Ung, 1901. július-december (39. évfolyam, 27-52. szám)

1901-07-28 / 30. szám

az állami telepen levő két tanult alkalmazottat, addig is, mig képzett munkások lesznek, készséggel bocsátja a szőlőbirtokosok rendelkezésére, hogy azok a munkásoknak a kellő útbaigazításokat megadják.

Dr. Ivántsy László ajánlja a szőlőbirtokosoknak, hogy az itt különben oly gyakran jelentkezni szokott jégesők elhárítására szerezzenek be viharágyukat s hogy azokkal való bánásmódot megtanulják, kérjék ki a magas minisztériumtól Raum Oszkár szakértőt, hogy a felállításra nézve is a kellő utasításokat megadja.

Bernáth Dezső indítványára vonatkozólag Kende Péter alispán megjegyzi, hogy a megfelelő helyen tett lépései alapján neki kilátásai vannak, hogy Szerednye, ha a felügyelőséget nem is kapja meg, segédfelügyelőt esetleg kap s ennek vezetése alatt munkásaink a megfelelő képzettséget elsajátíthatják.

Saáger Bertalan indítványozza, hogy intézkedés történjék az iránt, hogy az agrárköicsön kiutalása gyorsabban történjék, mert ha van is valakinek pénze a munkálatok megkezdésére, esetleg nem győzheti végig, hacsak az agrárbank kölcsönével segélyére nem siet. Vele történt meg, hogy ő már teljesen betelepítette szőlőjét, azonban eddig a kérvényezett kölcsönét nem kapta meg. Nála ez még mehet, azonban egy szegényebb ember ily esetben hogy boldogulhat?

Ezek után Tóth Károly felügyelő szólott s azt indítványozta, hogy az útbaigazításokra vonatkozólag a segédfelügyelő helyett kérjenek inkább egy hegybiztost, kit az állam dotáljon s akinek más kötelessége ne legyen, minthogy a szőlőhegyeken járva, a munkásoknak a kellő utasításokat megadja.

Az elnök az elhangzott véleményeket összegezve, a következő indítványokat terjeszti elő.

1. Keressék fel a földmivelésügyi m. kir. minisztert, hogy a szegény népnek ripáriát ingyen s oltványokat olcsó áron bocsássa rendelkezésére.

2. hogy a hegyvidék megvédése czéljából agyakon jégesők elhárítására viharágyuk olcsó beszerzését tegye lehetővé s az ezekkel való bánásmód megtanulására küldje ki Raum Oszkár szakértőt;

3. hogy a reconstructió annál sikeresebb legyen, nevezzen ki a szerednyei hegyvidékre egy biztost állami dotáczióval;

4. a Szerednye hegyvidéki szőlőbirtokosság Tóth Károly felügyelőnek a vidék javát szivén viselő önzetlen buzgalmáért és munkásságáért köszönetét nyilvánítsa.

Mindezen indítványokat az értekezlet egyhangúlag elfogadta s az elnök ezeket határozatilag kimondotta. E határozatokat a m. kir. földmivelésügyi miniszterhez memorandum alakjában felterjeszti.

Szabó József rk. tanító, ért. jegyző.

De bármiként álljon is a közigazgatás ügye, bizonyos az, hogy a vármegyék vén erősségéből mindennap kihull egy-egy kődarab s hogy nemzeti ideáljaink ez a a hajdan erős mentsvára idestova rombadől.

Köztudomású, hogy a belügyi m. kir. miniszter a közelmúltban az adminisztráczió egyszerűsítése tárgyában nyilatkozatra hívta fel a hatóságok vezérembereit, de az az eszmecsere, mely erre jelentések alakjában megindult, a közigazgatás labirintusában alig érintette azt a vidéket, mely a közúti szolgálatot felöleli; pedig a közutak ellátása mai berendezésében össze van bogozva az adminisztráczió szálaival, mert a tételes közúti törvény értelmében az állami gondozás alatt álló közutak építésén és fentartásán kivül ma első kézben minden egyéb úti ügy a vármegyék kezeibe van letéve.

