Ung, 1902. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)
1902-06-01 / 22. szám
nem lankadó munkakedvvel, rendkívüli kitartással, vaserélvlyel és bámulatra méfió szeretettel, lelkesedéssel és önfeláldozássá' szolgálja állami népoktatásügyünk nagy és szent ügyét! Ennek a kultúrpolitikának a kifolyása, hogy mindenfelé nagy állami népiskolák szerveztetnek; ennek, hogy az északkeleti vonalon Bártfán, Sátoralja-Ujhelyben, Beregszászon, Mármaros- Szigeten most egymásután épültek az állami iskolák számára hatalmas épületek és ennek egyik lánczszeme az ungvári két épület is, és mindezek pedig a miniszter államférfim böl- csesége mellett hirdetői annak a munkásságnak is, melyet Halasi Ferencz kifejt. Ungvár városa, mely a maga szegénységében önerejéből soha nem tudta volna rendezni iskolaügyét, Wlassics Gyula miniszternek örök hálával tartozik s midőn a miniszternek atyai gondoskodásáért e helyen forró köszö- netünket, mély hálánkat kifejezésre juttatjuk, az elismerés és érdem koszorúját kell nyújtanunk Halász Ferencz osztálytanácsosnak is, mert városunk iránti szeretetétől, ifjúkori emlékeitől vezettetve ő volt az, ki nemcsak reánk fordította a miniszter figyelmét, hanem a számtalan akadálytól vissza nem rettenve, lépésről- lépésre előbbre vitte az ügyet s addig nem nyugodott, mig alakot nem öltött terve. Húsz tanteremmel és a szükséges egyéb helyiségekkel épített intézetének megteremtése körül igen nagy érdeme van gróf Török József főispánnak is, kinek jó, nemes szive az első pillanattól fogva melegen karolta fel az ügyet, ki igen sokat fáradozott, hogy állandó otthonhoz segítse iskoláinkat. Városunk közönsége is megtette a magáét, elvállalta az államköltégen felépített két intézet tűzkár elleni biztosítását s állandó jókarban való tartását, igy járult hozzá “V piűhöz, mely azért alkottatott, hogy gyermekeim? jobban boldoguljanak, mint mi, cie- rekasságbán felülmúlják apáikat! A harmónia teljes volt, kívánjuk, hogy ezen intézetekben a nevelés és oktatás épen olyan karöltve járjon egymással, mint a milyen volt az összhang azok létesítése körül. Ő Nagyságát, Halasi Ferencz osztálytanácsos urat körünkben egyszerű szóval, de igaz szívvel köszöntjük, mondván: Isten hozza! Várniggyei liÖZErviilAs— Május 28-án tartotta Ungvármegye törvényhatósági bizottsága ez évi Il-ik rendes közgyűlését, melyen gróf Török József főispán elnökölt. A gyűlés megnyitása után a főispán inditványira napirend előtt elhatározta a közgyűlés, hogy Széli Kálmán miniszterelnökhöz, az őt ért kitüntetés alkalmából, nevezetesen, hogy ő csász. és apostoli kirá’yi .Felsége neki érdemei jutalmazásául a Szent-István rend nagykeresztjét adományozta, üdvözlő feliratot intéz, továbbá elhatározta, hogy Firczálc Gyula püspök 10 éves székfoglalói jubileuma alkalmából a hazafias főpásztornak közhasznú, áldozatkész működésével szerzett érdemei jegyzőkönyvbe foglaltassanak s bár a hivatalos ünneplés a püspök határozott kivánatára elmarad, a törvényhatósági bizottság küldöttsége és a vármegyei tisztikar az alispán vezetése mellett őt üdvözölje Ezen segíteni kell. Addig-adJig tanakodtunk, mig nyélbe ütöttük a nagyszerű tervet, mely, ha sikerül, nekem menyasszonyomat adja vissza. Másnap elegánsan behajtattam (még elég jó a két lábam) a városba s a nyomdában lebzseltem délig Zscb- revágtam a legfrissebb nyomdaterméket s rohantam a falu pennájához. Itt van ! Délután a jegyző egy nagy paksamótával a hó iá alatt beállít hivatalos komolysággal Makra bácsihoz — Elhoztam kérem a boradó bevallási ivet. — Hát az mi a fránya? — Biz’ az komisz dolog, de a törvény rendelte. — Miféle törvény? — A mit tavaszszal csináltak odafenn Tán csak olvastá Makra bácsi az újságban ? — Nem tudok én erről semmit. Nem olvasok