Ung, 1902. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)
1902-02-02 / 5. szám
más eljárásban teljesen és a felebbvitelben is érvényre jutatta s a kötött bizonyítási rendszer helyébe a bizonyítékok szabad mérlegelésének elvét léptette. Ugyanakkor szabályozták a fizetési meghagyások rendszerét. Ugyanekkor Szilágyi Dezső igazságügyi miniszter megbízásából Piosz Sándor államtitkár elkészítette az 1885-iki tervezete alapján a magyar polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat előadói tervezetét, mely tiz czimben az egesz peres eljárást szabályozta, a vegrehajtasi eljárás kivetelevel. Ezt a tervezetet még 1895-ben a bírósagokkal és az ügyvédi kamarákkal közöltek vélemenyezés végett. Utasítván azokat, hogy különösen figyelembe vegyek a véleményezes alkalmával a sommás eljárás köreben időközben szcrzendő gyakorlati tapaszlalatokat. Ugyanekkor Plósz Sándor a házassági perekről is dolgozott ki javaslatot. Mindezekre szaktanacskozmányokat hívtak össze. Ezek véleményét meghallgatták. Időközben beérkeztek a velemenyek az ügyvédi kamaráktól és bírósagoktól. Az előzmények után és az egybegyült egyéb előmunkálati anyag figyelembevételevel Piósz Sándor igaz- sagügyminiszter átdolgozta a polgári perrendtartás egesz tervezetét és ezt az átdolgozott tervezetet 1901. év elejen nyomtatásban közzétette. Ebbe a tervezetbe felvette a miniszter mindazokat a peres eljárásokat, amelyeket az 1893 iki tervezet nem tartalmazott. Ebben a miniszteri előadói tervezetben egyes kérdéseket még nyitva hagytak és ezekre vonatkozólag 1901. év tavaszán szakertekezletet tartott a miniszter es annak eredménye, valamint az időközben beérkezett újabb észrevételek figyelembevételével a fordulópontjához jutott. A javaslat czime : „Törvényjavaslat a magyar polgári perrend- tartásiéi.“ Az első kötet a perrendtartás szabályait tartalmazza. Ez tizenkét czimre es 776 szakaszra oszlik. Az első czim a bíróságokról szól, a második a leiekről., a harmadik az első folyamodása bírósagok előtti eljárásról, a negyedik czim a felebbvitelről, az ötödik czim a perajitásról, a hatodik czim a sommás birtokháborítás es visszahelyezésig valamint a sommás határperekről, a hetedik czim a bánya ■ ügyekben való bíráskodásról, a nyolczadik czim a fizetési meghagyásos eljárásról, a kilenczedik czim a meghagyásos eljárásról, a váltó, kereskedelmi utalvány és kötelező jegyek alapjan, a tizedik czim bérleti viszonyok megszüntetése tárgyában való eljárásról, a tizenegyedik czim a házassági perekről, a tizenkettedik czim a születés törvényességének megtámadása iránti perekben való eljárásról ; a uzeii- hirmadik czim a kiskorúság meghosszabbításáról, a gondnokság alá helyezés és az atyai hatalom gyakorlatának megszüntetése ' iránt való eljárásról, a tizennegyedik czim a holtnak nyilvánítási eljá rásról es a tizenötödik czim a választó t bíróságokról szól s végül a tizenhatodik czim a záróhataroza- tokat tartalmazza. Ha a javaslat törvénynyé válik, annak életbeléptetése idejéről és az átmeneti intézkedésekről külön törvény fog rendelkezni. Amint latjuk, a perjog egeszet te,öleli a javaslat, a végrehajtási eljárás kivételével. Ez a javaslat csak a rendes bírósagokról szól. Ezek viszonyát a különös bírósagokhoz (községi bi- lósag es iparhatóságok stb.) az életbeléptetési törvény ben fogjak megállapítani. Külön rendelkezés tárgya lesz továbbá a Horvát Szlavón és Dalmátorszá- gokkal közös tengeri bíráskodás szabályozása. Mindazok az üg,ek, melyek nincsenek a jarasbirosag hatáskörébe utasítva, a törvényszékek elé viendok. A járásbirosagok hatáskörének szabályozásánál a javashagyta a kerülgetést és egyenesen a kút felé tart, rögtönzött egy olyan riadót, a melyhez hasonlót emöer, ki ménest a pusztán nyerítve robogni nem látott, nem hallhat soha. A mint lobogó farkát magasan tartva trombita harsogását messze túlszárnyaló nyerítéssel körül vágtatta az itatót, egy pillanat alatt lábon volt az egész menes. A