Ung, 1901. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)

1901-01-20 / 3. szám

Melléklet az „UNG“ 1901. évi 3-ik számához.

felkarolta volna, annak okát a jó kőszén hiánya és a csekély, meglevő kőszénnek magas ára képezik.

Az áru égetésére ugyanis megfelelő, jó égetö-ke- mencze szükséges, melyben olcsón, magas hőfokot lehet elérni. A külföldön olcsó és jó kőszénnel, játszva megoldották e feladatot, mig Magyarországban, hol főleg csak alfával való tüzelés jöhet manapság még csak szóba, — költséges kísérleteket igényel e czikkek gyártásának meghonosítása.

A m. kir. kereskedelemügyi minisztérium megbízásából, jelenleg Biharmegyében államköltséggel nevezetes kísérletek folynak ez irányban. Fa-tüzeléssel, egyszerű konyhasó-mázzal állítanak elő ilyen edényeket. Ha e kísérletek beválnak, — hogyha t. i. latüzelés mellett lehet előnyösen, haszonnal előállítani ezen edényeket, az nagy nyereség volna az ungvári vállalatra, mely ezen edények gyártását azonnal fel vehetné munka- program injába, mert :

1. az agyag kiváló jó minőségű kongó- (Klinker)- cserepet ad ;

2. az égető faanyag-szükségletét a Kárpát hegységen levő kincstári erdőkből jutányos árban szerezheti be ;

3. mert a mázoláshoz szükséges konyhasó-szükségletét a közeli máramarosvármegyei kincstári bányákból szintén előnyösen szerezheti be. Ami végül ezen kőanyag-áruk (Steinzeug) piaczát illeti, — ez ma szintén igen kedvező volna a vállalatra nézve, mert miután ilyen edények ma még jóformán nem készülnek az országban, — arra pedig szükség van, — egy jó ideig az ország egész területen szép haszonnal lehetne azokat értékesíteni.

Az említett agyagipari czikkek gyártása képezné legelőnyösebb s fő feladatát az ungvári agyagipari gyárnak, melyre jórészt be van rendezve s melyekkel már nagy sikereket ért el.

IV. A porczellán és lafence.

A fent említett árukat a »Társa»-hegyből nyerhető cserveniczai agyagból lehet előállítani. Van azonban Ungmegyében ezen agyagon kívül még két, szép tehér kaolin is. Ezek egyike Sztrajnyán községben lordul elő, Nagy-Mihály vasuli állomás mellett.

Ez egy fehér, plastikus, rendkívül tűzálló-agyag, mely a következő chemiai összetétellel bir:

I.

Kovasav (Si O2) = 51-76%

Timföld (Alá 03) = 3ü 70%,

Vasoxid (Fe2 O3) = 2 20%

Kalium oxid és ) _ n

Natcium-oxid j Chem. kölött viz = 1090 Hygroscopicus viz = 4 31

' 10022%

II.

Quarc-homok 13'82%

Földpát 0'44 °/0

Kaolin 85 74%

100 00

Ezen agyag már több helyen lel van tárva és bányászlatik. Egy könnyen megszerezhető területen, alig IV2 méler mélységben fekszik, úgy, hogy csak a lelső humus-löldet kell lehordatni s az agyag könnyen, nappali munkálattal bányászható.

Ezen agyag, az ugyancsak Ungmegye területén levő, fehér, igen sovány dubrinicsi kaolinnal keverve, kitűnő kemény angol kőedény (faience) gyártására használható fel.

A dubrinicsi kaolin úgy a magyar kincstár, mint Dubrinics község területén bányászható, mert a község határában, közel 40 holdnyi területen terül el. Zsolnay vagy 8 hold területet bérel belőle a kincstártól, amelyen rendesen banyásztatja azt.

E két kaolin, porczellán gyártására is használható. A volt becsi császári porczellángyár, annak idején szekerekkel vitette a dubrinicsi kaolint Becsbe és pat- taui kaolinnal keverve, a bécsi Iparművészeti Múzeumban manapság is latható porczellán bisquit-szobrokat gyártotta abból.

Újabban a wilheimsburgi kőedény-gyár tett vele kísérleteket és igen jó, szép tehérszinü, kemény por- czellánt gyártott abból.

A dubrinicsi kaolin összetétele a következő :

Quarc (Si O2) = 4201 °/0

Földpát (Feldspat = 18'63°/0

Kaolin = 39'36°/0

100-00

Sulyveszteség = 4 99o/0

Kovasav (Si O2) = 77-19°%

AI2 Os = 15 95%

Fe2 O3 = 057%

Kati (Ka 0) = 0 93

99 63

Az ungvári agyagipari gyárat mai czélszerütieu helyéről, aránylag kevés költséggel sokkal alkalmasabb helyre lehetne átültetni, ahol a terjeszkedésn ;k is bő helye van és ahol rationalis üzemvezetés és megtelelő berendezés mellett, haszonnal telvehetné ismét az üzemét.

