Ung, 1902. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)

1902-05-04 / 18. szám

Melléklet az „UNG“ 1902. évi 18-ik számához.

lenül akar értük munkálni, javukat, boldogságukat előmozdítani, azért, mert övék a. föld, övék az ország, megszilárdítani a bizalmat, mely eddig a föld népénél a gazdasági egyesület működése vagy talán csak eddigi szereplése iránt hiányzott: — ez a helyes gazdasági politika nálunk. Ezt a gazdasági politikát szolgálni hi- vatvák a gazdakörök, melyeknek szervezését Patay András megkezdette.

M. hó 27-én alakult meg az első gazdakör Nagy- kaposon. Természetes, hogy a vármegye legvagyonosabb és legértelmesebb járásának kellett előljárni és jólesett látnunk a „Korona“ vendéglőben összesereg- lett földmivelőket, kik osztatlan lelkesedéssel mondották ki a „kaposvidéki gazdakör“ megalakulását. Az alábbiakban számolunk be részletesen az alakuló gyűlésről.

27-én d. u. 3 órakor a „magyar korona“ vendéglőben mintegy 20 községből 100 jó módú földműves gyűlt össze a Patay András gazdasági egyesületi al- eluök meghívására, ki az alakuló gyűlésre Berzeviczy István gazd. egyesületi taggal szállt ki Kapósra. Az intelligentiából ott láttuk Kusnyiry Gyula főszolgabírót, Herc/.egh Károlyt birtokost, S/.abó Endre espere Nvomárkay Aurél, Mokcsay Sándor birtokosokat, számos község lelkészét és jegyzőjét : Patay András üdvözölte az egybegyűlteket, mire a gyűlés vezetésére elnökül Herczcgh Károly, jegyzőül Szentimrex I. választattak meg.

Patay András, majd Berzeviczy István előadván a gazdakörök czélját, vázolta azok előnyeit, az egybegyűltek egyhangúlag kimondották annak szükségét, hogy Nagykaposon és vidékén a „gazdakör“ létesites- sék, mire az elnöklő Herczegh Károly a vármegye első gazdakörét megalakultalak mondotta ki.

Kusnyiry Gyula főszolgabíró felszólalása és ajánlatára megválasztatott a gazdakör tisztikara vagyis elnöke és alelnöke. Elnökké lett egyhangúlag : krvay Ödön Veskócz község bírája, alelnökké : Eszterhay Károly Nagykapos m. város bírája.

krvay Ödön megköszönve Patay András gazd. egy. alelnöknek buzgólkodását és fáradozását, szép szavakban adott az őt ért bizalomért gazdatársaival szemben köszönetének kifejezést.

Határozatba ment, hogy rövid idő alatt az alapszabályok részletes tárgyalása végett újabb gyűlésre jönnek össze a gazdakör tagjai, — mire Herczegh Károly a közgyűlést lendületes szavakkal bezárta.

Nem lesz érdektelen a „gazdakör“ két vezető emberéről megemlékeznünk, mert bár szerény, de nem érdemtelen tagjai Kapós-vidék gazdaközönségének.

Arvav Ödön Veskócz község bírája 45 év körüli, szorgalmas és jó módú gazda, ki a vidék szerete- tét és bizalmát bírja. Mint egyéves önkéntes, majd jogász került haza az eke szarvaihoz és felcsapott földművesnek. Egyszerű munkás; nem uraskodó ember, ki képzettségét mint jó gazda úgy érvényesíti, hogy szépen gyarapítja az öröklött vagyont és mint községi biró szolgálatára áll a községének.

Eszterhay Károly, a gazdakör alelnöke, Nagy- Kapós község bírája, 36 év körüli értelmes, határozott jellemű földmives, ki szorgalmas igyekező gazda létére reá ért önképzésre is. Élénken van emlékünkben az a hatalmas, szónoki ihletséggel előadott hatalmas beszédje az egyszerű földmivesnek, melyet mint N.-Kapos község bírája, az „Erdélyi János" emléktáblájának leleplezése, illetve annak átvétele alkalmával mondott. — Tevékeny, fáradhatatlan ember s gazdatársainak becsülésével dicsekedhetik.

Méltán reméljük, hogy a „kaposvidéki gazdakör“-! felfogják virágoztatni, mert mindkettőjüket úgy ösmerjük, kik félmunkára képtelenek.