csikók összetorlódva nyújtott nyakkal figyeltek rá. Szinte látszott rajtuk, mennyire vigyázzák minden mozdulatát és csak lesik a pillanatot, melyre beugorva nyomon követni fogják. Szemeik tűzben ragyogtak, orrczimpáik fújtak, egyik másik türelmetlenül kapált, röhögött közbe. A nyerges pedig addig nyihogott, ficzánkolt a kút körül, míg a káva mellett fekvő bojtár fel nem ült a szűrön. AkKor aztán egy pár ugrással a csikók elé került és szarvas könnyed szökésekkel vezetni kezdi a ménest. Mire a kúthoz ért a számadó, már a legény ki is csiholt. És mint a ki a legtermészetesebbnek tartja a történeteket, szónélkül várta mig a számadó egész közel jött hozzá. Adj’ Isten egészségedre édes szógám! Köszöntött rá a számadó. Köszönöm a hozzám való jóakaratját! Viszonozta a legény. Hanem úgy tartom, hogy az nyugszik, a ki alszik. A ki még csak igy hever, az éppen hogy a napelől húzódik el. De azért mégis elszaladt a ménes, évődött tovább az öreg. Pedig ilyen legyes időben, ha osztán elindul igen bajos elioök kerülni. Különösen igy gyalogszerrel nehéz. De hát úgy látom, hogy nálad a nyerges is csak olyan szabadon jár mint máshun az amolyan szopós csikó szokott járni. Sose fáj nekem attul a fejem édes gazdám, felelt vissza a bojtár. Ha itt vagyok is, ott vagyok. Van a ki vezessen. Vélök van a nyerges, azért jár szabadon. Majd annyit ér az mint jó magam. Most se mentek lat abból indult ki, hogy az csakis azon ügyekre terjedjen ki, melyeknek tárgya az értékre való tekintettel csekélyebb, hogysem a törvényszék előtti eljárás költségeit elbírná. Az értékhatár megállapításánál a jelenlegi állapotot tartották meg, vagyis a járásbíróság elé tartoznak azok a vagyonjogi perek, amelyekben a pertárgy értéke az ezer koronát meg nem haladja ameny- nyiben értékükre való tekintet nélkül a törvényszékek hatáskörébe nincsenek utasítva. Nevezetes újítás, hogy a váltóperekben ezer korona értéken alul ezután a járásbíróságok járnak el. Ez ellen nemely oldalról erősen kikeltek. De a miniszter meggyőződése szerint az az aggály, hogy járásbíróságaink nem fognak eleg jártassággal bírni a kisebb értékű váltóperek elintézésére, alig érdemel figyelmet. A váitóperek rendszerint egyszerűek és a váltójognak azok a kérdései, amelyeknek megoldása nagyobb nehézséggel jár, a legritkabbak. Attól a bírótól, akitől a jog egesz területének, nemcsak a magánjognak és a büntetőjognak, hanem a specziális kereskedelmi jognak ismeretét is megkívánjuk, csak nem tagadhatjuk meg a képességet a váltójog kezelésére nézve. Habár megszűnik a külön kereskedelmi, külön váltóperrendtartas s ezután a többi magánjogi, valamint a váltó- es kereskedelmi ügyekben egyforma eljárás lesz és igy a. szakbirósagi jelleg elenyészik, — mégis azonban fenntartják ezután is a budapesti váltó - és kereskedelmi törvényszéket és ez a budapesti és pestvidéai törvényszék területére nézve továbbra is megmarad váltó- és kereskedelmi szakbiróságnak. Természetesen hatásköre annyiban fog apadni, hogy az ezer koronán alatt levő váltó- és kereskedelmi perek ezután a járásbíróságok elé tartoznak. A pert ezután is rendszerint az alperes lakhelye szerinti bíróságnál kell megindítani. Külföldön élő magyar állampolgárt, aki ott térületkivüliséget élvez, vagy diplomacziai, vagy más allamhatósági szolgálatban, ha utolsó belföldi lakóhelye nem tudatik, a budapesti belvárosra illetékes bíróság előtt kell perelni. A gyáros ellen a gyártelep, gazdász ellen a jószág fekvése, az Írásbeli szerződésből eredő kötelmekből eredő pereknél a teljesítési hely, váltóknál a fizetési hely szerinti bíróságnál lehet perelni. Igen nevezetes az uj perrendtartásnak a kereskedelmi perek bírói illetékességére és az úgynevezett konyvkivonati illeíékessgére vonatkozó intézkedése. A javaslat 33-ik §-a szerint a kereskedők es iparosok üzletük köreben történt eladásukból, vagy teljesített szolgáltatásukból eredő követeléseiket az előtt a bíróság előtt is perelhetik, melynek