Ung, 1902. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)
1902-02-16 / 7. szám
XL. ÉVFOLYAM. Ungvár, 1902. február 16. 7. SZÁM. SZERKESZTŐSÉG: Ungvár, Vármegy ehaz-tér 1. szám. _____ f A szerkesztőhöz intézendő minden köz- eménv, mely a lap szellemi részét illeti. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. Semmit som közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok nem adatnak vissza. KIADÓHIVATAL: Székely éa Illés könyvnyomdája Előfizetési feltételek: Egész évre . 8 kor. 1 Negyedévre 2 kor. Félévre ... 4 kor. 1 Egyes szám 20 fill Hirdetések, előfizetések, valamint a lap anyagi részét illetők a kiadóhivatalba (Székely és Illés könyvnyomdájába) küldendők. A lap megjelen minden vasárnap. Nyilttér sor önkin t 40 fill. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. UNO VARMEGYE ES AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Népoktatási állapotaink javítása. A kormány a szegény hegyvidéki nép felsegélyezésének programmjába, mint az tudva van, felvette a népoktatásügy rendezésének, javításának a kérdését is. És ezt nagyon bölcsen cselekedte; mert ha a gazdasági téren megindított akczióját biztosítani óhajtja, ha az ebbeli eredményeket koczkára tenni nem akarja, az újabb nemzedéket úgy kell nevelni és oktatni, hogy azt önző czéljaira senki ki ne használhassa, hanem törvényben biztosított jogait ismerje, a nyújtott kedvezményekkel élni tudjon, azokat javára, hasznára fordítani képes legyen, hogy értelmesebb és élelmesebb, önállóbb és függetlenebb legyen a mostani generácziónál. A nevelés és oktatás hatalmas tényezőjét a szegény nép megmentésénél figyelemre méltatni s igy a jövőre kihatni, az ugyan nem új eszme, de annak a hegyvidéki nép felsegélyezésének kérdésénél való igénybe vétele igen szerencsés gondolat. Ha pedig az az összhang, mely most a népoktatás kérdése körül fennáll, csak 1 -2 évtizedig meglesz, úgy bizonyára az egész akcziónak az iskolaügy lesz legsikerültebb része, mert ez most azonnal kézzelfogható eredményeket az ügy természeténél fogva nem tud ugyan produkálni, de ha ennek eredményei évek múltán jelentkeznek, a mostani szomorú viszonyok egyre fokozódó mértékben fognak javulni, megváltozni. A munkácsi gör. kath. egyházmegye püspökének, Firc\ák Gyulának szerető, de erélyes beavatkozására az egész vonalon megindult a meglevő felekezeti iskolák rendezésének ügye és ha az a nép ismert szegénységénél fogva lassan halad is előre, de tagadhatatlanúl halad, a múlthoz viszonyítva, ma igen sok történik és nem kell csak 8—10 évi lankadatlan kitartás, soha meg nem szűnő buzdítás ott, a hol csüggednek, erélyes intézkedés ott, a hol ok nélkül húzódoznak és minden máskép leszen. Hogy ez igy van, bizonyítják a kir. tan- felügyelőnek 1899/900. és 1900/901. évi jelentései, melyekből kitetszik, hogy Hornya, Alsó- Domonya, Lakárt, Téglás, Alsó-Ribnyicze, Voloszánka, Knyahina, Nagy-Szlatina, Váralja, Horlyó, Domasina, Uj-Szemere, Bere Gajdos, Czigányócz, Szolya, Klokocsó, Szme- rekova, Uj-Kemencze hitközségei részben uj tantermeket, legnagyobb részben uj, a követelményeknek megfelelő iskolaházakat építettek, s azokat 1—2 kivételével már használatba is vették. Csertész meg olyan mintaszerű épületet emeltetett, mely nemcsak lelkészének dicséri buzgalmát, népe iránti szeretetét, hanem követendő példányképül szolgálhat a többi hitközségeknek. A meg nem felelő iskolák egész sora van rendezés alatt s a nyárra bizonyára 7—8 készen lesz. Az iskolaügy rendezésében a róm. kath. és evang. református egyházak is kiveszik részüket. Tiba két tanterművé fejlesztette iskoláját; Fekésházán