Ung, 1900. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1900-08-05 / 31. szám

Melléklet az „UNG“ 1900. évi 3l-ik számához. Ez okból Ghinában mindenütt ugyanazt a mértéket és szellemét a megelégedésnek találhatni. Gondolhatják, hogy mi tudatlanság, szenny- és resleskedésben éltünk, de én kijelentem, hogy ez mind nem igaz. Nekünk oly jó dolgunk van, a minőt csak akarunk, és senki a világon nem adhat különbet. De iine, önök jönnek hozzánk az önök nyugali világából, azzal, a mit »uj gondolatoknak» neveznek. Hozzák nekünk a hitüket, egy lizenkilenczszáz éves gyermekei ; kívánják, hogy vasutakat építsünk, hogy repdeshessünk egyik helyről a másikra oly sebességgel, a milyen nekünk sem nem szükséges, sem nem kellemes. Akarnak gyárakat állítani s azzal kiszorítani szépművészetünket, iparunkat; akar­nak készíteni haszontalan czikkeket, melyek csak a szemnek tetszenek; helyébe a mi szép munkáinknak, melyeket évszázadokon keresztül kipróbáltunk. Mind­ezeknek mi ellene vagyunk. Kívánjuk, hogy hagyjanak nekünk békét; szabad­ságot akarunk és használni országunkat régi tapaszta­latunk gyümölcseivel együtt. Mikor kérjük önöket, hogy távozzanak, hát nem akarnak menni, sőt fenyegetőzőnek, ha nem adunk löldünkön helyet. Azért mi, kik tagjai vagyunk a Nagy Kard társaságnak (boxerek), érett megfontolás után azon meggyőződésre jutottunk, hogy az önöktől való szabadulás egyedüli módja kikergetés. Mi természetiül nem vagyunk vérengzők, de mikor semmit sem használ a szép szó, hogy meggyőzzük s hiábavaló munka beszélni eszök- és igazságérzetükhöz, akkor ezen ténynyel szemben nincsen más mód a kivég­zésnél, hogy megszabaduljunk önöktől. Vigyék el a misszionáriusaikat ! (A következők megértésére szükséges megjegyezni, hogy az anglikán misszionáriusok és pásztorok minden egyes megkeresztelt chinaiért az angol misszió-társaságtól 20 font sterlinget, azaz 120 Irtot kapnak. Itt tehát a keresztény hit ter­jesztése üzletre van alapítva, mely nem is a legrosszabb a sok között, miért is ezek a misszionáriusok nyakra- főre mindenkit keresztelnek, a ki csak nem szenved víziszonyban s a ki csak hagyja magát megkeresztel­teim, mely érthető buzgóságból a családokban gyakran igen keliemetlen viszálykodások támadnak. — Továbbá számba kell venni, hogy ott anglikán lutheránus, katho- likus és, görög nem egyesült missziók vannak, melyek egymástól nemcsak a tanítás lényegére nézve különböző lant hirdetnek, de olykor nagyon nem épületesen össze is különböznek, mit a chinaiak igen jó látnak s tudnak.) Azok, t. i. a misszionáriusok, uj hittel jönnek hozzánk, de ezen hit alapelveit illetőleg egymással makacsul ellenkeznek. Azt mondják, ha azonnal el nem fogadjuk a hitüket, hát örökké fogunk szenvedni. Ijesztik gyer­mekeinket és az öregebbeket, mindenféle perpatvart támasztva s behurczolva a családokba és egyesek közé. — Csoda-e, hogy mi őket nem tudjuk tűrni? Ha mi akarnók az önök vasutjait és gépeit, hát megvennők, de nem akarjuk azokat, nekünk teleslegesek, mert mi megtanultunk nélkülük is boldogulni. Ennek daczára azonban önök azt mondják, hogy kényszeritni fognak — ha nem is akarjuk — a megvételére Hát igazság ez ? Én azt mondom, hogy megfontolt szemtelenség. Arról is sokat beszélnek, sőt ki