újságot. — Pedig nem kismiska ám ! Minden liter bort be kell vallani a szőlőtulajdonosnak s fizetni keserves nvolcz, négy és két krajczárokat — No ! ? — Biz' az úgy van. Nézze Makra bácsi, itt a bevallási iv. Nyomtatva van, csak ki kell tölteni. Ezek a rovatok a finomabb borokra vonatkoznak, ez a 2 krajczáros meg a lőrére, vagy a hogy mi mondjuk : a csavirgára. — De hisz ez rablás ! Gazság! — A mi törvény, az törvény. Mikor kidühöngte magát az öreg, szeget ütött valami a fejébe. — Hát aztán ki állapítja meg, hogy mennyit kell fizetni a bornak literjéért? — Az a bevallástól függ. — No ilyet a szent Se látott. Hát muszáj nckém is bevallani azt a pár hordócskát ? — Bizony muszáj, mert minden szőlőtulajdonos Össze van írva egy lajstromban. — No a kirelájzumát! Inkább beütöm a hord jk fenekét, mintsem én fizessek azért, a mit keservesen Örömének ad kifejezést továbbá a közgyűlés ungvári Rónay Antal főerdőtanácsosnak a III. oszt. vaskorona renddel történt kitüntetése és Benkő József főesperesnek és Csehticzky József esperesnek apáttá történt kineveztetése felett. Végül az elnöklő főispán fájdalommal tudatja báró Vécsey Józsefnek elhunyták A közgyűlés elhatározta, hogy a gyászoló családhoz résztvétiratot intéz. Ezek után következett a napirend. Az alispán évnegyedes jelentéséből kiemeljük a következőket: A jelentés hazafias bánattal emlékezik meg Ho- ránszky Nándor kereskedelemügyi m. kir. miniszternek váratlanul bekövetkezett haláláról. A vármegyei tisztviselői kart sem kímélte a halál, ugyanis kölesei Kende Pál várnagy és Diószeghy Kálmán központi segédiktató jobblótre szenderültek; a vármegye tisztviselői kara őszinte résztvéttel állotta körül ravatalukat. A törvényhatósági bizottság tagjainak sorából Felíöldy Gyula jesztrebi uradalmi tiszttartó hunyt el. A gazdasági állapotról igen elszomorító képet nyújt a jelentés. A gabonanemiiek helyenkiut lefagytak, megveresedtek, a tengeri földek vetetlenek, a burgonya elrothadt, a lóhere kiázott, a legelők és rétek viz alatt vannak s igy a takarmány hiány ijesztő mérveket ölt. A gyümölcsösök a fagyok és esőzésektől annyira szenvedtek, hogy csupán némi alma és körte termésre lehet kilátás. A vármegyei-, szőlőtelepet a gazdasági egyesület vette művelés alá. A szakszerű munkálatokat továbbra is Nemes József várni, fatenyósztési biztos vezeti. Az állategészségügy általában véve kedvező volt. Tüzesetek 19 községben fordultak elő, az ungvári szőlőhegyen pedig 14 borház égett le. A közegészségi állapot áprilisban nem volt kedvező, ellenben a már- czius és májusi állagot kielégítőnek mondható. A záhonyi Tiszahid a múlt hetekben történt állandó usőzós következtében a hidlábakhoz verődött és feltorlódottt mármarosi tutajok által veszedelmes helyzetbe került, azonban a veszély elhárittatott s igy a közlekedés megakadályozva nem lett. Az okozott károk a tutajtulajdonosok által megtéríttettek. Külföldre szóló útlevél 1902 február 20-tól május 25-ig 1543 drb érkezett kézbesítés végett. Szoczialdemokrata jellegű népgyülés tartatott május 25-én a Savanyuvizi fürdő kerthelyiségében, mely rendben folyt le. Az alispáni jelentés kapcsán felszólalások történtek, hogy bár a sertésvész miatt Ungvárou a sertésvásáruk be vannak tiltva, ennek daczára a város terüle'én kívül szerdai napokon sertéseket eladnak és vesznek s ezzel a ragályt terjesztik. E felszólalások folytán az intézkedések azonnal megtétetvén, az alispáni évnegyedes jelentés tudomásul vétetett. A honvédelmi miniszternek leirata, melyben értesíti a vármegye közönségét, hogy az Ungvár város által felajánlott régi laktanya a talajnak iszapos voltánál és a Jalajvia. magas állásánál fogva katonai TZVÍi«.. t ^ f/C?UiT’GSytHTtmiCin r*y — ■' " 1 ----A Uw^skvdehni miniszter ú . kosztrina—viska — lyutai útvonalnak teljes kiépítésére 25000 kor. államsegélyt engedélyezett. Á közgyűlés a leiratot örvendetesen tudomásul vette és a munkálatokból folyólag a kereseti összegek kifizetésével Rochlitz Nándor kir. főerdészt bízta meg. Ezen munkálatoknál csakis szegény, segélyre szorult, felvidéki munkások alkalmazhatók. A vármegyei gyámpénztár 1901. évi mérlege, a házipénztár és a különféle alapokról szerkesztett zárszámadások, Ungvár város 1902. évi költségvetése, végül a községek számadásai és költségelőirányzatai jóváhagyattak. A gróf Buttler János Ludovika alapítványa helyeinek egyike betöltendő lévén, miután az egyedüli pályázó: Novák Elemér nem megyebeli ifjú, — elhatározta a közgyűlés, hogy a honvédelmi miniszter által ajánlandó, kiválóan alkalmas jelöltek közül fog annak idején választani. termesztettem. Hisz" nem vagyok én korcsmáros, hogy akczist fizessek. Megivódik az a bor az én házamnál. — Már pedig Makra bácsi, kár lesz kiönteni azt a bort, mert az akczist mindenképen meg kell fizetni. Ha máskép nem, a finánezok kihallgatják eskü alatt a szőlőpásztort s a nyolez hordó borra olyan adót srófolnak, mint arra, a melyik az egész hegyen a legjobb. Makra bácsi nagy mérgesen vizsgálgatta a bevallási ivet. Soha ilyet! Hogy ezt meg kellett érnem! — Hát melyik rubrikába Írjam azt a nyolez hordó bort? — sürgeti a jegyző. — Az elsőbe? — A gutát! Hát nektár az én borom ? — Akkor a másodikba. — Micsoda ? Hogy én négy krajezárt fizessek minden liter után ? Olyan nincs ! — De csak nem írhatjuk a harmadikba, a hol a csavirgának van a helye ? — Hm, hm, csavirga ? Hiszen hát . . . Ejh legyen csak csavirga. — No jó, oda vesszük be, akkor csak két krajezárt kell fizetni literjéért. Most írja alá a nevét Makra bácsi, hogy ezt legjobb lelkiismerete szerint vallotta be. így ni! Nem fog fizetni többet mint tizennégy irtot. Egy mély sóhaj tört elő Makra bácsihól. —- Tizennégy forint! Olcsóbban nem lehetne kicsinálni ? — Bajos, legfeljebb, ha a finánezok megállapítják, hogy a bor még lőrének is rossz. Egy kérvényt kell b nyújtani s igy aztán elengedik az egészet. — Adja be öcsém, adja be azt a kérvényt, hiszen tudja milyen komisz az én lőrém. Egy délután ismét együtt volt a tarokk-kompánia. Alakra bácsi megkaparintván a négy királyt, jókedvűen összekoczintotta poharát partnereivel. — Igyunk ebből a borocskából, nem termett ennél jobb a hegyen. — Ne beszéljen igy bátyám, — súgta a fülébe a Az ungvári Ill.-ik választó kerületben és a pálóci kerületben megejtett törvényhatósági bizottsági tagválasztások megsemmisittetvén, a közgyűlés" az uj választásokat f. évi junius 20-ik napjára, tűzte ki, választási elnökül az ungvári III-ik választó kerületbe Popovics Aliklós ungvári, a pálóczi választó kerületbe pedig Köröskénvi Ferdinánd bajánházai lakost küldte ki. A várni, mezőgazdasági Bizottság által államsegélyével rendezett gazdasági téli tanfolyamok és házi ipari tanfolyamok megtartása körüli önzetlen buzgósá- gért illetve a tanításért, az abban résztvelt tanítóknak, valamint Hidasi Sándor kir. tanfelügyelőnek jkvi köszönet és elimerés szavaztatott. Az újonnan felállítandó állami iskolák tárgyában 16 község képviselőtestülete által hozott határozatokat a közgyűlés jóváhagyja, azonban a Kosztrina község által tett azon kikötéshez, hogy az állami iskolában csupán ruthénül tudó gör. kath. tanító alkalmaztassák és hogy a ruthón nyelv kötelező tantárgyként taníttassák, hozzá nem járul. Ungvár városában a házaló kereskedést tilalmazó szabályrendelet elfogadtatott és jóváhagyatott. Perecseny községnek országos vásárok tartha- tása iránt benyújtott kérvényét a közgyűlés nem pártolja, azonban a hetivásárok engedélyezése iránti kérelem kedvező elintézéséhez hozzájárul. Az