Ung, 1901. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)
1901-04-28 / 17. szám
Józsefre mondott való! egy olyan tényt sem hozott fel, amely jogászilag lopást képezne, hanem csupa olyan tényeket, amelyek tilos vagyonszerzést képeznek. Bizonyítva lévén tehát, hogy a Petri tilos ésíegyel- mileg büntetendő módon szerzett vagyont, amit a laikus nép lopásnak nevezni szokott, valódinak tekintendő Gaar Iván vádlottnak azon állítása is, hogy Petri József „lopott.“ Kérem tehát az első bíróságnak védenczeimet felmentő Ítéletét helybenhagyni annál inkább, mivel sokkal inkább rendül meg a jogrend, ha Petri József- féle bírák szolgáltatják az igazságot, mintha véden- czeimnek sértései büntetlenek maradnak. * * * E szép s az ügy komoly tanulmányozását bizonyító védbeszéd után a terheltek nem találták szükségét, hogy külön felszólaljanak s minthogy a kir. főügyész-helyettes is elállott a további szótól, az Ítélő tanács visszavonult s tél órai tanácskozás után Fekete Ödön tanácselnök kihirdette az akkor már teljesen Írásba foglalt ítéletet, melyhez képest Vágner Emá- nuel a nyilvános becsületsértés, Gaar Iván a nyilvános rágalmazás vétségében mondatnak ki bűnösöknek s azért 14—14 napi fogházra és 100—100 kor. pénz- büntetésre és az eljárási költségek megfizetésére ítéltetnek. Ezen ítélet ellen a vádlottak és a védő semmiségi panaszt jelentettek be a B. P. 385. §-ának 1. a) és c) pontja valamint 3. pontja alapján, minek folytán ezen bünper a kir. kúriának döntése alá kerül. * * * E közleményünkkel kapcsolatban megemlítjük, ami különben Glück Lipót dr. kassai ügyvéd védbe szédében is bennfoglaltatik, hogy Petri József rózsahegyi kir. törvényszéki bírót a beregszászi kir. törvényszék, mint felebbviteli bíróság 60 kor. pénzbirsaggal büntette, a Gaar Iván ellen elkövetett hatóság előtti rágalmazás miatt. Nyilatkozat. Mindazoknak megnyugtatására, akik a Petri- ügyben történt elitéltetésemet igaz őszinte sajnálattal vették tudomásul, de azoknak is, akik sajnálkozást mutatva, kárörvendenek megbünletésem felett. ezennel kijelentem, hogy bár a kassai kir. ítélőtáblának Ítéletét lúlszigorunak tartom, még sincs ok a tiszta lélekből eredő őszinte sajnálkozásra, annál kevésbbé az alattomos kárörvendésre, mert végeredményben mégis csak mi vagyunk az erkölcsi diadalt nyerők, minthogy bátor és mindvégig férfias, nem meghunyászkodó és bocsánatot nem kérő, a történtek felett sajnálkozásunkat ki nem fejező magunktartásunknak sikerült a szegény ru- thén nép lakta ungmegyei felvidékről kiűznünk azt a kir. járásbirót, aid a kassai kir. ítélőtábla, mint elsőfokú fegyelmi biróságának 258—1898. fegyelmi számú sa kir. kúria 51—99. szám alatt jóváhagyott Ítéletével épen a mi vádjaink alapján 50 forint pénzbírságra ítéltetett, a hivatali kötelesség vétlen megszegésének alkatelemeit teljesen kimerítő cselekedetei miatt, melyek a fenti Ítélet indokolása szerint nyilván a kapzsiság és vagyonszerzés színezetét tüntetik lel, ami által megrendül a közönségben a bírót lel tétlenül megillető bizalom és tisztelet. Ungvár, 1901. ápril hó 26-an. Gaar Iván. KÜLÖNFÉLÉK. * Az ungvári főreáliskola ügyében f. hó 21-én jött le a döntőválasz a reáliskola igazgatóságához a tanker, kir. főigazgatóság utján a következőkben: »F. évi márczius hó 16-án 58. sz. felterjesztésére további eljárás végett értesítem a T. Igazgatóságot, hogy a nm. vall. és közokt. minisztérium f. évi ápril 12-én 24.213. sz. a. kelt rendelete értelmében az ungvári áll. alreáliskola V. osztálya, minthogy az 1901. évi állami költségvetésben a szükséges költségekről gondoskodva nincsen, az 1901/2. tanévvel nem állítható fei.