Ung, 1903. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)
1903-04-19 / 16. szám
16. szám. U1T G.5. oldal. pedig a peronospora-gombák a keményítőtől megfosztott szövetben sokkal ‘könnyebben tudnak terjeszkedői s innen van azután, hogy ha ilyen hideg, nedves idő után meleg napok következnek be, a peronospora úgy kezd burjánozni, mintha behintették volna vele a szőlőt. A ki tehát ezt a hideg időt bevárja és csak azután permetez, az néha azt fogja tapasztalni, hogy a permetezésnek daczára a peronospora, melynek előzetesen (szabad ^szemmel nézve) nyoma sem volt, permetezés után rohamosan kezd terjedni. Csakhogy ilyen hideg, esőre gyanús időben a permetezés bizonyos koczkázattal jár. .Ha az eső küzvet- lenül-parmetazég után köszönt be és tartós, akkor bizony a permetezés nagy részben kárba vesz és ismételni kell, főleg, ha az gyenge és rosszul tapadó oldattal történt. Annak köszönheti épen a dr. Aschenbrandt- féle bordói por fölényét minden más permetező anyag felett, hogy igen jól tapad és oly esők, melyek a házilag készült rez'gáiicz-ús mészkeveréket lemossák, a bordói por perméjével nem bírnak, hanem ez hivatását teljesen betölti. A magyaróvári gazdasági akadémia növénykisér-' leti állomása már—öt év óta kísérletez a bordói porral ős évről-óvre arról ad számot, hogy ez az anyag felette áll minden egyéb permetezési anyagnak. A füldmivelós- ügyi minister kiadásában megjelenő „ Kisérletügyi közlemények" egyik legutolsó számában a (V. kötet 5-dik füzet, 549. oldal) Barna Balázs akad. tanár a bordói porral és egyéb permetező anyagokkal végzett kísérletek alapján igy nyilatkozik: ..........tekintettel a többi anyagokból készült oldatok ellenálló képességére (tapadástekintetében) nyugodtan és teljesen részrehajlatlanul megadhatjuk az első helyet a bordói porból készült oldatnak. Ez a kitűnő tulajdonsága biztosítja használhatóságát, lassú bár, de biztos elterjedését az anyagnak, a melylyel az újabb permetező anyagok közül egy sem versenyezhet." Ha hozzávesszük az oldat könnyű elkészithetési módját, mely alig vesz néhány perczet igénybe, kitűnő tapadását, olcsóságát, és végre azt, hogy ebből még a legügyetlenebb munkás sem képes oly oldatot készíteni, mely a szőlőt megperzselné, úgy a közérdek, szőlősgazdáink legvitálisabb érdeke szempontjából is csak azt kívánhatjuk, hogy bárcsak minél szélesebb körben terjedjen el használata. Hamisítás kizárva, mert a bordói port a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete (Budapest, V. kerület, Alkot- mäny-utczä 31.) gyártatja és hozza megbízottai révén ólmozott zsákokban kizárólagossági joggal forgalomba. A gyáitás azonban korlátolt s igy ajánlatos az egész évi szükségletet idejében megrendelni, mig a szállítás tetszés szerinti részietekben történhet. Hivatalos közlemények. 3O200/II.-2. 1903. sz. M. kir. földmivelésügyi miniszter. Körrendelet a baromfikolera ellen való védekezésről (Valamennyi törvényhatóságnak.) Hivatali elődöm 1894 évi 12340. számú körrendeletével felhívta a törvényhatóságok ügyeimét arra, hogy a baromfitenyésztés ügyét gondosan felkarolják és állategészségügyi tekintetben a kellő védelemben részesítsék. A külföldről behurczolt ragadós baromfi- betegségek az ország baromfiállományát veszélyeztetvén, ezen betegség elterjedésének megakadályozására s az általában fellendült baromfitenyésztés és baromti- kivitel érdekeinek megvédésére, bízvást számítva a baromfitenyésztők, hizlalók és kereskedők részéről a saját érdekükben is álló hathatós támogatásra, — az 1888. évi VII. t.