Ung, 1900. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1900-07-22 / 29. szám

terein, legelészhessenek, mert a felügyelő suhancz a felvilágosítást megadni vonakodott, csak arra hivatkozott, hogy a kis téren való legeltetést a rendőr-őrmester engedte meg.

Valószínűnek tartom, hogy a suhancz állítása hazugság, azonban, miután én kénytelen voltam a köztisztaság érdekében úgy a 2 tehenet, valamint a suhanczotaz általam alkalmazott erőszakkal eltávolítani, elvárom, hogy a városi rendőrség a rend és köztisztaság ellenőrzését a sajat hatáskörében fogja elvégezni és nem fogja tűrni, hogy a város belterületén levő közterek legeltetése és elronditása rendőri közegekre való hivatkozással történjék.

A kálváriái felekezeti temetők területén hasonlóképen legeltet valaki s ha jól tudom ugyanannak, a 2 tehénnek a tulajdonosa. Ezt annyival sürgősebben kell megakadályozni, mert a síremlékek és fejfák feldöntése napirenden van s a kegyeletes ültetvények, virágok, a vandalismusnak esnek áldozatául. Az ily rendellenességekért lehet a sírásót, aki temető-felügyelő is, felelősségre vonni.

Ugvárt, 1900. julius 19.

Egy polgár.

KÜLÖNFÉLÉK.

* Kinevezés. A vidéki színészet országos felügyelőjévé Festetich Andor gróf, a budapesti nemzeti színház volt igazgatója neveztetett ki.

* Felség-segélyek. Tóth Ferencz knyahinai gör. kath. lelkész 50 korona, Kaszárda András kis-bereznai éneklész-tanitó 30 korona, Huszriai Bazil radvánczi nyugalmazott gör. kath. kántortanitó 30 korona felség-segélyben részesült.

* Nyugtázás. Mijó Kálmán dr., kaposi járásorvos, az örökimádás templomára eszközölt gyűjtésének eredménye 7 korona, mit ezennel nyilvánosan nyugtáz: Török Ilermin, grófnő.

* A vármegyei t. főorvosi állásra két

pályázat érkezett be. Az egyik Mijó Kálmán dr. nagy-kaposi„ a másik Barta Vilmos dr. ungvári juras-orvosé.

* A pénzügyigazgatóság köréből. Az

ungvári m. kir. penzügyigazgatósagnál az egyenes- adó-ügyosztály vezetését Pál Albert s.-titkár vette át Móricz Lajos s.-titkártól aki ezután a fogyasztási adóosztály-vezetője lesz. ,

* Áthelyezés. Kintis István m. kir. csendőrszázados, az ungvári csendőrségi szárny parancsnoka, Zilahra helyeztetett at. Őszintén sajnáljuk, hogy e közszeretetben álló férfiút elveszítjük.

* Gyászhirek. Csanda Péter ep érj es-egy házmegyei ny. gk. lelkész, ungvári föld- es hazbirlokos, e ho 21-en Ungvárt elhunyt. — Mihajlovics Árpád vármegyei könyvelőt es nejet súlyos csapás erte, amennyiben Juditka nevű Ids leányuk 1. hó 18-an elhalt.

* A régi városháza épületét e ho 20-an vette át az uj tulajdonos, a vallas- es közoktatásügyi minisztérium es annak kepviseleteben Dortsák Gyula reáliskolái igazgató. Az aiadó-bizottsag tagjai voltak : Lüley Sándor dr. polgármester, Mocsáry Géza t. ügyész, Fekésházy Miklós főjegyző es a pénzügyi es gazdasági bizottság kepviseleteben lvántsy László dr. és Reismann Bertalan, képviselő-testületi tagok.

* Érdekes előadás. E hó 2ö-an, csütörtökön tartja Csiky László, a színtársulat hősszerelmese jutalomjatekat, mely alkalommal XI. Lajos kerül színre, vagyis az a színdarab, melyben Novelli és a többi olasz héroszok szoktak magukat produkálni. Nekünk alig volt alkalmunk a Csiky igaz tehetségevei megismerkedhetni, mert hisz ö kizárólag drámái színész, itt pedig franczia társalgási szerepkört kellett kitölteni. Ép azért örvendünk e darab szinrehozatalanak s velünk együtt bizonyara a közönség is, mely vegre háborit- lanul fog élvezhetni egy jeles drámai alkotást.

