Ung, 1900. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1900-09-16 / 37. szám
a súlyos ítélet jogerőre emelkedése után többszöri megidéztetésre sem jelent meg a milliomos, az ügyészség indítványára Újhelyi kauczióját elveszettnek mondta ki a törvényszék. Újhelyi, közben bevonult a szegedi csillagbörtönbe s igy a törvényszék meglölebbezett végzését a kir. táblának meg kellett változtatni, ameny- nyiben a 40,000 korona kaucziót visszaitelték a rab milliomosnak, aki az összeget csak kiszabadulása után kapja meg.| * Szőllőbirtokosok figyelmébe. A beregszászi kir. szőllőszeti és borászati felügyelőség értesíti Bereg- és Ungvármegyék szőllőbirtokosait, hogy a nagy- méltóságu iöldmivelésügyi in. kir. minisztériumnak í. évi julius hó 20-án 47579. szám alatt kelt rendelete értelmében a kincstári erdőkből kikerülő kedvezményes szó'lló'karók iránti kérvényeiket a fent nevezett felügyelőségnél legkésőbb deczember hó végéig adják be, megjelölve a kérvényben a kért karók választékát, hosszúságát s a helyet, a honi an azokat kiszolgáltatni kívánják. Megemlítendő a kérvényben az is, hogy azon esetben, ha a kért választékú karók utalványozhatok nem volnának, a más helyről utalványozandó ugyanolyan vagy más választékú karóval a folyamodó beéri-e ? Megjegyeztetik, hogy a határidőn túl beérkező kérvények csak azon esetben fognak figyelembe vétetni, ha a határidőn belül folyamodók szükségletének kielégítése után a kincstár még felesleggel rendelkeznék. — Egyidejűleg felhívja a szöll. és borászati felügyelőség a szőllőbirtokosok figyelmét arra, hogy a tn. kir orsz. meteorologiai és löldmágnességi intézet kiadásában megjelent „Utasítás a jég elleni Védekezésre viharágyukkal“ ez. füzet az érdeklődőknek ez iránti megkeresésre nevezett felügyelőség által díjtalanul kiszolgál- talik. Ugyancsak a szőllőszeti és borászati felügyelőségnél beszerezhető a nagym. Iöldmivelésügyi m. kir. minisztérium által kiadott »Útmutatás a szőllőmivelésre« ez. mű 1 korona és »Útmutatás a must és bor okszerű kezelésére« ez. mű 40 fillér lefizetése ellenében. A közelgő szüretekre való tekintetből különösen aktuális az utóbbi könyv beszerzése, mert a népies nyelven irt műből minden szőilősgazda alapos és kellő tájékozást szerezhet az okszerű szüretelés és borkezelés főbb alapelveiről, a melyeknek ismerete a mai költségesebb szőilőtelepités mellett feltétlen szükséges, annál is inkább, mert sajnosán tapasztaljuk, hogy nagyon sokszor a legszebb szőllőtermés lesz értéktelenné a helytelen borkészítés és a borkezelés által. * Katonai lóvásár Csapon. A m. kir. kassai 5-ik honvéd huszar ezred potlovazó bizottsága által e hó 21-én, reggel 9 óra 15 perczkor, Csapon, készpénz fizetés mellett pótlovak fognak vásároltatni A lovaknak tökéletesen egészségeseknek, jól táplál- taknak és teljesen hibátlanoknak kell lenniök ; magasságuk 160 — 166 cm., koruk betöltött 47-2—8 ev között legyen Ezen feltételeknek meg nem felelő lovak nem vétetnek meg. Az ár alku szerint 500, egész 700 koronában állapittatik meg, mely összeg a lólevél elő- mutatása után a helyszínén fizettetik ki. Levágott (courtirozott) farkú lovak nem vétetnek meg. * Az élelmi és iparczikkek ára száz év előtt. Azt hisszük, érdekes lesz felsorolni, mily ára volt száz év előtt az élelmi és iparczikkeknek. Ha ezt látjuk, megitélhetjük, mily könnyű