rendkívüli költségeket elviselje. Az egyesület vagyonkezelésének hű képét óhajt­ván a választmány nyújtani, alábbiakban közöljük az elmúlt idény bevételeinek és kiadásainak kimutatását a f. hó 20-án megtartott pénzlárvizsgálat eredményéhez képest. Bevétel: 1. Múlt évi maradvány ... ... ___ K 280 04 2. Tagdijak : a) 2 alapitó tagdíj á 30 K ... ... „ 60'— b) 50 rendes „ „ 6 „ ... ... „ 354 — c) 35 rendes „ „ 4 „ ... ... „ 140 — d) 77 pártoló tag után ... ... ... „ 155 — 3. Napijegyekből befolyt 183 db. á 40 f „ 73 20 4. Jelmezestély tiszta jövedelme ... „ 415'88 5• Váltóra felvett kölcsön ... ... ... „ 500 — 6. Munkaolőlegek visszatérítéséből ... „ 7 26 Összes bevétel „ 1985.38 Kiadás : 1. Földmunka ... ... ... ... ... K 303 92 2. Pavillon épitési költség ... ... „ 679 32 3. Csatorna, zsilip ... ... ... ... „ 29 — 4. Berendezési tárgyak ... ... ... „ 74 70 5 Felügyelő 3 havi fizetése á 30 K „ 90’ — 6. Jégpálya fenlartási költségei ... „ 257'10 7. Kölcsön törlesztése és kamat ... „ 363 44 8. Nyomtatványok ................... ... „ 22'— 9. Különféle vegyes kiadások ... ... „ 24 49 10. Katonai térzene . ............................. „ 40'— Összes kiadás „ 1883*97 Maradvány tehát „ 101'41 Ezzel szemben még törlesztendő 150 K kölcsön' összeg, úgy hogy az egyesület ez évi túlkiadása a költ­séges berendezkedés és a felsorolt kedvezőtlen viszo­nyok daczára is csak 48 K 59 f, mely összeg alig vehető számba. Ezekben ismertettük az egyesület tevékenységét a lefolyt idényben, melynek eredményeként kimond­hatjuk, hogy az egyesület megteremtette kitűzött czól- jához képest a tervbe vett mesterséges jégpályát és azt be is rendezte, a mennyire azt anyagi viszonyai meg­engedték. A mouteremmn púljifontartasa, a berendezés tökéletesítése és az egyesület lehető kiterjesztése ké­pezze további feladatunkat. Legközelebbi teendőink lesznek tehát a jégpálya kibővítése a már megszerzett területen, a pavilion fes­tése és meszelése, mi a téli időszakban foganatosít­ható nem volt, ezzel a kapcsolatban a pavilion kör­nyékének rendezése, végül egy kútnak ásatása és kü­lönbözőfelszerelési czikkeknek beszerzése, melyek a jég javításához és karban tartásához nélkülözhetetlenek, nemkülönben a villanyvilágítás berendezése. Mindezen feladatok azonban lehetőleg már szeptember hónapban valósitandók meg. Ekként elérhetnénk ugyanis, hogy már az első fagy beálltával egy teljesen berendezett és jól felszerelt jégpályát bocsáthatnánk a nagyközönség rendelkezésére, mely azt mindenesetre szívesen fel­keresné és anyagilag is abban a támogatásban része­sítené egyesületünket, mellre a kitűzött czél teljes és kifogástalan megvalósitásátioz szüksége vau. Hogy a fent jelzett munkálatokra szükséges ösz- szegeket előteremtsüte, e végből kénytelen lesz az egyesület még az ősz elején egy nagyobb szabású mulatságot rendezni, mely iránt különben az előzetes megbeszélések során a tagok körében nagy érdeklődés mutatkozott. Beszámolva múlt évi működésével és jövő évi munka tervével, tisztelettel kéri a választmány jelen­tésének elfogadását és számadásának, nemkülönben programmjának jóváhagyását. Kelt az „Ungvári Korcsolyázó-Egyesület" választ­mányának 1903. évi május 20-án tartott üléséből. A választmány nevében és megbízásából : Dr. Nagy Béla, egyesületi jegyző. Színházi jelentés. Van szerencsém a n. é. közönség becses tudo­mására hozni, hogy 50 tagból álló társulatommal, a 66. gy.