Ung, 1901. július-december (39. évfolyam, 27-52. szám)
1901-07-21 / 29. szám
Melléklet az „UNG“ 1901. évi 29-ik számához Uram, mikor láttunk téged éhezni vagy szomju- hozni, vagy utón járni, vagy ruha nélkül, vagy betegen, vagy tömiöczben és nem szolgáltunk volna neked ? Akkor felel nekik, ezt mondván : bizony mondom nektek, mivelhogy ezeket nem műveltétek egygyel az én kicsinyeim közül, én velem nem műveltétek. És elmennek ezek az örök gyötrelemre az igazak pedig az örök életre.“ Így állapítja meg Krisztus az emberi élet zárszámadását és mérlegét. Ha pedig közülünk valaki úgy találná, hogy az én felolvasásom tartalma túlságosan ideális és inkább templomba való : — egész tisztelettel hivatkozom a mindennapi élet tapasztalataira és a komoly tudomány által megállapított élettani törvényekre. Csak megemlítem, hogy általános tapasztalat szerint az emberi élet anyagi és szellemi kincsei ott halmozódnak fel, ahol az ember testi és szellemi erőit a krisztusi eszmék vezetik és szabályozzák. Szabadságunk, közműveltségünk, vagyonosodé sunk élőfajának tápláló gyökerei a krisztianizmus talajából szívják a gyümölcsözésre indító elemeket. Ez köztapasztalat. A másik az egyetemes élettan. Ez is azt igazolja, hogy az életalakok fejlődése, úgy a szerves mint szervetlen életnél a ro' on-elemek tömörülésétől, összeható működésétől függ. Az egyetemes közszolgálat életfentartó hatása, a végtelenségben mindenütt érvényesül. A közszolgálat krisztusi eszméjének teljessége és önzetlensége az erkölcsi világban is, az anyagi világban is a tökéletesedés főfaktora. Elemezzünk egy utszéli kavicsot, egy utszéli dudvát vagy egy ragyogó drágakövet, illatos rózsát, zizegő búza kalászt és végső eredményében mit találunk ? . . . Azt, hogy egyiknél mint másiknál az alkotó elemek tömörülésé, a kölcsönös egymásra hatas eredménye. A nap fénye millió mértföldeken át sietett a dudva vagy rózsa szolgálatára ; messze tengerekről útnak indult a felhő, hogy gyökereihez dús nedvet vigyen a lég kocsiján s még hány tényező hordta, főzte, alakította a tápláló elemeket, hogy kiüsse gyenge tejét, hogy megnövekedvén, lentartsa fáját. Hiányozzék csak egy — ne érjen csak a kellő időben csak egy a közös munkához, azonnal gyászos sinlődés jelzi a hiányt Szóval, a természettudomány minden ága, a vegytan, a geológia, a biológia, még a csillagászat is, még a gazdaságtan is, még az elemi és kombinált mennyiségtan is — az ég és a föld azt kiáltják, azt harsogják, hogy az a nép boldogul, mely összetett erővel hat, alkot, gya- rapit! Mélyen tisztelt Közgyűlés! Mikor Gyulai Pált, mint a Kisfaludy-társasag elnökét kéményén megtámadták bizonyos politikai okokból — elkeseredve ugyan, de nemes önérzettel fejté ki álláspontját tagtársai előtt, többek között igy szólván: én mindenek előtt saját lelkiismeretemmel akarok jó lábon allani, bar kellőleg becsülöm mások véleményét is. Hát bizony nekünk is kijut a nyilvános Ítéletből mindnyájunknak, szövetkezeti tevékenységünk miatt, nagyoknak és kisebbeknek egyaránt, de mi is csak azt válaszoljuk Gyulai Pállal: első sorban saját lelkiismeretünkkel akarunk jó lábon állani. S lelkiismeretünk, melyet Isten igazgat, megnyugtat minket, hogy csak haladjunk a megkezdett utón, mert a mi szövetkezeteink Istennek is tetsző intézmények, a krisztusi eszmék anyagi formái. Köszönöm szives és becses