a szatmári püspök építtetett uj iskolaházat; Osztrón tető alatt áll már az uj épület és a zahari ref. hitközség már használatba is vette uj iskoláját. Legtöbbet tesz és kétségkívül a legnagyobb ''atokat is hozza, az állam. Hogy e téren nt s történik, arról a fentebb említett jelentések számolnak be, melyek- ogy az utolsó 1—2 év alatt is ű áldozatkészséget és mekkora sitott a kormány vármegyénk iránt. Horlyón, Feketemezőn, Tarnóczon, Ore- chován, Ördög-Porubán 1—1, Szelmeoczen és Daróczon 2—2 tantermű uj állami- iskolákat, utóbbi helyen óvodát is állított; a nagy-bereznai 3 tantermű iskolát pedig 5 tanterművé fejlesztette. Uj, mintaszerű épületeket emeltetett Homokon, Turja-Bisztrán, Huttán, Minajban, Radvánczon, Poroskon, Ruszkóczon és Ungvárt, mely utóbbi közel 150,000 koronába került. Ezenfelül 11 meglevő iskolát kisebb-nagyobb (700 — 3000 kor.) költséggel javíttatott és az anfalóczi (2 terem), karcsavai, kereknyei, székói, dubrinicsi (2 terem), perecsenyi (3 terem), eőrdarmai (2), nagy-kaposi (2), pályini, priko- vai, sáros-remetei, szobránczi (3 terem és óvoda), sztrajnyáni (3 terem és óvoda), vajna- tinai bérhelyiségekben levő iskolák mintaszerű felépítését az öt millió hitel terhére felvette s ezek 1902., 1903. és 1904. folyamán mind elkészülnek és körülbelül 250,000 korona költségbe fognak kerülni. Ha e mellett figyelembe vesszük, hogy Gerényben szeptemberre 2 termü, Bunkóczon l termű uj iskola épül; hogy az iskei, kis-szeretvai, mátyóczi, rebrini, felsőremetei községi, a záhonyi ev. ref. iskolák államosítása és rendezése ügyében, Szobráncz- Komorócz és Győröcske iskola nélküli községekre nézve uj iskolák lerresitése iránt a tárgyalások befejezvék, hat iskola nélküli községre és néhány iskolával ugyan biró, de ezeket fejleszteni képtelen községre nézve a tárgyalások meginditvák; ha tekintetbe vesszük, hogy 3 év alatt 26 gazdasági ismétlő iskola szervez- tetett s ezek tanítóit az állam külön díjazta, — akkor látjuk csak, hogy e téren csendes, de áldásos nagy munka van folyamatban. A legutóbb, e hó 11-én tartott közigazgatási bizottsági ülésben pedig a kir. tan- felügyelő bejelentette, hogy népoktatási állapotaink javítása czéljából dr. Wlassics Gyula minisztertől rendelkezést kapott arra, hogy egyelőre 19 olyan községben, hol a meglevő felekezeti iskolába be nem férő tankötelesek száma a 60-at meghaladja, haladéktalanul kezdje meg uj állami iskolák szervezése iráni a tárgyalásokat s ezeket a legmesszebb menc előnyök nyújtása mellett olyan időben fejezze be, hogy a szükséges költségek mielőbb megállapíthatók, az uj iskolák pedig, a mennyiben a törvényhozás a megfele’ő fedezetet rendelkezésre fogja bocsátani, 1903-ban már megnyithatók legyenek. E szerint Alsó-Domonya Neviczke, Kosztrina, Sztavna, Verchovina Bisztra, Uzsok, Ticha, Uj-Szemere, Vulsinka Nagy-Turicza, Turja-Paszika, Rákó, Túrja Polena, Köblér és Kis-Zalacska 1 — 1 tantermű Zaricsó, Voloszánka és Csornoholova 2—4 tantermű, Lyuta pedig 4—5 tantermű állam iskolát fog nyerni a megfelelő tanítói lakások kai; Lyuta és Zaricsó állami óvodákat is vagyis összesen 25 uj tanítói állás és 3 óvó női állás szervezése van tervbe véve. Mindezel az iskolák a meglevő felekezeti iskolákkal pár huzamosan fognak felállittatni s mindegyil mellett egyúttal gazdasági ismétlő iskola i: ■ fog szerveztetni, mi végből a községi iskolái is végre rendeltetési czéljuknak megfelelőéi művelés és gondozás alá kerülnek. » Ugyancsak a 11-én tartott ülésen mutatti i be a kir. tanfelügyelő a közoktatásügyi minisz ■ tér abbeli rendeletét is, hogy Daróczon a: ■ állami