területén az alperes az ügylet kötésékor lakott és pedig a kereset Deadásatól visszafele számítva, három hónapon belül. Ez az intézkedés azért van, hogy a kereskedő és iparos, aki abban bízott, hogy helyben lakó ad fsa ott fog neki fizetni es ezért hitelezett neki, az adós elköltözése lolytán ne -essék el ettől az illetékességtől. Ellenben a konyvkivonati illetékességet megszorították, mert ez ezután csak kereskedővel szemben all fenn. A mai jog szerint ugyanis a bejegyzett kereskedő mindenkit ott perelhet, ahol a könyvei vezettetnek. Ebből sole visszaélés szármázott, mert például a vigeczek hamis megrendelő-ivei alapjan kisebb ösz- szegekert Budapesten pereltek messze vidéki embere- aet, akik inkább kifizettek a kereseti összeget, mint- cem odafaradjanak Budapestre és költekezzenek, holott nem is tartoztak semmivel. Most ez a visszaélés inig- szünik. Csak bejegyzett kereskedőt lehet ott perelni, hol a követelő fel könyvei vezettetnek. A kérvény indokolása igen bölcsen mondja, hogy a konyvkivonati ilietekesseg csak a kereskedelmi lorgalom szükségleteinek van hivatva szolgálni. Eakent csak kereskedővel szemben lehet helye. messze csat éppen, hogy Ügyeskednek egy kicsit. Ha nem hisz kelmed nékem, nézzen arra balrul! Elamoda repülnek a kút kölöncz irányában! Nem számolnánk ezret mire ide érnek. Hanem most arra feleljen gazd uram, hogy miért gyütt gyalog és minek hozta magával azt a pányvát ? Mert azt már csakugyan nem tudom felérni a magam kis eszivel. Hát tudott édes szógám, himelt hámolt az öreg, nehezére esvén a hazugság, de titkolni is akarván az igazi okot. Békék menni a városba. De az én lovam már vénecske is egy kicsit, meg mán nem is olyan igen mutatós, meg szokatlan is neki az ut, hát úgy gondoltam, hogy tán megtréfálnálak oszt mig te nyugszol kifogom a nyergest es elmék rajta Deöreczenbe. Tudom néztél von egy nagyot, ha nem tanáltad vón a uyergest ugye! ? És mig beszélt, olyan mesterkélt jóiziiséggel nevetgélt Közbe az öreg, a melynek hézagai közt, tolyton szemmel tartotta a fiút, hogy nem é látszik meg annak arczán milyen nagyot hazudik ő most itt neki. De a legény nyugodtan hallgatta. Egy arczizma sem rándult. Csak a pipájában nyomkodta mindig'lejebb a hamut. Nem volt közbe sem egy igen, sem egy nem szava. Hanem aztán, mikor az öreg abba hagyta a beszédet, aztán meg úgy látszott, hogy nem is igen akarja tovább folytatni, szembe fordult vele. Gazda Uram! Mit tart kigyelmed felőlem ? Első bojtárom vagy fiam, az többet mond minden beszédnél, felelt vissza az öreg. Osztán nem esnék rovásomra ha a mostani ok után egy pár szavam volna? Tudom, hogy hasztalan nem nyitod szólásra a szád, hát csak kivele fiam. No hát gazdauram, folytatta a legény, nem fér hozzám, megkérdem, hogy mi baja lehet a nyergesének, Általában a javaslat minden intézkedése a nagyközönség érdekeit tartja szem előtt. Ezzel van indokolva az ügyvédvaílási kényszer enyhítése is. A lelek minden bírósági cselekménynél önmaguk megjelenhetnek ügyvéd nélkül. Meghatalmazott ezután is rendszerint csak ügyvéd lehet, de a járásbíróság előtt a feleket atyja, anyja, gyermeke, férj a nejét és nejének felmenő és lemenő ágbeli rononát, nő a férjet testvér a testvért. Ha pedig kettőt vagy bármit egyszerre beperelnek, az egyik pertárs a többit is képviselheti, stb. A czégrezelő a ezéget, a gazdatiszt a gazdáját, stb. képviselheti. De már e törvényszéknél és a íelsőbiróságoknál a léinek ügyvéd által kell magát képviseltetnie. Kivétel van a házassági perekben, mert a házasfelek, ideértve a korábbi es későbbi házastársat is, továbbá a házasfelek törvényes képviselői (atya, gyám) és a szülő, akár mint felek, akár mint avatkozók lépnek fel, a házassági pörökben úgy a törvényszék előtt, mint a királyi tabla es Kúria előtt, a felebbezési bíróságok elölt a tárgyalásokon személyesen eijarhatnak ; a keresetet, valamint a tárgyaláson kívül előadható kérelmeket és nyilatkozatokat pedig az