türelmüket. Hosszú éljenzés és jegyzőkönyvi elismerés volt a felelet e felolvasásra; majd Horváth Janos központi kiküldött az ipari szövetkezetek szervezési módját, szükségességét adta elő hosszabb beszédben, példákkal illusztrálva az ipari szövetkezeteknek óriási előnyét a mindinkább pangó kisiparra. Végül a jelenvoltakat felkérte, hogy tőlük telhetőleg igyekezzenek odahatni, hogy alkalmas helyeken ipari szövetkezetek is létesüljenek. Bernáth István központi kiküldött a jelenvoltak figyelmét arra hívta fel, hogy Budapesten egy tojás- értékesitő szövetkezet alakult, mely a múlt év folyamán több mint 28 millió koronányi tojást szállított ki a külföldre. E központi intézmény minden községben letétbe helyez a forgalom nagysága szerint bizonyos összeget azon czélból, hogy a tojások közvetítésére vállalkozó hitelszövetkezet a tojások értékét tagjainak azonnal készpénzben kifizethesse. Az eddigi uzus szerint a ládákat, abroncsokat és szögeket is ingyen bocsátja a szövetkezetek rendelkezésére. Megtérít továbbá ladánkint a csomagolásért és a vasúthoz való szállításért 3 kor. és 10 fillért. Már most nem kell egyéb, minthogy minden tag egy 38 mm. átmérőjű drótkarikát szerezzen be s minden tojást, mely ezen a karikán át nem esik, a szövetkezet igazgatóságának beszolgáltasson. Egy hűvös, sötét helyiség tökéletesen megfelel a csomagolás czéljának. Az elszámolás is roppant egyszerű. Két korona az alapar, melyért minden tag az idény szerint 30—60 tojást tartozik a szövetkezetnek átadni. Télen kevesebbet, nyáron többet. Az értékesítésre vállalkozó hetenként táviratilag tudatja a szövetkezettel, hogy hány tojást kell a tagoknak a 2 kor. fejeben beszolgáltatniok. A délvidéken számos földmives- család naponta 4 koronát is bevesz ezen a czimen, ami évi 1400 kor. rendes jövedelemnek felel meg. Hogy mit tesz ez egy parasztgazdaságban, azt külön hangsúlyozni talán fölösleges dolog. Épp azért ajánlja a hitelszövetkezeti vezetők figyelmébe, hogy erről a környék lakosait értesítsék, a baromfitenyésztésre buzdítsák s keressenek vállal kozót arra, aki a tojások átvételére és szállítására vállalkoznék. A közgyűlés nagy köszönettel vette Bernáthnak előterjesztését s remélhető, hogy lesz is foganatja. Végül tudomására hozatott a közgyűlésnek, hogy az Országos Központi Hitelszövetkezet nemcsak hogy felvette programmjába, hanem már szervezi is a gabona-értékesítő szövetkezeteket. Andrássy Kálmán indítványára jegyzőkönyvi köszönetét mondott ezután a közgyűlés Mailáth József grófnak, a szövetség elnökének, úgy e minőségében, mint általában a szövetkezetek érdekében kifejtett buzgó s eredményes nagybecsű munkásságáért. Ezzel a közgyűlés veget érvén, a jelenvoltak ebédre gyűltek össze az elnök-gróf tulajdonát képező Nyesés nevű mulatóhelyen, mint annak vendégei. Felköszöntőkben persze nem volt hiány. Az elsőt Kozma Gedeon szőllősi ev. ref. lelkész mondotta, Mailáth József grófra. Beszéde közben azt kérdezvén a nemes gróftól, mi lelkesíti, mi buzdítja őt a szövetkezetek érdekébeni munkálkodásra, amikor vagyoni előnyöket nem óhajt elérni, az emberiség háláját pedig — miként a történelem mutatja — életében igen kevés ember nyeri el. Nagyszabású, óriási hatást aratott s igen megszívlelendő kijelentéseket tartalmazó válaszában többek között ezt mondotta Mailáth József gróf: — Még boldogult édes atyja hagyta