Ung, 1900. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1900-03-04 / 9. szám

Másolat. M. kir. belügyminiszter. 11550/VIII. a. szám.. Körrendelet valamennyi vármegye és város köz- igazgatási bizottságának. A végből, hogy a gyámhatóság az 1877 : XX. t.-cz. 263. §-ában előirt legfőbb feladatának megfelelhessen, szükséges, hogy a gyámoltak és gondnokoltak tanítási, nevelési és egyéb személyes viszonyairól, illetőleg a gondnokoltak egészségi állapotáról a gyámok és gondnokok évente a gyámhatóságnál közvetlenül, vagy közvetve a gyám utján jelentésL tegyenek. A íolyó évi május hó 3-an 45000. szám alatt kibocsátott körrendelet következtében tett telterjesztésekből azonban azt látom, hogy a legtöbb gyámhatóság e jelentések beadását nem követeli es hogy a gyámok és gondnokok, különösen a vagyontalan kiskorúakra vonatkozólag jelentéseiket nagyon szórványosan teszik meg, úgy, hogy a vagyontalan gyámoltak úgyszólván kívül állanak a gyámhatósági védelmen. Ugyanezért (elhívom a közigazgatási bizottságot, utasítsa szigorúan a területén levő árvaszékel (árvaszékeket), intézkedjék haladék nélkül az iránt, hogy a gyámok és gondnokok a kiskorú tanítási, nevelési és egyéb személyes viszonyairól, illetőleg a gondnokolt egészségi állapotáról évi jelentéseiket pontosan megtegyék. Nagy íontossága van a jelentések beadásának, mert nélkülük az árvaszék nem ellenőrizheti, különösen a vagyontalan gyámoltak és gondnokoltakra nézve, vájjon mindaddig, a mig arra szükség van, eltartatnak-e a rokonok, más jóltevők, jótékony intézetek, vagy a község által? (T. 1 12. §.) Minthogy továbbá a T. 175. §-a rendelkezésénél fogva gyámügyekben a kis- és nagyközségek a lőszolgabirák felügyelete álatt állanak, utasítása a járási főszolgabirákat, hogy negyedévenkint tegyenek jelentést az árvaszékhez a községek gyámügyi közigazgatásával szemben gyakorolt ellenőrzésről es szerzett tapasztalataikról. E jelentésekben a lőszolgabirák különösen emeljék ki, vájjon a gyámok és gondnokok megteszik-é pontosan jelentéseiket és eleget tesznek-e úgy ők, mint a közgyám és a község, általában a gyámoltak és gondnokoltak, külöuösen pedig a vagyontalanok irányában a törvényből kifolyó kötelezettségeiknek. Amennyiben az árvaszék a lőszolgabirák részéről mulasztást tapasztal, a megtorló intézkedések lolyamatba tétele végett a vármegye alispánját azonnal keresse meg. Budapesten, 1899. évi november hó 7-én. Széli, s. k.

Másolat. Magyar kir. belügyminister 135.449/ill. szám. Körrendelet valamennyi vármegyei törvény- hatóságnak. A kereskedelmi minister ur a hazai gyuta- ipar felvirágzása és a hazai gyárosok helyzetének javítása érdekében arra kér fel, hogy ezen iparág fejlődésének előmozdítására a törvényhatóságokat is felszólítsam. Felhívom ennélfova a törvényhatóságot, hogy a saját gyufa-szükségletének beszerzésénél a hazai ipar érdekeire kellő tekintettel legyen, illetőleg azon kereskedőtől kinél gyufa-szükségletét beszerzi, hazai gyufa szállítását követelje. A kereskedelmi minister ur azon reményének ad kifejezést, hogy ha a hatóságok ezt a követelést következetesen érvényesítik, a kereskedők az elől nem tognak kitérhetni és igy bevezetve a hazai gyufát, a közönség is ahhoz log szokni és ennek révén a hatóságok lontos iparfejlesztési tényezőkké válnak. A kitűzött czélnak minél terjedtebb mérvben elérhetése végett egyúttal felhívom a törvényhatóságot, hogy a területén levő rendezett tanácsú városokat és községeket saját szükségleteinek beszerzésénél hasonló eljárás követésére hívja fel. Budapest, 1900. évi február hó I én. A minister helyett: Jakabííy s. k., államtitkár.

1450. szám. Ungvármegye alispánjától.

ki. 1900.

Az „ Ung“ czimii lap tek. kiadóhivatalának

UNGVÁRT.

Ezen ministeri rendelet közlés végett kiadatik.

Ungvárt, 1900. február hó 12-én.

Az alispán helyett:

Ló'rinczy Jenő,

, főjegyző.

15940. szám, IV/4.

Pályázati hirdetmény.

