Ung, 1901. július-december (39. évfolyam, 27-52. szám)
1901-11-03 / 44. szám
Melléklet az „UNG“ 1901. évi 44-ik számához. mellett s ekkor visszafordulva, még egysz'r s most már hangosabban szólítottam fel a zászlótartót a távozásra, mit az végre többeknek unszolására meg is cselekedett. Ez a tényállás. S most lássuk az indokokat, melyeknek alapján a kettős kereszttel ellátott zászlót, mint egy más felekezet hivatalos jelvényét, el kellett távolitanom. A liturgika vagy egyházi szertartástan a reíormálus egyházban épp úgy megállapítja, megszabja az isteni- tiszteleti cselekményeket a templomban is, a templomon kívül is (pl. temetésnél), mint a római vagy gör. kath. egyházban. Miként ennek papjai, úgy a református lelkészek sem változtathatják meg az egyházi szertartásokat ; nem toldhatnak hoz á, sem el nem vehetnek azokból kényük-kedvük szerint. A folyó évi október hó 31. napjától számított ll> év múlva már négyszizados évfordulóját lógja megünnepelni a két protestáns egyház s ezen idő alatt a református egyház sem a templomban, sem a templomon kívül végzett vallásos szertartásainál semmi külső jelvényt, tehát keresztet sem használt s igy azt sem engedte s nem is engedi meg, hogy más felekezel alkalmazzon o't ilyen külső jelvényt. Ez a vallás szabad gyakorlatának és a lelkiismeret szabadságának szent joga, melyet mint a többi törvényesen bevett, úgy a református vallásfelekezet számára is szentesített országos törvények biztosítanak nemcsak, de büntetést szabnak azokra, kik a más felekezet vallási szertartásait beavatkozásukkal megháboritják. Nem panasz vagy vádképpen, csupán hogy kérdésben levő eljárásomnak annal inkább kitűnjék tiszta indoka, egy esetet említek meg. Körülbelül másfél év előtt egy előkelő társadalmi állású protestáns lérj az ungvári református egyház temetőjébe óhajtotta örök nyugalomra helyeztetni elhalt tóm. katholikus vallásit nejet; óhajtása azonban nem teljesülhetett, mivel a római katholikus lelkész ebbe nem adta beleegyezését, arra hivatkozván, hogy ezt neki egyházi rendtartása tiltja S ime: sem én, sem a protestáns férj nem vettük igénybe a „G. K. Szemlét“, hogy az illető lelkészre „vallási türelmetienseg“ vádját kiáltsuk. Ha tehát úgy a római, mint a görög katholikus lelkész hivaikozhatik meggyőződésére vagy az őt kötelező egyházi rendszabályokra, hogy hivatalos körében végzett eljárását igazolja, kérdem: vájjon ez a jog és szabadság egyedül a református lelkészszel szemben tagadtassék meg ? Csak a református lelkészre vonatkozólag ne lenne érvénye eme klassikus példabeszédnek : „quod uni juslum, alteri aequutn ?“ Megengedné-e pl. u római vagy görög katholikus lelkész, hogy én az ő templomában isteni tiszteletet tartsak vagy akár az úri szent vacsorát kiosszam ? Pedig hz úri szent vacsora nekünk épp olyan sakramen- iomunk, mint nekik a szent mise. Vagy hogy az én isetemhez még közeleob álló példát hozzak fel, beleegyeznék-e akár a római, akár a görög katholikus lelkész, hogy az ő temetési szertartása alkalmával a halott sírkeresztjét a reformátusok által használtatni szokott „ fej fával“ vagy „emléktáblával“ cseréljük fel? Többet mondok: még azt sem engednék meg, hogy at római katholikus halottat kettős, a görög kalholikust pedig egyes kereszttel kisérjék utolsó utjara. Tartsuk tehát .