-cz. 2., 4. és 5. §-ai alapján a következőket rendelem : 1. §. Élő baromfi a vámkülföldről csak a kijelölt m. kir. belépő állomásokon keresztül jöhet az országba behozatalra vagy átvitelre. A m. kir. belépő állomásokon a baromtiszállitmányok állatorvosi vizsgálat alá vétetnek és olyan szállítmányok, amelyekben valamely ragadós betegségben szenvedő, vagy ilyen betegségben elhullott baromfi találtatott, visszautasitandók. A visszautasításról a m. kir. belépő állomás hozzám táviratilag jelenteni, a feladási hely hatóságát táviratilag értesíteni s a szállítmányra vonatkozó közelebbi adatokat és a visszautasítás okát kimerítően feltüntető jegyzőkönyvet hozzám felterjeszteni köteles. 2. §. Mihelyt baromfi olyan tünetek között elhull, amelyek — a jelen rendelethez mellékelt útmutatáshoz képest — a baromű-koleia jelenlétének gyanúját indokolttá teszik, az állatok birtokosa, vagy ennek megbízottja erről a községi elöljáróságnak haladéktalanul jelentést tenni, úgyszintén a még teljesen egészségesnek látszó állatokat a betegektől azonnal elkülöníteni tartozik. A beteg állatokat istállóban (ólban) elzárva kell tartani. Vészes udvarba baromfi be nem hozható és baromfikereskedő be nem bocsátható Ha a vészes udvar területén vízfolyás vagy közhasznalatban lévő ut vezet, az ilyen útszakasztól vagy vízfolyástól a baromfit távol kell tartani. Abban az esetben, ha az állattulajdonosok a vészes udvar egész baromfiállományát leölik, amely eljárás a betegség biztos elfojtására a legajánlatosabb, a további intézkedések már csak az udvar alapos kitisztítására és fertőtlenítésére szorítkoznak. 3. §. A községi elöljáróság minden egyes ilyen bejelentést a helyszínén azonnal megvizsgálni és saját tapasztalataival együtt az elsőfokú állategészségügyi hatósággal haladéktalanul tudatni, a 2. §-ban jelzett óvintézkedések betartását ellenőrizni és egy elhullott állatot, az elhullás okának megállapítása czéljából, az elsőfokú hatósághoz sértetlenül és a netáni kiszivárgást vagy hulladékot át nem eresztő módon gondosan csomagolva beküldeni tartozik; azonban, ha a helységben a baromtikolera közvetlen megelőzőleg már megállapittatott, a hullaküldés mellőzendő. Különösen fontos í esetekben az elsőfokú hatóság a betegség megállapi- i tása és egyúttal az állategészségrendőri óvintézkedések ] megfelelő kiegészítése, illetve az óvintézkedések foga- i natositásának ellenőrzése czéljából, saját (állatorvosi) szakközegét a hely színére kiküldheti Ilyen esetben a kiküldött szakközeg az eljárásról rövid jegyzőkönyvet vesz fel, mely a másodfokú hatósághoz haladéktalanul felterjesztendő. 4. §. Mihelyt a baromfikolera megállapittatik, a községi elöljáróság ezt az ott szokásos módon közhírré tenni, az elsőfokú hatóság pedig a 2-ik §-ban jelzett óvintézkedéseket továbbra fenntartani és még a következőket elrendelni tartozik: a) az udvart szembetűnő helyen alkalmazott és könnyen olvasható „Baromfi- kolera“ feliratú figyelmeztető táblával fertőzöttnek kell jelezni; b) a fertőzött udvarból egészséges baromfi csak leölt állapotban és a hatósági állatorvos előzetes engedélyével, tojás pedig csak szódaoldattal való gondos lemosás után vihető ki; c) az elhullott vagy leölt beteg állatokat összes testrészeikkel együtt azonnal és minden veszélyt kizáró módon meg kell semmisíteni; dj az ürüléket, eleségmaradékot és ettvéb hulladékot naponta gondosan össze kell söpörni és ha csak lehetséges, azonnal elégetni, vagy pedig mésztejjel összekeverve jól elzárt gödörben összegyűjteni. 5. §. Ha a fertőzött udvarban az összes baromfi elhullott vagy leölet.ett, avagy ha az utolsó elhufiási, leölési vagy gyógyulási esettől számított 8 napon belül újabb megbetegedés elő nem fordult, erről a községi elöljáróság jelentést tenni tartozik az első fokú hatósághoz, amely a baromfiak által használt helyiségek fertőtlenítését, amennyiben ez még nem történt volna meg, elrendelni tartozik, aminek foganatosítása után a betegség megszűntnek tekintendő. 