uj katonai laktanya alagcsövezése elej- tetvén, a víztelenítésnek elszigetelési rendszerrel való keresztülvezetése elrendeltetett és az ekként mutatkozó 5025 kor. többletkiadás engedélyeztetett. Az ungvári hegyközség rendtartását a közgyűlés jóváhagyta. A vármegyei nyugdíj a lap kamatai az 1%-os uj várni, pótadóval együtt sem fedezvén az évi szükségletet, elhatározta a közgyűlés, hogy az „összesített árvapénz- alap“ kamatainak e czélra való felhasználhatását esetleg abból a nyugdíj-alapnak 30.000 kor. tőkével leendő gya- rapithatását a belügyminisztertől kérelmezni fogja. A kaposi járás főszolgabirájának azon határozata, melylyol kimondatott, hogy Kováts Ignácz pálóczi lakos a „gazdasági ispán“ czimet jogosan használhatja — kihirdettetett. Az ungváni dalárda részére 100 korona adomány szavaztatott meg. Szabolcs vármegye megkeresése folytán, a II-ik Rákőczy Ferencz emlékének emelendő szobor költségeire 200 kor. kiutalványozása rendeltetett el. A Paulovics Dezső ácsi lakos részére-Esztergom vármegye által kiadott nemesi bizonysigíevél alapján a nevezettnek nemessége kihirdettefgít Végül az elnöklő foisp;;,-;, törvényben gyökerező jogával élve, Dr. Ország' Jakab városi tiszti orvost tiszteletbeli vármegyei főorvossá, Dr. Horváth József közigazgatási gyakornokot pedig tiszteletbeli szolga- biróvá nevezte ki. Hegyvidéki állapotok. Két havi folytonos esőzés után, — végre ma szabadult meg először az ég terhe sötét felhőitől. Tiszta kékség alatt — langy szellő fuvalma járja be Lyuta átázott gödrös határát. Szakadazott rétek, mezők s szántóföldjein még fénylenek a tócsák, melyek helyein hogy lesz-e ez idén zab-, vagy kompértermés, —■ a jó Isten tudja. Az c fajú elemi csapásokhoz már ős-idők óta megszokott nyomorban edzett ruthén népünk csapatostul mászik a hegyeken lévő földecskéjükre szántani, kapálni, — a reményben, hogy : hátha ! (ácséj) — talán, — „dásztv bih!“ Ád az Isten. Itt-ott ol-el hullik egy-egy éhségtől elgyüngült tehénke, ki-ki dől egy-egy elcsigázott lovacska, — az egyik azt jelenti hogy : ez idén kedves feleségem, gyermekeim, nem isztok fejecskét, — a másik, — hogy : nem, kenyeret sem. jegyző, — mert még baj lehet belőle. Nekem nem igy adott írásba. Hirtelen berohan a legifjabb Makra-csemete: — Apa, apa, a finánezok! Makra bácsi a legügyesebb bűvész sebességével tüntette el az asztalon álló dohányszelenczét. — Bizonyosan a bor miatt jöttek, ugy-e ? — szólítja meg a jegyző a két belépő íinánezot. Azok csakugyan előszednek holmi hőmérőt, fokmérőt és isten tudja micsoda egyéb titokzatos műszereket s a Makra bácsi által előmutatott bormustráról hivatalosan konstatálják, hogy az a legkomiszabb lőre, melyért még adót sem érdemes fizetni. Eri ezalatt előre kicsinált terv szerint kint az ajtóban hallgatóztam, a mikor az egyik fináncz feltette a kérdést: — Aztán mind a nyolez hordó ilyen ? Akkor betoppantam a szobába és a lehető legkomolyabban jelentettem ki a többiekkel együtt: — Bizony ilyen az ! Ugy-e Makra bácsi ? — Ilyen, ilyen, persze hogy ilyen, mondta az öreg. — Akkor reményiem, hogy nem haragszik Makra bácsi reáin azért a csavirga szóért ? A megrökönyödött öreg zavartan nyújtotta felém a kezét s mialatt a finánezokat mustrálgatta, kissé bosz- szusan mondta: — Dehogy, öcsém, dehogy. Két hét múlva Alakra bácsi értesítést kapott,, a jegyzőtől, hogy a boradóját a megejtett szemle alapján a lőre ihatatlansága miatt a pénzügyigazgatóság törülte. így jutottam én ismét a menyasszonyomhoz s igy történt, hogy a lakodalmas vendégek nem az apósom borát itták. Hanem az öreg valahogy megtudta a tréfát s csak tavaly békiilt ki velem teljesen. De azért most "is az a kedvencz szavajárása: — Igyunk ebből a borocskából, nem termett ennél jobb a hegyen. H.
