Ung, 1902. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)

1902-01-05 / 1. szám

IV. Tűzifa, szekere» hozva.

Évi forgalom 2200 szekér.

Szed:

Beregszász 20^.fillért, Ungvár 16 fillért,

Munkács 24 „ emeltetnék 20 fillérre.

Nyíregyháza 20 „ Jövedelemtöbblet 88 kor.

V. Nagyobb állati nyersbőrök.

Évi forgalom 1600 darab.

Szed:

Nyíregyháza 10 fillért. Ungvár 4 fillért,

Munkács 10 „ emeltetnék 8 fillérre.

M.-Sziget 10 „ Jövedelemtöbblet 320 kor.

Beregszász 8

a kisebb bőrök.

Évi forgalom 8000 darab,

Szed:

Nyíregyháza 4 fillért, Ungvár 2 fillért,

Munkács 4 „ emeltetnék 4 fillérre.

M. Sziget 4 „ Jövedelemtöbblet 160 kor.

Beregszász 4 „

VI. Szarvasmarha, ló.

Évi forgalom 20,000 darab.

*Szed :

Beregszász 20 fillért, Ungvár 10 fillért,

Munkács 20 „ emeltetnék 20 fillérre.

M.-Sziget 20 „ Jövedelemtöbblet 2000 k.

Nyíregyháza 20 „

VII. Hízott sertés.

Évi forgalom 5200 darab.

Szed:

Beregszász 20 fillért, Ungvár 6 fillért,

Munkács 20 „ emeltetnék 20 fillérre.

M.-Sziget 20 „ Jövedelemtöbblet 728 kor.

Nyíregyháza 20 „

VIII. Száraz sertés, csikó, tinó.

Évi forgalom 10400 darab.

Szed:

Nyíregyháza 12 fillért, Ungvár 6 fillért,

M-Sziget 10 „ emeltetnék 10 fillérre.

Beregszász 8 „ Jövedelemtöbblet 560 kor.

IX. Kecske, ürii, juh.

Évi forgalom 1000 darab.

Nyíregyháza 6 fillért, Ungvár 4 fillért,

M.-Sziget 6 ,, emeltetnék 6 fillérre.

Beregszász 6 „ Jövedelemtöbblet 20 kor.

X. Malacz, 3 hónapon aluli.

Évi forgalom 2000 darab.

Szed:

Nyíregyháza 4 fillért, Ungvár 1 fillért,

Munkács 4 „ emeltetnék 4 fillérre.

Beregszász 4 „ Jövedelemtöbblet 60 kor.

XI. Szárnyasok, liba, kacsa, tyuk.

Évi forgalom 50,000 darab.

Szed:

Nyíregyháza 4 fillért, Ungvár 2 fillért,

Munkács 4 fillért, emeltetnék 4 fillérre.

Beregszász 4 fillért. Jövedelemtöbblet 1000 k.

Ezekben bátorkodom feltüntetni azon adatokat, a miket javaslatomban kiindulási alapul felhasználtam. Különösen mi a statisztikai fogalmat illeti, ennél a lehető legkisebb arányt vettem s egész bátran kijelentem, hogy a íorgalmi számokra nemcsak biztosan lehet számítani, hanem a forgalom ennél még nagyobb.

Ezek szerint a helypénzből, mely jelenleg évi 1900 korona bérjövedelmet tesz, a tarifák méltányos emelése után, a lett kiszámítás alapján 9876 korona többlet jövedelemre lehet bizton számítani.

Ez oly összeg, mely a vám bevételeinek fokozására egyik számbaveendő tényező lenne, a nélkül, hogy ez a város közönségére akár hátrányos lenne, akár sujtólag hatna.

Ezek alapján tisztelettel kérem a képviselő-testületet, hogy ezen javaslatomat elfogadva, azt érdemileg tárgyaltatni szíveskedjék.

Ungvárt, 1901. deczember hó 26-án.

Mocsáry,

. h. polgármester.

A közigazgatás egyszerüsitése.

A m. kir. minisztérium 4(100/1901. M. E. sz. rendelete a köz- igazgatási eljárás egyszerűsítéséről szóló 1901: XX, t.-ez. 1—12. §-ainak életbeléptesése és végrehajtása tárgyában.

Az 1901: XX. l.-cz. 44. §-ában nyert felhatalmazás alapján 1901. évi deczember 13-án hozott minisztertanácsi határozat értelmében a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről szóló 1901 : XX. t.-czikknek a jogorvoslatokat tárgyazó I. fejezetében foglalt rendelkezések (l —12. §.) 1902. évi január hó 1-én életbelépnek.

