Ung, 1901. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)
1901-02-17 / 7. szám
XXXIX. ÉVFOLYAM. Ungvár, 1901. február 17. 7. SZÁM. SZERKESZTŐSÉG: Ungvár, Vármegyehár-tér 1. «iám. A szerkesztőhöz intézendő minden köz- emény, mely a lap szellemi részét illeti. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok nem adatnak viasza. KIADÓHIVATAL: Székely és Illés könyvnyomdája. Előfizetési feltételek: Egész évre. 8 kor. I Negyedévre 2 kor- F'élévre. . . 4 > | Egyes szám 20 fillHirdetések, előfizetések, valamint a lap anyagi részét illetők a kiadóhivatalba (Székely és Illés könyvnyomdájába) küldendők. A lap megjelen minden vasárnap. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Nyilttér a or önkin t 40 fill. UNG VÁRMEGYE ÉS AZ IJNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Munkás- és cseléd-pénztár. Múlt heti számunkban ugyané helyen foglalkoztunk az 1900: XYI. törvényczikkel és miután magát a törvényt is teljes szövegében közöltük annakelőtte, azon alkalommal csak reá mutattunk e törvény számtalan előnyei közül a legfontosabbakra, — különösen kiemelvén, hogy a munkaadóra nézve is kiválóan fontos, hogy magát akár az 50 korona alapítvány lefizetésével, akár az évi 120 fillér kötelezettséggel mentesítse azon terhek alól, amelyek eddig gyakran igen súlyosan nehezedjek a gazdák vállaira. Miután tehát ezekről már megemlékeztünk és miután azóta már e törvény életbe is lépett, jelen czikkünket azon eszmének szenteljük, miként lehet és kell e törvénynek kiváló sikert biztosítani; mert amennyire tagadhatlan, hogy „e törvény a legnagyobb jelentőségű és horderejű szocziális támogatás, melyben a nép anyagi megélhetése még valaha részesült“, épp úgy természetes, hogy igazi hatása csak úgy és akkor leend, ha a nép, a cseléd e törvényt, annak intenczióit, czélját megismeri, a maga részéről is helyesnek találja, saját jószántából a pénztárba belép és ekként öregségére a megélhetést magának biztosítja, vagyis a főczél az, hogy a segíteni czélzott munkás és cseléd maga keresse fel az állam által nyújtott tá- mogotást, ezt igénybe is vegye. A törvény tehát meglévén, miután a mi munkásaink és cselédeink nem igen tudnak olvasni, tehát e nemes állami gondoskodásról önmaguk nem vehetnek tudomást, kell, hogy akadjon alkalmas közeg, mely velük azt megismertesse. Hogy ki és kik legyenek azok, akik e törvény-ismertetést végezzék, a fölött habozni nem lehet; hivatalosan természetesen a szolgabirák, ezek utján a körjegyzők és végül a községek bírái. Ez azonban csak igen általános megoldása a kérdésnek, mely részlteiben mindenütt a helyi állapotokkal kell, hogy módosuljanak. Hiszen kétségtelen, hogy a községi bíró volna a leghivatottabb arra, hogy a törvény részletes ismertetését végezze, de kétségtelen egyúttal az is, hogy sok község bírája nincs azon az értelmi fokon, miként e törvényt megértse, azt magyarázni tudja. Nagyon könnyen fogná fel tehát a szolgabiró ebbeh kötelességét, ha ily, csupán hivatalos utón intézkednék; az egész törvény, mint szocziális intézkedés, mintegy megköveteli a jóakaratot, a személyes, szeretetteljes toglalkozást közvetlen a néppel, melynek fölébe helyeztetett; folytonos érdeklődést, közvetlen érintkezést igényel és csak ekkép lesz e törvénynek jótékony következése. Végtelen