Nem tagadom, hogy a közúti szolgálat e kicsinylő mellőzése s ferde megítélése azt a meggyőződést érlelte meg nálam, hogy a javaslattevők a közutak ügyét hiányosan vagy rosszul ismerik, ámbár erősen szól e faktum ellen az az elvitázhatatlan másik faktum, hogy egy jól kezelt és helyesen vonalozott közúti hálózat épp oly életföltétele egy politikailag kapcsolt egyéni testület fejlődésének, mint a hogy szüksége van egy fejlődő testnek az egészséges véredény-rendszerre.

E látszólagos ellentmondás oka abban rejlik, hogy a közúti szolgálat ellátását csak névleg teljesiti a varmegye ; az 1890. évi I t.-czikk végrehajtását tulajdonképpen a kir. építészeti hivatalok végezik — részben önállóan, részben pedig előterjesztések alakjában a vármegye firmája alatt.

Természetes tehát, hogy ily körülmények közt egykét csodabogár is szárnyra kelt a javaslattevő urak íróasztaláról, mert a tárgy merituma előttük rejtett dolog lévén, lényegtelen külsőségek alapján indultak.

A mai úti adminisztracziónak a sok baja közül az a legnagyobb baja, hogy a közigazgatási hatóságok elég mélyrehatóan nem foglalkoztak ezzel a sok energiát kívánó ügyes-bajos dologgal s hogy nincs kellően ránczbaszedve a végrehajtás módja még ott sem, ahol egy helyénvaló szabályrendelettel es parányi jóakarattal tömérdek sikert lehetne elérni a ma rendelkezésre álló eszközökkel.

Tagadhatatlan, hogy a hiányok hátrányos oldalát s az előterjesztések gyengéit a közutak műszaki ügyeivel foglalkozó mérnöki kar érzi meg legjobban s mivel a közigazgatásnál jogászkézből eredő javaslatokat a mi nagy közönségünk szívesen vesz irányadókul, amely körülmény a napi sajtó magatartásából is észlelhető, nem lesz érdektelen a defektusok és kombinácziók halmazát műszaki tapasztalatok alapján, az objectiv szolgálat szempontjából is megszellőztetni, mert ez a játék elsősorban a technikusok érdekébe vág, a mi bőrünkre megy.

*

A közúti szolgálat reformjáról.

Irta sa Magyar Mérnök- és Épitész-Egylet út-, vasút-és hidépitési szakosztályának 1901. évi márczius hó 28-án tartott ülésében felolvasta Köszeghy József.

Amit ma e helyről felszínre kívánok hozni, az csak néhány fénytelen szemcséje annak a kincses adathalmaznak, amlyet Buday Béla tagtársunk ma egy hete elénk tárt értekezésében, mélyen járó logikával megokolt ideálok alakjában. Szerénytelén volnék, ha zászlót nem hajtanék a tárgy- és szakismeretnek e kiváló megnyilatkozása s a konzekvenciáknak azon egyedül üdvözítő tárgyalási modora előtt, mely karakterisztikusan üde, de mindenekfölött igaz és őszinte vonásaival a t. tagtársnak értekezése során lehetővé tette, hogy a tényállások földerítése közvetetlen, hamisítatlan valóságban férkőzhessék az agyvelőkhöz.

