Ung, 1901. július-december (39. évfolyam, 27-52. szám)
1901-08-25 / 34. szám
Melléklet az „UNG“ 1901. évi 34-ik számához. ködésének áldásos eredményére százezrekre menő magyar családok reménykedve várnak. De várja még az az 5000 család is, kinek oszlopa, fenntartója, ahoz a nevezetes kör és községi jegyzők gárdájához tartozik, ki nélkül mai nap sem születni, sem meghalni nem lehet. Kiknek nélkülözhetetlen és hasznos működése annyi évtizedeken át oly jól bevált s kik a sok időkön át folytonosan buzgón gyártott törvényekszülte munkahalmazaiban panasz és zúgolódás nélkül dolgoznak, anélkül, hogy az előhaladott czivilizáczióval karöltve járó általános drágulás, aránytalanul szaporodó felelősségek stb. mellett valamely czimen legalább a megélhetés határáig flzetés- javitásban részesültek volna. Még ezek is! mi is várunk s hallgatunk. Talán szükségtelen mondanunk, hogy nincs jó dolgunk. Sőt még azzal sem dicsekedhetünk, hogy megelégedésünkben hallgatunk, fájdalom, semmivel sem dicsekedhetünk, de hazánk törvényei és rendeletéinek áradozó tengerében, kínos vergődésünk közepett, szellemi szemeink előtt látjuk a megváltó jelvényét — a „közigazgatás államosításának“ szilárd szikláján — biztosan felénk inteni. A már-már fejünk lelett összecsappanó hullámok zugó morajából hallutináljuk magunknak a magyar kotmánynak eme szózatát, hogy „aki bennem bízik, az nem csalatkozik“. Nos, derék körjegyző kartársaim, nékünk nem lehet, nem szabad csalódnunk! Mi, kik a magyar államot annyi éveken át szorgalmas munkálkodásainkkal, tollal, testtel fáradhatlanul szolgáljuk, az annyi viharos évek megpróbáltatása után méltán remélhetjük a magyar törvényhozástól azt a réges-régen b^érdemelt elismerés szemernyi jutalmát, melynek megérkezése magával hozza fizetésünknek egészen a megélhetésig való felemelését is. Meghozza a legtelsőbb helyi támogatást is, mely fontos hivatalos tisztünkben most már nekülözhetlen. Addig is újonnan megaczélositott erővel a magyar kormányban vetett bizalommal álljunk szembe az újabb időkkel, abban a tudatban, hogy: Ha Isten velünk, ki ellenünk. Ruttner Gyula. Beiratások az ungvári áll. reáliskolában. Az ungvári reáliskolába a folytatólagos beiratások szeptember hó 1., 2 és 3. napján tartatnak. A beiratasnal születési bizonyitvány és a himlő- ujraoltást igazoló orvosi bizonylat előmutatandó. Az első osztályba szabályszerűen csak oly' tanuló léphet, aki a 9 ik élet vét betöltötte és 12 évnél nem idősebb — amely körülmény születési okmánynyal igazolandó — és vagy az elemi iskola IV. oszt. szt- balyszerü elvégzését igazoló bizonyítványt mutat fel, vagy felvételi vizsgálatot tesz, melynek dija 10 frt. A 12 évnél idősebb tanuló felvételére nézve a tanártestület határoz. Minden tanuló, aki az intézetbe lép, fizet 4 kor. felvételi és 2 kor. ilj. könyvtári és évi értesítői dijat. A tandíj felévenként 18 kor. Ettől a nm. minisztérium felhatalmazása alapján a reáliskolai igazgatóság adhat (elmentést a tanév elején és tebruár hóban. A tandíj 4 részletben is fizethető, még pedig az I. részlet október 15-ig, a II. részlet deczember 1-ig, a III. részlet mar- czius 15-ig, a IV. részlet május 1-ig. Az I. felévre vonatkozó tandijmentességi kérvények szept. 