Ung, 1903. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1903-04-26 / 17. szám

17. szám.

TT 1ST <3nevelésére alakult „Fehér Kereszt Egyesület“ ungvári fiókja részére utalványoztatott ki, részint a befolyt tagsági dijak egyharmada, részint az alkalmi jövedelmek felerósze fejében. Ezenfelül egy siketnéma gyermeknek a jolsvai intézetbe leendő elhelyeztetésére a hegyvidéki kirendeltség helyi megbízottja utján 45 K 59 f utalványoztatott ki. Az egyesület tehát a múlt évben összesen 2159 K 98 f-t fordított jótékonyczélra.

Állandó havi segélyezésekre kiadatott 220 esetben összesen 1296 K. Rendkívüli segélyezésekre 76 esetben összesen 371 K 59 f.

Segélyeztetek összesen 49 egyén, még pedig 3 férfi és 46 nő. A minimális segélyösszeg 2 kor. volt.

Alkalomszerűnek találjuk e helyen mindazoknak, kik az egyesület tevékenységét adományaikkal előmozdították, hálás köszönetünket kifejezni, és pedig: az Ungmegyei Takarékpénztárnak, az Ungvári Kereskedelmi és^Iparbanknak és az Ungvári Népbanknak, mely intézetek 60, 50, illetve 40 K-t, továbbá Orosz Audrás- nénak, ki 50 K-t, Fejérváry Celestinenek, ki 40 K-t, Dr. Rabár [Endrének, ki 30 K-t, Bantlin Ágoston, Choma Mária, Meszlényi Gyula püspök Úr ő Kegyel- mességének, Hehelein Károly és gróf Szirmay Györgynek, kik 20—20 K-t, és végül Voigt Hermannénak, ki 5 K-t adományozott egyesületünknek.

Jelentékeny bevétele volt az egyesületnek a múlt évi január hó 11-én rendezett tánczestély jövedelméből, mely 347 K 20 f-t eredményezett, mig a november 22-én megtartott thea-estély 99 K 59 f tiszta bevételt tüntet fel.

A folyó évi 6. számú határozattal — özv. Tabódy Jenőné elnöklete alatt — Medreczky Istvánná, Virányi Sándorné és Weinberger Mórné választmányi tagokból álló kiküldött bizottság folyó évi márczius hó 13-án a pénztárt megvizsgálván, az 1902. évi bevételeket, kiadásokat és a törzsvagyont a következőképen állapította meg:

Bevétel:

1. Tagsági dij 136 rendes tag után á 6 K-~ 816— K

2. Tagsági dij 2 állandó tag után k 20 K 40"— K

3. Adományok ... ... ... ... ... ... 375'— K

4. A törzstőke kamatai ... ... _ ... 787’3l K

5. A tánczestély és thea-estély jövedelme ... 448 79 K

6. Névtelen küldemény Szenderyné részére 10'— K

Összes bevétel: 2477 10 K Kiadás:

1. Rendes havi segélyek

........................... 12>*6'— !\

2. Rendkívüli segélyek ... ... ........... 326'— K

3. A Fehér Kereszt Egyesület részére ... 492 39 K

4. Egy siketnéma gyermek segélyezésére 45 59 K

5. Tőkósittetett az alapszabályok 24. §-a

értelmében ... ... ................... ... 279 98 K

6. Postaköltség ......................................... 1914 K

7. Nyomtatvány ... ................................... 18.— K

Összes kiadás : 2477'10 K

Maradvány az év végén ........................... —— K

Egyenleg: 2477 10 K Az egyesület vagyona:

1. A Népbankban elhelyezve

................... 11115*29 K

2. A Takarékpénztárban

........................... 8687'74 K

3. Egy darab osztrák állampapír ........... 200'— K

Összesen: 20003 03 K

most számot; a másik fele ellenben jövőre szolgáltat- tassék ki részére, lélekölő tevékenységének folytatólagos jutalmazásául A szorgalmas méhikék a működési pótlék tavaszi virágaiból a méznek felerészét sietve már kiszívták. Az egésztől talán csömört kaptak volna. Tehát ők nem fognak már sztrájkolni. Mi a manónak lenne szükség már a szervezési szabályrendeletre.

Nagy volt itt Nagypéntek napja. Ekkor dokumentálta a polgármester, hogy magas az ő valláserkölcsi érzülete, mások felett, akikre ő — úgymond — keveset ad. Hogy végigszenvedje a Golgotha gyötrelmeit, a képviselő-testületet Nagypéntekre összehívta, s az írástudók előtt ajkához emelte az ecsetbe mártott spon- gyát, mire a gyűlést berekeszté, mondván : alásszolgája! Egyóbb baja nem történt.