Ezen rendelkezések végrehajtásakép a minisztérium a következőket rendeli:

Az 1901: XX. t.-czikk 1—12 §-aiban foglalt rendelkezések, melyek a közigazgatási ügyekben használható jogorvoslatok nemeinek és módozatainak rövid szabályozását tartalmazzák, kiterjednek az összes, bárminő természetű közigazgatási ügyekre, kivéve az adó- és illetékügyeket, melyeket a 43. §. kivesz a törvény hatálya alól, továbbá a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozó kihágási ügyeket, melyekről az 1897: XXXIV. t.-cz. 22. §-ában nyert felhatalmazás alapján kiadandó eljárási szabályzat külön fog intézkedni.

A jogorvoslatoknak a törvényben foglalt szabályozása — összhangban az egész törvény czéljával — lehető világosságra és egyszerűségre törekszik.

E czél elérésének egyik eszköze a közigazgatási ügyekben használható jogorvoslatok szabatos, egymástól

szigorúan elhatárolt megkülönböztetése, továbbá köz- igazgatási intézkedések fajainak megjelölésére következetes, határozott terminológia megállapítása.

Mig az eddigi törvények a felebbvitel egyes nemeit igen különböző elnevezések alatt említik, még pedig gyakran a nélkül, hogy e különböző elnevezések . jogosultsága igazolható s az általuk megjelölt felebb- viteli alakoknak egymással szemben elfoglalt helye szabatosan meghatározható lenne, addig a most életbelépő szabályozás a felebbvitelnek három egymástól eltérő, sajátos nemét különbözteti meg: a felebbezest, a felülvizsgálati kérelmet és a felfolyamodást.

Felebbezéssel lehet élni az elsőfokú és az első- . fokúval egybe nem hangzó másodfokú határozat ellen (T.*) 1. és 2. §.); felülvizsgálati kérelemnek van helye az elsőfokúval egybehangzó másodfokú határozat ellen (T. 3. §.); végül fellolyamodás használható akkor, mikor az elsőfokú hatóság a felebbezést vagy felülvizsgálati kérelmet hivatalból visszautasította, vagy az igazolásnak helyt nem adott. (T. 5. és 9. §.)

E három jogorvoslati eszközt nevezi a törvény . közös névvel felebbvitelnek.

Ezek mellé sorakozik rendkívüli jogorvoslati eszközként az ujrafelvétel.

Ezenfelül természetesen megmarad az 1896: XXVI. t.-czikken alapuló panasz, mely a törvény által meghatározott esetekben a közigazgatási bírósághoz intézhető.

A felebbvitel netneinek szabatos megjelölése mel- . lett a közigazgatási hatóságok konkrét intézkedéseinek kifejezésére is egységes és világos terminológiát állapit meg a törvény. Nevezetesen a hatóságok konkrét akaratnyilvánításának megjelölésére általában a határozat (intézkedés) szót használja, az ügydöntő vagy az ügydöntés mellőzését kimondó határozatot véghatározatnak nevezi, végül az elsőfokú hatóságnak azt a tényét, melylyel a meg nem engedett vagy elkésett felebbezést vagy felülvizsgálati kérelmet hivatalból visszautasítja, vagy az igazolási kérelem felett határoz, végzésnek mondja. (T. 5. éz 9. §.)

Szükséges, hogy a megkülönböztetéseket, mint a törvényben szabályozott eljárási rendszer alapjait, a közigazgatósági hatóságok szigorúan szem előtt tartsák és következetesen használják.

Különösen felhívja még a minisztérium a közigazgatási hatóságok figyelmét arra a fokozott mértékű felelősségre, mely a törvény egyes rendelkezései folytán a jövőben reájuk nehezedik.

A törvény az által, hogy a felebbvitel tekintetében bizonyos korlátozásokat állít fel s igy azon hatósági lokozatok számát, melyeken az ügyek ma megfordulnak, lejebb szállítja, kétségkívül sokkal hatályosabbá teszi az alsóbbfoku s különösen a másodfokú határozat hozatalára hivatott hatóságok jogkörét, de ezzel egyúttal jelentékenyen növeli felelősségüket is.

A felelősségnek ezen fokozotlsága mellett természetesen kétszeres kötelességévé válik a hatóságoknak, hogy az ügyeknek minél behatóbb tárgyalására és minél alaposabb eldöntéséflftörekedjenek.

Ezek előrebocsátása után a részletes utasítások — a törvény szakaszainak sorrendjét követve — a következők:

1. és 2. §.

Felebbezés.