Keszthelyen, Kolozsnionostoron és Kis-Szeben- ben tartandó gyümölcsészeti tanfolyamra.

Kis-Szebeuben az állami faiskola területén

folyó évi április hó 1-től 10-ig;

Keszthelyen (a m. kir. gazdasági tanintézetben) márczius hó 21-tól 30 ig és

Kolozsmonostoron (a m, kir. gazdasági tanintézetben) márczius iió 26-tól április hó 4-éig gyümölcsészeti tanlolyamot rendeztetek.

Czélja ezen tanfolyamoknak:

a) hogy ezen tanfolyamon a fiatalabb és a fa- tenyésztés iránt érdeklődő faiskola-kezelő tanítók a faiskola-kezelés- és gyiimólcstenyósztósben úgy elméletileg, mint gyakorlatilag szakszerű kiképeztetést nyerjenek ;

b) hogy a tanfolyamot sikerrel végzett íáiskola- kezelő-tanitók közül a községi faiskolákhoz alkalmas járási felügyelők legyenek a vármegyék által kiszemelhetek; és végül

c) hogy a gyümölcstermeléssel foglalkozó föld- birtokosoknak alkalom adassék arra, hogy a gyü- mölcsfanemesités, kezelés és ápolásban kellő útmutatást nyerhessenek.

Az egyes tanfolyamokra csakis 20 tanító fog az állam költségére felvétetni, akik egyenkint 30 korona úti átalányban és mpi 3 korona ellátási díjban fognák részesittetni. Oly tanító, ki már ily tanfolyamban résztvett, nem pályázhatok.

Felhivatnak azon községi faiskolakezelő néptanítók, kik ezen tanfolyamon résztvenni óhajtanak, hogy 1 koronás bélyeggel felszerelt kérvényeiket a melyben lakóhelyük (vármegye és község), életkoruk, nyelvismeretük s a faiskolában töltött eddigi működésük felemlítendő és ezen körülmények közvetlen iskolai hatóságuk által is igazolandó, folyó évi márczius hó 10-ig bezárólag közvetlenül hozzám terjesszék fel. Ezen határidőn túl beérkező kérvények nem fognak figyelembe vétetni.

Az állami ösztöndíj mellett felveendő faiskolakezelő tanítókon kívül mindegyik tanfolyamra fel fog még vétetni 3-4 földbirtokos és gazdatiszt is, a kik azonban állami ellátásban nem részesülnek. Ez utóbbiak kérvényeiket szintén folyó évi márczius hó 10-ig ugyancsak hozzám küldjék be.

A tanfolyamot állami költségen végzett hallgatók az országos gyümölcsészeti ministeri biztos jelenlétében elméleti és gyakorlati vizsgálatot tesznek és ennek eredményéről bizonyítványt nyernek.

Kelt Budapesten, 1900. évi február hó 16.

M. kir. földmivelésügyi minister.

3Iásolat. Kereskedelemügyi m. kir. minister. 10558/V1I1. szám. Ungvármegye közönségének. Sze- rednye község kérelmére megengedem, hogy ott a f. évi május hó 7-ére eső országos vásár ez évben kivételesen f. évi február hó 27-én, a junius hó 18-áfa eső országos vásár f. évi április hó 3-an, a julius hó 16-ara eső országos vásár f. évi junius hó 5-én. a szeptember hó 3 ára eső országos vásár f. évi julius hó 10-én, a szeptember hó 10-ére eső országos vásár f. évi augusztus hó 21-én, végül a november hó 12-ére eső országos vásár f. évi október hó 10-én, ezenkívül a május hó 7-ére eső juhvásár f. évi május hó 22-én, a május hó 28-ára eső juhvásár t. évi julius hó 3-an, a junius hó 18-ára eső juhvásár pedig május hó 1-én lartassék meg. Erről a közönséget f. évi február hó 7-én 595. sz. a. kelt felterjesztésére oly hozzáadással ertesitem, hogy az engedélynek a hivatalos lapban való közzétételére nézve egyúttal intézkedtem. A fel- terjesztéshez csatolva levő s ide visszazart Ungvár és Munkács városi vásarhirdetményekből az tűnik ki, hogy e városok egyik-másik vasarukat nem a vásári törzskönyvben megjelölt határidőre hirdetik. Nevezetesen Ungvar júniusi vásárát 18. és 19-re hirdeti, holott az

11. és 12-én tartandó Szt. Mihaly-napi vásárát október 1. és 2-ára hirdeti, holott az szeptember 24. és 25.-én tartandó. Ezenkívül a város szerdára is hirdet hetivásárt, holott ezen a napon csak sertés hetivásár tartható. Munkács város Szt. György-napi vásárát április

30. és május 1-ere hirdeti, holott az április 23 es 24-én tartandó. Szeptemberi juh- és baromvására nem

17-én, hanem 10-én tartandó, az októberi pedig 15-ike helyett 8-án tartandó. Fölhívom a közönséget, hogy ezt a két várossal közölve, azokat igazolásra szólítsa s eljárása eredményéről tegyen mihamarább jelentést. Budapesten, 1900. évi feoruar ho 21-én. A minister helyett: Csörgeő s. k., államtitkár.