első bíróságnál a törvényszéki elnök előtt, vagy az elnöktől megbízott biró előtt jegyzőkönyvbe mondhatják. A perek gyorsítása czéljából minden perben csak egyetlen íelebbezés van és pedig a járásbíróságtól a törvényszékhez; a törvényszéktől, mint első folyamodási fórumtól pedig az Ítélőtáblához. A íeleb- bezési tárgyalás szóbeli és mintegy folytatása az első bíróság előtti eljárásnak. Uj tanukat, uj bizonyítékot lehet hozni. A 409 K értékig terjedő ügyben a törvényszék végleg határoz. A négyszáz koronától 1000 K értékig terjedő ügyben a törvényszék ítélete ellen az ítélőtáblánál, 1000 koronán feliül ügyben a Kúriánál lehet felülvizsgálatot kérni alaki és anyagi jogszabálysértés miatt. Valamint a felülvizsgálati birásko- d isi az ítélőtáblának, mint felebbezési bíróságnak ítélete ellen is szintén a Kúria gyakorolja. A Kúria ítélete ellen csak perújítás lehet a jogorvoslat. Az uj perrendtartás minden formához kötött bizonyítékot mellőz. Az anyagi igazság kiderítése a legfőbb czélja. Mindenben a nagyközönség érdekeit nézi. Ezért minden intézkedése arra irányú1, hogy a per olcso legyen, gyors legyen és az eljárás megbízható legyen. A biró közvetlenül szóbelileg, teljes nyilvánosság mellett tárgyal a felekkel; joga van bármikor őket személyesen maga elé idéztetni és a személyesen megjelent felet bizonyítékai használatára kioktathatja. A perlekedés nem lesz többé lutrizás, ahol a szerencsének legnagyobb a szerepe. Véletlenül többé nem vesztenek el porokét. A hamis tanúskodás is lehetőleg ki lesz küszöbölve, mert a biró szabadon, a többi perbeli adatokkal egybevetve mérlegeli a bizonyítékokat A tanúvallomás súlyát is és erejét szintén a biró mérlegeli. Esetleg már az esküvel megerősített vallomás bizonyító erejét is mellőzheti, ha meggyőződése szerint arra súlyt helyezni, azt valónak elfogadni az eskü daczára sem lehet. Vannak a perrendtarlásban egész uj intézmények is. Ilyen a bányaügyekben való bíráskodás, a iaAases bérletie.mondási eljárás. Egészen uj rendszerű a házassági per. A házassági per ezután tetemesen rövidebb és olcsóbb lesz. A születés törvényességének megtámadása iránt indított per szintén igen becses része a javaslatnak. A választott bírósági rendszer szabályozása is uj es eredeti és főként a nagyközönség érdekeit szolgálja. Általában a javaslat intézkedései világosak, czél- szerüek. A sommás eljárás során már számos intézkedése, különösen a bizonyításra, a felebbvitelre nézve ki van próbálva. hogy ilyen hirtelen meggyengült, mikor mostanáig nálánál különb lovat nem akart ismerni az egész Hortobágyon. Azt meg mástul se szívesen hallgatnám el, ha azt mondaná, hogy csak valami kicsike hamisság is van azokba, a miket itt az elébb elmondott. Hanem azért valami mégis úgy motoszkál bennem, hogy kegyelmednek a lova is csak olyan mint vót, meg Deb- reczenbe sem akar menni, hanem vagy engem, vagy a lovamat akarta próbára tenni. Most következik aztán a mit mondani akartam. Hogy mán ne hiába fáradt legyen ide azzal a pány- vával, hát tegyünk egy fogadást. A nyerges magam szerzeménye, magam nevelése, hát rendelkezhetek vele. Ha pénzt igémének érte, nem tudom tudnék e olyan nagyot markolni, hogy oda adjam érte. De azért, ha gazda uram ki tudja fogni a ménesből és el tud rajta innen menni, sohase fogom mondani, hogy valamikor az enyém volt. De ha osztán mégis úgy esne a dolog, hogy a, nyerges kipaklizná gazda uramat, akkor egyezzék bele, hogy mostantol egy hétre megtarthassuk a kézfogónkat Mariskával. Azt úgy is tudja gazd uram, hogy már régtül fogva hu- zodózok a házához, azt is tudja hogy a kigyelmetek lánya sem néz rám rossz szemmel, hát egy szavával boldoggá tehetne mind a kettőnket. Hát osztán a kézfogóval mi lesz, ha én nyerem a fogadást? Vágott vissza az öreg. Hát csak éppen az, hogy nem kötöm magam az egy héthez. No hát akkor, szólt ellőre bökve kérges tenyerét az öreg, állom a fogadást! A legény meg szónélkül belevágott. Kiár István,