iskolával és szervezendő megyei szere 5 tetházzal kapcsolatban és a vármegye tulajdo i nát képező 17 katasztrális hold föld igénybe t vétele mellett 1903-ban gazdasági iskolát szer vez, annak vezetésére külön szaktanítót rendel rendel ki s igy egy szakszerűen vezetett kis parasztmintagazdaságra példát mutat, abban a község ismétlő tanköteleseit oktattatja. A közigazgatási bizottság a közoktatás- ügyi miniszter elhatározását nagy örömmel és lelkesedéssel fogadta, köszönő felirat küldését határozta el, melyben egyben biztosítja Ő Nagyméltóságát, hogy mindent el fog követni, hogy a tervbe vett iskolák felállítása elé esetleg gördülő nehézségek elhárittassanak. A bizottságnak eme feliratához szívben bizonyára hozzájárul vármegyénk minden művelt embere, ki szegény és elhagyott felvidéki népünk érdekében megindított mozdalmat helyesli, nyomorúságban tengődő hegylakóink javát, terheik könnyítését, erkölcsi és értelmi emelésüket igazán és őszintén óhajtja. Mi, mint a nyi'á- nosság orgánuma, csak kötelességet teljesitü nk, ha e helyt dr. Wlassics Gyula minisztert és hű, faradhatatlan tanácsosat, Halász Ferenczet nemcsak az intelligenczia igaz tisztelet és sze- retetéről biztosítjuk azon kiváló figyelmén s gondoskodásért, melylyel szegény vármegyénk kulturális ügyei iránt viseltetnek, hanem arról is, hogy jóindulatú, jámbor népünk intézkedéseiket nemcsak örömmel fogadja, de szívben THVADwn i>iVNOdizD sa nayr> ?3VWOI WI3T hálás is leend a vett jókért! Elismerés és köszönet illeti Hidasi Sándort, vármegyénk kir. tanfelügyelőjét is, a ki a miniszter és taná’sósának vármegyénk iránti jóindulatából eredő intézkedéseit buzgó közbenjárásával, gyors és erélyes működésével nemcsak keresztülviszi, de a vármegyénk irány ábani jóindulatot még fokoztatja is. Az érintett tanfelügyelői jelentés szerint iskolába nem járó tanköteleseink befogadására legalább 53 uj tanterem építésére volna ugyan szükség, de mi e 25-nek szervezése iránt történt intézkedésben és a többi felsorolt tényben a javulás felé vezető úton tett olyan hatalmas lépést ismerünk fel, mely reményt nyújt arra, hogy az összes tényezők további összehatása mellett az e téren még szükséges javítások a közel jövőben meglesznek. Ungvári Rónay Antal főerdőtanácsos s a vaskoronarend. Ungvármegye hivatalos lapja, az „Ung“ 1902. február 9-én a következő királyi kitüntetést hozla városunk és vármegyénk közönségének szives tudomására: „A király 6 Felsége ungvári Rónay Antalm. kir. fóerdőtanácsosnak az erdészet és a közügyek terén szerzett érdemei elismeréséül a III-ad osztályú vaskoronarendet adományozta A törhetlen akaratnak, az utánzásra méltó vaskövetkezetességnek, 'az ellenfélben is tiszteletet keltő férfias jellemnek, a nemzet egyik vasszorgalmu munkásának a királyi kegy kitüntetése gyanánt a vaskoronarend jutott. A leghasznosabb érczből készült jelvény találkozott tehát a leghasznosabb emberi ténykedéssel: a becsületes munkával! Ritka, de igen nevezetes találkozás: az emberi ész munkája felfedezte a tudás titkát, miképen hozhatja fel az emberi munka az anyaföld mélyéből a vasat, a melyet ezer és ezer alakban fölhasználva, maga mellé segítőnek véve — folvton-folyvást az emberiség javát elősegítik, a boldogulást előmozdítják. S mégis, ez a kitüntetés a hozzáfűzhető analógia csendesen, észrevétlenül surrant el mellettünk, a nélkül, hogy e jutalom cgy-egy mozzanata gondolkodásra késztette volna agyunkat, egy kis emelkedettségre lelkünket, némi hevületre szivünket, tűnődésre elménket. És miért ? Mert korunk rohanó napjai, e rohanó napok Lapunk mai száma 8 oldalra terjed.