reá örökségül, hogy igyekezzék mindenkoron ónálló gondolko- zásu, önálló cselekvésü egyén lenni, mert ne a szülők neve, a szülők tekintélye legyen a nimbus, ami az egyént körülveszi, hanem igyekezzék az érdemet, az elismerést magának mindenki közhasznú munkássággal megszerezni. Igaz ugyan, hogy nem mindenkor és nem mindenütt szeretik a saját lábán jaró egyént, miként neki is elég ellenese van, őt azonban ez nemcsak hogy el nem kedvetleniti az igazi munkától, sőt erejét ez az ellenállás még fokozza. Ez az egyik ok, amiért a szövetkezeteket szereti. A másik: mert a szövetkezetekben nincs politika! A szövetkezetek munkássága igazi emberszereteten alapszik; az egy mindnyájáért s mindnyáján egyért elve itt érvényesül csak igazán, mig a politikával foglalkozók éppen azért, mert politikát űznek, nem állhatnak ily alapon s végeredményben minden politikusnak elérkezik a napja, hogy munkásságát akarva nem akarva be kell szüntetni, holott ő, ameddig csak ól, az emberiség javáért akar és fog munkálkodni! Zúgó éljenzés, lelkes taps kisérte Mailáth József gróf beszédét, aki beszédének végeztével az összes jelenvoltakkal koczintott. A további felköszöntők során Bernáth István Mailáth Józsefné grófnőt köszöntötte fel, mint a magyar nők példányképét, a szegények és árvak nemtőjét, gyámolitóját. Fel hat óráig maradt együtt a társaság, mindvégig a legjobb hangulatban élvezvén a nemes gróf vendégszereietét. Qaar pvan% Színház. Csóka ez idei színi évadja nem egyéb, mint vendégszereplések rendezése — egészen olasz mód szerint; jön egy drámai vendég, és ötször egymás után tessék drámát nézni; majd egy énekesnő érkezik meg és akkor 5—6 operettet kell végignézni. Hogy az ilyen rendszer mellett nincs valtozatossag és a közönség hamar kimerül, az természetes, annal is inkább, mert ez évben alig van előadás rendes helyarakkal; csupa felemelt árak, itt-ott felhelyárakkal a gyermekek részére. Alig távozott Hegyi, llyáray, már itt van Fedák. A társulat egy része már elment s igy kardalosok kineveztetnek hősökké, karbeli leányok énekesnőkké. A keret tehát, amibe a vendégek beleültettetnek, nem éppen megfelelő. Hegyi Arankáról már a múlt alkalommal megírtuk azt, amit mindenki tud, hogy ő az első jaték- müvésznője a budapesti népszínháznak. — Nyáray több oldalról mutatta be tehetségét, melyről elismertük, hogy az nem mindennapi, erős fejlődésben van és jó utón halad is, bizonynyal lesz még hozza szerencsén«, mint a legelső müintézetek valamelyikének tagját itt üdvözölni. E vendégek kitünően éreztek itt magukat, a közönség és művészek kölcsönösen ki lettek elégítve. Fedák Sári a múlt évben hatalmasan meghódította közönségünket, ezúttal bizonyára ez a kapocs erősebbé valand még, mert ez a rendkívüli tehetség is azóta kifejlesztő szárnyait és üdeségével, bámulatos tánezaival rabjává teszi a nézőközönséget. Ezuttali szerepléséről csak a jövő héten Írhatunk. Egyelőre megjegyezzük, hogy tegnap San-Toy-, ma Nániban, hétfőn a Gésákban, végre kedden Kisasszony feleségem-ben lép fel. KÜLÖNFÉLÉK. * Püspöki kinevezés. Meszlényi Gyula megyéspüspök a szatmári egyházmegye tanfelügyelőjévé dr. Lessenyei Ferencz székesegyházi kanonokot nevezte ki. Ezen fontos állás évek óta van üresedésben. * Választási mozgalmak. A szobránczi választó közönség az e hó 14-én Szobránczon tartott értekezletén egyhangúlag Iiöröskényi Elek ottani főszolgabírót jelölte' a kerület szabadelvű parti képviselőjévé. Köröskényi a jelölést elfogadta. — A nagy- bereznai vál.