« E rendeletből érthető, hogy a főreáliskolává fejlesztés örvendetes tényét elhatározta a nm. Minisztérium. Mert ha ellenkező megállapodásra jutott volna, akkor azt jelentette volna ki, hogy az V. osztályt lel nem állítja; holott e helyett az áll a rendeletben, hogy az V. osztály az 1901/2. tanévvel nem állítható fel. — Mindenesetre sajnálatos, hogy a kifejlesztés már nem a következő tanévvel történik. Mert a mostani IV. osztály 26 növendéke közül 16 tanuló helybeli, kiknek szülei a mai súlyos viszonyok között bizony-bizony igen nagy gonddal néznek majd gyermekeik további iskoláztatása elé. — Hát biz igaz az, hogy manapság nemcsak az a közmondás érvényesül: qui cito dat, bis dat (kétszeresen segít, aki gyorsan ad), hanem az is: a siker azé, aki gyorsan kér. Az igazgatóság a kifejlesztésre vonatkozó javaslatot már július elején megszerkesztette. Ugyanazon hó 17-iki keltezéssel indítványként beterjesztette az illető tan- ügybárat a városhoz, melynek képviselete már 8 nap lefolyása alatt, jul. 25-én, egyliangu határozattal elfogadta az indítványt. Mily kár, hogy egész 3 hónapnak kellett elmúlnia, amig a közgyűlési határozatot Wlassícs miniszternek átnyújtottak. Lapunk október 8-iki (41.) számában a reáliskola saját épülete költségének az 1901. évi állami költségvetésbe történt örvendetes felvételéről szólván, kifejezést adtunk azon óhajnak, vajha a városnak a vármegye által is magáévá tett memorandumát minél előbb átnyújtaná a megbízott küldöttség Wlassics miniszternek, hogy még az 1901-iki költségvetésbe felvehetnék a kifejlesztés évi költségeit.“ — Egy év tehát elveszett. — Érdekes egyébként a sajat épület historikuma is. Most vált nyilvánvalóvá, hogy Alpár műépítész mindjárt ungvári kiküldetése után, még 1898-ban megcsinálta és beterjesztette az épület tervét a magas minisztériumnak. Persze, a telek eladását akkoriban oly teltétellel határozta el a város, hogy a régi városházát és telkét csak 1900. évi május 1-én adják át. Már most 1900. évi jul. 20-án a telket az államtitkár birtokba vevén, rá pár hét malva az építési költséget beil lesztette a nm. minisztérium az 1901. évi állami költségvetésbe. Minden hihetőség szerint igy jáit volna el akkor is, ha a telket már 1898-ban megkaphatta volna. És talán még inkább. Mert a reáliskola jelenlegi helyisége akkoriban egyenesen szégyenletes volt. Hiszen kocsigyártó műhely és nagy számban ócska kocsi volt az udvarban; heti és országos vásárok alkalmával pedig a fogatok egész tömege járt be és ki és tanyázott az udvaron. — S ha felépült volna rövidesen az uj iskola (amin az intézet minden telhető módon rajta volt s amit a közbe gördített hátráltató körülmények be nem állta esetében [el is ért volna), akkor a város tetemes évi kiadástól szabadult volna meg, az intézet pedig fejlődhetett volna nyugodtan, bekében. — Gyorsabb tempóban haladás, jöjjön el a te országod minélelőbb! * Erzsébetkor. Múlt vasárnap tartotta meg az Erzsébetkor első felolvasó-ülését a hosszú téli szünet után nagyszámú közönség élénk érdeklődése mellett. A kör tagjai is