6. §. Ha baromfi lábonhajtás, vagy kocsin szállítás közben a baromfikolera jelenlétére utaló gyanús tünetek között elhull, a szállítmány vezetője a továbbszállítást lehetőleg mielőbb beszüntetni tartozik. Ilyen esetekben is teljes mértékben alkalmazni kell a 2., 5. §-ok határozmányait, a fertőtlenítést pedig a szállítóeszköznek a baromfival érintkezésbe jutott részeire, valamint az egyéb tartályokra is ki kell terjeszteni. 7. §. Az 1888. évi VII. t.-cz.-nek az állatszállító vasúti kocsik és hajók fertőtlenítéséről rendelkező 21. §-a és az ezen törvény végrehajtására kiadott 1888. évi 40000. számú rendelet 87—97. §-aihan megszabott teendők a baromfiszállitásra használt vasúti kocsikra és hajókra is kiterjesztetnek. 8. §. A másodfokú hatóság az adott körülményekhez mért különös indokok esetében, a baromfikolera elhurczolásának kötelességszerü megakadályozása czéljából, a törvényhatósági m. kir. állatorvos javaslatára, egyes községek, vagy az egész járás (rendezett tanácsú város) területére is elrendelheti, hogy a kereskedelmi forgalomba kerülő baromfi közutakon csakis olyan berendezési szekereken, ketreczekben, kosarakban vagy egyéb szállító eszközökben szállíttathassák, amelyekből ürüléknek vagy alomnak kihullása ki van zárva és melyeket minden egyes szállítás előtt kitisztítani és fertőtleníteni kell. Ugyanilyen körülmények között és különös indokokból, a másodfokú hatóság a törvényhatósági m. kir. állatorvos javaslatára, a baromfikereskedők üzleti telepeinek állategészség- rendőri ellenőrzését fokozott mértékben is elrendelheti és intézkedhetik az iránt is, hogy a baromfikereskedők élő áruikat csak olyan helyeken rakhassák ki eladásra és bocsáthassák szabadon, amely helyekre honi baromfi nem kerül. Egyébként az 1900. évi XVII. t.-cz. 10-ik §-ának r) pontjához képest a járási (városi) m. kir. állatorvos a baromfikeresxedőkről névjegyzéket vezetni, telepeikre felügyelni és szállásaikat időnként megvizsgálni tartozik; az 1901. évi deczember 30-án kelt 104300. számú körrendeletemhez képest pedig, a tavaszi haszonállat vizsgálat alkalmából az állatorvos az álta lános vizsgálatot a baromfiakra is kiterjeszteni és a baromfikereskedők telepeit okvetlenül megvizsgálni köteles s a baromfiak ragadós betegségei ellen a védekezési eljárás módozatait a lakossággal behatóan megismertetni tartozik. 9. §. Abban az esetben, ha a baromfikolera a községben (városban) nagy mértékben fellépett, illetve különböző fekvésű számosabb udvarban (majorban, tanyán stb.) jelentkezik, a másodfokú hatóság a törvényhatósági m kir. állatorvos javaslatára, a zárlatot a védekezés eredményessége czéljából és a tényleges szükséghez képest, nemcsak a fertőzött udvarokkal szomszédos udvarokra, de a község (város) illető részeire, sőt a község (város) egész területére is kiterjesztheti. Az ilyen intézkedésről, úgyszintén ennek hatályon kívül helyezéséről a másodfokú hatóság hozzám egyidejűleg távirati jelentést tenni köteles. 10. §. A vámkülföldfe való kivitelre szánt élő baromfiszállitmány a községi elöljáró által kiállított igazolvány nyal látandó el arról, hogy az a község, amelyből az állatok kivitelre kerülnek, 8 nap óta mentes ragadós baromfibetegségtől. Ilyen baromfiszál, litmány az ország határát csakis vasúton és csak a megfigyelő állomások vagy a m. kir. belépő állomások valamelyikén lépheti át, ahol a szállítmány állatorvosi ellenőrző vizsgálat alá vétetik; ennek a vizsgálatnak foganatosítását és a szállítmánynak vészmentességót a szállítmány igazolványán és fuvarlevelén hivatalosan igazolni kell; ennek megtörténte után a szállítmány . továbbítható. Ha pedig az ilyen szállítmányban ezen ; vizsgálat alkalmával ragadós baromfibetegség állapit- tatik meg, akkor a hullák (az ürülékekkel és a