Közigazgatási ügyekben felebbezéssel lehet élni:

1. az elsőfokú határozat ellen, kivéve ha az illető határozat a fenálló szabályok szerint végérvényes, mint pl. a községnek községi kötelékbe telopülés nélkül való felvétel tárgyában hozott határozata (1886: XXII. t.-cz. 12. §.), az árvaszéknek gyámtári kölcsönök megtagadását kimondó határozata (1877: XX. t.-cz. 206. §), a sorozó és félülvizsgáló bizottságoknak besorozásra szóló határozatai (1889 : VI. t.-cz. 38. és 39. §-ai); vagy ha az illető határozat ellen csak bírói utón lehet jogorvoslattal élni, mint pl. az elsőfokú iparhatóságnak az 1884: XVII. t.-cz. 176. §.-a (1891: XIV. t.-cz. 76.

§ a) alapján hozott határozata ellen.

Harmadfokú határozat ellen felek részéről semmi körülmények között nincs helye felebbezésnek.

Az elsőfokúval érdemben egybehangzó másodfokú határozat ellen felebbezésnek rendszerint szintén nincs helye. Az elsőfokúval érdemben egybehangzó határozat az, mely amazzal a rendelkezés tekintetében megegyez. Csupán az indokban való eltérés nem ad jogot a felebbezésre; ellenben a rendelkezésekben mutatkozó bármely eltérés — igy pl. az eljárási költségek eltérő megállapítása is — a felebbezésre alapul szolgálhat.

Az alól a korlátozás alól, mely az elsőfokúval érdemben egybehangzó másodfokú határozat ellen a felebbezést kizárja, csupán a következő ügyek vannak kivéve:

a) a vármegyei és városi törvényhatóságok bizottságainak azok a másodfokú határozatai, melyek a a községek és rendezett tanácsú városok, illetőleg a a törvényhatósági városok javadalmait, vagyonát és gazdászatat, valamint az ezek kezelése alatt álló alapokat érdeklik;

b) a közigazgatási bizottságnak vízjogi engedélyezési ügyekben hozott másodfokú határozatai;

c) az ipari, kereskedelmi és mustraoltalmi ügyekben hozott határozatok.

Mivel a törvény 1. és 2. §-aiban foglalt korlátozások csak a felebbezésekre terjednek ki, önként érthető, hogy különböző törvényeknek és törvényen alapuló rendeleteknek azok a rendelkezései, melyek egyes alsóbbfoku határozatoknak felsőbb jóváhagyását (helybenhagyás, megersiötés, tudomásul vétel, beleegyezés) kívánják meg, vagy hivatalból való felülvizsgálatát rendelik el, továbbra is érvényben maradtak.

(Folytatása következik.)

* T. jelzés alatt az 1901: XX. t-czikket kell érteni.

Hangverseny.

A jótékonyság angyala bekopoktatott minden ablakon, hol világot látott és igy szólt: „segítsetek szegény embertársatokon, nézzétek a szenvedőket, adjátok ; filléreiteket, ti, akiknek fölöslegntek van, adjátok ne- ) kém, ki jól tudom, hogy hová kell lennem, hol a legszükségesebb.“ Valóban a jótékonyság angyala hozta össze minden jobb városban a nőegyesület, mely elszegényedett, tisztességes nők segélyezését tűzte ki fe- > ladatává.

Hogy tőkéjét nagyobbitsa és igy mennél több jótékonyságot gyakorolhasson, a múlt évi deczember

28-án fényesen sikerült hangversenyt rendezett az izr. | haladó egyesület. Előkelő és nagyszámú közönség töltötte meg a Korona nagytermét, melynek minden ülő 1 helye el volt foglalva. Az itt állomásozó tisztikar főbb- 1 jeivel volt képviselve, akik megmutatták ismét, hogy a polgári elemmel az összeköttetést minden téren fenn ' akarják tartani.

Hogy is ne sereglett volna a közönség a hangversenyre, melyen oly kiváló egyéniség szerepelt, minő Thomán István zeneművész és akadémiai tanár s bájos neje ! Ungvár társadalma melegen fogadta felléptüket, tapsokból, újrázásból bőven kijutott nekik. De meg is érdemlik, mert amit e müvészpár az estélyen nekünk nyújtott, azt mi már régen nem élvezhetünk az általános társadalmi pangásban, mely városunkat ellepte. Kétségtelen, hogy városunk magas szellemi magaslaton áll a többi szomszéd városokhoz képest nekünk is vannak kitűnő amateur zongoristáink, hegedűseink, de hogy ezek még mindig mily messze esnek a magas, igazi művészettől, azt csak akkor láttuk, mikor Thomán ur játszott nekünk. Nem tudom az ő játékát elfeledni s valahányszor azóta ügyes ujjak futnak végig a billentyűkön, mindanyiszor azt keresem, mennyi kellene ahhoz a játékosnak, hogy nekem a Thomán-féle játék adta élvezetet megszerezze.