rendesnél nagyobb számban jelentek meg, hogy meghalgassák Kende Péter cs. és királyi kamarás alispánnak rendkívül érdekes szabadeiőadását, melyet spanyolországi utazásáról tartott. Alkalmunk volt megismerkedni a híresebb spanyol városok helyi vi-zonyaival, sőt egy barcelonai bikaviadalt is végigélvezhettünk az alispán ur közvetlen előadásában. A felhangzó éljenek bizonyították azt a hatást, melyet a felolvasó keltett. Majd Heiman Bella k. a. szavalta el Inczédynek „A nővér“ ez. költeményét pompás hanghordozással és kitűnő szavalási képességgel, derekas tapsokat is kapott érte. Ma lesz a második felolvasás. Először Kovássy Elemér nagy-bereznai szolgabiró olvas fel, azután Vidor Mór adja elő ületutam, Csak te szeress ... és Felolvasás után ez. költeményeit. Az Erzsébetkor heti felolvasóülései, melyek városunkban irodalmi eseményszámba mennek, a legnagyobb érdeklődésre tarthatnak számot. * Marad a régiben. A város képviselőtestülete a múlt év folyamán elhatározta, hogy a széna- piaczot a Sastérről áthelyezi a kaposi-utezai belhelyre. Ezt a határozatot mosta városi képviselőtestület visszavonta s igy a szénapiacz marad a régi helyen. * Postai küldemények portója. A kassai kir. posta- és távirda-igazgató a következő közleményt hozza nyilvánosságra. Vett értesítés szerint a Magyarországból eredő s főleg Belgium, Nagy-Britannia, Németalföld, az Amerikai Egyesült-Államok és Canadába szóló levelek és levelezőlapok gyakran elégtelenül vannak bérmentesítve, minek folytán a hiányosan bérmentesi- . tett levélpostai küldemények a hiányzó bérmentesítési dij kétszeres összegével lesznek megterhelve s ez által a feladók nemcsak a czimzetteknek okoznak akaratlanul kellemetlenségeket, hanem a hiányos bérmentesítés miatt á magyar postakincstár is károsul. Ezen hibás bérmentesítés azon körülménynek tulajdonítható, hogy a közönség az I960, évi január hó l-ével életbe lépett tarifális változásokat még most sem veszi figyelembe, a külföldre szóló leveleit és levelező-lapjait még most is 20, illetve 5 fillérrel bérmentesíti. A közönség tájékoztatására ez alkalomból ismételten közlöm, hogy a külföldre szóló egyszerű levél dija 25 fillér, a levelező-lap dija pedig 10 fillér; az Ausztriával, Bosznia-Herczegovinával, Németországgal, Szerbiával és Montenegróval való forgalomban pedig a levél dija 10 fillér, a levelező-lapé pedig 5 fillér. Az ajánlási dij végül úgy a belföldre mint a külföldre szóló ajánlott leveleknél 25 fillér. * Felvételi pályázat az eperjesi áll. elemi tanitónőképző-intézetbe az 1901/902. tanévre. Felvehető az első osztályba 10 ingyenes, 10 féldijas, 7 egész díjas és 13 bejáró növendék. Az egész díjas benlakó növendékek 240 koronát, a féldijasak 120 koronát fizetnek havi vagy évnegyedes részletekben előre. A fölvétel iránt való folyamodványok a nm. vallás és közktatás- ügyi m. kir. miniszter úrhoz czimezve f. é. május 31 -ig az intézet igazgatóságához küldendők. Felvételért folyamodhatnak, kik a polg„ leányiskola négy osztályát, a felsőbb leányiskola négy osztályát vagy a felső népiskola két osztályát sikerrel végezték vagy f. évben végzik. Azoknak, kik a felső népiskolát végezték, felvételi vizsgálatot kell tenniök, melyre az engedélyt a miniszter úrtól kell kérniök. A folyamodvány szükséges mellékletei: Születési bizonyítvány, hogy a folyamodó már meg van 14 éves. Iskolai