Uj szabályrendelet a kórházakról.

Igazgató.

26. §. A közkórház igazgatója az ezen szabály- rendelet 7. §-ában felsoroltakon kívül:

a) A kórházat orvosi és gazdasági szempontból vezeti, gyakorolja a felügyeletet, fentartja a házirendet és a fegyelmet.

b) A kórházban ápolt betegek gyógykezelését, ápolását, élelmezését ellenőrzi, a gyógyszerek rendelését láttamozza. Ehhez képest — bár ezen szabályrendelet 8. §-a értelmében az osztályorvos a beteg gyógykezelésére önállóan jár el — abban az esetben, ha a beteg gyógykezelésében követett eljárást gondatlannak, vagy az orvosi tudomány általánosan elfogadott elveivel, vagy a humanismussal ellenkezőnek találná, az illetékes fegyelmi hatóságnak jelentést tenni tartozik.

c) A kórház tisztviselői, továbbá segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzetének kötelességmulasztó tagjait az eset súlyossága szerint vagy maga meginti, vagy az esetről megtorlás végett jelentést tesz a fegyelmi hatóságnak.

A segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzettel szemben a megintésen kívül 10 koronáig rendbüntetést is alkalmazhat, mely a kórházban ápoltak segélyalapja javára esik.

d) Gyakorolja a fegyelmet a betegekkel szemben a házi rend értelmében.

e) Utalványoz a kórház kézi pénztárából az alapszabályzatnak megtelelően.

í) Felügyel a kórház pénzkezelésére és az intézet kézi pénztárát évenként többször váratlanul megvizsgálja.

gj Az elmebetegek és fertőzőbetegek felvételére és elbocsátására nézve fennálló szabályok megtartásáról gondoskodik.

ti) A hosszadalmasan ápolt betegek továbbápolá- sához szükséges engedély megszerzése végett idejekorán jelentést tesz, (44 §.)

i) A kórházi személyzet betegsége vagy akadályoztatása esetén a helyettesítéséről gondoskodik s a 3 napot túlhaladó helyettesítés esetében a kórház fentar- tójának további intézkedés végett jelentést tesz.

j) Halaszthatatlan természetű esetekben önállókig intézkedik és eljárásáról a kórház fentartójának, kizárólag gazdasági esetekben pedig a kórházi bizottság elnökének jelentést tesz.

ki A kórház számára vagy az ott ápolt betegek számára érkező postaküldemények átvételére kijelölt közeg nevét és aláírását az illetékes posta- és távirda- hivatallal közli.

1) Ezenfelül teljesiti mindazon teendőket, melyeket a kórház alapszabályzata hatáskörébe utal.

Az igazgató helyettesítéséről a kórház fentartója gondoskodik.

Gyógyszer-rendelés

27. §. A közkórház orvosai a gyógyszerrendelési szabályokat (II. sz. Utasítás) megtartani kötelesek s ezért felelősek.

Költségvetés.

28. §. A) A költségelőirányzat fedezeti részébe felveendő :

a) A kamatjövedelem, azaz azon törzstőkék, esetleg alapítványok kamatai, melyek az intézet tulajdonában vannak.

b) Haszonbérek, melyek az intézet tulajdonában levő és kórházi czélokra nem használt lakásrészek, épületek és telkek után befolynak.

c) Vegyesek. E czim alatt felveendők :

1. Az intézetben elhalt és az intézet költségén eltemetett betegek után hátramaradt ruhanemüek (66. § ), úgyszintén a kiselejtezett és az intézet czéljaira már többé nem alkalmas czikkek elárverezéséből befolyt összegek.

2. Az intézet javára eső minden egyéb olyan jövedelem, mely a fenti a), b) és c) pontokban külön nincs felemlítve.

B) A költségelőirányzat szükségleti részébe pedig a következők veendők fel :

a) Adó. E czimen csak a kórház tőkéi után járó tőkekamat- és járadék-adó, továbbá a kórházi czélokra fel nem használt és haszonbérbe adott lakásrészek, épületek és telkek után járó adó vehető fel.