is nevetnek érte, hogy nálunk hiányzik a háboruskodási szellem, azaz, hogy mi rossz katonák vagyunk. De hát mi megszűn­tünk harczfiak lenni, ebből kicivilizálódtunk. A háború barbárság. Annak, hogy mi a civilizáció jelenlegi magas Inkára jutottunk, az az eredménye, hogy lajunk szá­mosabb, mint bármelyik a földön. A nagy halandóság daczára — a mi ismét nem tetszik önöknek, de a minek mi nem vagyunk ellenségei, mert az nagy jóté­teménye a természetnek — a chinai faj sokkal jobban szaporodik, mint bármelyik nép a világon. Ha éppen arra kerülne a sor, hát valamennyi népet megsemmisíthetnénk és hogy ezt nem tesszük meg, csak civilizációnk-, plulosophiánknak tulajdonítandó. Mi 400 milliós nép vagyunk és ki lenne képes ellenünk allani, ha elkezdenők mutogatni az erőnket ? Mi ezt igen jól tudjuk, de a fehér fajnak is be kell látnia, hogy mi vagyunk e föld urai s nem ő. China ugynevezhető 20 támadáson ment keresztül. És mi történt ? Leigáztak bennünket ? Nem, sőt maguk az ellenfelek is chinaiakká leltek. Még a zsidókat is, a kik hozzánk jöttek, elnyelte fajunk, a mi sehol másutt nem történt. Ismételve kijelentem, hogy Chinában semmi alapja sincs annak, a mi nyugaton az embereket elvá­lasztja. Chinában sem politika, sem hit, sem nemzeti sovinizmus, sem föld-és arany-éhség nincsen, sem kíván­ság ezeket elvenni. — Önök azt mondják, hogy a chinai ember gyerek, mert rest, gondtalan s egyenes szivü. Önök tévednek. A chinai megtalálván a titkot, hogyan lehet boldognak lennie, az ő élete nyugodt és a mig tiszta a lelkiismerete, ezt a nyugodtságot semmi sem zavarja. Jellemünket axiómába foglalva, igy határozhatjuk meg: Hagyjanak önök nekünk békét és mi is békét hagyunk önöknek. Dr. Szabó Simon. Hitelszövetkezeti mozgalom. Több helybeli és napi lap Firczálc Gyula munkács- egyházmegyei püspöknek egy most közzétett lelkes és kiválóan fontos körlevelét hibásan értelmezve, többek közt arról tett említést, hogy a földmivelési miniszter a hegyvidéken létesítendő hitelszövetkezeteket egyenként 6000 korona segélylyel kész támogatni. A legilletékesebb helyről vett információ alapján a fentebbi közleményt félreértésen alapulónak kell nyilvánítanunk, mire mindenki maga is rájöhet, ha megfontolja, hogy ha csak 100 szövetkezet is létesülne minden megyében, azok alapítása a fentebbi közle­mény szerint 600,000 kor., négy vármegyében tehát 2.400,000 k. közvetlen állami segélyt tenne szükségessé. B irmily örvendetes lenne is, tekintettel lakosságunk ismert szegénységére, az ily nagymértékű segélyezés, könnyen képzelhető, hogy a földmivelési budget szűk korlátái közt ily mértékű áldozat keresztülvihetetlen s hogy ily pazar bőkezűséggel még sokkal gazdagabb országok, mint a minő a mienk, sem lennének képesek állampolgáraikat támogatni. De a hitelszövetkezetek alapításánál ily mértékű államsegélyre nincs is szükség. A hitelszövetkezet az önsegélyből kell, hogy kiinduljon, ha életképes akar lenni, nem pedig az államsegélyből. Az 1898-iki törvény értelmében létesült orsz. közp. hitelszövetkezet a jegyzett üzletrészek alapján minden egyes hitelszövetkezetnek köteles kölcsönt nyújtani, mely kölcsön a legtöbb esetben fedezi a szövetkezetek hiteligényeit. Újabban még arra is van kilátás, hogy az