volt abban a boldog korban nemcsak olcsón és jól élni, de meg is gazdagodni. Egy pozsonyi mérő búza 34 kr., az arpa 18 kr., a tengeri 20 kr., a zab 20 kr., egy czimeres ökör 30 frt, két éves tinó 10 frt, egy birka 4 frt 50 kr., egy ökörszekér ekével együtt 12 frt, egy közönséges kocsi 16 frt, egy falusi paraszt ház 50 frt volt. Egy font marhahús 2 Vü kr., a borjúhús 372 kr., a sertéshús 3 kr., a bárányhus 2 kr. Egy font viaszgyertyát 9, a fagygyugyertyat 7 kron árulták. Első minőségű bor itezeje 272 kr., 9 latos zsemle 1 kr., 1 nagy tyuk 4 kr., középnagyságú kakas 3 kr., nagy pulyka 42 kr., 1 font irósvaj 6 kr., egy iteze tej U/2 kr. 1 iteze tejfel 5 kr. A legszebb tehén ára 22 váltó- forint volt. A férfi-napszam 17, a női 15 kr., vendéglőben egy adag leves 2 kr., egy adag hús hozzávalóval 6 kr., főzelék 7 kr., tésztás étel 16 kr. A pecsenyéhez a korcsmáros salátát is tartozott adni, ha pedig többen ettek egy társaságban, minden személy fizetett 3 tál ételért 12 krt. A vendéglőben nagy utczai szobáért 48 érára 24 krt fizettek. Egy pár kordovány-, vagyzsinó- rozott csizma 4 frt 30 kr., női sarkos csizma 3 frt, női czipő 1 frt 30 kr. Egy bélelt, zsinóros bekecs 3 frt, egy szépen varrott kaput, frakk, vagy gyalog katonatiszti uniformis 2 frt 30 kr., női diszmagyar (gála)-öltöny, dupla csipkével kiprémezve 4 frt, német ünneplő garnirozva 3 frt, három szegletü, legmagasabb karimaju kalap (schabesztekh) 1 frt, jóféle magyar, fekete fodros süveg 2 frt. Nyolczas és tizes vászonnak rőfe 3 krajezár. * Elveszett tehén. E hó 11-én egy fehér, sárga foltos, 3 éves tehén az ungvári legelőről elveszett. A feltaláló kéretik a tehén hollétéről az ungvári rendőrkapitányi hivatalt értesíteni. * A szegény ember szerencséje. Jakubo vies Dávid nagy-bereznai levélhordó e napokban következő táviratot kapta: 67,387. számú sorsjegy tízezer koronát nyert. Szegény ember, örömében nem tudta, mit csináljon hamarjában; kalapját nezte sorsjegynek, mig nehezen sorsjegyét előkeritette ; megnézi, a sorsjegye szama 68,387. Égy kissé lelohadt az öröme, hogy nagyon hamar ki ne ábránduljon; sürgönyileg nem akart kérdést intézni, hogy nincs-e tévedés a sürgönyben, a hírlapok úgy is közük a nagyobb nyereményeket; várja a rr.ás napot, midőn a posta megérkezett, legelső dolga volt a Budapesti Hírlapot elővenni s utana nézni, Tízezer koronát nyertek: 68,378., 77,596. Tehát ismét nem az ő sorsjegye. A végeredmény mégis az, hogy a 68,387. számú Vs ad sorsjegyén 1000 koronát nyert, melyet még e napokban zsebre fog vágni s a rendesnél vigabb ünnepeket fog magának és csaladjának szerezni. * Országos vásárok. Holnap, azaz e hó 17-én, Nagy-Kaposon, 19-én pedig Szobránczon lesz országos vásár. * Állategészségügy. Lépfene: ungvári j.: Bező 1 udv ; kaposi j.: Bátfa 3 udv. Takonykor és boríéreg: Nagy-Geőcz 2 udv. Rühkór: Kis-Pásztély 2 udv. Sertésvész: bereznaij. : Uj-Szemere 23 udv.; kaposi j.: Csepely 3 udv., Győröcske 1 tanya, Kelecseny 23 udv., Kis-Kapos 2 udv., Mátyócz 2 udv., Mocsár 15 udv., Nagy-Kapós 3 udv., Pálócz 3 udv., Tarnócz 13 udv., Viszoka 24 udv.; ungvári j.: Alsó-Domonya 19 udv., Antalócz 4 udv., Darócz 3 udv., Dubróka 20 udv., Kereknye 21 udv., Pinkócz 1 udv., Putka- Helmecz 9 udv., Ungvár 6 udv., Zahar 12 udvar. Selyem-blousok 2 frt 40 mói feljebb — 4 méter! postabér- és vámmentesen szállítva ! Minták postafordultával küldetnek; nemkülönben fekete, fehér és szines „Henneberg-selyem“ 45 krtól 14 frt 65 krig méterenkint. Henneberg G., selyenigyáros (cs. és kir. udvari szállító) Zürichben. 