Midőn az adminisztráció küszöbön álló változásaival szemben a közúti szolgálat viszonyait analizálni kívánom, kényes és sok részben izetlen, éppen nem hálás thémát kell letárgyalnom, amely téren bizony czifra kothurnusokbae, elégikus hangon bajos a dologhoz hozzáfogni anélkül, hogy a lényeget, a való igazságok feltárását eleve is agyon ne ütnénk. Ezért, amennyire 1 az óriás anyaghalmazzal szemben igy egy lélekzetvételre kiterjeszkednem lehetséges, reális színekkel fogom előadni véleményemet a műszaki szolgálat bajairól és jövőjéről általában is; de különösen hangsúlyozni kívánom a közúti szolgálat reformálásának elodázhatatíanságát s ezért közelebbről akarok rámutatni a tételes törvényben foglalt némely anomáliára, de különösen a kir. építészeti hivatalok szervi betegségeire, szemben más kitünően szervezett műszaki organizmusok egészséges viszonyaival; végül foglalkozni fogok a közúti szolgálat jövőjével, mindenben azon legjobb meggyőződésben szerzed kétoldalú tapasztalat alapján, melyet úgy a kultúrmérnöki, mint az építészeti hivatalok kötelékében töltött szolgálatom során szereztem.

Befejezett dolog, hogy a jövő népképviseleti czik- lus egyik leglényegesebb programmpontja a mai közigazgatás egyszerűsítése, melynek során legkésőbb a cziklus tartama végéig a pénztári és számlejtési ügyek kiesnek a törvényhatóságok kezéből, aminthogy a pénzügyi kérdések és a kapcsolatos számfejtői teendők nem L autonom természetűek, hanem igenis az általános pénzügyi igazgatás kezeibe valók. Ha pedig az útadók kezelése, mely eddig egyedül adott létjogosultságot a törvényhatóságok autonom pénzkezelésének, mivel egyébként a házi pénztár csak intermittens volt a magánfél s az állami közpénztárak között — állami kezelésbe vétetik, akkor nagyon is itt az ideje, hogy a közúti szolgálat jövőjét s azzal kapcsolatosan a műszaki kar egy nagy részének jövőjét is feszegessük, mert az adminisztráczió egyszerűsítése is végig fog söpörni a mai közúti rendszer dísztelen terein ; sőt lehetséges az is, hogy az államosítás elodázásával hosszú ideig ez az interimalis régime ölel magához bennünket.

Ha késlekedünk, könnyen megeshetik, hogy mire az ősiség fájáról az autonómia érett gyümölcsként hull a liberalizmus ölébe, a friss hajtások virágait mi újra csak napszámosként fogjuk ápolhatni.

A közül akról és vámokról szóló 1890. évi I. tör- vényczikk a közutak építését, fentartását és kezelését elsősorban az áilam, továbbá a törvényhatóságok, viczi- nális érdekeltségek és községek gondjaira bízza s ezen disztinkczió alapján különböztetjük meg az állami, törvényhatósági, viczinális és községi közutakat. E négy főosztályon kivül említést tesz a törvény az egyesek és társaságok által fentartott s a vasúti hozzájáró utakról és nem fesz említést ez utóbbi génuszszal azonos jellegű hajóállomásokhoz vezető utakról, melyek szintén nyilvános jellegű, tehát közutak.

Köztudomású, hogy az állami közutak építése és fentartása a törvényhozás, illetőleg a kereskedelemügyi minisztérium s ennek kötelékében a kir. építészeti hivatalok rendes utján effektuáltatik, a törvényhatósági útügyi szolgálatot a hatóság s annak élén első tisztviselője, illetve műszaki tekintetben a kir. építészeti hivatalok teljesitik. A községi közlekedési vagy viczinális közutak ügyeit a törvény az érdekeltségre, illetőleg ennek élén a járási főszolgabíróra bízza, mig a községi és közdűlő utak ellátása a k 'ségek autonom jogkörébe vág.

A törvény már egy decent .umon túl érvényben van s ez idő alatt elég anomália szűrődött le ahhoz, hogy annak formális revíziója az illetékes minisztérium szakköreiben is szükségszerűnek mutatkozott.

Csak annyiban foglalkozom a tételes jogszabályokkal, amennyiben szükséges megvilágítani a technikus kar szereplését a status quo alapján s hogy előrevetett fényben megvizsgálhassuk a közúti szolgálat jövőjét s leszámolhassunk azokkal a körülményekkel, a melyek, nézetünk szerint, egy reális és hatásos közúti szolgálat, de különösen a műszaki kar érdekében megszívlelendők.