20 ig nyújtandók be az igazgatóságnál. A javító vizsgálatok augusztus 29., 30. és 31. napján tartatnak, mindenkor d. e. 9 — 11 óráig. A műéneket, a zenét és a gyorsírást mint rendkívüli tantárgyat a tantestület köréből fogj tk mérsékelt árért tanítani. E körülményre különösen felhívjuk a tisztelt szülők és gyamok szives figyelmét. A t. szülők érdekében megemlitendőnek, sőt fontosnak tartjuk azon körülményt, hogy a négy reáliskolai osztályt végzett tanulók a tengerészeti szakiskolába vagy a katonai főreáliskolába, nemkülönben a hadapródiskolába való felvételnél nagy előnyben részesülnek. Nevezett katonai iskolákban a fizetéses helyeken kívül kedvezményes, sőt ingyenes helyek is vannak. Az igazgatóság. * * * Megnyugtatásul szolgáljon a t. szülők és tanügybarátok részére, hogy áz ungvári állami reáliskola kifejlesztése a nagymélt. közokt. minisztériumban elhatározott dolog. A legilletékesebb helyen es a legilletékesebb hivatali egyéntől nyerte Budapesten a reáliskolai igazgatóság személyesen folytatott megbeszélése fonalán a biztos kijentést, hogy az V. osztály felállításával járó költségösszegeket a közokt. minisztérium az 1902. évi állami költségvetésbe beillesztette. Kérdést intézvén ugyanis a reáliskola igazgatója a saját épület emelésének kezdő időpontja felől, azt a választ nyerte, hogy az épület költsége meglővén szavazva, az építéshez azonnal hozzá lehetne fogni. Ám azonban, szólt a folytatólagos választ, ezt a körülményt a kifejlesztés napirendre kerülése megváltoztatta, mert uj terveket kell készíttetni. Most tehat az igazgatóságon áll választani: mit tart elsősorban szükségesnek ; 4 osztályú alreál- iskolát-e saját épülettel; s ez esetben az építkezés gyorsan loganatosittalik ; avagy főreáliskolát, de akkor az uj, saját epületre 1—2 évig még varakozni kell. Természetesen, az igazgatóság azt válaszolta, hogy íőreáliskola legyen. Ily kedvező, fölöttébb kedvező állapotban van az ungvári állami íőreáliskola ügye. Tehát nem az all, amit itt-ott rebesgettek, hogy azért nem kezdenek az építéshez, mert a minisztérium a reáliskolát átalakítja polgári iskolává, hanem a tiszta igazság az, hogy Ungvárnak meglesz a főreáliskola és főreáliskolai pompás palotája már a közeljövőben. KÜLÖNFÉLÉK. i * Személyi hir. Török József gróf főispán , már befejezte feketehegyi nyaralását s e hó 22-én < Ungvarra érkezett. ] * Ünnepnapok. Ő Felsége a király születésé- ; nek 71 -ik évfordulóját az előző évekéhez hasonló lel- i kesedéssel ünnepelte meg városunk közönsége e hó 1 17. és 18-án. Tizenhetedikén mar az esti órákban zász- I Iódiszt öltött a város, 7 óra után pedig az igen szé- i pen kivilágított ablakokban gyönyörködött a közönség t Fel 8 órakor a katonazenekar járta be a város ut- t czáit. Másnap reggel ébresztő volt, 7 órakor pedig a ( 65. gyalogezred mind a négy zászlóalja, valamint a c honvédség kivonult a gyakorlótérre, ahol tábori misét r mondott Komka Vilmos rk. segédlelkész« Mise végez- 5 tével a katonaság diszfelvonulást rendezett Kónja e Sándor vezérőrnagy előtt. — Ugyané nap délelőtti 9 t órájakor ünnepélye hálaadó istentisztelet tartatott a t rk. plebánia-templomban és a székesegyházban, me- i lyeken a nagv számú hivő közönség élen megjelentek \ a hatóságok és testületek képviselői is. — E hó 19-én 1 az ungvár czeholnyai templomban tartatott meg az t egyházi búcsú, melyre több mint 6000 vidéki ember 1 érkezett Ungvarra. — István király ünnepén, eh