sok körültekintés, igazán szives foglalkozást kivan e törvény végrehajtása; oly intézkedéseket is, amelyeket sem a törvény elő nem ir, sem a megyei alispán el nem rendelhet, éppen a körülmények különbözősége miatt. Kiválóan alkalmasnak látszik a községben levő tanítók és lelkészek közrevonása és általában mindazoknak a közre- munkálkodása, akik a néppel sokat vannak együtt és azokra befolyást tudnak gyakorolni. Nevezetesen, mint már előbb kifejtettük, a leglényegesebb, hogy a munkást meggyőzzük, hogy e törvény az ő javára létesült, hogy az általa befizetendő heti dijakat no valami uj adónak tekintse, hanem belássa azt, hogy itt az ő létérdekéről van szó és járulékait szívesen és örömmel fizesse be. Minden kényszer sikertelenségre fog vezetni és a törvény minden törekvése Írott malaszt marad, ha nein sikerül a népet felvilágosítani, vele megértetni a saját érdekei szempontjából. / A jelenlegi kormány kijelentette, hogy a szocziális természetű törvények egész sorozatát kívánja meghozni és a munkás- és cseléd-pénztár a sorozatnak csak egyik száma; de már az elmondottakból is inegál lapítható, hogy e törvényeknek nemcsak megszavazása a lényeges, hanem igenis azok végrehajtása. Hogy e nemű törvényekre szOkség van, az bizonyításra nem szorul; hogy a jövőben a többit is megkapjuk, igyekezzünk az életbeléptetéssel nagy eredményeket elérni és azzal buzdítani a kormányt a további hason-munkára; — amily lelkesedéssel vettünk tudomást a törvény meghozataláról, olyannyira és még fokozottabb módon vigyük át a népet annak áldásos működési területére és ha egyszer a népet meggyőztük és az élvezni fogja gyümölcseit, nem lehet majd kételkedni a törvény hatalmas szocziális eredményeiben. A közigazgatási bizottság- üléséből.- Február 13. — Ung vármegye közigazgatási bizottsága az elmúlt szerdán tartotia e havi rendes illését, Török Józset gróf, löispán elnöklete alatt. Az ülésen tárgyalt közérdekübb ügyeket a következőkben ismertetjük : Az alispán jelentése szerint a január havi vagyon- és személybiztonság kielégítőnek mpndhaló. Az előfordult egy tüzeset 1112 korona kárt okozott, miből 600 korona biztosítás loiytán megtérül. Törvényhatósági útadóban betolyl 2195 kor. 75 fill., maradt hátralék 35717 kor. 64 fill. A kir. ügyész évi jelentése tudomásul vétetvén, az, a bizottság évi jelentésének megszerkesztésénél való felhasználás végett a főjegyzőnek adatott ki. E jelentésből közö'jük, hogy az egyes bűnesetek a műit év folyamán a szokott aranyszámban tordultak elő ; a hatósági közegekkel szemben elkövetett erőszakoskodások, kisebb — főként erdei lopások, gondatlanságból eredő tűzvész-okozások, anyakönyvi kihágások, hamis tanuzások, csalások, okirathamisitások azok a büntetendő cselekmények, amelyek a szokott arányszámnál némiképp nagyobb számban fordulnak elő, amelyeknek oka a nép szegénységében, tudatlanságában, művelet- lenségében és Ung vármegye különleges viszonyaiban található fel. A t. főorvos jelenti, hogy a január havi közegészségügyi állapot kedvezőtlen volt, ugyannyira, hogy a halálozások száma 12 községben emelkedett felül a születések számúi. A z összes születések száma 557, a halálozásoké 403 volt. Orvos-rendőri bonczvizsgálat és huilaszemle öt esetben loganatosittatott és pedig Szob- ranczon önakaszlás, Klokocsón szülésnél történt jogtalan beavatkozás, Mokcsán, Sislóc/.on es S/.lavnán hirtelen halálozások eseteiben. A kir. tanfelügyelő első sorban beszámol a ja nuar hob.in tett szép számú külszolgálatról. Majd jelenti, hogy a közoktatásügyi in. kir. miniszter Roediger Kamilla sztrajnyani áll. tanítónőt Nagy-Miháiyba helyezte ál és S/.trajnyanba Benedek Vilmost nevezte ki ; a tan- képesitő-vi/.sgalatokra uj, c/.