orsz. közp. hitelszövetkezet módot fog találni a hitelszövet­kezeteket akkor is külön kölcsönnel támogatni, ha azok kebelében fogyasztási áruraktárak létesülnek. Ebből kitűnik, hogy az oly nagyfontosságu hitel­és fogyasztási szövetkezetek megalakulása korántsem függ az e czélra adandó külön állami segélytől. A miniszteri segély csak arra való, hogy kivételes esetben a hegyvidéki lakosság legszegényebb részeiben, különösen akkor, ha a hitelszövetkezeteknek egy egész csoportja egy közös közgazdasági czélelérésére egyesül: ezen üdvös kezdeményezést oly helyen is lehetségessé tegye, hol a lakosság a segély nélkül arra kép­telen lenne. Egan Ede min. megbízott jelenleg beutazza Máramarosmegyét és mint halljuk, Ung vármegye hegyvidékére, valamint Bereg vármegye hegyvidékének eddig az állami akcióba be nem vont részére is a legközelebbi hónapokban ki fog szállani, hogy a földmi­velési miniszter által segítségére melléje kinevezett, „a kisgazdák támogatására alakult megyei bizottságok­kal egyetemben, melyeknek elnökei a fenti nevezett vármegyékben maguk a főispánok, a szövetkezetek létre­hozását előkészíteni iparkodjék. Színház. A múlt szombaton Csongory Mariska tartotta telt ház előtt jutalomjátékát a „Gerolsteini herczegnő“ czimü régi, de szép zenéjü operette-ben ; a közönség kedvenezét elhalmozta a tetszés nyilatkozataival. Anyagilag kevésbé sikerült a Csókáné jutalom­játéka ; az ő művészete ez idén nem talált kellő méltánylást, a minek a gyenge környezet volt az oka. Az utolsó estén Ferenczy második jutalom­játékának alkalma telt házat csinált és az Orpheus elcsépelhetlen, örökbecsű zenéje is sokakat vonzott. Az előadás meglehetősen sikerült is, csakhogy ily dara­bokhoz nagyobb zenekar kell okvetlen. Ezzel a több, mint 10 hetes nyári idény befejezést nyert. Már több éve szoktuk, ez alkalmat felhasználni, hogy az egész évad tanúságait levonjuk, hogy az igazgatóság figyelmét egyre-másra felhívjuk. Azonban, mi bizony ezt nem ismételjük ezúttal, mert beláttuk, hogy a nyári társulatok, a mostani szervezetek szerint, nem Ígérhetnek semmit, bizonytalanságban van maga az igazgató is. Egész téli társulatát ide el nem hoz­hatja s igy vagy az operette ; vagy a drámai résznek kell rövidséget szenvednie. A mostani idényben az operette volt az erősebb, meg is voltunk e tekintetben elégedve, bar nagyobb zenekart igényelhettünk volna. Mindazonáltal, a drámai ensemblének ennyire gyen­gének sohasem szabadna lennie, mint ezúttal volt; de a tanúságot ebből maga Csóka is levonta, mert a drámák üres ház előtt folytak le; az egy kis takaré­kosság e téren nem vált be és csak kára volt belőle. Egyébként a szini évad eléggé sikerültnek mondható és egy-két hiány reperatioja mellett ide tartozik a díszlet teljes hiánya is. — Szívesen fogjuk e társulatot a jövőben is üdvözölni és ezzel mindnyájuknak Isten hozzádot mondunk. KÜLÖNFÉLÉK. * Ungvár város költségvetése. E hó 1-én tartott közgyűlésén fejezte be Ungvar város kép- viselő-testülete ez évi költségvetésének részletes tár­gyalását. Az eredmény, hogy 154,546 k. 12 fillérnyi bevétellel szemben a szükséglet 269,010 k. 17 f. s igy a hiány 114,464 k. 05 f., melynek fedezésére a föld­adó után 46°/0, a hazjövedelem, a