i 20-án ismét ünnepnapja volt a közönségnek. A rk. i templomban Benkö Józsel plébános mondott alkalmi I szent beszédet, mit a jelenlevő díszes és a templomot i zsúfolásig megtöltő közönség teljes figyelemmel és áhi- 1 tattal hallgatott A szent beszédet mise követte. A sze- I kesegyházban szintén volt istentisztelet István király ; ünnepe alkalmából. * Katonai kinevezés. A m. kir. honvédelmi miniszter csicseri Orosz Olivért, a Ludovika Akadémia tisztképző tanfolyamának jelesen végzett növendékét a helybeli honvédséghez had ipródtiszthelyetessé nevezte ki. * A Szent Istvánnapi kivilágításról. Hogy ez, a magyarokra nézve mindig emlékezetes nap előestéjén a varos kidisziti és kivilágítja ablakait, azt tudja mindenki, arról külön referálnunk sem kell. De mert egyik laptársunk szerint Ungvár városháza elfeledkezett volna az ünnepről és ablakai, a közönség megütközésé c s téten maradtak és ehhez még mindenféle kommentárt is fűz, nohát mi, akik bizony eléggé szemesen nézünk minden városi ügyet és semmit el nem szoktunk hallgatni, ha ütni is kell, kénytelenek vagyunk az igazság érdekében ezt a hirt megczáfolni; mert tényleg este alig fél 8 órakor ablakonként 2 gyertya égett majdnem 9 óráig, amikor már másutt is eloltogattak a lángot. Nem forogván fenn tehát sem mulasztás, sem hanyagság, nem lehetett tehát alkalma a szívnek elszomorodnia, a tömegnek magaba szállva okok után kutatnia, sőt a közvéleménynek sem ahhoz, hogy lesújtó ítéletet hozzon. A sok szóvirág ezultal a porba hullott, lévén az újdonság kiindulási pontja hamis. De az ilyes, erős kifejezésekkel kommentált híreket alaposabb inlormatiók után szokás megírni. * Beszámoló Komjáthy Béla, a nagykaposi vál. kerület országgyűlési képviselője, szeptember hó 1-én délelőtt Geőczben, ugyané nap délután Csapon és szept. hó 8-án Nagy kapóson mond beszámoló beszédet. A csapi beszámoló után az ottani vasúti étteremben társasvacsora lesz, amelyen a résztvenni óhajtók Bacskay Sámuel csapi ev. ref. lelkésznél jegyeztetnek elő. * Vármegyei közgyűlés. Ung vármegye j törvényhatósági bizottsága e ho 31 -ik napján délelőtt 10 órakor rendkívüli közgyűlést tart. A közgyűlés tárgy- sorozata : 1. Kereskedelemügy m. kir. miniszter leirata Ung vármegye bereznai járás területén magánhasználatú távbeszélő létesítése tárgyában. 2. Ung vármegye közig, bizottságának átirata Reismann Mór ungvári lakos által a közös hadseregbeli kantin árveres nélküli bérbeadása ügyében beadott felebbezés elbírálása tárgyában. 3. Alispáni jelentés a m. kir. kincstár mint eladó és Voloszanka község mint erk. testület vevő között ingatlanokra vonatkozólag kötött szerződés jóváhagyása tárgyában. 4. Alispáni jelentés Berger Ábraham ungvári lakos építkezési ügyében Ungvár varos képviselete által hozott határozat elbírálása tárgyában. 5. Ungvár város villanyvilágítási ügyében hozott képv. határozat jóváhagyása iránt. 6. Ungvár város szikvizfogyasztási adó ügyében kötött magánegyezség jóváhagyása iránt. 7. Mosony vármegye közönségének átirata Magyar- ország és A.-Ausztria közötti halárok helyreállítása tárgyában. 8. Sopron vármegye törvényhatóságának átirata az amerikai kivándorlás meggallása tárgyában. 9. A nagypénteki ref. társaság kérvényé az „Erzsébet- ház“ czimü gyermekotthon segélyezése tárgyában. 