élirányosabb szabályzatot adott ki; a bunkóczi középiskola államosítása tárgyában az építési szerződés megkötéséi rendelte el ; a (első-né- metii áll. iskolában a női kézimunka-oktatást engedélyezte; a daróczi áll. óvodának leiszerelésére 80 koronát utalványozott ; továbbá a ruszkóczi áll., a csicseri rom. kath., mogyorósi és viszokai ev. ref., lakárti, jó- szai, ároki, rahonczai, kosztrinai, kaluzsai, szolyai és ungvár-czeholnyai g. k. iskoláknak több-kevesebb ingyenes tanszert, — Schmidt Jánosné allami tanítónőnek 50, Vass György ny. tanítónak 30, Pillich Lajos ny. tanítónak 25, Kurach Pál ny. tanítónak 20, Répay Ba- zil ubrezsi g. k. leégett tanítónak 80, Gondolovics József ny. tanítónak 20 kor. segélyt, — Gábor János huttai áll tanítónak pedig az iskolaépítkezés körül kifejtett buzgalmáért ÍOO korcna jutalmat utalványozott. A kir. pénzügy igazgató jelenti, hogy január hóban befolyt állami adóban 30,139 kor. 80 fill, (az előző év hasonidőszakáénal + 3841 kor. 02 fillérrel); hadinentességi díjban 501 kor. 14 fill, (-P 425 kor. 14 fillérrel); bélyeg- és jogilletékben 10,231 kor. 99 fill. (+ 354 kor. 05 fillérrel) ; logyaszlasi és italadóban 71,760 kor. 53 fill. (— 28,088 korona 66 fillérrel) ; dohány jövedékben 40,567 kor. 73 fill. (— 1496 kor. 50 fillérrel). A törvényhatósági m. kir. állatorvosnak je lentése az állategészségügyre vonatkozólag tudomásul vétetett. Ami a jelentésnek azon részét illeti, hogy Nagy- Berezna községben a kélhetenkint engedélyezett állatvásárok az alig számbavehető (elhajlás mellett, semmi forgómat sem idéznek elő, sőt vasároknak sem nevezhetők, — s csak mint megszokásból felkeresett gyülekező hely, a munkakerülésre és iszákosságra szolgáltat alkalmat, továbbá, hogy a vásártartási joggal biró községeknek (Szerednye kivételével), az állategészségügyi törvénynek megfelelő vásártere és átiratási helyisege, az állategészségügyi törvény életbelépte óta mai napig sincs : elhatározza a közigazgatási bizottság, hogy Nagy-Berezna községnek kélhetenkint engedélyezett marhavásárok megszüntetése s e helyett havonkint egy állatvásárnak engedélyezése iránt a kereskedelemügyi m. kir. miniszterhez indokolt felterjesztést intéz ; — a vásárterek és átiratási helyiségek törvény- és szabályszerű berendezését illetőleg, a közigazgatási bizottság utasítja Ungvár városát, valamint a vásárjoggal biró községeket és tulajdonosokat, hogy a vásárterek és átiratási helyiségek törvény- és s/abályszerü berendezését f. évi szeptember hó l-ig eszközöltessék, mit, ha nem tennének, az építkezés hivatalból fog eszközöltetni. Knstán József jószai jegyzői Írnoknak h. anya- könyvvezetővé leendő kinevezése iránt a belügyminiszterhez lelterjesztés intézése határoztatott. Pecza Bazil dubrókai és Kovács Dezső vajáni lakos kivéleles nősülés ügyében benyújtott kérvényei a m. kir. honvédelmi miniszterhez partolólag