Ung, 1901. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)

1901-01-06 / 1. szám

Ob Ü XXXIX. ÉVFOLYAM. Ungvár. 1901, január 6. 1. SZÁM. SZERKESZTŐSÉG: Ungvár, Vnrmegyeháe-tér 1. szám. A szei ketzlőliöz inlézendő minden köz­lemény. mely a lap szellemi részét illeti. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok nem adatnak vissza. KIADÓHIVATAL: Székely és Illés könyvnyomdája. Előfizetési feltételek: Egész évre. 8 kor. I Negyedévre 2 kor. Félévre. . . 4 » I Egyes szám it) fill. Hirdetések, előfizetések, valamint a lap anyagi részét illetők a kiadóhivatalba (Székely és Illés könyvnyomdájába) küldendők. A lap megjelen minden vasárnap. VEGYES TARTALMÚ HETILAP Nyilttcr soronkint 40 fill. UNO VÁRMEGYE ES AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Az újév kilátásai. Múlt számunkban elbúcsúztunk e he.y-m az ó-évtől, cl panaszolván ezernyi bajainkat, rámutatva az ó-év nevezetesebb országos és helyi eseményeire, a törvényes változásokra, egyúttal reményeinknek adtunk hangot, hogy ez év nemcsak bajokat rejte­get számunkra, de remélhetőleg orvoslást is a tovább- esés ellen. Az ország általános gazdasági bajaival más sajtóorgánumok foglalkoznak, megállapítva, hogy a mezőgazdaság éppúgy, mint az ipar és kereskedelem, óriási válságot áll ki most; valóban imhéz meg­magyarázni, hogy nagyobb és kisebb czégek miként tartják fenn magukat, bár a roppanás szinte hallat­szik. Százados üzletek felszámolnak, egyes- és társas- czégek, vállalatok, iparosok kénytelenek a működést beszüntetni vagy kisebb korlátok közé szorítani. E< országos betegségnek egyik nagyon kifejlett jelenségét konstatálhatjuk a mi városunkban, a mi megyénkben. A kereskedelem, az ipar nálunk már igazán tovább nem eshet; az üzlettelenség elérte a netovábbal. Ilyen szegénység közepette nyílik meg az uj század reánk; az uj esztendőtől igazán nagyon sokat kell kívánnunk és reménylenünk, hogy kiáll- juk a mostani nehéz állapotokat. De mondjuk is­mét : az országos bajokkal foglalkoznak mások, mi keressünk orvoslást helyi gyengeségünk ellen. íme, a házalási statútum e inegye területére érvénybe lép; kereskedőink és iparosaink örökösen hangoztatták, hogy a házaló kereskedés mennyi kárt okoz nekik; most hát alkalmunk lesz megtudni, mit segítettünk azzal, hogy az óhajtásuk beteljesült Igaz és nagyon igaz, hogy a házalási intézkedések igazi súlya és értéke a kezelésben fekszik L ie rni- kü^«»ességgel nincs okunk abban kételkedni, hogy a., szigorúan fog kezeltetni és a helybeliek előnyére. Nagy fontossággal bir egy város gazdasági viszonyaira az építkezések mérve; a tavaszra egy nagyobb állami építkezés már elhatározott dolog, az elemi iskolák ez évre elkészülnek; nagyon fon­tos volna, ha a reáliskola építése is megkezdődhet­nék, valamint a kaszárnyák is, ami esetleg a ma- gánépitkezést is emelné azok környékében. A magán- épitkezóst megbénítja a magas községi adó amit leszállítani nincs kilátás, inkább az emelkedés előre­látható. .Mimből emelkedésben levő városban a községi adók L emelkednek: csakhog; on'mutt ez az ein ■:- kedés egészséges fejlődést jelent, nálunk pedig visszaesést, Ha egy város vó’aoyvil igitást, esetleg villanyos vasutakat rendez m*, kanálisát, utakat rendez és utczákat burkol, b zony az emeli a költ­ségvetést és az ennek fedező ere részben szolgáló községi adót. De Ungvár városa már évek óta sem­mit sem alkotott és mégis íupról-uapra szegényebb a község. Valóban itt az id-je annak, hogy a ka nálisok kiópi tt.etóse hdytattfjssók, hogy a drága adóért valami a lakosságnak is jusson. De itt az ideje az aszfaltjavitásnak is, mert különben nagyon furcsán fog kinézni ez a város, akárcsak egy mű­szóba lyukas per\sas\őnye,ggel. Az általános gazdaságit bajok nem biztatnak a/zal, hogy e város legközelebb nagyobb építkezé­seket tehessen, mert kö'csöa n on kapható ez idő szerint. De hát a nagy terveken kívül is van elég fontos, kisebb feladat, aminek a helyes elintézése annyira emelné e város értékét s a közönség ige nyeit is kielégíthetné. De ha a közönség