ti) Tiszti fizetések. E czim alá a rendszeresitett orvosok és tisztviselők pénzbeli járandóságai tartoznak, melyeket külön külön kell feltüntetni (fizetés, lakbér stb )'

c) Nyugdijak és egyéb végellátási járandóságok Orvosok, tisztviselők és más kórházi alkalmazottak nyugdijai, illetőleg egyéb végellátási járandóságai a költségvetésbe csak akkor vehetők fel a napi ápolási dij terhére, ha végellátási jogosultságok — mint olyanoké, a kik nein tagjai törvényhatósági vagy községi nyugdíjintézetnek — a kórház alapszabályzatában jogérvényesen meg van állapítva.

d) Bérek. E czim alatt a rendszeresitett ápolók és cselédek pénzbeli illetményeit kell felvenni.

e) Cselédruházat.

t) Irodai szerek és nyomtatványok (ezek között a kórházak e szabályrendelettel megállapított összes nyomtatvány mintái is.)

g) Élelmezési kiadások. Ezen rovat alatt külön kell előirányozni az intézeti ellátásra jogosult alkalmazottak s külön a betegek élelmezési költségeit.

Az élelmezés és a kenyérjárandóság kiadásait külön-külön kell felvenni. A végből, hogy az élelmezésre jogosult orvosok és alkalmazottak élelmezési kiadásai megállapíthatók legyenek, a legközelebb 3 év tényleges kiadásai alapján ki kell számítani, hogy egy- egy élelmezésre jogosult orvos vagy alkalmazott élelmezése és kenyérjárandósága mennyibe került és ezen hányadot meg kell szorozni a költségvetésben meghatározott személyzet létszámával. A beteges élelmezésének és kenyérjárandóságának kiszámítása végett pedig a legközelebb lefolyt 3 évben az élelmezésre és kenyérre fordított összes tényleges kiadást el kell osztani az ugyanezen évek ápolási napjainak számával; az ekkép nyert hányad teszi ki egy egyénnek napi élelmezési költségét s ez utóbbit megszorozva a jövő évre alapul vett ápolási napok számával, kijön az élelmezési kiadások czimen előirányozható összeg.

Ha az élelmezés szerződéssel van biztosítva, a szükséglet megállapításánál a szerződési árak irányadók.

h) Gyógyszerek, orvosi műszerek és eszközök.

i) Felszerelési czikkek. E czimen a ruházat, ágy- és fehérnemüek, a szobafelszerelés vagy egyéb bútorzat, a betegek által okozott elhasználáshoz (koptatás) képest számítandók fel, akképen, hogy ruházat, ágyfelszerelés és vászonnemüeknól a leltári érték 25° o-át, bútoroknál 5°/0-át, házi eszközöknél pedig 15°/0-át a pótlás meg nem haladhatja.

A kiszámításnál a mennyiségre nézve az első felszerelés, —* az árra nézve pedig az utolsó beszerzés irányadó.

j) Fogyasztási czikkek alatt a gyors elhasználás alá eső czikkek (szalma, jég stb ) veendők fel.

k) Fűtés rovat alatt a szükséges tüzelőfa és kőszén külön-külön.

l) Mosás.

rn) Világítás.

n) Vízfogyasztás.

o) Épületfentartás és tisztogatás; és végül

p) Vegyesek alatt az intézet apróbb szükségleteit, mint pl. levélportó, temetési költségek és mindazon egyéb kiadásokat kell felvenni, melyek a fentebbi rovatok alá nem tartoznak.

A felszámilás minden rovatra nézve a 3 évi tényleges eredmény átlaga szerint történik.

Az egyes rovatokhoz kimutatásokat kell csatolni s ezekben a megfelelő czimnek utolsó 3 évi tényleges eredményét, továbbá a legutóbbi költségvetés alapján helybenhagyott összeget, végül az előirányzata évre javaslatba hozott összeget külön-külön fel kell tüntetni.

A kórház pénzkészlete, valamint a múlt évekből eredő cselekvő hátralékok az évi költségvetés mérlegén belül bevétel gyanánt nem irányozhatok elő.

A kórházi zárószámadás rendjén megállapított felesleg, illetőleg hiány a kórház fentartójának javára, illetőleg terhére esik.

A felesleg csak kórházi czélokra fordítható. A hováforditás kérdésében törvényhatóság tulajdonában levő kórházakra nézve a törvényhatósági bizottság, községek tulajdonában levő kórházakra nézve első fokon a községi képviselőtestület, második fokon a törvényhatósági bizottság, alapítványi kórházakra nézve a közigazgatási bizottság határoz. A határozat minden esetben a belügyminiszter jóváhagyása alá esik.