-e. zenekarának közreműködése mellett, előadásaim soi-ozatát íolyó évi májas hó 30 án, szombaton az ungvári színkörben megkezdem. Műszaki személyzet: Németh József igazgató és főrendező, Oathry Ferencz titkár, Baghy Gyula ren­dező, Bihary Zoltán karmester, Virágh Jenő tánezta- nitó, Burger Ferencz főpénztáros, Sántha István el­lenőr és színházi gazda, Márkus Sándor ügyelő, Pin­tér István künyvtárnok, Kecskeméti Miklós súgó, Sichler Zoltán diszletmester, Feleskó János főruhatá­ros, Berényi József főkellékes, Viasz Gyula kellékes, Ballá Gábor, Novotny István szinpadraester, 2 kellé­kes-segéd, 2 díszítő, 2 szabósegéd, 1 zsinórmester, 1 szerepkihordó. Társulati névsor. Nők : K. Tarnay Leona, szub­rett és népszínmű énekesnő, Károlyi Leon opera- és operett koloratúr énekesnő, Molnár Eüa drámai hősnő, Szabó Irma szende, Ráskay Emilia naiva és vígjátéki szubrett, Galambos Mariska szubrett, Lendvay Miczi énekesnő, Borsody Paula naiva, C. Vertán Anna vígjátéki és énekes komika, S. Molnár Vilma anya- szinésznő, Daróczy Ilka hősnő és anyaszinésznő, Si­pos Gizella, Komáromy Gizella, Kecskemótiné, Pintér Istvánná, Asbóth Lili segédszinésznők és kardalosnők. Férfiak : Németh József kedélyes apa és komi­kus, Baghy Gyula hős és je'lemapa, Kozma István tenorista, opera-, operette- és nópszinmű-ónekes, Füredi Béla bonvivant és szerelmes színész, Rátkay Márton jellemkomikus, Ligeti Vilmos burleszkkomikus, Virágh Jenő sihederkomikus, Szaday Ferencz buffókomikus, Sik Rezső jellemszinész, Búza Jenő jellem- és apaszi- nész, Heves Béla apaszinósz, Bombay Gusztáv másod- tenorista és karvezető, Márkus Sándor, M. Szabó Dani, Pintér István, Ughy Dezső, Mártonfy Jenő segódszi- nészek és kardalnokok. Műsor: Drámák, színművek, bohózatok : Bacsányi, Loute, Monna Vanna, Kéz kezet mos, Cyrano de Ber­gerac, Halálos csönd, A föld, Simonyi óbester, Doktor úr, Pillangó kisasszony, Szálka, Parasztbecsület, Kis fészek, Rodostó, A mit az erdő mesél, Lotti, Jövevé­nyek, X. asszony, Annuska, Lady Windemere legye­zője, Éjjel után, Kovácsáé. Operettek: Bob herczeg,Casanova, Niobe, Bajusz, Modell. Az izé, Kleopátra, Niniss, Denevér, Koldus­diák, Uff király, Virágcsata, Katalin, Drótostót, Forgó­szél kisasszony, Eleven ördög, Sötét kamra. Bérlet-hirdetés. Páholy 20 előadásra 140 ko­rona, I. rondü támlásszók 20 előadásra 40 korona, II. rendű támlásszék 20 előadásra 32 korona. A bérlet eszközlésével és minden igazgatói teen­dők elintézésével Kömley Gyula urat, a kassai, pécsi, miskolezi és kecskeméti színházak általános bérleteszközlő titkárát bíztam meg, kit melegen ajánlok an. é. közönség szives jóindulatába. Lelkesedéssel, telve ambiczióval kezdem meg igazgatói pályámat s minden törekvésem az lesz, hogy