‘-zeniünk előtt kölcsönösen, hogy egymás felekezeti jelvényeit tiszteletben kell ugyan tartanunk, de a magunkét másokra ráerőszakolni nem lehet, nem szabad. Az elmondottakkal azt hiszem eléggé bebizonyítottam, hogy engem a görög katholikus egyházi jelvénynek temetési szertartásunkról való eltiltásánál nem a „vallási türelmetlenség,“ nem a felekezeti elfogultság szelleme vezetett, hanem egyedül annak a csaknem négyszázados református liturgikai törvénynek kellett érvényt szereznem, hogy: vallásos szertartásainknál semmiféle külső jelvényt használni nem szabad. De azt mondja a „G. K. Szemle“, hogy a katholikus hívők közül sokan megbotránkoztak. Megengedem cs őszinte sajnálkozással vagyok eltelve irántuk; de ki kell jelentenem, hogy mint botránykövet, mint botrányokozót, egyes-egyedül csak azt a görög kath. lelkészt vagy segédlelkészt vádolhatják, aki felekezetének jelvényét református szertartasu temetésre vitette. Vetty értesülésem szerint azt is állítja a „G. K. Szemle“ 43. számában, hogy: „az összes választmány megbotránkozásának és rosszalásának adott kifejezést a tiszteletes ur ezen szeretetlen és türelmetlen eljárása felelt és ezt jegyzőkönyvébe is iktatta.“ Hat ha ez csakugyan igy történt, a lap, melyre az idézett sorokat felírták, szégyenfoltja marad annak a jegyzőkönyvnek örökre, mely miatt pirulni fognak az unokák s a késő utódok, ha eszökbe jut, hogy az Urnák 1901-ik esztendejében, nem valami falusi léire eső helyen, egyszerű tudatlan nép között, hanem egy intellgens varosban, Ungváron történt meg az az egész országban példátlan eset: hogy a görög katholikus egyház kettős kereszttel díszített zászlóját református temetésre vitték. Az eset azonban nem csupán a czeholnyai egyelnek, hanem még sok testületnek a jegyzőkönyvebe esz följegyezve, miután én az egész ügyet, mint „fe- ekezeti sérelmet“ egyházi felsőbb hatóságaim elé fogom erjeszteni. Komjáthy Gábor, ev. ref. lelkész. KÜLÖNFÉLÉK. * Katonai hírek. O császári és apostoli Felsége legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott a közös hadseregnél: altábornagygyá Konja Sándort, a 24. gyaloghadosztály parancsnokai, ki több éven városunk s megyénk területén is általános szeretet és tiszteletnek tárgya volt; vezérőrnagygyá Microys Vilmost, a 29. gyalogdandár parancsnokát, jelenleg ungvári alloinásparancsnokot; I. osztályú századossá a 66. gyalogezredhez Poczinsky Adolf II. osztályú századost. A m. kir. honvédségnél: Nagy Elemér munkácsi 11. honvédezredbeli tiszthelyettest hadnagygyá ; Tomcsányi Gábor debreczeni 3. honvedgyalogazredbelí tis the- lyettest hadnagygyá. Mindketten megyebeliek. * Személyváltozások a püspöki aulában. Karczub Endre egyházmegyei fogalmazóvá, háznagygyá és gimnáziumi segéd exodátoirá, Iladzsega Gyula volt háznagy egyházmegyei iktatóvá és levéltárossá neveztetett ki. Lázár B Józ et újonnan kinevezett szentszéki jegy ző állasát f. hó 2-án foglalta el. * Vizsgálat a városnál. Ungvár város ösz- szes hivatalait, nemkülönben pénzkezelését az elmúlt héten tüzetes vizsgálat ala vette Török József gróf főispán Bánóczy Béla fóispáni titkár és a várm. számvevők segédkezesével. A vizsgálat a pénztári tisztviselőkre a legkedvezőbb volt. * Esküvő. Griinwald Mór építész, a Grünwald és Schiffer építkezési vállalkozó ezég társfőnöke m. hó 27-én vezette oltárhoz Adler Alice kisasszonyt, Adler Gyula fővárosi bankár leányát.