Akit a körülmények az alvidókről a hegyek közé vetnek, annak jó kedélye is szunnyadóra tér. Husvét előtt a nag.ybereznai vasúton utaztomban erről meggyőződtem. Utitársnőm arczát kezével takarva, csinos fejecskéjét lecsüggesztve húzódott meg az ülés egyik sarkában. De mire a zakatoló kis masina Okemenczére a hegyvidék lábához szállított, ott, messze-inessze a bérezek között tanítással foglalkozó s szünidőre a-har- madik vármegyébe utazó hölgy az enyhébb vidéken egyszerre felvidult s annyi kedvesség árasztotta el egész lényét, hogy ha azt értékelni akarnám, olyan nagy rubint a föld mélyéből még ki nem bányáztak.

A tavasz beálltával a szép természetet is fésülik, öltöztetik. A vadaskert (Szóchenyi-kert) fáit, bokrait eltávolítják s valami olyan parkot rendeznek a közönség nagy tömege részére szerzett városi kertben, hogy abban csak lakkczipővel minősített emberek fogják magukat hidegen érezni. Ez bizony igy nem jól van; akkor édes egy közkertben tartózkodni, ha azt minél több fa meg bokor ékesíti, a pázsitot pedig fejlődő gyermeksereg lepi el.

A Britanika-szivarban találtak már petárdát, a rövid szivarban sok egyéb között kenderkóczót. Egyik előkelő állású tisztviselő azért világért se gyújtana nyakkendős szivarra,'attól tartva, hogy abban meg már piczi bomba lehet elrejtve; miért is egyedül a Kuba- szivarnak lett állandó fogyasztója. Minap hiába gyújtogatta, nem szeleit. Felbontja s talált abban véghosszában fekvő nyirágdarabot. Bevett szokásától eltérőleg közszemlére nem tette ki e ritka példányt, hanem Bródy Zsigához küldte azt, lévén ő Ungmegye területén a főtrafikos.

Csakugyan itt a tavasz. Esti imára már nyolez órakor harangoznak, bekövetkezvén szt. György napja. Ettől fogva az emberek is kedélyesebbek, e napon örült ennek a vendéglős, a kávés, no meg a czigány is. A fürjecske már a búza között futkos; éljenek a Györgyök 1

Hogy el ne feledjem Azt tudtam ugyan, hogy katonaállitás nem egyhamar lesz, de mégis megtévedtem. Falusi legények haladtak el ablakom alatt egy csoportban dalolva, olyan kép volt, mint a mikor a sorozásra szoktak felvonulni. A dal szövegét nem tudtam nyomban kivenni, Margitom mondta aztán, hogy ezt a nótát fújják : „Rendőr, rendőr az akarok lenni, abban nékem nem parancsol senki.“

Igaz biz az, nálunk állandó rendőrállitás és felmondás van. @

A közönség köréből.

Az egyesület rendes tagjai közül 1902. év folyamán elhalálozott 3 tag, kilépett 4 tag. Belépett az egyesületbe 1902. év folyamán 14 rendes tag és 1 állandó tag. Ennek folytán az egyesületi tagok száma az 1902. év végén: alapitó 21, állandó 3, rendes 143.

Az elmúlt évben az egyesület két rendes közgyűlést és hat választmányi ülést tartott. Ezen üléseken különböző tárgyban 65 — jegyzőkönyvbe foglalt — határozat hozatott.

Ezekben adtuk ismertetését az egyesület 1902. évi tevékenységének és tisztelettel kérjük jelentésünk tudomásul vételét.

Kelt az Ungvármegyei Nőegyesület választmányának 1903. évi április hó 7-én tartott üléséből.

A választmány nevében és megbízásából:

Dr. Nagy Béla, egyesületi tílkár.

TARKASÁGOK.

Czenczi néni beszél . . .

Az idei tavasz nehezen akar kibontakozni téli hosszú fagyos köntöséből. A fák kínnal hozzák meg sápadt virágaikat a belókeverődő éretlen zöld szirmok miatt. De hát akárhány dámának is ez volt esete. Nem hozott rá az Isten tavaszt, azon éretlenül belébukkant a nyár sorvasztó hevébe.

Ah, az a sztrájk ! Tetszettek látni a Nagy-utczán átvonuló, kőműveseket, akik a franczia harczi riadót zengve vonultak be a városházába, hogy munkaadóikkal egyezzenek s a bérharezot beszüntessék. Az egyezkedés alatt a helyben települt mesterek az egyezkedésből még a semmit se akarták. A sztrájkoló kőművesek azután azt az ocsmányságot követték el velők, hogy oda kiáltották feléjük, miként nagy részük rajzolni se tud, még a nevüket is csak nagynehezen tudják az alá a terv alá Írni, amit részükre idegen kéz állít ki Ez a sztrájk azután valahogy csak ki lett egyenlítve.