áldozat­készsége örökösen igénybe vo.tetik, úgy ezzel szem­ben valami ellenórték is adaidó. Nagyobb föllendülés várható, ha a szövőgyár tényleg felépül és igy uj munkakör fog megnyílni e város polgárai előtt. Ha nem is vagyunk vérmes reményekkel eltelve, mégis csak javulás várható e gyúrtélaptől. Valami előiij'ityöl fogj tárni' 'fi miben kérdésnek Ungvárra való kiterjesztése ; a kormány általános, ipartámogató politikája, a Borezua —uzsoki vasútvonal esetleges kiépítése — mind olyan mo­mentumok, melyek kitartást és buzdítást öntenek belénk és talán mégis egy szebb jövő képét fog­ják képezni " ‘VaJú-Jtány, hogy a hét sovány esztendő már körülbelül bet^ItT~16a «-'Liapillantunk a múltba és itt volna az ideje egy jobb fordulat’hr-következésé­nek. A politikai béke napjait élvezvén, liasználjuttk- ki minden alkalmat, minden perczet. hogy az országot, hogy e megyét, hogy Ungvár városát gazdaságilag megerősítsük, a további küzdelemre kiedzzük. Az 1901. évi első lapszámunkat olvasóink kezébe adván, kiáltsuk egész komolysággal: mun­kára tel ! Hunyady János élete és hadjáratai. (Dortsák Gyula reáliskolai igazgató bevezető előadása az »Ungvári Leányok Erzsebet-köré«-ben megkezdett felolvasó cyklusához.) A magyar nemzet története tólösen bővelkedik létekéin d > inozzanatokb in. Nevezetesen a hadi vitézség dolgában. Már honfoglaló eleinknek a költözések korabeli jellemzésében olvassuk, hogy a vándorlások alatt har- czias néppé lett a magyar. „A férfiak fegyverlogható részé úgyszólván le sem szállt a nyeregből ; szeme mindig az ellenségen járt s kezét fegyverén pihentette. Harciban született a gyermek ; harezban nevelkedett fel az ilju ; harcz volt a férfi élete, halála. A nép lelkét liarczias érzések tö.töltők el ; a harc/.i dicsőség lelke­sítene, a harczi zsákmány csábítgatta“. Ily harezos nép egyhamar, a békés uj otthonban, szép honunkban sem eshetett mohón a békés loglalkozásoknak. S köztudo­mású,' hogy eleink magyarországi történetének majdem egész első százada a küilöidi harczi kalandozásokban lelt el, amely körülménynek, bár voltak igen nagyon káros következményei, de azt .új eredményezték, hogy a hadi szolgálat továbbra is virtusa és dicsősége maradott őseinknek. Ezt bizonyítják a történelem ama fényes lapjai, amelyekre győztes vérrel Írták be nagyszámú diadalmas csatáik krónikáját. S az a tekintély, mely az Árpádok alatt a magyar királyok dicső személyét, csekély kivétellel mindig övezte, mely abban is nyilvá­nult, hogy nemcsak királyainkhoz adták nagy szívesen a legelőkelőbb európai fejedelmi családok leányaikat feleségül, hanem viszont Árpádházi királykisasszonyok keze után oly sok kiváló fejedelmi sarj áhítozott és nyert hitvrstarsal, — mondom, országunk, koronánk és ismeretünk ama korbeli tekintélyét a szentemlékü Árpádok dercksége és kiválósága mellett mindenesetre erős tokban a hadi dicsőségnek is lehet köszönni. De, bármily dicsőség! s akárhány időszakéi .sorol­hatjuk is tel nemzetünk vitézi voltának, a magyar hadi dicsőség lénye legdialmasabban sugárzott a Hunya- dyak korában, nevezetesen a nagy Hunyady János vezérkedése idejében. És az ő dicsősége még két nagy ok, két körülmény miatt is ragyogóbb mint rendes viszonyok, állapotok között talán könnyebben lehetséges A had­vezérnek az ő lángelméje, lelkesedése, az ügyszeretete, erős idegzete, találékonysága és gyors cselekvési kész­sége mellett első sorban is megizmosodott hadszerve­zetre, képzett és edzett katonákra van szüksége. Másodsorban a nemzetet fenyegető vésznek kellő idob'tri; megismerése, tudása s az ettől is feltételezett előkészülésnek lehetősége. A Hunyady János dicső hadjáratainak kezdetén e l<&t 'ontos, e két nélkülöz­hetetlen feltételnek egyike sem voiL-Djeg- Annál ragyo­góbb a nagy törökverő hős dicsősége. Es hogy ez igy volt, annak bebizonyilásául meg kell rajuikl'bffí— előbb honvédelmünk sivár állapotát, azutan pedig országunk siralmas helyzetét. Csak úgy érthető meg és csak úgy méltányolható eléggé a nagy Hunyady kiválósága. Először is lássuk a magyar hadi szervezet