bizonyítványokról szóló évharmadi értesítő. Tisztiorvosi bizonyítvány a folyamodónak tanítói pályára alkalmas voltáról és ujraoltási bizonyitvany. Hatósági vagyoni kimutatás a családfő polgári állásának feltüntetésével. Hiteles családi kimutatás. Akik már f. évben iskolában nem jártak, hatósági érkölcsi bizonyítványt is mellékeljenek. Az igazgatóság. * A földadó-kataszter revíziója. A p. ü. miniszter a törvényhatóságokhoz intézett leiratában az egyenes-adók tervbe vett reformjával egyidejűleg a földadó-kataszter revízióját is keresztül akarja vinni. Hogy a revíziót az adózó közönségre nézve kedvező, helyes irányban vihesse keresztül és a folytonos panaszokra okot adó aránytalanság megszüntettessék, a miniszter leiratában több irányban kér tájékoztató adatokat, többi között azokról a gazdasági, közlekedési, értékesítési és egyéb közgazdasági viszonyokról, melyek a kataszteri tisztajövedelemre nézve befolyással bírnak. A miniszter előtanulmányok végzésére vármegyénként bizottságokat nevezett ki, melyek a kívánt anyag feldolgozását teljesíteni fogják. * Az iparos-szövetkezetből. Az ungvári iparos-szövetkezet vasárnap, e hó 2l-én tartotta rendes évi közgyűlését Novák Endre dr. elnöklete alatt, mely alkalommal bemutatva lettek a múlt évi zárszámadások, melyeket a közgyűlés rendben levőknek talált és úgy az igazgatóságnak, valamint a felügyelőbizottságnak a fölmentést megadta. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság kilépő és lemondott tagjainak helyére a következők választattak meg. Az igazgatóság tagjai lettek: Seidler Lipót, Batkóczy János, Haraszthy Gyula, Thoma János, Fábián János és Dobróvszky József. A biráló-bizottságba beválasztattak: Demján Mihály, Melega Mihály, . bér Ferencz, Tapasztó Pál, Mihalics János és Kálmán Bertalan. A tárgysorozat szerint az alapszabályok módosítására vonatkozó javaslat következett, mely szerint az országos központi szövetkezet által kívánt ötszörös szavatosságnak elvállalását hozta javaslatba az igazgatóság. A módosítás ellen fölszólalt Hevesi Mihály, a módosítás mellett foglal állást Cserö Soma és Haraszthy Gyula, kik megmagyarázni igyekeztek az ötszörös szavatosság alakiságát s azt, hogy ezáltal sokkal nagyobb támogatásban részesülhet a szövetkezet úgy a Központ, valamint a kormány részéről is. Novák Endre dr. fölszólalása után szavazásra került az ügy, melynek eredménye az lett, hogy a közgyűlés nem fogadta el a javaslatba hozott módosítást. Az ötszörös szavatosság mellett szavaztak 16-an, ellene 33-an. * Esküdtképes tagok összeírása. Az esküdtbiróságokról szóló 1897.XXX11. t.-cz. végrehajtása tárgyában kibocsátott miniszteri rendeletek értelmében az esküdtképes tagok összeírása minden év május havában kell hogy megtörténjen. Ungvár városának összeíró bizottságát e hó 23-an választotta meg a képviselő- testület, amely igy alakult: Elnök : Lüley Sándor polgármester, jegyző: Gaar Iván, tagok: Farkas Ferencz, Gazdagh Elemér, Leuchtag Gyula, Lám Sándor, Rákosi János, Thirmann Samu. * Hegyközségi értekezlet. E hó 21-én, vasárnap d. e értekezletet tartottak az ungvári szőlő- birtokosok a hegyközség leendő megalakulása és megbeszélésének czéljából. Miután az ügyet minden irányban alaposan meghányták-vetették, abban történt megállapodás, hogy egy Hampel János, Molnár Mór dr., Thirman Sámuel, Rákosi Janos, Hevesi