* Anyakönyvi kinevezések. A m. kir. belügyminiszter Okolicsny Lajos eőrdarmai körjegyzőt uz eőrdarmai anyakönyvi kerületbe rendes anyakönyv- vezetőve, — Kiss Béla járási írnokot pedig a kis- zalacskai kerületbe h. anyakönyvvezetőve nevezte ki.

* Tanezmulatsag. A szobranczi járás ifjúsága a múlt évi siker áltál buzdítva, e hó 28-án a jószai fürdőben zártkörű tánczmulatsagot rendez, melynek esetleges tiszta jövedelmet az országos jegyzői arvahaz javara fordítja. A tanczmulatsag d. u. 4 orakor kezdődik. Belepti-dij szemelyenkínt 2 korona, családjegy 4 korona. A rendező-bizottság a következőkepen alakult: Elnök: Id. Pajor Bertalan, főrendező: Fekete Bertalan; rendezők: Alit Pál, Artimovics Gyula, Hegedűs István, Karcub Gyula, Kiss Béla, Kustan József, ifj. Pajor Bertalan, Pajor Janos, Semsey Zsigmond, Soltész Janos, Strausz Mihály, Tahy Endre, Tolnay Béla.

Értesítés. Az állami óvointezetek f.-bizottsága ezennel közhírre teszi, hogy a Teleky-utczai óvóinte- zeiben a f. tanévnek bezaroja e hó 25-en fog lefolyni. Ez alkalommal az óvónö-delelőtt 9V2 orakor a szokásos évzáró ünnepélyt fogja megtartani, a miről különösen az erdekelt szülők ertesittetnek. — A Drugeth- léri all. óvóintézetnel az évzáró-ünnepély, a gyermekek nagyobb mérvű betegeskedése miatt, ez alkalommal elmarad. A felügyelő-bizottság elnöksége.’

* Meghalt félelmében. Megrendítő haláleset történt e ho 8-an Traskon, Neumann Jakab ügynök hazaoan. Több botfalvai legény ugyanis a nevezett nap előestejen a traski korcsmák egyikeben mulatozás közben verekedést kezdett s áldozatul egyik társukat szemelték ki. Ez egyideig ellent is állott, de miután latta, hogy kettő ellen még sem bir, futásnak eredt s beszaladt Neumann Jakab világított, de kulcscsal el nem zart lakosztályának azon részebe, ahol a házigazda 78 eves öreg anyja nyugodott. Az öreg asszony a berohanó legény lármájára felébredt s ijedten pillantotta meg a menekülőt, akit valami gaztett végrehajtani akarójának nézett, miközben szivszélnüdóat kapott s nehuny óra múlva elhalt» Az ijedtségében halálát lelt

öreg asszony volt.gondozója, az anyjukat már rég elsiratott Neiimann két árvájának s most a teljesen anyátlanná lett két árva iránt nagy az igaz részvét.

* Óvodai záró-ünnepély. Folyó julius hó 21-én,vagyis tegnap szombaton tartatott meg a Bercsényi- utczai óvodában a záró-ünnepély. Az ünnepélyre megjelent 44 gyermek és ez a negyvennégy gyermek igazan nemcsak szép, de valósaggal bámulatos eredményt mutatott fel, a mi természetes: az óvónő önzetlen, fáradhatatlan szorgalmának, kitartó buzgalmának, hivatását teljesen atérző egyéniségének erdeme. A Bercsényi-utczai óvodába járó gyermekeknél figyelembe kell venni azt a körülményt, hogy a szülők nem rendelkeznek azzal az értelmi erővel, — mint például a belvárosban, vagy a Radváncz-utczan ; ez a szellemi élet, műveltség meglátszik a gyermekeknél is ; — itt oly szép eredményt felmutatni, valóban csak egy hivatasanak elő óvónő képes, mert az a gyermeki erő átcsiszolása — valóságos óriási munka és ezt mi, szülők, érezzük és tudjuk legjobban, akik ezt az átmenetet a semmiből a valamibe, látjuk. Az átmenet szép, de nemcsak szép, hanem kitűnő, — szebb eredménynyel ezen a téren senkinek sem lehet. Ez az általános elismerés adjon a Bercsényi-utczai óvodai vezető-nőnek jövőre is erőt és lelkes kitartást, hogy ezt a íéligidegen nyelvű csemetéket megismertesse az Isten szeretete, a szülők iránti tisztelet és édes hazánk hangzatos nyelvével.