- Élje gyzés. Vidor Marczi városunk szülötte, az ismert fiatal poéta október hó 26-án váltott jegyet Pavlovics Rózsika kisasszonnyal Nyíregyházán. * A püspök jótékonysága. Meszlényi Gyula szatmári püspök a huszáki rk. iskolára 400 koronát adományozott. * Esküdtbirósági ülésszak. A beregszászi kir. törvényszéknél e hó 11-én kezdődik az idei harmadik esküdtbirósági ülésszak. Az ülésszakban a következő bűnügyek fognak tárgyaltatni: 11-én: gyilkosság büntette miatt vádolt Varján György elleni ügy'. 12 — 13-án: gyújtogatás büntette miatt vádolt özvegy Heinádi Mihályné ügye. 14 én : halált okozott súlyos testi sértés büntette miatt vadolt Matyóka Mihály, Vaszilya és társa elleni ügy. 15-én : halált okozott súlyos testi sértés miatt vádolt Mihálycsinecz Iván elleni bünügy. A kisorsolt esküdtek között vannak Ungvármegyeből Ferderber Vilmos dr., Farkas Ferencz, Friedmann Bertalan, Gyulai Endre, ifj. Haraszthy Lajos, Kende Z-sigmond, Nemes József, Oremusz János és Popovics Miklós Mint e névsorból látható, a városi főjegyző nem igen felel meg azon kötelességének, hogy az esküdtek körében előforduló változásokat a törvényszék elnökének bejelentse, amennyiben Fényes Vilmos dr. még mindig mint Ferderber, Fodor Bertalan pedig mint Friedmann szerepel, holott a névmagyarosítások ily esetben mindenkor bcjelentendők. * Törvényhatósági bizottsági tagok választása. Ungvarmegye 27 választókerületében e hó 8-án, pénteken lesz a törvényhatósági bizottsági tagok választása. * Halálozások. Uhlmann József cs. es kir. 66. gyalogezredbeli nyugalmazott ezredes, ki éveken át állomásozott Ungvárt, mely idő alatt példásan igazolta, mily szeretettel, barátsággal képes a katona a polgári társadalominál egyesülni; a mindenki által szeretve tisztelt Uhlmann bácsi rövid szenvedés után Kassán okt. hó 29 én jobblélre szenderült. Temetése e hó 31-én nagy katonai pompával ment végbe. Sirhalma felett számos tisztelői nevében szomorodott szívvel fohászkodunk a Mindenhatóhoz, adjon az ég sok ily derék katonát a hadseregnek és sok ily nemes lelkű őszinte barátot, testvért a magyar társadalomnak. Áldás lengjen sírja felett, emléke örökké éljen közöttünk. —Pásztélyi János m. kir. kúriai biró múlt hó 30-án"életének 71-ik évében Budapesten elhunyt. — Buttykay Sándor, Ugocsa vármegye levéltárnoka és törvényhatósági bizottsági tag a napokban élte 66-ik éveben elhunyt. Beke hamvaikra! * Egan Edének emlékére emelendő szoly vai emlékoszlop költségeire a „Magyarország“ szerkesztőségénél e hó 2-ig összesen 353 K folyt be. * Protestáns papok az angol királyhoz. A „Magyar Szó“ vasárnapi száma egy nevezetes okmányt közöl : Magyarorszag protestáns lelkészeinek feliratát VII. Edwárd angol királyhoz, melylyel a magyar protestáns papok hitlestvéri bizalommal fordulnak Nagy-Brittania fejedelméhez, az anglikán egyház lejéhez, hogy a hittestvéri boer nemzet ellen folytatott öldöklő háborút szüntesse meg. E feliratot Ung vármegyéből Baoskay Samuel csapi, Komjáthy Gtbor ungvári, Móré G ibor jenkei, Móré Elek pinkóczi és Virágh József v.ajáni ev. ref. lelkészek Írták ala. * Helyettesítés. A nagy-bereznai és perecsenyi m. kir. járási állatorvosi teendők végzésére az állatorvosnak kinevezés utján leendő