Mihály és Haraszthy Gyula szőlőbirtokosokból álló bizottságot küldött ki" hogy a szomszédos hegyközségek alapszabályait bekérve, azok és a megfelelő törvény alapos tanulmányozása után egy a mi viszonyainknak megfelelő alapszabály-tervezetet dolgozzon ki, melynek alapján a hegyközség megalakulhasson. Egyúttal érte- sittetett a város polgármestere a megindult mozgalomról azon kérés kíséretében, hogy e jelzett naptól 30 napra a hegybirtokosságot hegyközség alakitasa szempontjából szabályszerű módon hívja egybe. * „Gyermekáldás — istenáldás.“ Ezt tartja egy régi közrr.odás. Mar pedig a közmondások az élettapasztalat példáiból keletkeznek És csakugyan bebizonyítja a mindennapi élet, hogy ahol sok a gyerek, ott közel va i Isten áldása is. Egy családapával, kinek kilencz leánya van, történt meg az az eset, hogy — bár nagyon szegényesen élt — mégis összekuporgatott egy osztalysorsjegy vásárlásához szükséges pénzt. Játszott egy-két osztályon keresztül s mit sem nyert, mig végül beütött a — tőnyeremény. Még pedig egy nagy- főnyeremény. A családapa, midőn a nagy összeget felvette, örömében mind a kilencz leányát díszbe öltöztette és képzelhető minő feltűnést keltett, midőn kilencz szép leány eljött a Török A. és Társa bankházéba hálájukat leróni a nagy nyereményért, mely boldoggá tette az egész családot. Több ily megható jelenet játszódik le a Török-bankház üzleteiben (Budapest V., Vaczi- körut 4/a., Muzem-körut 11., Erzsébet-körut 54.), ami természetes is, mert a Török A. és Társa vevői ritka szerencsével játszanak és a ezég országszerte ismét pontos, diserét és előzékeny kiszolgálásáról. Azért vásárolja bizalommal e czégnél sorsjegyeit. Szerencsés bankház. Ritka szerencsében részesítette László Fülöp kassai bankház sorsjegyvevőit ; a most befolyt hatodik osztályú húzásoknál a 6253 számú sorsjegyre fizetett 60000 koronát, a VII-ik sorsjátéknál a 37465 számú sorsjegyre 70C00 koronát az 51513. számú sorsjegyre 10000. és az 1026. számú sorsjegyre 2000 koronát, ezenfelül többet mint 200000 koronát fizetett ki kisebb nyereményekben. Olvasóinknak ajánljuk, hogy a május hó 22-iki húzásra fent- nevezett bankárüzletében (Kassa, Fő-utcza75.) szerezzek be sorsjegyszükségletüket, mert nevezett bankház díjmentesen küldi szét a sorsjegyeket, díjmentesen közli vevőinek az összes sorsolási tudósításokat minden néven nevezendő sorsjegyek után és díjmentesen ad felvilágosítást minden bankszakmába vágó ügylethez. * A Széchenyi kert vendéglőjét Demcsálc Péter vendéglős vette át, kinek lapunk mai számában levő hirdetésére felhívjuk olvasóink figyelmét. * Sajtóhiba. Lapunk mai számában a második oldalon közölt nőegyesületi jelentés czimébe hiba csúszott be; ugyanis 1901. helyett 1900. értendő. Hivatalos közlemények.-----. Ung vármegye alispánjától. 1901. k- L SZUng vármegye törvényhatósági bizottságának folyó évi február hó 16-án tartott közgyűlése határozatából a m. kir. Belügyminiszter urnák 1900. évi 135000. számú rendelete folytán a magánorvoslás díjazása legkisebb mértékének megállapítása tárgyában alkotott „Szabályzat“' kivonatát a következőkben hozom a vármegye közönségének tudomására : A magánorvoslás díjazásának legkise bb mértékét oly esetekre, midőn az 1876. évi XIV. t.-cz. 48. §-ában kimondott kölcsönös megegyezés az orvos és I betegje közt nem jött létre s midőn azért pörös esetek