(Folyt, köv.)

Legnemesebb intentiók.

Ismeretes dolog' az eőrdarmai rk. templomnak múlt év őszén történt leégése. A templomnak a „Vallás-alap“ lévén pátronusa, 7000 koronányi költséggel a templomot újra átépittette. Igen ám, de a kath. templom nem a négy falból s toronyból áll, hanem főkelléke s főértéke a belső felszerelés. A nemes hitközség, élén szeretett papjával, elhatározta, hogy úgy, ahogy tehetségöktől telik, felszerelik. Laurenszky Fe- rencz plébános, szentszéki ülnök, ki az Isten dicsőségének emelésére nemcsak szóval, de tetteivel is egész életén előljart, ez alkalommal is fényes fáklya lángjaként ragyogva, nem fillérekkel tette le alapjat a felszerelés költségeinek, hanem évi magánjövedelmének tetemes részét, 500 koronát nyújtott a templom javára, beszerezvén ebből egy harangot, mely mint a tűz által megifjodott templom uj hírnöke, kellemes hangjával hirdeti e dicséretre nem szorult nemes cselekedetet. S a harang szava megtette a maga hatását, mert a papjukért rajongó s templomukat nehezen nélkülöző hívek felbuzdulva plébánosuknak titokban cselekedett nemes tettétől, lelkesülten elhatározták, hogy a templomot nemcsak úgy, ahogy, hanem 10,708 K előirányzattal a plébános lelkületéhez, vallásos buzgóságukhoz híven és az isteni felséghez méltóan, fényesen szerelik fel. Uj harangok, díszes uj orgona, uj oltárok, képek és finom festés, mind mind a nép buzgó- ságának szüleménye.

Ezen nagy összeg előállítása czéljából már a folyó évre 4400 koronával terhelték kötelezően' önmagukat, ezenkívül önkéntes adakozás czimén 1608 koronát s Amerikában élő hozzájok tartozóktól 845 koronát gyűjtöttek össze, tehát a hívek összes hozzaja- rulása mai napig 6853 korona, melyben bennfoglalta- tik a nemes plébános 500 koronája is.

Ámde a kis harang égbetörő hangja messzire elhallatszott s aki csak neszét vette ezen erőnfelüli munkának, sietett és siet tehetsége szerint hozzájárulni a magasztos feladat megoldásához, siet könnyíteni a buzgó hívek óriási terhein. Sikerült bepillantani a plébános titkos könyvébe — mert szerénysége tiltja a lármás reklámot s e könyvből következő nagyobb tételek tűntek elő:

Bérezik Árpád miniszteri tanácsos 50 K Hampel Janos tb. kanonok ... 20 „

Pogány Gyula főgymn. tanár . . 20 „

Pogány Jenő mérnök ..... 20 „

Lessenyei János Hevesből ... 20 „

Szatmári rk. káptalan ..... 200 „

Dr. Lessenyey Ferencz kanonok . 1000 „

Fasztusz Elek főgymn. tanár . .. 50 „

Császlóczi rk. hívek ..... 96 „

Girsik Adolf és neje...........................40 „

Dr. Szopek Gábor

................................25 „

Oltstädt Aurél nyug. ezredes . . 30 „

Buzinkay Gyula szennai plébános 30 „

Dr. Pogány Gerő orvos .... 20 „

Kosztra Ignácz esperes .... 20 „

Hehelein Károly prépost-kanonok . 200 „ Kisebb adományom összege . . . 178 „

Nemes adományok összege 2019 K Melyhez járul a hívek hozzájárulása 6853 „

Teljes fedezet összege ma 8872 K v Mutatkozik tehát hiány 1836 K Nem kérnek ők, mert dicsőségnek tartják, hogy önerejükből szereljék fel templomukat, melynek eddigi belső készítményei is oly szépek, Ízlésesek és műbe- csüek, hogy bármely városi templomnak is díszére lehetnének; mondom, nem kérnek ők, de tudom, hogy sokan nem bírtak ezen erőnfelüli munkáról tudomással és tudom, hogy sokan örömmel járulnak hozzá ezen, már harmadizben felszerelendő templom költségeihez, szolgáljon a fent részletezett lap például, segítsünk ezen jobb sorsra érdemes hívek terhein s küldjük adományainkat Laurenszky Ferencz eőrdarmai plébános, szentszéki ülnök kezeihez.

Végre bocsánatot kérek főtiszlelendő plébános ur, hogy talán illetéktelenül hoztam titkait a nyilvánosságra, de az ily nemes és saját erszényét sem Kímélő cselekedeteket hálás kötelessége minden embernek a nagy közönséggel megismertetni. B.

Választási mozgalmak.

A szobránczi járás választóinak e hó 14 én tartott értekezletéről vesszük és adjuk a következő jegyzőkönyvet:

Jegyzőkönyv.

Felvétetett Szobránczon, 1901. évi julius 14. napján a szobránczi választókerület e napra összehívott képviselő-jelölő értekezlete alkalmából.

Jelenlévők az alulírottak és a szobránczi választó- kerület választói nagy számban.

Csuha Mihály értekezleti elnök az értekezletet megnyitván, előterjeszti, hogy Tomcsányi László orsz. képviselő a szobránczi választó-kerületnek negyedszázadot meghaladó, illetve hét országgyűlési czikluson át volt képviselője a választó közönséghez intézett nyílt levelében kijelentette, hogy jövőre változott magánkörülményeinél fogva, mandátumot nem vállal és ennélfogva értekezleti elnök felhívja Fekete Béla értekezleti jegyzőt, hogy ezen nyílt levelet az egybegyült választó közönség előtt olvassa fel s egyúttal lelhivja az értekezlet tagjait, hogy ezen nyílt levél tudomásul vétele után a jövő országgyűlési cziklusra képviselőt jelöljenek.

Ezen előterjesztés és a nyilt levél felolvasása után Gsehticzky József tibai esperes-plébános szépen indokolt beszédben indítványozza, hogy Tomcsányi László országgyűlési képviselőnek, aki hét országgyűlési czikluson, tehát negyedszázadot meghaladó időn ál a szobránczi választó-kerületet a választó közönség teljes megelégedésére és teljes bizalma mellett odaadó ügybuzgalommal képviselte, a választó-kerület teljes elismerését és köszönetét jegyzőkönyvileg fejezze ki s erről őt jkvi határozattal értesítse.

Ezen indítvány folytán az értekezlet Csehticzky József esperes-plébános indítványát egyhangúlag elfogadja és elhatározza, hogy Tomcsányi László képviselőnek hét országgyűlési czikluson, tehát negyed- századot meghaladó időn át a választó kerület képviseletében teljesített kifogástalan, odaadó és a választó-kerület megelégedésével találkozó működéséért jkvileg a méltán megérdemelt köszönet kifejeztessék, és arról ő az értekezleti elnökség utján a jkv. idevonatkozó kivonatával értesittessék.

Ezután Stépán László kir. járásbiró indítványára a jövő országgyűlési cziklusra a nagyszámban összegyűlt választó közönség Köröskényi Elek járási főszolgabírót jelölte képviselőül, ki is az értekezletből kiküldött hat tagú küldöttség meghívására az értekezleten megjelent és kijelentette, hogy a képviselőséget 67-es alapon elfogadja.

Végre az értekezlet kívánságára az elnökség Széli Kálmán miniszterelnöknek bölcs és hazafias kormányzatáért üdvözlő sürgönyt menesztett.

Kelt mint fent.

Fekete Béla s. k. Csuha Mihály s. k,

értekezleti jegyző. értekezleti elnök.