Irodalmi értesitő.

Prospektus a Nagy Képes Világtörténetről. Egy érdekes és örvendetes uj jelenségről tesz tanúságot az az ismertető prospektus, melyet ennek a kivaló munkának a kiadói bocsátottak közre legújabban. Ez az uj jelenség az, hogy a kiadók oly alapossággal tájékoztatják a közönséget munkájuk tartalmáról, beosztásáról, terjedelméről, külsejéről, a kötéséről, a papirosról, még a betűkről is, mint erre példa — legalább a magyar könyvkiadóknál — még nem volt. Ezt a prospektust elolvasván, mindenki világos képet, pozitív fogalmat alkothat magának a Nagy Képes Világtörténet kiváló jelentőségéről, megismerkedik azzal a nagy aranyu munkaprogrammal, melyet a mű szerkesztői maguk elé tűzlek és megismerkedik a munka Íróival is, kiknek eddigi irodalmi működéséről a prospektus tárgyilagos röyidseggel megemlékezik. A munka illusztraczióiból is hoz mutatványokat a prospektus es e mutatványok újból is alkalmat nyújtanak nekünk arra, hogy a Nagy Képes Világtörténet illusztráczióinak kiváló műbecsére és a reprodukezióknak páratlan tökélyére utaljunk. Ez a prospektus maga is tanulságos és érdekes olvasmány, mely mintegy előizét adja a nagy munkának, melyet ismertetni hivatva van es amelyhez méltó úgy tartalom, mint kiállítás dolgában is. Egészben véve pedig a magyar könyvpiacznak oly speczialitasa, melyhez a kiadóknak, kik ezzel újabb jelet adtak fejlett Ízlésüknek es a közönség szükségletei iránt való helyes érzéküknek, csak gratulálhatunk. A prospektust díjmentesen küldi meg a Révai Testvérek irodalmi Intézet Részvénytársaság (Budapest, Vili.. Üllői-ut 18) és bármely könyvkereskedés mindazoknak, kik kérik.

Eltemetett város. Nekizudult a Vezúv, forrt, főtt, sustorgott. És lerohanó lávája eltemetett 3 várost. Nem most, hanem az ókorban. Nem modern városok voltak, felfedezésük sem most történt, csak a magyar irodalomban. Pompeii házsorait, városrészeit egymásután kutatta ki az archeológia s az ókori életnek hü képet, az archaikus művészetnek nem egy kincsét hozta napvilágra. Gyönyörű freskók rejlettek a láva alatt, most televan velők a nápolyi muzeum. A viskók után palotákat fedeztek fel s lassan kitűnt a láva

hamuja közül egy-egy műremek, egy-egy megkövesült hulla. S a mint a hullák lassankint kibontakoztak az alaktalanságból, vonalaik kifejlettek, úgy bontakozott, úgy fejlett ki lassankint a holtak alakjával együtt életök. S ma élet él e sivár dőledékek között; fényes éjjel kisértetek sora száll át Pompeii üres utczáin. És nappal csendes a világ nagy múzeuma, ez a kihalt, meghalt városi s az utazók kegyelettel, megindultan nézik a kétezeréves megkövült hullákat az üvegbura alatt: a fiatal leányt, ki talán vőlegényéről álmodott ; a péket, kit a dagasztószék mellett ért a halál; a kutyát, mely kétezredig guggolt gazdája elpusztult házának küszöbén. Ezt a kihalt várost kelti uj életre Geréb Józséf munkája, a Nagy Képes Világtörténet

III-ik kötete, melynek immár 56-dik füzete jelent meg. A 12 kötetes nagy munka szerkesztője Marczali Henrik egyetemi tanár, a rómaiakról szóló kötet szerzője dr. Geréb József. Egy-egy kötet ára diszes félbőrkötésben 8 frt; füzetenkint is kapható 30 krjával. Megjelen minden héten egy füzet. Kapható a kiadóknál (Révai Testvérek, írod. Int. Rt. Budapest, Vili., Ullői-ut 18) s minden hazai könyvkereskedés utján.

* Magyar gazda kincsesháza czim alatt olyan gazdasági munka megiratását határozta el a földmivelésügyi m. kir. minister, mely munka az egyes mezőgazdasági ágakat, a haszonvételi módokat, a mezőgazdát érdeklő törvényeket, a biztosítás ügyet, a házi ipart, a szövetkezést stb. ismerteti és a kisgazdákat a gyakorlat és tapasztalat által bebizonyított igazságok felől tájékoztatja. Ezen munkát ingyen megkaphatja minden néptanító, ha ez iránt levelezőlapon a földmivelésügyi m. kir. ministerium gazdasági szakoktatási osztályában jelentkezik. Nagyon ajánljuk e munkát összes tanítóink figyelmébe.