a n. é. közönség bizalmát, megelégedését mindenkorra biztosítsam magamnak. Tisztelettel Németh Józsel, a miskolezi szioikerület igazgatója . K ŰLÖNFÉLÉK. * A bíróság köréből. Aschenbrier István, az ungvári kir. járásbíróság jegyzője, a homounai kir. já­rásbírósághoz albiróvá neveztetett ki. A jól megérde­melt kinevezést a hivatalos lap e hó 20-án megjelent száma közölte. * Ung vármegye pénztárának zárszám­adása az 1902-ik évről. V. Házi pénztar. a) Bevétel: Különféle czimen 192328 K 97 fill, b) Kiadás : I. Tiszt­viselők, segéd- és kezelőszemélyzet fiz. és lakpénze 139962 K 53 fill. II. Szolgaszemélyzet bére és lakbére 8840 li 00 till. I. 11. a) Tisztviselők és szolgák fiz. előlege és IV. o. kér. adó 6825 K 10 fill. III. Szolga­személyzet ruházata és lótartási átalánya 2518 K 54 üli. ÍV. Hivatalos helyiségek és fogházak bére 960 K V. Irodai szükségletek 11534 K 47 till. VI. Napidijak és utikölségek 8427 K 20 üli. VII. Épületek fenntartása 4541 K 44 üli. VIII. Egyéb rendszeresített kiadások 624 K 22 fill. IX Rabtartási költségek 8 K 84 üli. X. aj Előre nem látott kiadások 3407 K 81 fill. X. bj Előre nem látott kiadások, átfutó előlegek 4034 K 71 üli. Összesen: 191685 K 82 üli. Maradvány: 643 K 15 fill. 2. Betegápolási alap. Bevétel 4747 K 45 till. Kiadás 1396 K. Maradvány : 3351 K 45 fill. 3 Mérték- hitelesitési alap. Bevétel 1397 K 38 fill. Kiadás 944 K 46 üli. Maradvány : 452 K 92 üli. 4. Különféle alapok. Bevétel 1228549 K 56 üli. Kiadás 702330 K. Maradvány : 526219 K 56 üli. * Deák-Ünnep. A vármegyei legközelebbi köz­gyűlésen egy nagyobb bizottságot küldenek ki annak megállítására, hogy Deák Ferencz születésének századik évfordulóját lehetőleg fényesen ünnepelje meg a vár­megye közönsége. * Gyászhirek. Özv. Steíarovszky Jánosné szül. Pásztor Francziska, Stefurovszky István ároki gk. lelkész édesanyja, e hó 20-án, életének 88. évében elhunyt Ungvárt. Temetése nagy részvét mellett ment végbe e hó 21-én. — Schneider Gyula ungvári ma­gánzó, e hó 17-éu, 68 éves korában hirtelen elhunyt. A megboldogult, aki egy időben Ungvárt a serfőzós- sel is foglalatoskodott, vagyonának egy részét: a dombalja-utczai Öhlschléger-féle háznak a felét, az Ungváron létesítendő ág. evang. egyház czéljaira ha­gyományozta. * Katonai uszoda. A helybeli cs. és kir. kato­nai uszoda f. hó 22-én megnyílt. A fürdőórák a követ­kezőkép vannak beosztva: reggel 7 órától 9-ig katonai úszók (legénység) részére; 9 órától 12 óráig hölgyek részére; d. u. A/a2-tűl l/Tó-ig katonai úszók (legénység) részére; Va3-5-igpolgári egyének részére; 5 órától este 8-ig kizárólag urak (lelkészek, hivatalnokok, tanárok stb.) katonatisztek, hadapródok és egyéves önkéntesek részére. A fürdőjegyek ára a következő: polgári szemé­lyeknek egy fürdójegy 30 fillér; idényjegyek szemé­lyenként 10 korona, — deákoknak és 14 éven alóli gyermekeknek 5 korona; uszástauitás ezenkívül szemé­lyenként 2 korona. — Csaladjegyek nem adatnak ki. Idóuyjegyek az uszoda parancsnokánál (Holndonner Béla főhadnagy áiiomástisztnél), napijegyek az uszodában levő altisztnél