A szükséges költség attól tügg, hogy mi módon kívánjuk keresztülvinni az organisatioját ? 40—50,000 korona összeggel igen szépen be lehelne rendezni ; eny- nyiből még a szükséges forgó tőke is kikerülne.

Egy jól felszerelt s üzembe helyezett vállalat még államsegélyre is számíthat, mert a magyar kormány úgy a magyar gyáripar fejlesztése, mint az Ungvári létesített agyagipari szakiskola üdvös működésének biztosítása érdekében, már evekkel ezelőtt megígérte egy ily vállalatnak az anyagi támogatást.

Az állatorvosi közszolgálat államosítása.

(Folytatás.) .

54. §. Oly helyekre, hol a veszélyeztelett értékesebb állatállománynak a fertőzéstől való megóvása, vagy egyéb állategészségügyi és gazdasági tekintetben fontosabb körülmények hathatósabb állategészség-rendészeti védekezést tesznek szükségessé, idöközönkint hatóságának előzetes hozzájárulásával a fertőző betegség tartama alatt is kiszáll és személyesen győződik meg arról, vegrehajtatnak-e pontosan és mily sikerrel az 1888: VII. t.-cz. 31. §-ánakx) a ragadós állati betegség tartama alatti tilalmakra vonatkozó rendelkezései és a betegség elfojtására és tovaterjedésének megakadályozására tett hatósági intézkedések.

55. §. Ha a községi elöljáróság azt jelenti, hogy az utolsó elhullási, vagy felgyógyulási eset óta az egyes betegségekre az 1888: VII. t.-cz. különböző szakaszaiban meghatározott megfigyelési időszak kedvező eredménynyel letelt, újból kiszáll a helyszínére s a lehető legkörültekintőbb vizsgálattal meggyőződik arról, megszünt-e tényleg a fertőző betegség és végrehajtatott-e a nyert utasításokhoz képest (53. §.) a kitisztítás és lertötlenit s. Fontosabb esetekben pedig, vagy ha azt külön szabályok előírják, személyesen vezeti a fertőtlenítést.

A betegség lefolyásáról a 1888: VII. t.-czikk 400,000/1888 számú végrehajtási rendelete 125. §-ában foglaltak figyelembe vételével s a jelen rendelet 8. számú mellékletét képező minta szerinti alakban végjeleutést szerkeszt, azt hatóságának bemutatja s egyúttal a zárlat feloldását javaslatba hozza.

Az I. fokú hatóság oly esetekben, mikor az a fennálló szabályok értelmében hatáskörébe tartozik, a végjelentés alapján a zárlat feloldása iránt határozatot hoz s a mennyiben a zárlat feloldását kimondotta, erről a II. toku hatóságot értesíti, különben pedig a végjelentést ezen hatósághoz beküldi.

56. §. Ha valamely községben a ragadós állati betegség megszűnt s a zártát íeloldalott, a járási, illetve a városi m. kir. állatorvos azonnal javaslatot tenni tartozik az iránt, hogy az ihető község összes szomszédos községei a zárlat leioldásáról az I. fokú hatoság áilal Írásban haladéktalanul érlesittessenek.

57. § A j írási és a városi m. kir. állató, vos az állalegészsegi ügyekben intézkedési joggal telruházott I.foku hatóság szakközege lévén, intézkedési joggal általában nem bir.

Azon hatóság azonban, a melyhez beosztva van, szükség esetén feljogosíthatja őt arra, hogy ragadós, vagy járványos állati betegség eseteiben mindazon intézkedéseket megtegye, a melyek az 1. fokú hatóság hatáskörébe vannak utalva. Az 1. toku hatóság részéröl adott ezen felhatalmazás, a mennyiben helyszíni kiszállással van kapcsolatban, a kiszállást elrendelő végzésben s mindig Írásban adandó. (14. §.) A járási és városi m. kir. állatorvosnak ily felhatalmazás alapján tett intézkedéseiért a felelősség úgy az állatorvost, mint a hatóságod terheli.

Sürgős szükség, különösen közvetlen veszély esetén, mikor az intézkedés késedelme az állategészségügyre pótolhatatlan, vagy csak nehezen pótolható hátrányokkal, vagy gazdasági károkkal járna, a járási, illetőleg városi m. kir. állatorvos hatósági felhatalmazás nélkül is megteheti mindazokat az intézkedéseket, a melyek az

I. toku hatóság hatáskörébe vannak utalva s a fennforgó esetben múlhatatlanul és sürgősen szükségesek, — ily intézkedéseiért azonban a felelősség kizárólag őt terheli.