kereseti, nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és tőkekamat-adó után 66% községi pótadó állapíttatott meg. A költségvetés tárgyalása folyamán többrendbeli felszólalás történt, úgy, hogy egyes, mindenhez hozzászólók már a képvi­selő-testület türelmetlenségével találkoztak okvetetlen- kedéseikért, aminek nyilvános kifejezést is adott a képviselő-testület egyik tekintélyes es köztiszteletben részesülő tagja. A költségvetéssel kapcsolatban elfo­gadtatott a pénz- és gazdaságügyi bizottságának azon javaslata: hogy utasittassék a tanács úgy a laktanyákban, mint a város egyéb helyein levő s a város tulajdonát képező ingó vagyonának leltározására, a hiányok felvé­telére stbbi; amennyiben a vágóhídi telek vételára kiegyenlit- letett, a teleknek a város javára való bekebelezésére; a Bercsényi-utczai 6 vékás s a kincstártól vásá­rolt föld bekebelezésére alkalmas szerződés meg­szerzésére ; a kéményseprő-ügyben mielőbbi javaslattétel iránt; a közmunkahátralekok rendezése iránti intéz­kedésre ; a szőllőuti hátralékok leírására. A közmunkahátralékok leírása, illetve rendezése ügyébeni javaslattételre Farkßfi Ferencz, Gaar Iván és Thirmann Sámuel képviselő-testületi tagokból álló bizottság küldetett ki. * A csendőrség köréből. A király, Szilágyi és óvári Szilágyi Bertalan, m. kir. csendőr-alezredes, a IV. (kassai) csendőrkeiület parancsnokát, mint egész­ségi okokból szabadságoltat, jelen szolgálati alkalma­zása alól felmentette s létszámon felül való vezetését rendelte el; egyidejűleg Hausenblasz Károly m. kir. csendőr-alezredest, a 11. (szegedi) csendőrkerület h. pa­rancsnokát a IV. kerület parancsnokává nevezte ki. * Segédlelkészek változása. Pásztor Jó­zsef nagy-bereznai rk. segédlelkész Vinnára helyezte­tett át, mig helyére Vojtkó János ujmisés pap kül­detett. * Szabadságolás. Ország Jakab városi t. orvos a napokban kezdte meg hat heti szabadságát. Távollétében a t. orvosi teendőket Reismann Arnold dr. végzi. * Helyreigazítás. Az „Ung“ f. évi julius 22-én megjelent 29. számában az „Ungvári Dalárda" közgyűléséről adván hirt, abban, hallomás szerint, Laudon Sándor, volt egyleti pénztárnok betegségéről oly kitétel jelent meg, mely félremagyarázásokra adott alkalmat. Midőn ezennel kijelentem, hogy a nekem különösen kedves „Sándor bácsi“ betegségét csakis hallomás után ismerem s igy a neheztelt kitétel hord- erejét nem is mérlegelhettem : egyúttal kell, hogy minden félreértés kikerülése végett a nagy közönséget is értesítsem, miszerint közleményem azon része minden utógondolattól ment volt s annak nem akartam más értelmet tulajdonítani, mint, hogy a „Sándor bácsi“ súlyos betegsége volt a legfőbb akadály az egylet pénzügyeinek rendezésénél. Ungvár, 1900. augusztus 3. Baulovics Mihály, titkár.-* Az ungvári iparos-szövetkezet tudva­levőleg belépett az országos hitelszövetkezetbe, kiköt­vén azonban, hogy a szövetkezet tagjai ne ötszörös, hanem csakis üzletrészeik erejéig terjedő felelősséggel tartozzanak. Ez óhajtásnak — miként értesülünk — az országos hitelszövetkezet nem tett eleget, tudatván, hogy az ungvári iparos-szövetkezetnek is csak úgy lesz anyagi támogatója, ha a tagok az ötszörös fele­lősséget alapszabályilag elvállalják. * Eljegyzés. Kabina Vilmos cs. és kir. főhadnagy