Csupa ideg ez a Thomán ur amikor játszik, csupa érzés. Felfogása nemes, nagyon diszkrét választékos a játéka, brillians a technikája. A billentyűket a lehető legkönyebben kezeli, bámulatos nehézséggel és köny- nyedséggel siklik a legnehezebb részleteken keresztül s lágy, nem tnlságosan zajos játékával a hallgatót ábrándokba ringatja, ott jár az ember a virágos réten s gyermeki módon űzi, hajija a szárnyas, himes pillangót és fülében viszhangtól visszavert lágy zene zsong. De tud zenéje lelkesíteni is. Nem tudom, vajon a játék kitűnő volta okozta-e, avagy Liszt Ferenczünk emléke, de a Polonaise akkordjai lelkemet rezgésbe hozták, éreztem, hogy más ember lettem s emelkedtem szellemszárnyakon föl a magasba, hol minden olyan nemes, és tiszta. Mit szóljak Chopin Berceuse-ére, Végh Etude de Concert-jére, Gruber Scherzojára és Szendy Rapszódiájára mindenütt ugyanazt kellene mondanom, hogy

t. i. a játék kitűnő volt.

Ami különösen tetszett mindenkinek, az a művész nemes egyszerűsége s minden póztól mentessége. Ő játszik, nem azért, hogy csodálják, de mert lelkének jól esik, lelke, szive és érzése játéka alatt ott vannak a billentyűkben és a hurokban s a kéz, mely mozog, csak a lélek külső kifejezését láttatja Lelkében minden érzés, mit a zeneszerző kiakart fejezni, viszhangra talál és ő megérti a szerzőt, eszméjét híven, hamisithatafia- nul adja vissza, bevonva a maga kedves egyéniségével, mely őt oly feledhetetlenné tette Ungvár nemes közönsége előtt.

Bájos társa volt neje, ki Wéber Agátha áriájával, Brahms, Massenet és Tarnay válogatott számaival lépett fel. Hangja a teremhez képest néhol talán nagyobb volt, mint kellett volna s különösen a magas hangok éreztették egy megfelelő tetem hiányát. Thománnó úrnő egyébként nagyon kedves jelenség, nemcsak énekel, hanem játszik is s a közönséget még a kiasz- szikus dalokkal is magával tudja ragadni. Különösen a „Hexelein willst du tauzen ? “ bekezdésü fülbemászó énekevei tetszett nagyon a közönségnek, mely köny- nyebben tudja a nem klasszikusat megérteni. Érzéssel, nagy készültséggel és gyünyörü hanggal adta elő az Agátha áriát és az Oúvre tes yeux bleus-t, bár nehéz megmondani, hogy ezek, voltak-e a szebbek, avagy a Románcz, melyet annyi bájjal, annyi kecsesei énekelt.

Ungvár nagyon hálás lehet a művészpárnak a szerzett élvezetért és nagyon örülhet, hogy hallhatta az ő művészi nagyszerűségeket.

Drámai erővel adta elő Bródy Sándorné úrnő Jókai „Munkácsi rab-ját“ ; néni is néztük ki a finom, gyöngédnek latszó úrnőből a magas drámái tehetségét s a nemes pathoszt, melylyel hallgatóit elejétől végig lebilincselve tartotta. Szívből gratulálunk e nagy sikeréhez.

Bámulatos szorgalomról és lelkiismeretességről tett a helybali ezred karmestere tanúságot, Feix ur, mikor a zenekart oly művészi tökéletességgel dirigálta. A csupa fiatal emberekből álló zenekar oly precizitással játszotta. Mendelssohn „Sommernachtstraam“-ját s Marcagni „Cavalleria Rusticana“ operájának egy részletét, hogy akármelyik nagy városi színházi zenekarnak is becsületére válik. A kitűnő összjáték és a finom nüanszirozás Feix ur kiváló ízléséről és tudásáról tesz tanúságot.

S'.üoet alatt Haydu tréfás szimfóniáját hallottak még, melyet helybeli leányok adtak elő zenekiséret mellett Feix ur vezetésével. Tréfás bohóság, de élvezetes volt a sípok, dob, zongora, trombiták stb. harmóniája, melynek kifogástalansága ismét Feix urnák biztosit dicséretet.

A hangverseny után kitűnő kedv uralkodott, melyet Lányi Gyula csárdásai s a katonazenekar tánezda- rabjai annyira fokoztak, hogy a legkedélyesebb tánczból csak a felkelő nap sugarai, melyek kelet felől már be- bekandikáltak a terem ablakain, tudták a mulatókat haza csalogatni.

Az első négyest 42 pár tánczolta.

Jelen voltak: Asszon yok: Bánóczy Béláné, dr. Barta Vilmosné, özv. Berhelyi Ödönné, dr. Bermann