Felhatalmazásra, vagy a nélkül tett intézkedéseiről hatóságának azonnal kimerítő jelentést tesz s arról a tényállás feltüntetésével és az intézkedési jog gyakorlásának indokolásával együtt a törvényhatósági m. kir. állatorvost is értesíti. (71. §.)

A m. kir. állatorvosok magángyakorlata és díjazásának szabályzata így van megállapítva:

A) Állatorvosi magángyakorlat szabályzata.

165. §. Egészséges, vagy beteg állatok megviz-galása, állatorvosi gondozása és gyógykezelése s mindazon állatorvosi tevékenység, melyet a m. kir. állatorvos nem hivatalából kifolyólag, hanem magántél érdekében annak meghívására, vagy telszólitásár.i lejt ki, állatorvosi magángyakorlatot képez.

166. §. A m. kir. állatorvosok, azoknak a kivételével, a kik budapesti központi m. kir. állategészségügyi tőfelügyelői és m. kir. állategészségügyi felügyelői teendőkkel vannak megbízva, a mennyiben hivatalos teendőik akadalytalan ellátása azt megengedi, állatorvosi magángyakorlatot folytathatnak.

167. §. A járási és a városi m. kir. állatorvos saját működési területén a beteg állatokat gyógykezelni köteles, ha erre felszóliltatik s ha e gyógykezelés hivatalos teendőinek végzését nem akadályozza.

168. §. A hivatalos teendők, valamint a marharakodókon teljesítendő szolgálat kellő időben való végzése állatorvosi magángyakorlat okából el nem mulaszthatok.

169. §. A m. kir. állatorvosok állatok gondozása, állatorvosi felügyelete, vagy gyógykezelése czéljából magánfelekkel állandó szerződéses viszonyba nem léphetnek.

170. § Hivatalból jelentendő ragadós állati betegségek megállapítása s ez alkalommal a beteg állat elkülönítésére, tartására és kezeléséie vonatkozó első allatorvr si tanács megadása a m. kir. állatorvos hivatalos kötelességét képezi; ily czélból történt kiszállásának, mint közérdekű kiszállásnak, költségeit és dijait a törvény 6. §-a s a jelen rendelet 10. §-a értelmében az államkincstár viseli s ily kiszállása tejében az esetleges gyógykezelés diján s az elhasznált gyógyszer árán kívül a felek terhére külön kiszállási költségeket még az esetben sem számíthat tel, ha kiszállását az illető magántél kérelmezte. (10. §-)

171. §. Ha azonban ily hivatalos kiszállásai alkalmával egyéb betegségben szenvedő állatot is megvizs- *)

*) Ragadós betegség gyanúja, vagy kitörése esetén az állatoknak közös legeltetése, bizonyos legelőknek használata, közös használatra szánt kutak, itatok és úsztatok használata, gyanús állatoknak közös, vagy nyilvános utakon való forgalma tilos.

gál, vagy kezel, vagy egyéb, nem hivatalos teendőjét képező állatorvosi tevékenységet fejt ki, azokért a jelen rendeletben megállapított dijakat számíthatja fel a magánfél terhére, de ez esetben ugyancsak a jelen rendeletben megállapított útiköltségeinek a magántelektől való külön megtérítését nem követelheti.

172. §. A kezelés módjának megválasztásában az állatorvos nem korlátozható, az általa elkövetett műhibákért azonban felelős.

(Folytatása következik.)

KÜLÖNFÉLÉK.

* Választások. Ung vármegye törvényhatósági bizottságában a múlt év folyamán megüresedett öt választott bizottsági tagsági hely betöltése e] hó 18-án történt. Lapunk zártáig a következő választási eredményeket vettük :

Az ungvári II választó kerületben vármegyénknek általában tisztelt és becsült kir. tanfelügyelője : Hidasi Sándor választatott meg, a beadott 91 szavazattal egyhangúlag. A szürthei választó-kerületben Kovács Dániel szürhtei körjegyző 53 szavazattal egyhangúlag.

* Helyőrség-változások Az ez évi őszi hadgyakorlatok befejezése után nagyobb arányú helyőrség-változások fognak történni, az összes hadtestek területén. A Vl-ik kassai hadtestnél az elrendelt változásoknak bennünket legközelebbről érdeklő része az, hogy házi ezredünk törzskara és két zászlóalja hazajön s az itt állomásozó 65. gyalogezred törzskara és 2 zászlóalja Miskolczra, illetve az egyik zaszlóalj Munkácsra, a Munkácson állomásozó s egyik ungvári zászlóalj Miskolczra helyeztetik át.

* Q Kérdőjelet tettünk ezen újdonságunk elé.

