Ung, 1901. július-december (39. évfolyam, 27-52. szám)

1901-07-14 / 28. szám

XXXIX. ÉVFOLYAM. Ungvár, 1901. julius 14. 28. SZÁM. SZERKESZTŐSÉG: Ungvár, Vármegyeház-tér 1. szám. A szerkesztőhöz intézendő minden köz­lemény, mely a lap szellemi részét illeti. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok nem adatnak viasza. A lap megjelen minden vasárnap. KIADÓHIVATAL: Székely és Illés könyvnyomdája. Előfizetési feltételek: Egész évre. 8 kor. I Negyedévre 2 kor. Félévre. . . 4 > | Egyes szám 20 fill. Hirdetések, előfizetések, valamint a lap anyagi részét illetők a kiadóhivatalba (Székely és Illés könyvnyomdájába) küldendők. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Nyilttér soroukint 40 fill. UNO VÁRMEGYE ÉS AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Nagy idők tanul. A 48—49-ik évi magyar szabadságharcz dicső résztvevőinek névsorát, azokét, akik ma még vármegyénkben élnek, közöljük alább. Első helyen állottak ők a csaták zajában, elsők voltak, amikor győzni kellett, foglalják hát el az első helyet akkor is, amikor nevü­ket átadjuk a nyilvánosságnak. A m. kir. belügyminiszter rendeletére írattak ők össze ez év folyamán; hadd tudja mindenki, kik azok, akik a dicső harczok, a nyert csatákra következett hosszantartó szo­morú napok után jött virradatnak ma is élő tanúi. És mikor névsorukat im a nyilvánosság­nak átadjuk, lehetetlen, hogy köny ne szök­jön szemünkbe afeletti örömünkben, hogy a Gondviselés a hazája szabadságáért küzdő 48—49-iki honvédek közül igen soknak meg­adta a földi lét legszebb és legértékesebb ju­talmát: a hosszú életet, ami után nagyon so­kan hiába vágynak, amit különben kincsesei, vagyonnal elérni, megvásárolni nem lehet! * * * A névsor ez: Ádám János, Szerednye 99 éves, sr.*) Bnriló János, Kérész 79, sr., Barna Mihály Vo- rocsó 79, Basik János, Bajánháza 72, sr., Bóléi Vaszily, B.-Gajdos 80, Biganics János, Uj-Kemencze 72, Blyaha András, A.-Domonya 69, Bodak János, Lucska 74, Bodnár József, Botfáivá 72, Bodnár Mihály, Viszoka 77, sr., Brehun György, Dubróka 74, Búk Andri, Hutta 82, Bus József, Bátfa 70, Butkóczi Mihály, P.-Hemecz 80, Bóna János, Ungvár, Bodnár Antal hadnagy, Ungvár 74. sr. Csics József őrmester, Radváncz 73, sr., Csornák István, Andrasócz 75, Csundák János, Árok 74, sr., Czap Ferencz, Csicser 80, Czipris Sztaniszlau, Bu- kócz 73. Dikovecz György, Záhorb 80, Dudinszky Tiva­dar, Zaricsó 74, Droszt Károly tizedes, Ungvár 72, sr., Ekker Mózes, Vinnabanka 81, Erdő Pál Veskócz 74. *) Ahol külön rangjelzés nincs, közvitéz értendő, sr. = se­gélyben részesül. Ferencz István, Bálfa 75, sr. Glück József, Ungvár 74, Galgóczy József, Ké­rész 75, Galgóczy László őrn ..síer, Mátyócz 76, sr., Gavalecz György, Hluboka 76, Gavalyi János, Viszoka 79, sr., Gebe Janos, Uj-Kemencze 71, Gecse István, Radváncz 80, Geletics Janos, Nagyberezna sr., Gon- dölovics József, Radváncz 69, Guzí Mihály, Kereknye 77, Gyüre Katona József, Vaján 79, sr. Holovnyik András, Ungvár 75, sr., Horányi Mi­hály, F.