2 A gyomor betegségei igen különböző, rosszindulatú formákba mennek át, különösen, ha jelentéktelenebb gyomorbajok ellen mit sem használunk. Ilyenek ellen mindig kellene valamely háziszert kéznél tartani. Kitűnő hatásúnak bizonyult e tekintetben dr. Rosa balzsama, melyet Fragner B. gyógyszertára Prágában (203., III.) készít. Kapható minden gyógyszer- tárban. (Lásd a hirdetést.) Í „Nem törődöm kincsesei, vagyonnal, a megelégedett vagyok“. Ám megelégedett ak akkor az ember, ha rendezett viszonyok között és — ha egészséges. És épen itt hibázunk még legtöbbet. Minden háziasszony bűnös fényűzésnek találná a szomjat pezsgővel oltani. Irodalmi értesítő. Gerlóczy Géza, a kassai gazd. tanintézet köz- gazdasági és jogi tanszékének tanára, a „Gyakorlati Mezőgazda“ felelős szerkesztője a napokban adta ki „logisme a gazdasági akadémia és tanintézetek hallgatói s gyakorlati gazdák részére“ czimü könyvét. Ezen n unka régóta érzett hiányt pótol a mezőgazdasággal fcglalkozók körében, mert a mellett, hogy az őstermelésre vonatkozó összes törvényen, vagy rendeletén alapuló jogi szabályokat rendszeres és könnyen megérthető irányban ismerteti, ezenfelül részletesen mel- taltja az összes magánjogi és közjogi szabályokat, a melyek a gazdát úgy az általános műveltség, mint a gyakorlati élet szempontjából ki válóan érdeklik ; szóval, felöleli az egész jogéletet. A mű a szerző kiadásában jelent meg; ára 5 korona. Megrendelhető a szerzőnél: Kassán, a gazdasági tanintézetben. A félnemtiek. Regény, irta: Jane de la Vaudére. Fordította báró Podmaniczky Horácz. Kiadja Sachs és Pollak könyvkiadó-vallalata Budapesten. (VI., And- rássy-ut 37.) Nagyon aktuális regeny ez; aktuálissá tette a század hatalmas finaleje: a párisi világkiállítás. A nagy nemzetközi világvásár ugyanis — tagadhatatlanul óriási kulturális sikere mellett — feltárta az egész müveit világ előtt azt a kétségbeejtő, szinte a teljes elzüllés hataráig jutott erkölcsi sülyedést, melyben a modern franczia társadalom manapság sínylődik. A Párisba zarándokolt népek százezrei személyes impresz- sziók alapján győződhettek meg, hogy a franczia dekadence eljutott immár arra a fokra, melyre a primitiven egészséges magyar társadalom ma még szédülve tekint. Ez az egyetemessé vált tapasztalat első sorban a modern franczia regényírókat igazolta, kik az utolsó I évtizedben végleg elhagyták a mesemondás ártatlan mezejét s helyette kegyetlen igazsággal rajzolt képeket nyújtottak az enervált, züllött, fenekéig perverz párisi életről, hol a legszentebb emberi érzés: a szerelem is puszta fajtalansággá, a római császárság idejét is megszégyenítő bujalkodássá fajult. Beigazolódott, hogy a Prevost-k, Pierre Louys-k, Zolá-k, minket iszonyattal eltöltött erkölcsrajzai nem túlzások — mint eddig sokan hinni szerették volna —, hanem szomorú valóságok, melyeket igazságban aligha múlhat felül valami, hacsak nem maga az — élet. Ezeknek a kegyetlen igazmondóknak taboraba most egy uj, geniális iró lépett: Jane de la Vaudére, A felnemüek czimü regényével, melyben a perverz Parisnak még az eddigieknél is rikítóbb képet adja. Amit Zola a „Fécondité“-ben állít, hogy párisi anyák öntudatosan veszik magukra a terméketlenség átkát, csakhogy az anyaság gyötrelmeitől megszabaduljanak, azt Vaudére „A félnemüek‘-ben még általánosabb kórságnak mutatja be. Megrajzolja az előkelő leányt, a ki az orvosi tudomány segítségét veszi igénybe, hogy már mint leány a következményektől való felelem nélkül élvezhesse a szerelem gyönyöreit; megrajzolja ezeknek a félnemüek-nek égés? női társadalmát, hol a férfi értéktelen eszközzé senyved, hogy helyét a —* lesbosi szerelem foglalja el. így tárja fel A félnemüek a párisi fajtalanságnak nálunk még nem is sejtett, izgatoan borzalmas titkait, olyan művészettel, hogy érette megbocsátjuk a veszedelmes terrénumot is, melyre a szerző e regényével lépett. — A felnemüek a mai Páris dekadenciájának valóban ékesen szóló emberi dokumentuma, a melyen gondolkozhatnak, eltűnődhetnek mindazok, kiket az emberi faj fennmaradásának problémája érdekel s gyönyörködhetnek, kiket izgat es lelkesít egy-egy újabb — s valljuk be! — tán minden eddiginél nagyobb irodalmi szenzaczió. — A felnemüek egyedül jogosított, teljes magyar kiadasa a műhöz méltó gonddal kiállítva, stilizált czimlappal, 8° alakban jelent meg s bolti áron 1 frtert minden könyvkereskedesben kapható. Hivatalos közlemények. 10122. szám. Ungvármegye alispánjától. ki. 1900 A négy járási íöszolgabirónak, Ungvár város tanácsának, a vármegyei, városi és állami állatorvosoknak. Az osztrák belügyminiszter a bereznai járásban uralgó sertésvész miatt a liskói kér. kapitányság által ezen járás ellen érvényesített tilalmat táviratilag jóváhagyván, a sertéseknek a bereznai járásból Ausztriába való kivitele tilos. Miről tudomás, — illetőleg közhirrététel végett értesítem. Ungvári, 1900. évi szeptember hó 14-én. Kende Péter s. k., alispán. 47410. szám. Kereskedelemügyi m. kir. minister. Valamennyi magyarországi vármegye közönségének. A vámszedési jogoknak engedélyezése iránti tárgyalások alkalmával azt tapasztaltam, hogy a vámengedélyt kérő városok és községek igen gyakran azon feltevésből indulnak ki, hogy a vámszedés engedélyezése esetén utczák és terek szilárd anyaggal való burkolásának, kövezet létesítésének, átalakításának s általában vámszedés tárgyát képező, vagy ily minőséggel felruházni tervezett közutaknak, közforgalomra szolgáló hidaknak, kompoknak (réveknek), hajóhidaknak építési és átalakítási munkálataira szükséges költségek kizárólag, vagy legnagyobbrészt az 1890. évi I. t.-cz. 81. §-a értelmében gyakorolható és engedélyezhető vámszedés bevételeiből fedezendők s ezen feltevésre támaszkodva, ezen munkálatok tervezésénél a költségeknek, az építés anyagának, módozatainak megállapításánál nem a kellő óvatossággal és körültekintéssel járnak el, hanem sok esetben vagyoni viszonyaiknak meg nem felelő s a közforgalom érdekei által gyakran nem is igazolható, nagyobb költséget igénylő építési és átalakítási munkálatok végrehajtását határozzák el s ennek folyományaként a költségeknek a vámjövedelemből, vagy ennek terhére felvenni szokott hosszabb lejáratú kölcsönből való fedezhetése végett igen magas vámdijtételek engedélyezésére, vagy a meglevőknek aránytalan felemelésére számítanak. A városoknak és községeknek az utczák és terek szilárd burkolattal való ellátására, kövezet létesítésére és annak fejlesztésére s általában a közforgalomra szolgáló közutak és műtárgyak építésére irányuló, a közforgalom és közlekedés érdekében álló elismerésre méltó törekvését magam részéről is helyeslem és azt támogatni kész vagyok. Minthogy azonban az 1890. évi I. t.