• Tettük pedig e kérdőjelet azért, mert daczara, hogy a polgarmester-valasztás mar e hó 25-én, azaz a jövő pénteken meg fog történni, mind a mai napig teljesen tájékozatlanok vagyunk afelől, hogy tulajdonképpen kik is fognak pályázni e minden körülmények között tekintélyes, de tövistől soh’se ment állasra, melynek elnyerője a polgárok feje, a polgárok polgára. Lapunk zártáig c ak két kérvény érkezett be az alispáni hivatalhoz. Az egyik Mocsáry Géza v. tiszti ügyésze, a másik Gazdagh Elemér, ügyvédi oklevéllel biro magánzóé, a város képviselő-testületének és a törvényhatósági bizottságnak virilis tágjáé. Hogy kik lesznek még a holnap, azaz az utolsó nap pályázói, — csakugyan kiváncsi lehet az egész városi közönség!

* Tiszti bál. Szombaton, e hó 12-én zajlott le

Ungvárnak rendszerint egyik legfényesebb és legelőkelőbb mulatsága, a tiszti bál. Sorrendben az első, mert február hó 16-án a tiszt urak ismét tánezra hívják városunk szép hölgyeit és rablánczra fűzik a sziveket, ami nem is jár talán valami nagy ellentállással. Szóval, a Korona- szálló nagyterme január 12-én pazar fényben úszott, a fényes egyenruhák és fekete frakkok tömege váltakozott színesen a hölgyek' szebbnél-szebb toilette-jeivel (itt a rózsaszín dominált), úgy, hogy alig volt ideje a szemnek megpihenni. De a lábak is igénybe voltak véve, még pedig alaposan ; reggel négy óráig folyt a tancz nagyszerű kedvvel és kifogyhatatlan kedélylyel; Terpsychore-nak is öröme telhetett benne. Az első négyest 22 pár tánczolta. Gyönyörű kiállítású apró tánczrendekkel is kedveskedtek az ügyes rendezők (finom bőrbe kötött jegyzőkönyvecskék aranynyal atvont, szeczessziós virággal). A tánezok igy voltak összeállítva: Szünóra előtt: Mazir, keringő, 1 négyes (csárdás), keringő, polka-francaise, 2 négyes Szünóra után: Soupée-csárdas, polkatremplente, 3 négyes,

keringő, mazur, 4 négyes, gyorspolka. Szünóra alatt Lányi Gyula zeneje szórakoztatta a közönséget A tourtanezokhoz a cs. és kir. 65. gyalogezred zenekara szolgáltatott zenét. A résztvevő hölgyek névsora a következő • Asszonyrok: Dr. Berman J.-né, Büsch Viktorné, Darvas Adolfné, Feller Vilmosné, dr. Fényes Vilmosné, Grabovszky Románná, Kende Petemé szül. Sztáray Sarolta grófnő, Lám Sándorné, Lukács Jánosné, Molnár Mórné, Nestor Emilné, dr. Ország Jakabné, Pribék Palné (Jenke), Rethy századosim, Szabó őrnagyné, Tomcsányi Ödönné, Turjay Lászlóné, dr. Weinberger Mórné, Takácsné Debreczenből. Leányok: Darvas Boriska, Grabovszky Berta és Jolán, Lám Margit, Molnár Margit, Pribék Sárika (Jenke), Rethy Sarolta, Takács Gabriella és Viola, Tomcsányi Márta, Turjay Sarolta.

* Áthelyezés. Schieiber Izidor államvasuti hivatalnok, jogi tanulmányainak folytatása czéljából, saját kérelmére Kolozsvárra lett áthelyezve.

* Öngyilkos százados. Prágában e hó 13-án

főbe lőtte magát Tänzer Siegfried százados, aki deczember közepe óta ott töltötte szabadságidejét. Az öngyilkos százados a 66. gyalogezredben szolgált s utóbb Ungvárott, aztán Kassán állomásozott. Nemrégiben várakozási illetménynyel szabadságolták s azóta Prágában tartózkodott. Öngyilkosságának betegség volt az oka.

* Téli szintársulat. Szalkay Lajos, szatmár színigazgató — mint egy ide intézett sürgönyéből értesülünk — február húszadikától kezdődőleg Ungvárra szeretne jönni. Ez természetesen már azért sem lehetséges, mert teli szinhaz-épülettel nem rendelkezünk, de egyelőre nyári színházunk sincs, mely a múzsának hajlékot adjon.

* A dalárda közgyűlése. Az „Ungvári

Dalarda“ a folyó 1901. évi február 3-án, délután 4 órakor a főgimnázium rajztermében (II. emelet) rendes évi közgyűlést tart, a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki megnyitó. 2. A legutóbb tartott választmányi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. 3. Titkári évi jelentés.

4. Jelentés a pénztárról és pénztarnoki évi jelentes. 5. Jelentés a szertárról és szertárnoki évi jelentés. 6. Tisztujitas es az igazgató-választmány megalakítása. 7. Indítványok.