-Remetevasgyár 70, Horvát János Baranya 80. Klapacskó József tizedes, Ungvár 73, sr., Kőrösy Antal hadnagy, az urigmegyei 1848—49-iki honvéd­egylet elnöke Ungvár 70, Katkó János (barna), Szürthe 76, Kimák Ferencz, Kereknye 78, Klein Herman, N.- Zalacska 74, Koskó Mihály, Baranya 73, Kovács Ist­ván, Szürthe 70, Kovács Janos, Kis-Rath 70, sr., Ku- bicska János N.-Berezna, Kosztik Ignacz, Csornoholova 80, Kudelics Janos, Ó-Kemencze 89, Kudanics János, Szmerekova 80, Kamencza Demeter, Lyula 73, sr., Kacsmar Tivadar, Viska 79. Lefkovics Sámuel, Hűnkbe, 73, sr., Levandovszky István őrmester, Ungvár, Lant Vilmos főhadnagy, Ungvár. Markovics Gáspár, Darócz 81, sr., Matyi István, Ptruksa 74, Mikita György K. Berezna 80, Mittelmann Izrael, Ó Sztuzrcsa 85, Mokcsay István, Mokcsa 76, Müller Mihály, T.-Remetevasgyár 69, sr., Matisz Jó­zsef, Ungvár 70, sr. Ohrány János, Jósza 85, Okohrib Mihály, T.-Po- lena 70, Opalenik István, Lyuta 78, sr. Pillich Lajos tizedes, Ungvár, Paulies Mihály, Po- roskó 76, sr., Pápay Gabor hadnagy, Mátyócz 80, Pé- recs János, Gerény 72, Polya György, P.-Helmecz 74, Pásztor jsíván id., PtiuinLvAU, I oczipanka János, Bező 73, Polik Sándor hadnagy, Ungvár 72, sr. Róth Bernát, Ungvár, Hehe János, Bacsava 85, sr., Resetár Leczó, Árok 71, Rezes Dániel, Kérész 78, Ronyák János, N.-Zalacska 76, Reiz István, Lyuta 73, sr., Rjabak Miklós, Viska 80. Salamon Ábrahám, F.-Remete 76, Sándorszki Fedor, Kosztrina 77, sr., Sluhan Mihály, Konyus 79, Szopek György Eőrdarma 72, Szűcs Ferencz, Mátyócz 68, sr., Szinkulics Demeter, Lyuta 74, Szegelethy Ist­ván hadnagy, Ungvár 74, Svingula István tizedes, Ungvár, 72, Szomráky István hadnagy, N.-Berezna sr., Solgovics Mihály őrmester, Ungvár. Tezsószky Mihály, Voloszánka 73, sr, Tirpák Pál, Radváncz 77, Toth Janos, P.-Helmecz 74, Turner Ferencz dr., Ungvár. Vágner Mihály, N.-Kapos 71, sr., Vass Ferencz, Kelecseny, 72, Vaszilyenkó Vaszily, T.-Polena 75, Vé- kási György, Mátyócz 76, Vojton Mihály, Radváncz 69. Weiszberger József, N.-Berezna 73, Wolosin Ist­ván, Ungvár 75, sr., Weisz Sámuel tizedes, Ungvár, 69. Zelig Leizer, Palló 82, sr., Zelig Lázár, Tar- nócz 75, Zelmanovics Ábrahám, Radváncz 70, sr., Zselcz Pál, Bező *74. A közigazgatási bizottság üléséből. — Julius 9. — Ungvármegye közigazgatási bizottsága e havi ülését az elmúlt kedden tartotta meg Török József gróf főispán elnöklete alatt. Az ülésen tárgyalt közérdekübb ügyeket a követ­kezőkben ismertetjük: Az alispán jelentése szerint a junius havi sze­mély- és vagyonbiztonsági állapot kielégítő volt. A kü­lönböző községekben előfordult tüzesetek 18796 korona kárt okoztak, melyből biztosítva volt 8720 K érték. Törvényhatósági útadóban befolyt 4805 K 31 f, ma­radt hátralék 115,229 K 38 1. A t. tőorvos jelentése szerint a junius havi ál­talános közegészségügyi állapot kedvező volt. Az összes születések száma 433, a halálozásoké 218. Or- vostörvénvszéki és rendőri hullabonczolás három eset­ben eszközöltetett és pedig Csepelyben és Csornoholo- ván öngyilkosság, Tibán gyermekgyilkosság eseteiben. Élelmiszerek és italok vizsgálata alkalmából undort gerjesztő italok árulása az