10. Pancsova város törvényhatóságának átirata az allami tisztviselők fizetésének javítása és a szolgálati pragma- tica tárgyában. * Halálozások. Súlyos csapás érte Nátolya Antal kir. kath. főgimnáziumi tanárt nejének, szül. Szteczovics Viktoria úrnőnek e hó 18-án történt elhunytéval. A megboldogultat, aki 45-ik életévében volt, e hó 20-án d. u. helyezték el örök nyugalomra a var alatt levő sirkertben, nagyszámú rokonság és résztvevő kíséretében. Halálát térjén, Anti és Béla kiskorú gyermekén kívül kiterjedt rokonság gyászolja. — Vargha József, a beregszászi kir. törvényszék bírói karanak egyik legtiszteltebb és legkedveltebb tagja, életének 47. éveben e hó 16 án elhunyt Beregszászban. A közbe- csülésben álló törvényszék^ bírót, akinek- halalat nemcsak hozzátartozói, ismerősei, jóbarátai, de a jogkereső közönség is őszintén fájlalja, e hó 18 an kisérték végső útjára. — Csicseri Csicsery Zsigmond, Pécsett állomásozó m. kir. ho védszazados és neje, szül. lehotkai Lehoczky Róza úrnő 10 éves fia, István, elhunyt Pécsett. Nyugodjanak békében ! * Tűzoltó-tiszti képesítést nyert Sükösd : István ungvári állami tanító az e hó folyamán Buda, pesten tartott tűzoltói tanfolyamon. * Nyomdász-mulatság. E hó 18-án tartották meg az ungvári könyvnyomdászok nyári mulatságukat a Széchenyi-Iigetben, melyen városunk iparosságának szine-java megjelent. A rendezőség igen mulattató műsort állított össze, mely ese 7 órakor a „Box és Cox“ egyfelvonásos vígjátékkal vette kezdetét. Páhy Margitka k. a. igen ügyesen játszott, egészen beletalálta magát Bouncer asszony hálás szerepébe. Kapott is érte egy szép virágcsokrot s tapsot bőven. A tapsból kijutott a többi szereplőknek is. Ezután Gergelyi Margitka k. a. adta elő Ilosvay „Férjhez menjek ?“ ez. monológját. Előadásáról nincs mit Írni, — őt látni és hallani kell . . . s van-e valaki, aki nem élvezte egyik vagy másik előadását. Színrelépésekor a rendezőség egy csokorral lepte meg, a közönség pedig zajos tapsokban adott kifejezést elismerésének. A műsor többi számai is állandóan derült hangulatban tartották a megjelent disz°s közönséget. Szünórakor a rendezőség alkalmi . Emléklapot“ adott ki, mely humoros tartalmával csak fokozta a jókedvet. (E lapra vonatkozólag a „Kelet“ legutóbbi számában azt Írja, hogy: „A különben meglehetősen sikerült „Emléklap“ tartalmára vonatkozólag csak az a megjegyzésünk, hogy humor ezége alatt személyeskedni — még nyomdásznak sem illik.“ A t. tudósitó ur alighanem onnan magyarázza a személyeskedést, hogy az „E“.-nak beküldött dolgozatai közt a mi józan polgári, nemakadémikus eszünkkel nem találtunk közlesre érdemest. Különben az a fotográfia csak személyhez lehet kötve s hogy ön összetéveszti a humort a sze r élyeskedéssel, azt elhisszük, mert nem ismeri a szereplőket s a szereplés hátterét. Az „Emléklapok“ szerkesztője.) — A mulatság a legjobb hangulatban folyt egész reggeli 5 óráig. — Volna most meg pár szavunk a városi tanácshoz. Ha már a varos magahoz váltotta a Széche- nyi-ligetet, legalább állítson bele megbízható vendéglőst. A mostani vendéglős sem a kiszolgálással, sem a közönséggel nem törődik. A kiszolgálás, a kiszolgált italok, a világítás s a közönség igényeinek semmibe ve- vése kritikán aluli. 