-kerület szabadelvű párti jelöltje, komjáti Rabár Endre kir. törvényszéki biró aug. 10-én érkezik választói körébe. — Az ungvári vál.-kerületnek még mindig nincs kikiáltott jelöltje. — A nagy-kaposi kerület jelöltje a jelenlegi képviselő: Komjáthy Béla, aki már ismételve megfordult választói körében. — Az ungvári jelölésre vonatkozólag vettük a következő sorokat: „Az ungvári szabadelvű párt független tagjaihoz 1 Vasárnap, julius hó 28-án d. u. 3-órakor a savanyuvizi szálloda nagytermében képviselőjelőlő gyűlést tartunk, me yre az ungvári szabadelvű párt független tagjait ezennel meghívjuk. Ungvár, 1901. julius 20-án, A bizottság. * A zempléni főispán beiktatása. Határtalan lelkesedéssel iktatta be Zemplén varmegye közönsége gróf Hadik Bélát főispáni székébe e hó 16-án S.-A.-Ujhelyben. A varmegye ünnepet ült e napon és székvárosa ez alkalomból szebbnél-szebben volt díszítve. S.-A.-Ujhely városa alig fogadott valakit oly lelkesedéssel, oly impozánsan, mint gróf Hadik Béla főispánt keddi bevonulása alkalmával és az a lelkesedés nem volt erőltetett. Már kora reggel óriási közönség özönlött az állomáshoz és ellepte az egész Kossuth-utczát, amerre a főispánnak bevonulnia kellett. A főispán Homonnáról külön vonaton indult kíséretével s Nagy- Mihályon és Tőke-Terebesen megallott, ahol zajos óváczióban részesült; a vonat fél 11 órakor érkezett S.-A.-Ujhelybe, ahol az állomásnál a törvényhatóság nevében gróf Andrássy Sándor üdvözölte a főispánt. A bevonulás alatt a menet élén Dókus Gyula megyei főjegyző vezetésével díszes lovasbandérium haladt. Azután a kocsik beláthatatlan sora következett. A A város végén felállított diadalkapunál Székely Elek polgármester a városi küldöttség élén üdvözölte a főispánt, aki a közönség sorfala között vonult be a megyeházába, melynek lépcsőjén Matolay Etele alispán fogadta a főispánt. A beiktató rendkívüli közgyűlést az alispán nyitotta meg. A főispán letette az esküt, mire az uj főispán megtartotta székfoglaló beszédét. Megköszönte a rendk vüli fényes fogadtatást. Visszapillantást vetett a vármegye régi főispánjainak működésére, a Drugethekre, herényiekre, Andrássy Gyulára és közvetlen elődjére, Molnár Istvánra, aki közel 29 évig nagy körültekintéssel s odaadással szolgálta a megyet s neve maradandó emlék lesz a megye történetében. Örül, hogy oly megye élére került, amelynek közigazgatásában és társadalmi életében teljes összhangzat van. Nem mint idegen jött ide, mert ebben a megyében van családi tűzhelye, mely mellett szabadelvű eszméket szítt magába és ezeket az eszméket diadalra is akarja juttatni. (Perczekig tartó' éljenzés) Hive a mostani kormánynak, mely Deák eszméjének szellemében kormányoz. Szigorúan fog őrködni a törvények megtartásán. Kiválóan gondozni fogja a megyei önkormányzatot, hű őre lesz a politikai szabadságnak, a vallásfelekezetek és nemzetiségek között egyetértést igyekszik fentartani, a tisztikar között helyes mun«a- beosztásról fog gondoskodni és a munkából maga is kiveszi a részét. A szegény nép sorsát szivén viseli és megélhetésük megkönnyítésével igyekszik az amerikai kivándorlást megakadályozni. — A rokonszenves fiatal főispán beszédét az ünneplő közönség őszinte tetszésnyilvánításával