Az lett volna azonban a nagy sztrájk, ami a városháza falai között kiüt vala, ha az uram bölcsessége meg nem akasztja azt a tervet, hogy a működési pótlékot csak adagonként kelljen kiszolgáltatni. A gyanútlan képviselet mindeniköknek kiadta a pótlékot, a szirupot végigöntve a városházában. Mesteri munka volt mégis a titoktartó Ottót megnyugtatni, hogy fárasztó munkálkodásának drágaságául csak 50°/Q-ra tartson

I.

Váralja, ápril hó.

Ung vármegye Váralja községében február hó elejétől nagymérvű typhusz járvány lépett föl, melynek igen sokan lettek áldozatai, sőt még mostan is rohamosan történnek megbetegedések s közbe-küzbe elhalálozások is. A megbetegedések okát határozottan nem lehet tudni, mert a betegség okául igen sok körülmény szolgálhatna, de az általános vélemény csakis a legnagyobb fokú ínség, nyomor és szerfeletii szegénységben összpontosul.

Hogy a baj oka tényleg a nagymérvű szegénységben leledzik, az már az elmúlt évi kriminális termésből is észlelhető; már hogy is ne, mikor a község legjobb gazdái is panaszkodva járnak, hogy ma-holnap nem lesz mit enniük. Elképzelhető már most a szegények sorsa!

E szomorú létről többen vettek fájós szívvel tudomást és csakhamar kifejezésre juttatták szegény ínséges tótjaink és magyar oroszaink iránt érzett jóindulataikat az által, hogy ínségben és betegségben leledző, élet-halállal küzdő embertársainknak gy ámolitására, istápolására nyomban segítséget nyújtottak Nevezetesen az általánosan elismert s a szegények, betegek patro- n usának nevezhető, nagyságos özv. Patay Gyuláné, szül. Szatmári Király Anna Tibáról volt kegyes 50 K-t, Pata.v Katinka urhölgy, intézeti növ. Becsből 60 K-t. Dr. Russay Gábor Lajos szobráncz-járásköriorvos 28 K-t juttattak a váraljai Ínségesek és betegek részére, mely összegek a legnagyobb készséggel s belátással ki is osztattak.

Végül nem lehet megfeledkezni a helybeli gk. lelkészről, Ferencsik Ödönről, ki a járvány kezdetétől, vagyis február hó elejétől a legkészségesebben gondoskodik kedves neje 0 nagyságával, hogy a betegen fekvő 6, 7, 8 s néha több család részére szükségelt leves, hús és a legjobb minőségű, ugynevezhető gyógy- bor, mit saját költségén volt kegyes szerezni, mindig meglegyen, hogy igy adagonként nap-nap mellett kedves neje O nagyságával kioszthassák még most is a betegen fekvők között. A könyörületes gyámolitók, az illetékesek részéről fogadják a legőszintóbb hálaszózatunkat, kik esdve kérik az egek Urát, hogy még sok éven át a szegény nélkülözők és betegek irányában már ez alkalommal is kifejtett jóindulataikat s szorete- tiiket gyakorolhassák, mert „Nincsen a szívnek nemesebb órzelíno, tisztább és magasztosabb, mint a részvét;

3. oldal.

és nincsen nemesebb ösztön, mint a jótékonyság és

gyámolitás“ ! „ . ,,

Torbits Mihály,

gk. tanító.

II.

Tekintetes Szerkesztő Ur!

Örömmel vettük azt a tudósítást, hogy a radvánczi- utczai állami óvoda újból megnyilt. Folyó hó 22-én 4*/2 éves húgomat kézen vezetve fölkerestem az állami óvodát, hogy hugocskámat beírassam. Czimtábla hiányában sok kérdezősködés után végre ráakadtam a Sóház- utczában.

Nem lóvén még előadás, fölkerestem az óvónőt, hogy a beiratást vele elintézzem. A harmadik udvarban lakik. Az udvarban egy ajtó előtt egy cselédleán_) t láttam állani, tőle kérdém:

— Kérem itt lakik az óvónő?

— Itt kérem, minek tetszik, talán a gyermeket óvodába íratni? fölösleges fáradtság, már nem veszünk be senkit, sokan vannak.

— Én a nagyságával szeretnék beszélni, kérem vezessen be hozzá.

— De ha mondom fölösleges, az mindegy a nagysága vagy én, már nem veszünk be senkit.

— Jó lány, én addig innen el nem megyek, mig a nagyságával nem beszélek.