4 Alleres stearin-gyertyát adni a vendéglői asztalokra polenai vizes üvegekben mulatság alkalmával s ha a vendéglős figyelmeztetve lesz a világítás logyatékosságára, azt a rövid választ nyerjük, hogy: „én nem lehetek ott mindm asztalnál, ha a vendégnek gyertya kell, hát jöjjön ide és kérjen!“ Már engedelmet kérünk, talán mégsem a közönség van a vendéglősért, hanem megfordítva. A bor élvezhetetlen volt, annyira, hogy sokan, akik nem a táncz kedvéért vettek részt a mulatságon, korán hazamentek, az ott- maradottak nagyrésze pedig a közeli korcsmából hozott magának bort. Az ilyen és ehhez hasonló kellemetlenségek nagyban rontották a mulatság sikerét, mert ahelyett, hogy a bor fokozta volna a jókedvet, bosszankodast szült. Igazán elérkezett már az ideje, hogy a városi tanács közbelépjen s a város egyetlen nyári mulatóhelyén megszüntesse ezt a lehetetlen állapotot. A mulatság anyagi eredményére nezve a rendezőségtől a következő elszámolást vettük: Összes bevétel 342 K 70 f, kiadás 265 K 56 f, marad tiszta jövedelem 77 K 14 f. Felű fizettek: Langer Bódog, Székely Simon, Jä;er Bertalan 10—10 K, Roskovics Emminuel 5 K, Fincicky Mihály, Flach Jakab, Gergelyi Ferencz, Hamos Aladár, Kaminszky Géza, Kohn József, László Miksa, Preusz Lajos (Malaczka), Roth Herman és Szu- banek János 2—2 K, Fetykó Mihály, Kiss János, Grosz Abraham, Lefkovics Samu. Praskievics Sándor, Prétyi Mihály, Vojtkó István és Wohl M. 1—1 K, Bartók István, dr. Jóna József, Páhy Ignácz és N. N. 80—80 f, Demjan Mihály, Merényi Bertalan, Szvoboda József és ilj Vágner Emánuel 60—60 f, Albert Dániel és Mil- csik Mihály 40—40 f, N. N. 20 fillért. Jegyét megváltotta Rozgonyi József 1 K 20 f. Köszönetünket nyilvánítjuk e helyen a nemeskebtü felülfizetőknek, továbbá Székely Simon, Jäger Bertalan nyomd tulajdonosoknak es a Szent Bazil-Társulat igazgatóságának a nyomtatványok díjtalan elkészítéséért. Kedves kötelességünknek tartjuk még Gergelyi Margitka és Páhy Margitka kisasszonyoknak, továbbá Székószky Mihálynak, úgyszintén a többi szereplőknek is odaadó közreműködésükért köszönetünket nyilvánítani. Találják el jutalmukat a közönség elismerésében, melyben bőven volt részük. —i. * Emléktábla. Kardos Ignácz Szobránczon, a grót Török-család kastélyának egyik falába elhelyezett és körülbelül 120 cm. hosszú és 1 m. széles kő- tablára akadt, melyet a grófi család kegyelettel őriz. Hogy ezen emléktábláról kevesen tudnak, onnét van, mert be volt meszelve és csak néhány évvel ezelőtt, a kastély renoválása alkalmával akadtak rá. A grófnő az emléktáblát kiűsztogattatta és a betűket bronzzal bevonatta. Az emléktáblát a kastély volt tulajdonosa helyezte oda, hogy megörökítse azon történelmi nevezetességet, hogy a szent korona ott pihent 1806-ban. Az emléktábla vésett szövege a következő : HANC AEDEM IN ÓVA INVAD ENTE HUNGÁRIÁM GALLO SACRA REGNI CORONA ANNO 1805. DIE IX. DEC. MUNKACSINUM DEVECTA INDEGVE DIE. X. MARTI. 1806. REVECTA TEMPORE ME VIDI ANO QUIEVIT POSTERIS IN MEMÓRIÁM HOCCE ORNAVIT LAITDE JOANNES PONGRÁCZ DE SZENTMIKLÓS ET Ó VÁR ANNO 1820. A latin szöveg magyar fordítása szószerint igy hangzik: Ezt az épületet, amelyben a francziáknak Magyarországba való betörésekor az ország szent ko- ; ronaja az 1805. év decz. 9. napján Munkácsra szállíttatván, majd pedig 1806. márcz. 10-én visszaszallit- ! tatván, déltájban pihent: az utódok számára emlékül ezzel a kővel jelölte meg szentmiklósi és óvári Pon- grácz János 1820. evben.