* Egér-károk. A nagy-bereznai járási kir. erdogondnoksag területen Lubnya, Kosztrina, Nagy- tíerezna es Uzsok községek csemete-kertjeiben az egerek úgy az elvetett magvakban, mint a csemetékben oly pusztítást visznek véghez, hogy a kir. erdőgondnok az arcenikummal való védekezést volt kénytelen megkezdeni.

* Napszurás áldozata. Vasziliha Juliánná 36 éves, perecsenyi illetőségű arató-munkasnőt e. hó 5-én Pilis községben a gabona-kereszt alatt halva találták. Az orvosi vélemény szerint halálát napszurás következtében előállott agyszelhüdés okozta.

* Katonák által okozott károk. Állandó a gazdak panasza, hogy a katonaság gyakorlat közben a meg munkált földön levő terményekben sok kart tesz. E bajon segítendő, a földmivelésügyi miniszter rendeletet küldött a székesfőváros tanácsához, melynek elvi kijelentése tájékoztatóul szolgáljon a vidéki. gazdáknak és hatóságoknak is. E rendeletet a földmivelésügyi miniszter a honvédelmi miniszterrel egyetértőén adta ki, melyben kijelenti, hogy szigorúan különbséget kell tenni a katonai csapátok áltál gyakorlat közben okozott mezei károk, valamint egyes katonai személyek által gyakorlaton kívül okozott mezei (erdei) károk között. Az igaz, hogy a gyakorló katonai csoportot gyakorlataik szabad végzésében sem a mező-, vagy erdőőr nem korlátozhatja, de a gyakorlat idejéről, mely a főváros területen tartatik, a kerületi elöljáróságok rövid utón (telefon utján) értesitendők; ezek az után az érdekelt földbirtokosokat kötelesek értesíteni, hogy a gyakorlat tartama alatt földjeiken tartózkodjanak. Az ilyenkor okozott lényeges kart és veszteséget a katonai igazgatás lehetőleg a helyszínén tartozik megfizetni; köteles tehát a mező-, vagy erdőőr szintén ott tartózkodni és a kárt lelkiismeretesen felbecsülni és a becslés eredményét a csapatparancsnokkal, valamint a netán ott levő tulajdonossal közölni, ha a becslésben úgy a csapatparancsnok valamint a tulajdonos kifogásolni valót nem talaltak, úgy az okozott kár összege azonnal kifizettetik. Ha a mező-, vagy erdőőr, valamint a tulajdonos nem volna jelen, úgy a csapat parancsnoka az okozott karról az elöljáróságot értesíti, mely intézkedni köteles a kár azonnali megbecsülése felől. Tényleges katonai szolgálatban levő, de gyakorlaton kívül kart okozó katonai személyek az okozott mezei, vagy erdei károkért személyesen felelősek, ezekkel szemben a mező-, vagy erdöőr ugyanazon eljárást foganatosít, mint bármely más polgáremberrel szemben. Ily esetben a mező-, vagy erdöőr a kárt okozót és a kár nagyságát huszonnégy óra alatt köteles az elöljáróságnak bejelenteni, ki is ezután az illetékes katonai parancsnoksághoz teszi át az iratokat.