A nagysága hol az ajtó függönyét, hol az ablak függönyét húzta félre és onnan tekintett ki a fogadó terembe, pardon! az udvarra, végre talán mert a szobalányra már szüksége volt, vagy mei’t ezt az alkalmatlan vendéget akarta a nyakáról lerázni, az ajtót alig egy kicsit kinyitva ki szólt:

— Zsuzsa, vagy Anna, (a névre nem emlékszem), siessen már és az ajtó újból kezdett zárulni.

— Nagyságos asszonyom, szólék — hugocskámat óvodába szeretném járatni.

— A fej, az ajtó és ajtófélfa közt újból megje- jelent és Ő nagysága ki szólt:

— Sajnálom, már sokan vannak.

— De kérem, talán jut még hely ennek az egy gyermeknek, igen szeretném, ha járna . . .

— Még egy felet sem veszünk be, a létszám be van telve.

— Mennyi a létszám ?

Semmi felelet.

— Hányán járnak ?

— Nem tudom, nem számoltam őket . . .

— No akkor gyere kicsikém nem járunk ám óvodába.

— Hát miért nem tetszik a Máriaházi óvodába járatni — ott bevennék . , .

Mert állami óvodába akarjuk járatni a többi testvérkéim is oda jártak.

— Hát akkor tessék várni; ott a hol a finánc/.-laktanya állott, fognak egy óvodát építeni, a gyermek még fiatal, oda majd bevesszük.

Mélyen tisztelt Szerkesztő ur!

Tekintetes városatyák!

Méltóztassék oda hatni, hogy a kőműves sztrájk valamiképen beszünttettessék, hogy az óvoda fölállítása haladéktalanul létesüljön ; ón a hugocskám beiratását, az építendő óvodába sietve ezennel bejelentem azért, hogy mielőtt az elemi iskolába lépne, legalább 1—2 hétig tehetnénk eleget ama kötelességünknek, hogy:

Minden 3 éven felüli gyermek óvodába járjon. Kiváló tisztelettel:

Reisman Árnál.

K ŰLÖNPÉLÉ K

* Meghívás. Az Ungvármegyei Nőegyesület .1903. évi május hó 1-ső napján d. e 10 órakor a vármegyeház nagytermében fogja I-ső rendes közgyűlését tartani. A közgyűlés tárgyai: 1. Az egyesület múlt évi működése és számadásainak felülvizsgálata. 2. Indítványok.

* Fürdőink híre. Clivochtchinsky Iván orosz császári államtanácsos, a kaukázusi fürdők igazgatója, kormánya megbízásából magyarországi körútra, indult, hogy a magyar fürdők fejlettségét és szervezetét tanulmányozza. Á belügyminiszter átiratában értesítette a a törvényhatóságokat a jeles orosz vendég látogatásáról, egyben felszólítván őket, hogy kellő kalauzolásáról gondoskodjanak. Alkalmasint Szobráncz fürdőbe is ellátogat.

* Villanylámpák szaporítása. Minthogy az eddig létesített 170 izzólámpa nem bizonyult elegendőnek a város megvilágítására, a képviselőtestület még 20 izzólámpa felállítását rendelte el, s azoknak elhelyezésére javaslatot tenni bizottságot küldött ki. A bizottság e hó 22-én járta be a város utczáit s a következő helyekre javasol uj izzólámpákat elhelyezni. 1. A Káptalan-dombra, a vár kijáratával szemben. 2. A pinczesor- és váralja-utczákra 3-at, hogy a vezeték egész a Széchenyi-kertig kivezettessék. 3. Az uj laktanya elé 3-at. 4. A Hajnal-utcza végére kettőt. 5. A Bercsényi-utcza végére kettőt. 6. A Szobránczi és Sör- ház-uteza sarkára 1-et. 7. A varga-sorra 1-et. 8. Az újvárosba 1-et. 9. A Könyök-utczába 1-et. 10. A Ka- posi-utezába 1-et. 11. A Minaji-utczába 2-őt. 12. A Bo- zosi-utcza elejére 1-et. 13. A Sóház-utczába 1-et és a radvánczi-utcza végére 1-et.

* Hamis 20 koronások. Újabban 20 koronás érmehamisitványok kerültek forgalomba. A hamisítvány a valódi 20 koronástól akként készült, hogy ebből a belső fémanyag kiesztergályozott s értéktelen rézlappal pótoltatott. A. hamisítvány csengóstelen, súlya 5‘75 gramm, a valódié 6 74 gramm, a különbség tehát P01 gramm. Láng Lajos kereskedelmi miniszter rendeletileg figyelmezteti a posta- és távirdahivatalokat, hogy kellő óvatossággal járjanak el a 20 koronások elfogadásánál.