kaphatók. * Mudrony Soma síremléke. Mudrony So­mának, az Országos Iparegyesület volt igazgatójának e hó 19-ón délelőtt avatták föl a síremlékét a buda­pesti uj köztemetőben az ipari és kereskedelmi világ előkelő képviselőinek jelenlétében. A barna kőből ké­szült, két méter magas oszlopon, amelyet az iparegye­sület emeltetett, ez a felírás hirdeti' Mudrony Soma egykori munkásságának jelentőségét: „A magyar ipar érdemdús úttörője." Délelőtt tizenegyre kegyeletes közönség gyűlt össze a temetőben. Zichy Jenő gróf, az iparegyesülot elnöke üdvözölte őket és megköszönte, hogy olyan so­kan jöttek el a kegyeletes ünnepre. Utána Gelléri Mór, az iparegyesület igazgatója mondott emlékbe- szódet. — A hatásos beszéd után Thék Endre tette le néhány kegyeletes szó kíséretében az iparegyesület koszorúját, — Borszéky Soma pe­dig a székely iparosság nevében adózott hálával az elhunytnak. Ezzel véget ért az ünnep. Pompás virág­díszben, a rárakott színes, illatos koszorúkkal födve állott a síremlék. Ott volt a budapesti kereskedelmi és iparkamara, a magyar kereskedelmi csarnok, a magyar gyáriparosok országos szövetsége, a fővárosi kereske­dők társulata, a budapesti építőmesterek ipartársulata, az ipartestületek középponti bizottsága, az asztalosok ipartársulata, a hentes-ipartestület, a magyar fővárosi malom-egyesület, a budapesti arany- és ezüstmüvosek ipartársulata és számos vidéki kamara koszorúja. * Esküvő. Lám Sándor államvasuti gépész­mérnök, e hó 16-án tartotta esküvőjét a budavári kg. ev. templomban Szabó Ida kisasszonynyal. * Reunió. Az ungmegyei Vöröskereszt egylet szavalattal, ének- és zeneelőadással egybekötött tánezmu- latsága f. hó 16-án folyt le sikerrel. Bár a hosszú böjt után nagyobb érdeklődésre tarthatott számot a rende­zőség körültekintő fárodázásának eredményképen bemu­tatott müsorozat, be kell vallanunk, hogy nem nagy látogatottságnak örvendett a mulatság. Jóleső jelenség volt azonban látnunk, hogy a helybeli tisztikar nagyon szép számmal képviseltette magát. A tánczmulatságot megelőző müsorozati számokat figyelemmel és élvezet­tel hallgatta végig a csekélyszámu, de distingvált kö­zönség. A műsor első pontját Fülöp Árpád helybeli tanár „Hit, remény, szeretet“ ez. mély filozófiával meg­irt allegorikus költeményének előadása képezte. A „Hit" személyesitője Vajdaffy Irén, a „Remény" személyesi- tője Rochlitz Vilma és a „Szeretet" személyesitője Zachar Anna urleányok voltak, akik költőiesen szép toaletjükön kívül az irodalmilag is becses tartalmú köl­temény minél jobb előadására való igyekezetükkel nyerték ki a közönség tetszését és elismerő tapsait. Kellemes hangon énekelt egy pár magyar népdalt Vajdaffy Gizella urleány. Nagy tetszést aratott a kellemes megjelenésű Ráczkövy János ev. ref. káplán a „Petőfi a Hortobágyon" ez. melodráma érzéssel teli szavalatá­val, melyhez a zenekiséretet Barajevácz Sz., Boksay J., Dudinszky I., Kimák Sz., Könnye N., Medreczky I., dr. Ország J. és Popovics E. urak szolgáltatták. Vajdaffy Géza kurucz-dalok éneklésével és a Kimák S. és Könnye N. urak fuvolakettősével