kialakulásának rövid ismertetését. Sylvester. Takarjon im a múltra feledést Reménynyel átszőlt csillagos jelen, S egy szebb jövőnek büszke sugara Hatoljon át a sóvár sziveken. A fájdalom, mely telkünkben viharzott, Ha vad tusán a kínok vívtak harezot, S ha ránkfeküdt a kételyeknek árnya. Epedve vártunk egy dicsőbb világra. így várjuk mi Sylvester éjjelén A glóriás, a megváltó napot; Egy ujléletnek ifjú hajnalát, Miüor a régi szinte már halott. Szemét mindjárt örök álomra zárja, S egy röpke perezre még felég a lángja; Aztán elvész a bánatoknak éve Az éjszakába, le a semmiségbe. Egy pillanat s megnyílik a jövő ... Reménnyel dús, feliárja kincseit ; A hit. az álom s ábránd szárnyain A csüggedőknek remélni segít. Köröttünk forr, zajongva zúg az élet, Mig lelkünk messzi, szebb csillagba téved. Hol édes bérként va'óra vál a czól. S a küzdéssel ah ! a jutalom felér. A jutalom! Hogy nincs több szenvedés. S az életvágta seb is beheged És melegi'ő fényéi, sugarát Csillogva Idilli szél a szeieiet ilol nii.es úl önzés vagy vetélkedések És nem ül könnyű diadalt a vétek ; Az irigység is letörött fogával Az emberek közt megjelenni átall. Te vagy Sylvester a múlt zárköve, Kapudon innen csillog a jövő, Hol vezérfáklyát hord a haladás. Melynek a lángja magasratörő. Hol az oltáron tiszta tüzek égnek És harezra kelnek nemes szenvedélyek, Hogy mire már oly rég epedve várunk, Elérjük végre jövő boldogságunk ! Vidor Mór. A világ1 vége. — Az »Un g. eredeti tárcz áj a. — Irta : Vidonyi József. Nem voltam babonás soha (Babás igen), arra sem gondoltam, hogy a nagy világ az én életemben fog elpusztulni, hogy lesz, mint lesz az uj világ reggelén ? bele fog-e a nagy seprüs csillag földünkbe botlani; mégis Falb jóslata, hogy a világnak Anno 1899. október havában vége, nagy szeget ülőit a lejembe, komolyan e határoztam, hogy az utolsó Ítélet napját végig nézem idlbon, alvó családomat majd csak akkor ébresztem lel, mikor szaladni kell, házunk elölt lesz a tüztenger. ügy sem láttak világ pusztulást soha, gyönyörködhetnek majd a nagy zűrzavarban, mikor az Ung vize egyszerre kiapad, a szőlőhegyek elsülyednek, az egész város romhalmaz lesz, hogy lesz, mint lesz, mikor a föld megnyílik, bennünket elnyel, a nagy földnyiláson mind­nyáján átesünk a világ másik oldalara. Ilonkám csak a két kövér kuszikát sajnálta, a Lapunk mai száma 0 oldalra terjed. szőkéi, meg a feketét, hogy fognak azok az Ítélet napi lűzben megsülni, a mamácskának drága pénzért kell majd préséit zsirt venni. A csöpség a zsirt sajnálta, .pedig szentül ludom, hogy a kolbász, meg a májas hurka hántolta. Hej de nagy politikus a gyermek, soha sem azt mondja a mit gondol, ránk bizza, hogy találjuk ki, ha van eszünk hozzá ! Jól ismerem én már a gyermekek eszejárását, ha az egyik azt mondja: apa, fázik a babuskámnak a lába, ez azt jelenti, hogy az élő babikának uj topánka kell. Ha pedig azt mondja a fiam : a lovam huszarja elvesz­tette a háborúban a csákóját, neki kalap kell. Csak a ieleségecském nem érti az én nyelvemet, mert hiába mutogatok a lábamra, a fejemre, a zsebemre, annak nincsen értelme, nem érti meg a lelkem ; de ha ő sóhajt egyel, akkor én már tudom, hogy készül valami, a melyet igy kezd be az asszony: mondanék én öreg neked valamit, de azt meg en nem akarom megérteni, hol az egyik, hol a másik fülem süket. Mégis kőszive legyen annak az embernek, aki ellent tud állni az asszonyka száz todru bajának. Megkészittettem a messzelátómat, legyen kéznél, ha felbukkan a láthatár alján a nagy üstökös, mely egye­nesen földünknek rohan. El is helyezkedtem az ablak­mélyedésben, a honnan tisztán logom látni az össze­ütközést. Szándékomban azonban megzavartak, a vál­tamra ütött Pista, mondván : Készülj no, talán már el is felejtetted ? — Mit komám ? — Összegyűlünk a csillagvizsgálóban, mint jó emberekhez illik együtt haljunk meg. Azzal a kérelemmel engedtek el hazulról, hogy ha majd baj lesz, elkezdődik a világ ropogása, szaladjak haza, otlhon haljak meg az enyimek karja közt.

Next

/
Thumbnails
Contents