a napokban váltott jegyet Réthy Sarolta kisasszonynyal Ungvárt. * Tanítói fizetés kiegészítése. A vallás­és közoktatásügyi m. kir. miniszter Menkő Mihály ungvár-ceholnyai éneklész-tanitó fizetését 800 koronáig kiegészítette. Szívesen adnánk helyet már azon közle­ménynek, hogy a helybeli latin szert. kath. elemi iskolai tanítók is elnyernék az állami fizetési kiegészítést, annál inkább, mert ma már —az ungvári rk. tanítókat kivéve — az egész vármegyében nincs egyetlen fele­kezeti tanító sem, akinek — ha szükség volt rá — a fizetés-kiegészítést igénybe venni, felsőbb hatósága ne engedélyezte volna. * Uj színigazgató. Halasi Béla, a kassai színház volt művezetője a napokban Ujhelyben járt és terveinek sikerült megnyernie a szinügyi bizottságot. Az intelligens és tetterős színigazgató egyik fő feladatául tűzte ki az „Északkeleti Szini Szövetkezet“ megala­kítását és egy, a vidék legkiválóbb tehetségeiből álló színtársulat szervezését. A szini szövetkezet megalaku­lása ma már csak időkérdés. Biztos forrásból nyert érte­sülésünk folytan — írja az Ujhelyben megjelenő F. H. — jelenthetjük, hogy az újonnan kinevezett vidéki színészet felügyelője, Festetich Andor gróf Ujhelybe érkezik, hogy itt üjhely, Beregszász, Ungvár, Munkács és Nyíregyháza városok irányadó szakbizottságai vélemé­nyének meghallgatása után jelentést tegyen a szövet­kezet iránt melegen érdeklődő belügyminiszternek, ki az ügyet, nagy jelentőségénél fogva, minél hamarább a befejezéshez akarja segíteni. * Gyógyszertár-átvétel. A Hoffmann Béla tulajdonát képezett ungvári gyógyszertárt Zipser Sán­dor gyógyszerész megvette s azt e hó 1-etől fogva mar vezeti is. Hoffmann Béla Budapesten fogja foly­tatni a gyógyszerészetet, ahol egy nagyobb gyógytár­nak vált tulajdonosává. * Uj óvónő. A turja-remetei állami óvodához óvónővé Schlatt Lujza neveztetett ki. * Próbakövezés. Legközelebb próbakövezés lesz Ungváron. Fismannfikmuel vállalkozó tett ugyanis ajánlatot, hogy ungvári bányájában faragott trachit- koczkakővel hajlandó próbakövezést eszközölni, négy- szögméterenkint 8 korona díjért. A próbakövezés a nagy­fádtól a Korona-épületig fog terjedni s ha beválik, tovább folytattatni. * Az utmesteri állás betöltése. Nemso­kára választás lesz ismét Ungvar városánál. A lemon­dás folytán megüresedett utmesteri állás fog betöltetni, melyre már is feles számban vannak jelöltek. * Ungvári lakos szabadalma. Czakl József ungvári lakos, fegyverműves, aki csak nemrég vált magyar honpolgárrá, szabadalmat nyert a m. kir. szabadalmi hivataltól „Újítás kettős csövű fegyverek cső-sinjein“ czimü találmányára. A szabadalom leírá­sából kiemeljük, hogy jelen találmány tárgya egy újítás kettős csövű fegyvernek felső cső-sinjein, melynek hivatása a ezélzást sokkal könnyebbé és biztosabbá tenni. A szabadalmi igény igy van megállapítva : Újítás kettős csövű fegyverek felső cső-sinjein, azáltal jellemezve, hogy a sin felső felülete két, a középten­gely fölé lejtő, tehát egymással szöget képező sík által képeztetik, melyek a fegyver középtengelyének irányát pontosan megadó és a ezélzást sokkal könnyebbé és pontosabba tevő élt képeznek. Czakl a külföldi szauadalmak elnyerése iránt is már megtette a lépé-

Next

/
Thumbnails
Contents