A Horgony-Pain-Expeller igazi, népszerű 'háziszerré lett, mely számos családban már több mint 27 év óta mindig készletben van. Hátfájásnál, csipfáj- dalom, fejfájásnál, köszvenynél, csuznál stb.-nél a Horgony-Pain-Expellemel való bedörzsölések mindig fájdalomcsillapító hatásuaknak bizonyultak, sőt járványkórnál, minő a kolera, hanyohasfolyás, az altestnek Pam-Expellerrel való bedörzsölése mindig igen hasznosnak bizonyult. Ezen kitűnő háziszer jó ered- menynyel használtatott bedörzsölésként az influenza ellen is es 40 kr., 70 kr. és 1 frt üvegenkénti árban a legtöbb gyógyszertarban készletben van, hanem bevásárlás alkalmával mindig határozottan:*mint „Rich- te--iéle Horgon '-Pain-Expeller“, vagy „Richter-féle Horgony-Liniment“ kérendő és a „Horgony“ védjegyre kérünk figyelni.

A maláta-kávé bevezetéséről, a mely körülbelül egy évtizeddel ezelőtt megkezdődött és ma már az egész müveit világban elterjedve van, mindinkább bebízonyul, hogy azt jótékony hatás kiséri, úgy a nemzetgazdaság, mint az egészség javara. Megbe- csülhetlen az a megtakarítás pénzértékben és a jólétnek az az előmozdítása, a melyet a Kathreiner-czég az ő egészséges honi kávéitalának általános bevezetése által elért.

Irodalmi értesítő.

Emlékkönyv. Az állami tanítók országos egyesülete Halász Ferencz ministeri osztálytanácsos tanügyi működésének 30- ik évfordulója, valamint valóságos osztálytanácsossá történt előléptetése alkalmából „Emlékkönyv“ czim alatt egy tizenegy ivre terjedő munkát adott ki, melynek szerkesztői Kozma László egyesületi elnök és Szentgyörgyi Lajos egyesületi főtitkár.

Rövid tartalma: „Ajánlás'*, „Halász Ferencz élete", „Emléksorok“, „Zárszó". A könyv ára egy korona s megrendelhető Lampel R. (Wodianer F. és Fiai)- könyvkereskedésében Budapesten, (Andrássy-ut 21.). 1 k. 20 fill, beküldése esetén a kiadóhivatal portómentesen azonnal küldi.

Hivatalos közlemények.

120. (5805.)

Kgy. jfcv. 1898. k. i. szám’

Szabályrendelet

a robbanó eszközökkel üzemben tartott kőbányáknál teendő óvintézkedésekről.

1. §. Minden kőbánya-üzemnél tartozik a tulajdonos a legközelebbi közútról a munka helyszínéig legalább 2 5 m. széles hozzájáró utat készíteni és azt folytonosan jó karban és szabadon tartani; — ha járművekkel akarja a munka helyszínét megközelittetni, az úgy rendezendő be, hogy a járművek gyorsan és kényelmesen megfordulhassanak.

2. §. Kőbánya-üzemet szilárd anyagból épült lakóhelyektől 200 méternél kisebb távolságban robbantással folytatni egyáltalán tilos.

3. §. Kőbánya-üzemet tulfüggő sziklafalakkal és alulról robbantással folytatni nem szabad.

4 §. A luró-lyukak körül és azok fölött a sziklát legalább is 2 méter távolságban minden növényzettől, földtől, laza maladéktól és kövektől gondosan meg kell a robbantás előtt tisztítani.

5. §. Robbantásra csakis faszén, kén és salétromból összetett repesztő-port, vagy nitroglycerinből és kovaföldből összetett dynamitot szabad használni; egyéb robbantó-szerek használata, azok összetételének bejelentése mellett, a hatóságtól kérelmezendő.

6. §. Minden egyes munkahelyre, hol robbantások történnek, egy, a robbantás munkájában teljesen járatos tűzmester alkalmazandó, a ki az összes, a robbantó, szerek szállításával, raktározásával és alkalmazásával járó munkaiatokat vezeti s azokért felelős.

A lurlyukak megtöltése és elsütése csakis a tűzmester parancsára történhetik, kinek kötelessége a parancs adása előtt a lurlyukak rendes állapotáról meggyőződést szerezni. A tűzmester neve a hatóságnak bejelentendő.