ungvári piaczon szün tet­tetett be. Az ungvári rituális fürdő lényegesebb kifo­gás alá esőnek találtatott. A kir. tanfelügyelő elsősorban beszámol a tett külső szolgálatokról, majd jelenti, hogy a vallas- és közoktatásügyi m. kir. miniszter kimondotta, hogy a közös iskolai alapvagyonok bérbeadásánál a közigaz­gatási tisztviselők fuvar-és napidijat nem számíthatnak fel, hanem az eljárást hivatalból díjmentesen tartoznak végezni; továbbá, hogy az allami iskolák számára uj gondnoksági útmutatást adott ki; a Bantlin-féle vegyi gyárak igazgatóságának azérl, hogy a perecsenyi óvo­dának karácsonyfara 60 K-t adományozott, az iskolá­nak pedig saját költségén uj kerítést csináltatott, el­ismerő köszönetét fejezte ki; s végül, hogy az ungvári állami iskolánál egy uj tanítónői állást rendszeresített s igy az ungvári áll. tanítói személyzet létszáma 18-ra emelkedett. A kir. pénzügy igazgató jelenti, hogy az elmúlt junius hóban befolyt allami adóban 18,533 K 42 f (az előző év hason időszakáénál — 1357 K 48 f rei); fiulália.- Az >Ungi eredeti tárczáj a. — Irta : Zoltán Vilmosné. Szó sincs róla: láttam már rulabb asszonyt is, mint a Herlea Domokos feleségé, de ilyen csodálatosan nem szépet — soha. Helyesebben úgy kellett volna Írnom „A fatális orrú asszony“ — czimnek azonban ez éppen nem ér­dekes s igy olvasatlanui maradna szegény Eulália históriája. Pedig tulajdonképpen csakugyan az orrát lehet a legvégzetesebb szépséghibájának tekinteni. Ez a komi­kusán kimagasló alkotmány szinte kiabálni látszott sárgás- lekete arczanak kissé rézsútos közepén. Hogy mit kajbált ez az orr annak idején, mikor az ura haztüznezőbe járt ott — fogalmam sem lehet róla. Vagy a százezres bankók varázslatyolt vonnak tulajdonosa orra elé akkor is, ha azok a Wertheim- szekrényben teküsznek ? (Már t. i. százas bankók). Ezt a rejtélyt — tekintve pénzünknek örökösen csodalatos csekélységét — azt hiszem sohasem leszek képes — tapasztalat utján megoldani. Legokosabb tehát egyszerűen tudomásul venni, hogy Herlea Domokos feleségül vette a kis feketesárga Eula- lial. Ezt a tömzsi, tuskószerü fehérnépet, kinek vallai közé szorított szögletes fején annyi vöröses-barna kó- ezos haj nőtt csupán, hogy ha frou-lrou-nak sütötte, kontynak nem jutott belőle. Es viszont, igazította konty- nak ügyeskezü szobaleánya, — hát ebből olyan lapos frizura keletkezett, hogy nem győzte az ember bámulni ennek az asszonynak vegtelen homlokát. Szóval: első tekintetre észre lehetett venni, hogy ez a nő ugyancsak áldott hozományu lehetett annak idején. Másként csak nem botlott volna bele deli, szép ura, akinek szívesen keresték kedvét a város legszebb asszonyai. És ha még öltözködni tudóit volna csinosan. De micsoda izlessel birt a szerencsétlen, Uram bocsáss — milyen kificzamodolt Ízléssel! Egy ízben észrevette a többek közölt azt is, hogy az ura különös kedvteléssel szemlélgeti az előttük ha­ladó hölgyeket olyankor, mikor azok — óh, micsoda szemérmetlenség!