Az előző bekezdésben foglalt rendelkezések Budapest székesfővárosra nem terjednek ki.

29. §. A kórházi előirányzat megállapításánál rendesen az utolsó 3 év eredményét kell alapul venni; a különös kedvezőtlen viszonyok által netán keletkezett költségtöbblet azonban, továbbá oly évek kiadási többlete, melyekben rendkívüli és szokatlan kiadások fordultak elő : a kórházi szükségletnek a három évi átlag alapján való megállapításánál nem jöhet tekintetbe- Az ily rendkívüli év kiadásai helyett a megelőző év rendes kiadásait kell számba venni.

30. §. A kórházi szükséglet egyes tételeinek megállapításánál még a következőket kell figyelembe venni:

a) Pótépitkezés, a már meglevő épület nagyob- bitása vagy átalakítása, az intézet berendezésének módosítása, valamint az ezek folytán szükséges uj beszerzések és felszerelések költségei a kórházi költségvetés részébe akképen, hogy ezen költségek a napi ápolási dijat terheljék, csak a belügyminiszter előzetes engedélyével vehetők fel.

b) Betegek elhelyezése czéljából helyiségeket olyan módon venni bérbe, hogy az esedékes házbér, esetleg adó a napi ápolási dij terhére a költségvetésbe vétessék fel, csak a belügyminiszter előzetes engedélye alapján lehet.

c) A következő évi költségelőirányzatba beállíthatók azok a költségek is, melyek a kórház vagy gyógyintézet tiszti, orvosi és ápoló- vagy cselédlét- számának szaporítása vagy fizetésének változtatása folytán merülnek fel; a költségvetés fel!erjesztésekor azonban az ebből eredő változásokat külön fel kell tüntetni és tüzetesen kell indokolni.

d) Az a), b) és c) pontok alatt említett esetekben a belügyminiszterhez teendő felterjesztéshez akkor, ha a kórház fentartója törvényhatóság vagy község, csatolni kell a törvényhatósági bizottságnak, illetőleg a község képviselőtestületének határozatát, az utóbbit jóváhagyó törvényhatósági bizottsági határozattal együtt.

Törvényhatósági vagy községi felügyelet alatt álló alapítványokból fentartott kórházakban előforduló ily kérdésekben az ig.-választmány vagy öizottság a a törvényhatósági közigazgatási bizottsághoz tesz előterjesztést. A közigazgatási bizottság határozatot hoz s ennek csatolása mellett az ügyet a belügyminiszterhez felterjeszti.

e) A közkórház tulajdonához tartozó oly épület után, melynek helyiségei kórházi czélokra fordittatnak, házbért felszámítani, avagy a törvényhatóság, illetőleg a község által a kórháznak adott előleg után kamatokat az ápolási dijak terhéré felvenni nem lehet.

31. §. A napi ápolási dijat a költségelőirányzat szerkesztése alkalmával kell kiszámítani és a költség- előirányzatban fel kell tüntetni.

A napi ápolási dijak kiszámítására nézve a következők szolgáljanak zsinórmértékül:

1. A napi ápolási dij ugyanazon intézetben az ugyanegy díjosztály" szerint ápolt valamennyi betegre nézve ugyanaz legyen.

2. A napi ápolási dij kiszámításánál mutatkozó törtszámot páros f-re kell készíteni.

3. Újonnan felállított közkórházaknál a napi ápolási dijat addig, mig a kiszámításhoz szükséges adatok nem állnak rendelkezésre, a hasonló viszonyok közt levő szomszédos intézeteknél elfogadott tételek alapján kell megállapítani.

4. A napi ápolási dijat úgy kell kiszámítani, hogy a költségvetési szükségletből a fedezetnek levonása után a fen maradó hiányt el kell osztani az utolsó 3 évben felmerült összes ápolási napok átlagával. Az ekkép nyert és páros f-re kikerekitett hányad lesz a jövő évben a fejenkénti napi ápolási dij.

5. Azok a kórházak, a melyek magasabb ápolási díjosztályokat is kívánnának fentartani, a következő évi költségvetés felterjesztésekor kimutatni, tartoznak : a) hogy a magasabb díjosztályokra nézve megállapított napi ápolási dijak mennyivel haladják meg a rendes ápolási dijakat; b) hogy melyek azok az előnyök, a melyeket a kórház a magasabb díjosztályban el-