7. §. A tűzmester a robbanó-és gyujtó-nyagokat zár alatt tartja és hatósági engedély nélkül senkinek azokból semmi czélra, semmit ki nem adhat.

8. §. A töltények felrobbantása csakis gyutacsok és gyujtó-kanóczok segélyével történhetik. A gyújtó- kanóczok oly hosszúra hagyandók, hogy azok meggyújtása túlságos sietés nélkül történhessék, hogy a meg- gyujtó egyénnek ideje legyen ledett helyre visszavonulni.

9. §. Dynamit alkalmazásánál a töltésben csakis lágy töltények alkalmazandók. 9 C°-nál kisebb hőfokú, esetleg megíagyott dynamitot robbantásnál felhasználni tilos és avegból az ily dynamit a 13. §-ban ismertetett módon előzetesen telmelegitendő. A töltények csak közvetlen a töltés előtt készítendők oly módon, hogy a gyutacscsal ellátott gyujtózsinór a tölténybe belenyo- massék és azzal összeköttessék.

10. §. A lurlyukak tömítése repesztő-pornal csakis laza földdel és egyéb lágy anyagokkal történhetik. Dynamittal töltött lurlyukak tömítése nem követeltetik, de ha történik, a töltények felé egy papir-dugacs alkalmazása, tanácsos.

11. §. A tűzmester köteles minden robbanás előtt a töltényeket megszámlálni és robbantásnál a ügyelni, hogy minden töltés elsül-e. Ha egy töltény el nem sül, vagy egészen ki nem ég, az alábbi 12. pontbeli intézkedések teendők. Ha egy munkás észreveszi, hogy egy töltény el nem sült, vagy egészen ki nem égett, köteles erről a tűzmesternek rögtön jelentést tenni, ki a szükséges intézkedéseket megteszi.

12. §. El nem sült töltéseket a lurlyukból kikaparni semmi szin elatt sem szabad. Ép oly kevéssé szabad robbantás nélkül kiégett furlyukakat töltésre újra felhasználni. El nem sült töltéseket még a munkások visszatérése előli egy feltett újabb tölténynyel kell felrobbantani s csak ha ez sem sikerül, szabad a munkások visszatérésére a jelt megadni. Ez esetben a íurlyukat egy mellé állított piros zászlócskával kell megjelölni s egy, a régi lurlyuktól legalább is 50 cm. távolságban fúrt újabb (urlyukba elhelyezett töltés által kell felrobbantani.

13. §. Megfagyott dynamit-töltényeket felmelegiteni csakis lótragyába jól beburkolva e czélra készült melegítő-szekrényekben szabad, úgy azonban, hogy a melegítő- szekrény hőmérséklete 20 G°.-nál magasabbra ne emelkedjék. A megfagyott dynamit megpuhitásának minden más módja szigorúan tiltatik, — nevezetesen a zsebben hordás, meleg kályhák mellett, meleg lemezekben, tűz közelében, torró hamuban, vagy meleg vízbe mártás általi fölmelegilés.

14. §. A furlyukak megtöltése csakis Iából való töltő-vesszővel történhetik oly módon, hogy a megtöltéshez szükséges dynamit-mennyiség óvatosan úgy szorittatik le, hogy alatta és körülötte lehetőleg kevés tér maradjon. A gyutacscsal ellátott töltényt azután lazán rá kell állítani (nem leszorítani), azután következik a lurlyukak tömítése a 12. pontban előadott módon. T 6 C°.-nál kisebb léghőmérsékletnél a dynamit- töltényeket a lurlyukba beszorítani nem szabad, — csakis lazán beállítani.

15. §. Minden robbantásnál legalább egy Celsius^ hőmérő készletben tartandó.

16. §. Robbantani az egész vonalon csakis naponta kétszer és pedig nyáron d. e. 11—12 óra közt és d. u.

6—7 óra közt, télen pedig d. u. 3—4 óra közt szabad.

17. §. Térzárlat. Robbantás alkalmával a 18. §-ban körülirt módon az összes hozzájáró utak, munka- es tartózkodási helyek oly távolságban, melyet a fölre- pitett kődarabok el nem érnek, elzárandók, úgy, hogy a