gyakran szakította meg. A főispán után Dókus főjegyző beszélt, a vármegye nevében örömének adott kifejezést, hogy oly tehetséges férfi lett a megye vezére. Végül Haraszthy, Füzesséry, Barthos és Kossuth főszolgabírók a főispánt — ősi szokás szerint — síkében háromszor fölemelték lelkes éljenzés mellett. A közgyűlés után hatvannál több küldöttséget fogadott a főispán, köztük Ungmegye képviseletét gróf Török József főispán vezetese alatt. A főispán délután 400 terité'cü ebédet adott. Este a várost kivilágították és fáklyászenét adtak a főispánnak, akit a polgárság neveben idősebb Meczner Gyula üdvözölt. * Az Ungváron felállítandó ev. ref. polgári leányiskola iigye. Az e hó 9-én Ung- váron tartott egyetemes lelkészi értekezlet felkérése folytán Szabó Endre, az ungi ev. ref. egyházm. esp. kimondotta, hogy támaszkodva a folyó évi tavaszi egyházmegyei közgyűlésnek ez ügyre vonatkozó 45. sz. jegyzőkönyvi határozatára, az Ungváron tervezett ev. ref. polgári leányiskola I-ső osztályát ez év szept. elsejével megnyitja. A leányiskola ügyeinek előzetes intézésére Komjáthy Gábor ungvári lelkész elnöklete alatt Szabó Endre minaji, Pataky Pál tarnóczi lelkészekből, Szabó Lajos, Minay István, Hegyi György egyházmegyei világi tanácsbirakból álló bizottságot nevezett ki. A bizottság folyó hó 18-án tartotta első ülését, melyen az intézet felállításának részletes tervezete megállapittatván, az javaslat alakjában az e^peresi hivatalhoz beterjesztetett. Esperesi jóváhagyás után e lapokban közzé fog tétetni. * Nemes jótékonyság. Özvegy báji Patay Gyuláné szül. Szathmáry Király Anna úrnő őnagy- sága, Tiba község jótékony nemtője s minden áldozatra kész őrangyala, r. kath. iskolánk átalakítására nagylelkűig 200 koronát s egyéb épületanyagot volt kegyes felajánlani, a jó tettet véka alá rejteni nem szabad, miért is ezúton legmélyebb hala s köszönetét mond ezen újabb jótékonyságáért a nagyságos asszonynak a tibai r. k. iskolaszék. * Kitüntetett ifjú. Klein Andor ungvári születésű és illetőségű ifjú, néhai Klein Andor építész fia, ki az orsz. m. kir. iparművészeti iskola díszítő szobrászati második osztályának növendéke, az 1900—901. iskolai év második felében általában véve jeles előmenetelt tanúsított s az iskolai év végen kiirt rendes pályázat alkalmával egy jeles tervezet készítőjének a tanári karból alakult bíráló bizottság 10 koronát ítélt oda s azt igazoló okmány csa lasa mellett részére ki is adta. Midőn a nagyreményű fiatal szobrásznak a kitüntetés alkalmából gratulálunk, egyúttal azon reményünknek adunk kifejezést, hogy további er- nyedetlen szorgalmával, munkásságával, példás magaviseletével szülővárosának s megyéjének örömet s dicsőséget fog szerezni. * A betegsegitő-pénztárak reformja. Az a munka, amelynek az a czélja, hogy a betegsegitő pénztárakról szóló 1891 -ik évi XIV. törvényezikket reformálja, nagy serényen folyik a kereskedelmi minisztériumban. Az értekezlet bizalmas jellegű volt és azon csakis a budapesti szakemberek vettek részt. Az ankéten ama vélemény felé hajlottak, hogy az ipar- testületi betegsegitő pénztárakat továbbra is föntartják és csak azokat oszlatják fel, amelyek életképtelenek. (így az ungvári ipartestületi pénztár feloszlatása biztosra vehető ) A szövetséget elejtik, a munkásbiztositó hivatalt azonban íelállitják. A javaslatot Hegedűs S&n-