véget ért az ízléssel össze­állított hangverseny. Ezután Lányi Gyula zenéje mellett hajnalig tartó táncz következett fesztelen és vidám hangulatban. * A szobránczi fürdő megnyitása. A gyö­nyörű szép tavaszi nap sokat kicsalt vasárnap, azaz f. hó 17-én vármegyénk díszét képező kies fekvésű szob­ránczi fürdőbe, a fürdő megnyitási ünnepélyére. Való­ban ünnepnek lehet minősíteni azt az alkalmat, amidőn a szobránczi kitűnő hatású forrásvizek ismét megnyíl­nak a szenvedő emberiség sok-sok tagja számára, akik ha bajaikra, betegségükre enyhülést, jobbulást avagy üdülést keresnek, mindenkor megtalálják és meg is találták a szobránczi fürdőben. Tény, hogy mi ung- megyeiek talán nem is tudjuk eléggé méltányolni azt a nagy jelentőséget, amely ehhez a kellemes, enyhet, nyugtot adó fürdőhöz fűződik. — Eltekintve, hogy Szobráncz és vidékének gazdasági szempontból is mily nagy érdeke e fürdőhely életképessége és fennállása, már csak azért is emelkedik e fürdőnek nagy jelentő­sége, mert vármegyénkben ez az egyedüli hely, ahol a nyári hónapokban a legkelemesebben töltheti el az időt, aki szórakozást keres. Minő szép, minő élvezetes ki­rándulásokat lehet oda tenni! Példát nyújtottak erre a régebbiek, akiknek valósággal találkozási helye volt a gyönyörű fürdőhely. Az utóbbi időben kezdett megcsappanni különösen az ungiak látogatása, mig a szomszéd vármegyék nemes urai mostanság is kitarta­nak a szobránczi fürdő mellett, ahová évről-évre átrán- dulnak Szabolcs, Zemplén, Szatmár és Máramaros leg­előkelőbb családjai. — Itt az ideje, hogy az ungiak is visszatérjenek már csak lokálpatriotizmusból is e ked­velt üdülőhelyre, amelynek gyógyvize ugyanazon hatású, mint a karlsbadi vízé, miért is méltán viseli a fürdő­igazgatóság által kibocsátott prospectuson a szobránczi fürdő a gyomor, máj és béibetegek magyar Karlsbadja elnevezést. — De térjünk vissza az ünnepélyre. Vasár­nap délelőtt a fürdő zölddel diszitett csinos kápolnájá­ban ünnepélyes isteni tisztelet volt, Csehtic"ky József apát-plébauos es Horatius Pál jenkei lelkéo közremű­ködésével. A misén jelen voltak a szobránczi járásbeli urak és hölgyeken kívül Török Hermine grófnő, özv. Váradj Károlyné született Török Etelka grófnő, — nemkülönben báró Müller Klingspor báróné, születetett Török Marianne grófnő. Az ünnepi m - sét a nagy vendéglő terraszán B fényes ebéd követte, a melyen nagyszámú vendégsereg vett részt. Fel­köszöntőben sem volt hiány. Csehticzky József apát­plébános mondta az első, szellemes reflexiókkal telt pohárköszöntőt a házigazdára, dr. Russay Gábor Lajos fürdőorvosra. Dr Russay Gábor Lajos Cseh­ticzky Józsefet, mint aki az Isten áldását kérte az ez évi fürdőidényre, továbbá Csuha Mihályt, mint a szob­ránczi járás becsületben, becsülósben és tiszteletben megőszült vezető egyéniségét köszöntötte föl. Blahos Vilmos, a Károlyi Imre gróf uradalmainak főerdésze, Tomcsányi István főszolgabíró egészségére ürítette poharát. Szellemesen tósztozott még Kulin Aurél szolga- biró. Délután V»4 órakor vette kezdetét a verseny-

Next

/
Thumbnails
Contents