—magasabbra emelik a szoknyájukat, mint éppen a jó erkölcs megengedné. Az első perezben rosszalólag ítélte el valamennyit, lassanként azonban megszokta és nem szólt felőlük vagy róluk az ura előtt soha. Hiszen szegény fakó szeme még nem látta urát olyan igazán égő gyönyörrel tekinteni, mint éppen ilyenkor. Sőt megtörtént, hogy ilyen látványosságok szem­lélése után szokatlan gyöngédséggel közeledett felesé­géhez. Például egy alkaloinmt), ahogy otthonuk ablakan at nézegette a térj a sétálok sokasagát, — zápor kere­kedett, de olyan hirtelen, hogy a nyári virágok színei­ben pompázó szép asszony- meg leányhadnak majdnem futva kellett menokedni a lakásuk közelében levő séta­térről. Feledhetetlen délután 1 Ekkor érezte először a kis csúnya Eulália, hogy férje ölelni is tud, sőt még csó­kolni is! Hogy mindég káprázott-e a szeme, ahogy az ab­laktól visszatordult vagy csakugyan úgy eltöllölte lényét a vágyó szerelem hatalma, hogy egy tengeri tűvel töl­tött pamlagvánkost is szívesen keblére szorított volna, — nem lehessen tudni. Napba nézve, érezhetni néha pillanatnyi megvaku- lásl, amde záporesőnél csak nem látni napot, ragyogót, tényeset 1 Elég az hozzá, a szegény kis fatális asszony re­megő boldogsággal eltelve — gondolt egy merészet — és koczkásat. Csak a téli hideget várta, mikor az ember — hála doktor Jäger találmányának — mégis kissé illedel­mesebben öítözködhetik. Akkor egy szép vasárnapnak délelőttjén kinn :é-| tált ő is a korzón a csevegő, kaczérkodó tömeggel egy utón. Szürke prémes kucsmáján szorosan feszült a sötét lilaszinii fátyol, némi derült szint adva fekete boája által igen szerencsésen, majdnem félig beárnyékolt ku- riozus arczának. Toilettje a legdrágább fekete plüss, barna fogla­lattal. Lábain kalucsni, gombos czipő és olyan színes és koczkás vastag gyapjuharisnya, aminőt a tiroli zen­gelek vagy zergevadaszok hordanak. És láthatta mindenki, mert megmutatta minden­kinek. Szegény, hiszen jót akart. Azt hitte, ez az ami tetszik az urának. Igen ám, ez, de nem ilyen! Úgy czepelte két felől jó magasan tartva a szok­nyáját, hogy szánalom volt nézni. S azok a lábak! Ha nem volnék asszony, hü rajzát adnám neki. így . . . azt hinnék utóbb, — irigységből teszem. Mindenki megfordult utána, de — csodálatos — senki sem nevetett e szomorúan rut látványon. Mellette nyalka férje észre sem vette, hogy a feleségét bámulják. Magasabb is volt nála jó másfél fej­jel, aztán meg annyi az a sok szép asszony, aki el­várja, hogy a szemeibe nézzenek. Ámde mikor hazaérkeztek, neki is megadatott a kiváló szerencse, hogy észrevehette feleségének keserves kaczérságát. Szegény kis menyecske, majd a szégyen égette ki szemét, de tetszeni akart és még magasabbra emelte rózsaszínű plüssel köritett fekete szoknyáját, egy iczi ■ piczikét magasabbra ugyan —- de mégis annyira, hogy meglátszott a cseresnyepiros selyemből hasított harisnya­kötője, mely ott diszlett szegénykének befelé álló tér­dei alatt. És el nem bírta képzelni mégis, miért dühösödön meg férje annyira, hogy majdnem úgy latszolt, őrjöngés • környékezi. Az indulattól csaknem dadogott, mikor ra kiáltott hevesen, durván: Lapunk mai száma 8 oldalra terjed.

Next

/
Thumbnails
Contents