-cz. 85. §-ának azon rendelkezéséből, mely szerint a vámdijtételek javaslatba hozatalánál és utóbb megállapításánál szem előtt tartandó tényezők egyrészt a vámtárgy előállítására és felszerelésére szükséges tőke, illetve annak kamatoztatására és törlesztésére szükséges évi összeg, a vámszedési engedély tartama, a vámtárgy és felszerelésének fentartására szükséges évi kiadás és azon időpont, midőn a vámtárgy újbóli előállításának szüksége előreláthatólag bekövetke- zend, korántsem következik az, miszerint a vámdijtételek okvetlenül oly mérvben és nagyságban állapitandók meg és engedélyezendők, hogy a városok és községek ált?’ csélba vett munkálatok és építkezések gyakran igen magas összegekre menő költségei egyedül a vámdijtételek alkalmazásából várható bevételekből legyenek fedezhetők; minthogy továbbá a vámdijtételek nemcsak az említett költségek fedezhetésére szükséges bevétel biztosítására való tekintettel, hanem másrészről azon szemponból is megfontolás tárgyává teendők, vájjon a megállapútatni kivánt díjtételek s általában a vámszedés életbeléptetésének engedélyezése, a közforgalmi, közgazdasági érdekekre az illető vidék kereskedelmi, iparfejlesztési, mezőgazda- sági, állattenyésztési, vásári s egyéb közfontosságu érdekeire minő hatást fogna gyakorolni, s illetve, hogy ezen érdekeket a megállapítandó vámdijtételek nem fogják e esetleg hátrányosan érinteni és befolyásolni: ennélfogva a belügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök úrral egyetértőig a közönség figyelmét a következőkben foglaltakra hivom fel : A vámszedési jog engedelyezése, vagy esetleg már gyakorolt vámszedési jognak újbóli engedélyezése, vámszabályzatnak, vámdij- tételeknek megállapítása, vagy felemelése, nemkülönben rendszerint a vámbevételek terhére foganatosítani szándékolt kövezési, burkolási, vagy kövezet-fejlesztési és átalakítási s általában esetleg vámlárgyat is képező közutakon, utczákon, közforgalomra szolgáló hidakon, kompokon, réveken, hajóhidakon tervezett építési és átalakítási munkálatok tárgyában, valamint az anyag és kiviteli módozat meghatározása tekintetében hozandó határozatoknál, a tennebb jelzett körülmények is fontolóra veendők és szem előtt tartandók és e részben jövőben kellő óvatossággal és körültekintéssel kell eljárni; miután a szükségesnél nagyobb, esetleg az ottani viszonyokkal arányban nem álló kiadással járó, költséges munkálatok és iétesitmények költségei a vámengedélyezésnél, illetőleg a szedhető dijak mérvének meghatározásánál a szükséglet teljes fedezésének a vámjövedelemből leendő biztosítása szempontjából figyelembe nem fognak vétethetni, hanem a többköltség ily esetben a város, vagy község egyéb bevételeinek terhére fog esni. Ez alkalommal, tekintettel arra, hogy a rendezett tanácsú városok és községeknek burkolási és kövezési munkálatok létesítésére, átalakítására és fejlesztésére irányuló határozatai az 1886: XXII. t.-cz. 24. §. e) pontja és 126. és 128. §-ai értelmében végrehajtás előtt a vármegye törvényhatósági bizottságának jóváhagyását igénylik, figyelmeztetem a vármegye közönségéi, hogy a J