határoztat- tak felterjeszteni. ' Polyánszky Antal nagy-turiczai körjegyző ellen, a pótadók kezelése körüli mulasztások miatt a kir. pénz- ügyigazgatósag előterjesztésére a fegyelmi vizsgálat eh rendeltetett. Több felebbezés, előterjesztés, adóleirás stb. elintézése után, Novak Endre dr. indítványára egy Ungvá- ron felállítandó állami lelenczház érdekében a belügyminiszterhez felirat intézése határoztatott. Hunyady János eredete. (Folytatás.) Hunyady János nagyságát emlegetni frázisba menőnek látszik. De gondolhatná vylaki, hogy minden nagysága melleit, emlékének nagyszerűségét némileg homályba boríthatják az utána élő nemzeti nagyok. Ez nem áll. Oly ember, kiben, mint Hunyadyban, a jellem nagysága, az államlérfiui bölcsesség a lángész utólérhetetlenségével lett volna kapcsolatban, még egy más olyan magyar nem volt sem előtte, sem utána. Egész sajátszerü tünemény ő a középkori századokban. Mert megjegyzendő, hogy a középkori embert nem lehet azzal a mértékkel mérni, mint p. o. az ó-kor férfiait. A középkori viszonyok masok, leiette sajátságosak voltak. így p. o.: a régi görögöknél, majd a rómaiaknál az állam és a nép volt minden Magánélet ott nem létezett. Nemcsak Spár- tában szűnt meg az egyén és vált az állami élet gépezetének egyik szervévé, úgy volt az Athénben is : leg- tündöklőbb nagyjainak egész élete folyása nem volt mas, mint a köznek, az általánosnak, a nagy nyilvánosságnak, az állami léinek és érdekeinek szolgálása, hozzá még a nyilvánosság szakadatlan ellenőrzése és erős kritikája keretében. így volt az a cívis romanusnál is. A római polgár nem volt a magáé, nem volt a családjáé sem, — az is a hazáé, a közügyé volt. Másként nem is fejlődhetett volna Róma az állami lét legmagasabb, azon fokara, hogy az állam-intézmények kialakulásában és fejlesztésében örök minta még napjainkban is. Nem Így volt ez azonban a középkorban. A középkori feudalizmus gyakran, sőt igen sokszor csupán egyes családok, vagy legfeljebb egyes vidékek érdekeit tartotta szem elölt és szolgálta. S ebben az önző, erőszakos korban támad a nagy Hunyady János. Atnily különleges, kora keretéből kiemelkedő, korát századokkal megelőző tünemény volt a törvénykezés és a nemes, liberális és humánus érzés és gondolkodás dolgában Könyves Kálmán, olyan sajátos, különleges, fényes, tisztes alak volt Hunyady János. Őt, egyedül csak őt mérhetni ó-kori, görög és római mértékkel. Beillik a Plutarchos hősei közé. S nem-e érthetetlen, hogy e korszakos egyénnek eredetéről, születése körülményeiről s itju koráról, sőt térti javakoráról is csak kevés bizonyost tudhatunk. E tekintetben mulasztás vádja érheti fiát, a nagy Igazságost is, hogy dicső édes atyja, Magyarország e legnagyobb fiának születése körülményeit irodalmilag homályban hagytak. A talán egyszerűbb származás csak annál dicsőbb tényt vetett volna nagy egyéniségére, mert a saját erejéből lett nemzete legnagyobb emberévé. S Mátyás korában úgy sem volt szégyen még a pórszármazás sem, ha fényes lelki tulajdonokat kölcsönzött emberének. Ott a bizonyság Kinizsyben, a Szapolyaiakban (Zápolyák), a Báthoryakban! Nem-e még különösebb, hogy nagy Hunyadynkról egész 50 éves koráig keveset tudunk. Pedig eme korában már ő nagy vitéz, hires hadvezér volt Lapunk mai apt)» Q oldalra terjed,