betöltéséig Török Józsel gróf főispán az 1900. évi XVli. t. ez 9. §-a alapján Darvas Adolf törvényhatósági m. kir. állatorvost helyettesitette. * A kereskedelmi kör újjászervezése ügyében mozgalom indult meg Ungvárt, melynek élére Cserő Soma vaskereskedő állt. Az alakuló közgyűlés e hó 10-én d. u. 2 órakor fog megtartatni a városháza tanácstermében. * Munkács város villanyvilágitási ügyében múlt hó 29-én járt le az újonnan meghirdetett nyilvános pályázat, mely daczára, hogy meg julius 22-én íratott ki és tétetett közhírré, ismét eredménytelenül végződött. * Tanítók közgyűlése. Az „Ungvármegyei ált. néptanító-egyesület“ e hó 12-én délelőtt 10 órakor Ungváron, a sastéri áll. isk épület em. nagytermében évi rendes közgyűlést tart. Közgyűlés után az „Erzsébet- szálló“-ban közös ebéd lesz azon esetben, ha kellő számú résztvevők jelentkeznek ; az ebéd dija ital nélkül 2 kor., a bejelentések folyó hó 10-ig Takács László alelnökhöz intézendők. A közgyűlést megelőzőleg délelőtti 9 órakor ugyancsak a sasterí áll. isk. épületeben j az egyesület kebelében alakítandó „Ung vármegyei Tanitó-Otthon-Egyesület“ alakuló gyűlést tart. * A város virágai. Ungvár város ez évben ismét tetemes költséggel rendezte a Drugeth-téren levő parkot s ezért határozatba ment, hogy mindaddig, mig a fák és cserjék megerősödnek, a közönség elől a kert el lesz zarva. E határozatot — tekintettel a rakonczat- lankodók és a növényeket bántalmazok sokaságára — az a közönség is megelégedettséggel fogadta, mely különben pedig teljes joggal igényelhette volna, hogy a kert ajtai előtte megnyíljanak. Annál nagyobb volt tehát az ott lakók meglepetése múlt hó 31-én, amikor kénytelenek voltak látni és eltűrni azt, hogy a városifőjegyző társaságában egy no tépdesi le az ott lévő virágokat s gyűjti garmadába. Az ilyen eljárás egyáltalán nem alkalmas arra, hogy a közönségben általában az a hit érlelődjön meg, hogy a fák, ültetvények és virágokhoz nyúlni tényleg tilos. * Életunt kőmives. Terehes András 27 éves gör. kath. ungvári illetőségű kőmivessegéd m. hó 27-én éjjel 11 óra tájban a közkórház előtti kerítésre felakasztotta magát. Mire észrevették, már halva volt. Az ön- gyilkosságot ittas állapotban követte el. * Megvont színigazgatói engedély. Csóka Sándor színigazgató az országos szinészegye- sülettel szemben fennálló alapszabályszerü kötelezett- ségenek meg nem felelvén s a színtársulat vezetésére képtelenné válván, a m. kir. belügyminister a részére kiadott sziniengedélyl a szinészegyesület előterjesztése következtében hatályon kívül helyezte s erről a törvény- hatóságot oly felhívással értesíti, hogy intézkedjék, miszerint a nevezett esetleg már helyhatósági engedélyt nyert színigazgató színi engedélye bevonassák s hozzá felterjesztessék. * A zugótelep bérbeadása. A kir. kincstár tulajdonát képező zugótelepi fűrészt és 12 holdnyi területet az ungvári bútorgyár-részvénytársaság 5 évre bérbe vette évi 10,010 korona bérért. A bérlet f. évi november hó 1-én vette kezdetét; az átadás és átvétel folyamatban. E bérlet folytán meg kell szüntetni a képviselőtestület azon határozatának jogerősségét, melyet a Heinrich-czég érdekében hozott. * Tájékoztató mélyen tisztelt vevőink számára, arra nézve, hogy milyen módon lehetséges Jövőben a mi utazóink utján megrendeléseket tenni.