„A kisgazda tanácsadója“ a növénytermelésben és a legelők apolásabnn, irta Réti János. Szerzőtől ez a negyedik munka, a mely megjelent a „Fa Imi könyvtárban“. Réti ismervén a kisgazdák igenyelt, azokhoz alkalmazkodik előadásában s tárgyának feldolgozásában a növénytermelésből azon részleteket válogatta ki, melyek a gazdaközönséget közelről érdeklik Szól nevezetesen a talaj okszerű műveléséről, trágyázásáról, a vetésről, vetőmagról, a növények ápolásáról s a takarmánynövények termesztésen kivül felkarolja meg a rank nézve legfontosabb piaczi s kereskedelmi növények (búza, sörárpa, ezukorrepa, komló stb.) termelését is, illetve rajok irányítja a gazdák figyelmét s végül a rétek és legelők ápolását irja le. Röviden s jól érthető stylusban mondja el, mit elmondani akar. Könyvét tulajdonképpen a fiatal gazdák részére irta, kik az elemi s imétlő-iskolaból kikerülve, később könyvet alig vesznek kezükbe. Ezen vezérfonal hasznos Útmutatásokat foglal magaban részükre. A Franklip-Tarsulat kiadásában Budapesten jelent meg és kapható minden könyvkereskedesben. Ara fűzve 1 korona.

A Fraiiklin-Társulat kiadásában

megjelenő Történelmi Könyvtárból most jelent meg a 89. füzet .»Árpád utódai« czim alatt. A könyv a vezérek korát tárgyalja az újabb adatok lelkiismeretes felhasználásával. Rövidre fogolt, de érdekes korrajz, melynek keretében a szerző, Gaal Mózes, bemutatja őseink portyázásait, hadakozásait, ilthon pedig lassú letelepedéseiket, művelődéseiket s az akkori közállapotokat. Látszik, hogy a szerző haszonnal olvasla a Fauler könyvét s annak kincseit ügyesen váltja föl közkeU Ui aprópénzre. A kis müvecskét egész sereg illuszlruczio értelmezi. Ára 80 fillér.

A maláta-kávé bevezetéséről, a mely körülbelül egy évtizeddel ezelőtt megkezdődött és ma már az egész müveit világban elterjedve van, mindinkább bebizonyul, hogy azt jótékony hatas kiféri, úgy a nemzetgazdaság, mint az egésszég javára. Megbe- csülhetlen az a megtakarítás pénzértékben és a jólétnek az az előmozdítása, a melyet a Kathreiner ezég az ő egésszéges honi kávéitalának általános bevezetése által elért. Nem is állunk már messze attól az időtől sem, amikor a Kathreiner-féle Kneipp maláta-kávé, mint kitűnő pótkávé a babkávéhoz, vagy ott, a hol orvosi rendelet folytán a babkávé haszálatát mellőzni kell, teljesen tisztán élvezve, minden családnál otthonos lesz. Bizonyara örömmel üdvözölhető az a háziasszony, aki mindennapi szokásitalunk eme egészségi javulását övéinek üdvére bevezet vagy bevezete t és azt előmozdítja.

A babkavé használatnál mindig ajánlatos egy jobb fajt választani, a melynek zamatja erősebb, es ezáltal használatban sem drágább és mégis sokkal jobb izü. Az árkülönbözet, egy csekélyebb és finomabb fajta közt különben is messze túl behozható, hogy ha a babkávét felerészben Kathreiner maláta- kavejával keverjük. Ez az általános kedvelt kávékeverek zamatjában kitűnő és az egészségre is kiválóan előnyös Kathreiner Kneipp malata-káveja a forró öv alatt a kávé gyümölcsből készített kivonat által a babkavé illatát nyeri s ezáltal fölülmulhatlan módon egyesíti annak a megszokott és kedvelt izingeret a belföldi maláta készítmény előnyeivel. Kathreiner maláta-kávéját sohasem szabad nyitva árusítani, hanem csakis a Kathreiner csomagokban árusított a valódi s azért mindenütt csak ezt kérjük és fogadjuk el.

N y i 111 é r.*)

Nyilatkozat.

A „Kelet“ folyó évi február 22-én megjelent szamában a helyi és vidéki hirek rovatában (az ungvári fogyasztási szövetkezett ől) egy részvényes aláírással inkább rosszakaratból, mint tajékozatlansagból eredt

*i E rovatban közlőitekért nem vállal felelősséget a

S z e r k.