tollak- t kai s összes egyéb hulladékokkal együtt) ottan nyom- t ban megégetendők, a többi állat pedig, amennyiben a i szállító 48 órán belül az állomáson vagy más fogyasz- t tási piaczon való értékesítés iránt nem intézkednék, • ugyanazon vasúti kocsiban a feladási állomásra vissza- i küldendő s az esetről a vezetésem alatt álló miniszte- ■ rium állategészségügyi főosztálya, a feladó, a feladási állomás és a feladási helyre illetékes járási (városi) m. kir. állatorvos táviratilag értesítendő; a szállítmány kirakása és elkülönítve elhelyezése a járási (városi) m. kir. állatorvos jelenlétében történjék. 11. §. A ki a jelen rendeletemet megsérti, — amennyiben cselekménye vagy mulasztása a fennálló törvények súlya, illetőleg fegyelmi utón való megtorlás alá nem esik — az 1879. évi XL. t.-cz. 1. §-a értelmében kihágást követ el és 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Az ezen alapon befolyt büntetéspénzek az 1900. évi XXII. t.-cz. 40. §-ban és az 1901. évi XX. t.-cz. II. fejezete alatt tárgyalt büntető bíráskodás életbeléptetése után ezen törvény 23. §-ában megjelölt czélokra fordítandók. A jelen rendelet alapján minősített kihágások eseteiben az 1888. évi VII. t.-cz. 125. §-ban felsorolt közigazgatási hatóságok és az 1901. évi XX. t.-cz. idézett részének életbeléptetése után, az ott felsorolt közigazgatási hatóságok illetékesek. Ezen kihágások megtorlásánál követendő eljárás tekintetében az 1879. évi XL. t.-cz. általános határozatai és jelenleg az 1880. évi augusztus 17-én kiadott 38547. számú belügyminiszteri körrendelet, később pedig az 1901. évi XX. t.-cz. 22. §. alapján kibocsátandó eljárási szabályzat irányadók. 12. §. Jelen rendeletem a „Budapesti Közlöny “- ben való kihirdetés után a 10-ik napon lép életbe. Kelt Budapesten, 1903. évi márczius hó 29-én. Darányi s. k. Útmutatást a jövő számunkban közöljük. NYÍLT-TÉR.* Az ungvári hegyközség elnöke az államtól kapott szőlőojtványok lelkiismeretes kiosztásával a hegybírót bízta meg. Én, mint a kinek az ujjátelepitésből nagyrészben kijutott, előzetes bejelentés után a hegybíró úrhoz fordultam az engem megillető részért, ki azt a kijelentést tette, hogy „maga nem kap." Kérdem: miért? „Mert maga vagyonos." Most kérdem én, hogy nálam kétszer vagyonosabb urak milyen czimen kaptak ? Csak nem szegénységi bizonyitványnyal ? Jó lesz máskor az ilyen adományt a hegybíró ur nagylelkűségére nem bízni. Ungvári, 1903. ápr. 18. Rakovszky József, 41 szőlőbirtokos. Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, akik feledhetlen nőm temetésén jelen lenni és részvétüket kifejezni szívesek voltak, úgy testületeknek, mint egyeseknek az elhelyezett koszorúkkal külsőleg is nyilvánított részvétükért ezúton fejezem ki legmélyebb köszönetem. Ungvár, 1903. április hó 15. Jäger Bertalan. T. Melega Mihály kocsigyártó Ungvári. Az önnél rendelt kocsi úgy kitűnő minősége, mint kényelmes volta, valamint mérsékelt ára folytán teljes megelégedésemre szolgált. Hegyes utakra tartóssága és könnyűsége folytán megbecsülhetetlen. Minden kartársamnak a legmelegebben ajánlom czégét szives pártfogásába. Tisztelettel Dr. Olsavszky Viktor, járási tiszti orvos, kórházi igazgató 89 Nagy-Somkuton. P ártoljuk a hazai _____— WtT természetes ásványvizeket! o o Legkiválóbbak a ■■ o o Szolyvai, Luhi Erzsébet és Polenai----- gyógyvizek J i- Szak férfiak szerint - ......... i-—— felülmúlják a krondorfí, gieshübli, bilini és ===== más hasonló külföldi vizeket. ■—= Kiváló hatásúak : köazvény-, vese-, hólyag-, gyomor-, - — torok-, tüdő- és gégebajok ellen. — . _ = Megrendelhetők és prospektus kapható a forrás bérlőségénól Szolyván, Beregmegye. 1,3--10 * Ezen rovatban közlőitekért nem vállal felelősséget a szerk. Felelős szerkesztő: BÁNÓCZY BÉLA.