“ Ily czimű füzetkét küldött szét a napokban a pozsonyi Tüuszky J. ezég, fiai azon czélból, hogy eddigi üzletét, mely az ungvári kereskedők tetemes megkárosításával járt, — tovább is tolytathassa és itt a megrendeléseket szabadon gyüjtelhesse utazójával. Reméljük, hogy a füzethez csatolt levélmintákat minél kevesebben fogják Ungváron lemásolni s a ezéghez beküldeni, annál inkább, mert az 1900. évi XXV. t ez. nem azért hozatott meg, hogy a posta jövedelmeit szaporítsa, hanem hogy a helyi ipart és kereskedelmet a kellő védelemben részesítse. * Tanítók figyelmébe. A honi ipar csak úgy fog fellendülni, ha azt mindenképpen támogatjuk és ha azokat a czikkeket, melyeket itthon előállítanak, nem veszszük külföldről. A legújabb időkig a gyermekeknek szükséges összes iskolaszerek külföldről kerültek, de uj ibban dicséretes verseny mutatkozik az Írószerek és taneszközök hazai előállítása körül. Van már hazai toliunk, irónunk, gummink stb. s most újabban Sopron- megyében, Szárazvámon „Kréta-, mész-és kőipar részvénytársaság“ alakult, mely igen jutányos áron kifogástalan krétát állít elő. Kassán pedig Maderspach és Székely tentagyárat létesítettek, melynek készítményei szintén igen jók. Ajánljuk ezeknek gyártmányait tani tóinknak figyelmébe. * Elgázolta a vonat. Takács József ungvári váltóőr 8 éves siketnéma lányát m. hó 30 án délben a Csap felől berobogó vonat elgázolta. A kislány at akart szaladni a vonat előtt, de már későn. A mozdony elkapta s összezúzta. A szerencsétlenül jártat hordágyon vitték a közkórházba, ahol még most is ápolás alatt van, életben maradásához azonban kevés a remény. * Figyelmeztetés és kérelem. Az Ungvármegyei Közművelődési Egyesület azon tagjait, kik több évről hátralékban vannak a tagdijak befizetését illetőleg, tisztelettel- kérem, hogy a hazafias ügy tekinteteből is nyugtatványaikat beváltani szíveskedjenek, hogy igy az alapszabályrendelte birói behajtás kellemetlensége elkerülhető legyen. Haraszthy Gyula, az egyesület pénztárosa. * Eladás a járásbíróságnál. Az ungvári kir. járásbíróságnál (emelet 3 sz.) 1901. évi nov. 5-én d. u. 3 órakor tartandó nyilvános árverésen ócska fazsindely lécz, j írdának való lapos kő és kályhaalkatrészekből álló anyagok fognak eladatni. * Nyilvános nyugtázás. Dicsőemlékü Erzsébet magyar királyné emlékére Budapesten emelendő „Örökimádás temploma“ költségeire újabban befolyt egy hornyai földművelő adományából 8 K, azaz nyolez korona, Szirmay Mária urhölgy adományából 6K, azaz hat korona. Az ungvármegyei gyűjtő-bizottság által eddig eszközölt gyűjtés eredménye 4157 K 32fill,, kiadás érmekért 180 K 65 fill., A tiszta 3976 K 67 fill., összegből 3000 K Budapesten a magyar általános hitelbankban, 976 K 67 fill., pedig az ungvári népbankban van elhelyezve. Ungvárott, 1901. október 24. ifj. Gébé Andor, teológiai líceumi szénior-professor és az ungvármegyei gyüjtőbizottság pénztárnoka. — A kilenczedik osztálysorsjáték. Sohase volt szerencsére olyan nagyon szükségünk mint most. Nagyon időszerű tehát a m. kir osztalysorsjaték kilenczedik sorsjátékának beköszönte. Mar nem uj intézmény hazánkban az osztálysorsjáték, hiszen nyolez sorsjátéka megkedveltette közönségünkkel és meggyökereztette a beléje vetett bizalmat. Kifogástalan működésé, kezelésének abszolút korrektsége, szerencse